2010. november 28., vasárnap

Gyógyító Magyarország (2010-11-22)

Rendkívül elegáns környezetben, a Budai Várban, a Halászbástya étteremben tartotta meg novemberi találkozóját a Vendég & Hotel Business Klub. A program – az ilyenkor szokásos cégbemutatkozásokon túlmenően – egy roppant figyelemre méltó előadással kezdődött.

Dr. Horváth Endre, az NGM helyettes államtitkára, a vendéglátási és idegenforgalmi szaktárca felelőse a hazai idegenforgalmat érintő – tervezett - kedvező változásokról tájékoztatta a megjelent szakembereket. Bevezetőjében elmondta: Magyarországon a turizmusból származó, évi 1700 milliárd forintnyi bevétel 47 százalékát a vendéglátás adja. Már ez a két szám sem kicsi, de okos munkával tovább növelhető. A cél: egy olyan húzó „terméket” találni a turizmusban, amelyben Magyarország egyedit, minőségit, és mindenki mástól megkülönböztethetőt tud nyújtani. Amely összetettsége folytán más ágazatokra is pozitív hatást gyakorol, és amelyre felfűzhető a turizmus sok más terméke. Ez a „zászlóshajó” az egészségipar. Ezen a területen Magyarországnak egyedi természeti adottságai vannak, amelyre már most is jelentős infrastruktúra épült, és kialakult egy jól képzett szakember gárda. Az új magyar országkép egyik fő üzenete tehát a „Gyógyító Magyarország” kell, hogy legyen.

Újjáalakult az Országmárka Tanács, amelynek feladata egy új, hiteles, mindenki mástól megkülönböztethető országmárka megalkotása. A tervek szerint az új országmárka a Lehetőség (Potential) kifejezés köré fog épülni és négy pillérre lesz: a Gyógyító Magyarország (Healing Potential), a Zöld Magyarország (Green Potential), a Cselekvő Magyarország (Market Potential) és a Kreatív Magyarország (Creative Potential). Fontos leszögezni, hogy a Gyógyító Magyarország - Egészségipar program nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának vagy a hazai gyógyszeripar fejlesztésének vagy a megújuló energia felhasználásának kormányzati programja, hanem hazánk egyik világszinten kivételes adottságának, gazdag termálvíz kincsünknek sokrétű hasznosítását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági kapcsolódásait azonosító, és az érintett területek közti szinergiák kihasználást célzó program.

Kidolgozás alatt áll a programokhoz tartozó pályázati rendszer, melyben helyet kap majd a meglévő fürdők jövedelmezőségének javítása; egészségügyi turisztikai szolgáltatás fejlesztése, itt elsősorban magán egészségügyi szolgáltatók - magánklinikák, fogászatok – pályázhatnának; néhány (pl. régiónként 1 db) gyógyhely kiemelt, komplex fejlesztése; a kulturális-, öko-, vízi-, lovas-, kerékpáros turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése; a meglévő szálláshelyek minőségének javítása.

A vendéglátás fejlesztésénél az egészségipar koncepcióval összhangban az egészséges ételek készítését elősegítő konyhai technológiák, eszközök beszerzését támogatnák. Része lenne az elképzelésnek a „menzareform”, ami a közétkeztetés fenti irányú átalakítását célozná. Ide tartozik az egészséges élelmiszer alapanyagok használatának ösztönzése is.

A helyettes államtitkár tájékoztatójában hangsúlyozta: jelenleg nincs külön, a turizmusról szóló törvény. Ennek szükségességéről a turisztikai szakma véleménye több évtizede egységes. A törvény hiányából adódóan hiányzik a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító szabályozás. A törvényi szint hiánya számos problémát okoz elsősorban a szétaprózott végrehajtási jogszabályok alkalmazása során. Az NGM tervei szerint 2011-ben benyújtják a Kormány részére a turizmusról szóló törvény tervezetét, amelyet év végéig fogadhat el az Országgyűlés.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vendéglátás az egyik alapvető turisztikai szolgáltatás, amit minden turista valamilyen módon igénybe vesz. A magyar gasztronómia legjobb hagyományait, nemzeti sajátosságainkat meg kell őrizni és a kor igényeinek megfelelően be kell építeni a kínálatba. Úgy kell követni a világban e téren végbement változásokat, hogy egyben a jó hagyományaink is érvényesüljenek!

Változni fognak a turizmust érintő adó jogszabályok. Az eddig is kedvezményezett, béren kívüli juttatások után a kifizető fizet 16% személyi jövedelemadót, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartoznak 2011-től az üdülési csekk, üdülési szolgáltatás, az étkeztetés, nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás. Ez utóbbi a „Széchenyi Rekreációs Kártya” új neve, amely újfajta ösztönzést jelent az életminőséget javító egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételére. Mindezekből megállapítható, hogy a tervezett adóváltozások turisztikai hatásai kedvezőek lesznek.

A rendezvényre a Halászbástya étterem valóban impozáns, központi Lovagteremben került sor, bár – érthető okból – a vendégek itt inkább az ablakok közelében elhelyezett asztalokat kedvelik jobban. Innen esténként csodálatos kilátás nyílik a városra. A gondos tervezés érzékeltetésére most legyen elég egyetlen érdekesség: a hangszórókat az asztalok fölött lógó, egyedi tervezésű, óriás kristálycsillárokba rejtették el. A rendezvényen a vendéglátás különböző területein működő szakembereknek a Hervé Galery ismertettte az éttermi belsőépítészet legújabb, nemzetközi irányzatait. A Trevira Textil Műszaki Iroda a nem éghető, biztonságos szállodai és éttermi textíliákat mutatta be, Kardos György MIELE szakértő pedig a szállodai mosodák gazdaságos működtetésére adott példát.

http://www.utazonet.hu/cikk.php?cid=966&lang=hun

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése