2022. július 24., vasárnap
Gyógyító Magyarország
http://www.amiotthonunk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2632:gyogyito-magyarorszag&catid=63:termozaik&Itemid=94
A külföldiek számára már ma is kötelező program megmártózni egy-egy híres gyógyfürdőben, ha nálunk járnak. Tizenhét nemzetközi jelentőségű intézmény közül válogathatnak, ezen felül persze számtalan kisebb is van az országban. S akkor nem szóltunk még egyéb természeti kincseinkről, a kétszáznál is több gyógy- és ásványvízről, öt gyógybarlangunkról… E kincsekre is épít az új Széchenyi Terv, amelynek hét kiemelt programja közül egyik az egészségipar, a gyógyító Magyarország.
A jövő januárban induló program alapja az egészségügyi szolgáltatásokra épülő turizmus egyre nagyobb szerepe – mondja dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. – A Széchenyi Terv fő célkitűzése, hogy az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágában hazánk európai vezető hatalom legyen. Mivel a környező országokban is hasonló jellegű fejlesztések indultak, fontos megtalálnunk azt, amiben egyediek vagyunk. Termál- és ásványvizeinkhez hozzájönnek még a hungarikumok, a hagyományaink, a gasztronómiánk, kitűnő klímánk és remek boraink.
A koncepció újdonsága abban rejlik, hogy egy tervben fogja össze az egészségturizmus, a fürdőfejlesztések, a növényházi kertészet és a mezőgazdaság kapcsolódásait, a gyógynövényipart és az orvosiműszer-gyártást, mert a fejlesztések egymást generálják. Néhány konkrétum: ma Magyarországon százötvenezer ember foglalkozik gyógynövénnyel, de a növények többsége feldolgozatlanul kerül külföldre. Fürdőink számát és gyógyászati hatását össze sem lehet hasonlítani például Ausztriáéval, szolgáltatásaink színvonala azonban jelentősen elmarad az ottani hasonló létesítmények és települések mögött.
Ismert, hogy számos országból kifejezetten abból a célból érkeznek hozzánk vendégek, hogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Különösen élénk a fogászati turizmus. A legfőbb húzóerő a jó ár-érték arány. E tendenciát erősítendő, szeretnénk még több egészségturistát idehozni, ehhez azonban megfelelő szintű ellátást kell biztosítani. Adottak a kórházaink, vannak fürdőink is, adottak a szakemberek, viszont a körülmények nem olyanok, hogy mindez nyugati színvonalon működhessen. Elengedhetetlen tehát a gyógyászati szolgáltatások minőségbiztosítása, a létesítmények átalakítása, ami speciális építőipari tudást igényel. A programban az energiahatékony fejlesztésekre, a fenntartható fejlődésre, a termálvíz hasznosítására, a megújuló energiák felhasználására helyeztük a hangsúlyt. A tervezett egymillió munkahely mintegy harmada e területtel összefüggésben létesülhet.
Mindezek megvalósulásához természetesen a pénzügyi forrásoknak is rendelkezésre kell állniuk. A kormányprogram ezer milliárd forinttal számol, ennek felét a magyar kis- és középvállalkozások számára tesszük elérhetővé, mert ennek van tovagyűrűző hatása: megnő a foglalkoztatás, a termelés, elindulnak a beruházások, nő az export. Az elosztásra nyílt pályázatokon kerül sor, amelyek folyamata hónapokról hetekre rövidül.
Összefoglalva az elmondottakat: amennyiben az egészségipart sikerül kitörési ponttá alakítanunk, térségeket átölelve kiterjed az egész országra, mindez magával hozza a gazdaság felemelkedését, szolgálva az életminőség javítását és a környezet fenntartható fejlesztését is.
A külföldiek számára már ma is kötelező program megmártózni egy-egy híres gyógyfürdőben, ha nálunk járnak. Tizenhét nemzetközi jelentőségű intézmény közül válogathatnak, ezen felül persze számtalan kisebb is van az országban. S akkor nem szóltunk még egyéb természeti kincseinkről, a kétszáznál is több gyógy- és ásványvízről, öt gyógybarlangunkról… E kincsekre is épít az új Széchenyi Terv, amelynek hét kiemelt programja közül egyik az egészségipar, a gyógyító Magyarország.
A jövő januárban induló program alapja az egészségügyi szolgáltatásokra épülő turizmus egyre nagyobb szerepe – mondja dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. – A Széchenyi Terv fő célkitűzése, hogy az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágában hazánk európai vezető hatalom legyen. Mivel a környező országokban is hasonló jellegű fejlesztések indultak, fontos megtalálnunk azt, amiben egyediek vagyunk. Termál- és ásványvizeinkhez hozzájönnek még a hungarikumok, a hagyományaink, a gasztronómiánk, kitűnő klímánk és remek boraink.
A koncepció újdonsága abban rejlik, hogy egy tervben fogja össze az egészségturizmus, a fürdőfejlesztések, a növényházi kertészet és a mezőgazdaság kapcsolódásait, a gyógynövényipart és az orvosiműszer-gyártást, mert a fejlesztések egymást generálják. Néhány konkrétum: ma Magyarországon százötvenezer ember foglalkozik gyógynövénnyel, de a növények többsége feldolgozatlanul kerül külföldre. Fürdőink számát és gyógyászati hatását össze sem lehet hasonlítani például Ausztriáéval, szolgáltatásaink színvonala azonban jelentősen elmarad az ottani hasonló létesítmények és települések mögött.
Ismert, hogy számos országból kifejezetten abból a célból érkeznek hozzánk vendégek, hogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Különösen élénk a fogászati turizmus. A legfőbb húzóerő a jó ár-érték arány. E tendenciát erősítendő, szeretnénk még több egészségturistát idehozni, ehhez azonban megfelelő szintű ellátást kell biztosítani. Adottak a kórházaink, vannak fürdőink is, adottak a szakemberek, viszont a körülmények nem olyanok, hogy mindez nyugati színvonalon működhessen. Elengedhetetlen tehát a gyógyászati szolgáltatások minőségbiztosítása, a létesítmények átalakítása, ami speciális építőipari tudást igényel. A programban az energiahatékony fejlesztésekre, a fenntartható fejlődésre, a termálvíz hasznosítására, a megújuló energiák felhasználására helyeztük a hangsúlyt. A tervezett egymillió munkahely mintegy harmada e területtel összefüggésben létesülhet.
Mindezek megvalósulásához természetesen a pénzügyi forrásoknak is rendelkezésre kell állniuk. A kormányprogram ezer milliárd forinttal számol, ennek felét a magyar kis- és középvállalkozások számára tesszük elérhetővé, mert ennek van tovagyűrűző hatása: megnő a foglalkoztatás, a termelés, elindulnak a beruházások, nő az export. Az elosztásra nyílt pályázatokon kerül sor, amelyek folyamata hónapokról hetekre rövidül.
Összefoglalva az elmondottakat: amennyiben az egészségipart sikerül kitörési ponttá alakítanunk, térségeket átölelve kiterjed az egész országra, mindez magával hozza a gazdaság felemelkedését, szolgálva az életminőség javítását és a környezet fenntartható fejlesztését is.
Hetvenszeresen megtérült a magyar díszvendégség a Ferienen
http://www.turizmus.com/cikk/index/Hetvenszeresen%20megt%C3%A9r%C3%BClt%20a%20magyar%20d%C3%ADszvend%C3%A9gs%C3%A9g%20a%20Ferienen?CAKEPHP=c630b262b23913913907d987f87ecb43
Az előzetes értékelések alapján Magyarország számára jelentős promóciós hatással és üzleti sikerrel járt, hogy a magyar EU-elnökség és a Liszt-év apropóján díszvendégként vett részt az idei bécsi utazási kiállításon: a FERIEN Messén (www.ferien-messe.at). A kiemelt díszvendég státusszal járó megkülönböztetett figyelem a becslések alapján a sajtómegjelenéseken keresztül legalább 350 ezer eurós közvetlen promóciós hatást jelentett Magyarországnak, mint turisztikai desztinációnak.
Az elmúlt napokban olyan neves és olvasott osztrák lapok szenteltek többoldalas összeállítást Magyarországnak, mint a Kronen Zeitung, a Kurier, a Freizeit Magazin, illetve a legtöbb napilap, és valamennyi szakmai újság is részletesen beszámolt hazánk bécsi díszvendégségéről. Az ORF, a TW1, az Austria 9 TV több, az MT Zrt. munkatársaival készült interjút is sugárzott, illetve közvetít a témában. Figyelembe véve, hogy a Magyar Turizmus Zrt. díszvendégséggel járó pótlólagos kiadásai alig 5 ezer euróra tehetőek, így a kiállításon való részvétel csak a direkt reklámértéket tekintve is mintegy hetvenszeresen megtérült.
Közép-Európa legnagyobb utazási vásárán január 13. és 16. között a Magyar Turizmus Zrt. 18 hazai társkiállítójával összesen 14 szakmai és nagyközönségi kísérőprogramon, valamint az újszerű kialakítású 150 m2-es nemzeti standján keresztül prezentálta hazánk gazdag turisztikai- és kulturális kínálatát. A sikeres üzleti tárgyalások után több osztrák tour operator jelezte, hogy idei programkatalógusát tovább bővíti magyarországi ajánlatokkal, s újdonságként Kelet-Magyarország erőteljesebb hangsúllyal szerepel majd az Ausztriából hazánkba szervezett utak terén. A FERIEN Messét idén mintegy 120 ezer érdeklődő kereste fel, akik 70 ország 800 kiállítójával találkozhattak.
A bécsi FERIEN Messén a magyar díszvendégség nyitánya volt annak a 20 elemből álló programsorozatnak, amely az EU-elnökség jegyében az ausztriai magyar külképviseletek (Nagykövetség, Collegium Hungaricum, Magyar Turizmus Zrt.) összefogásában 2011 év első felében kerül lebonyolításra Ausztria nagyvárosaiban. További információ letölthetőek innen: www.ungarn-tourismus.at.
Az előzetes értékelések alapján Magyarország számára jelentős promóciós hatással és üzleti sikerrel járt, hogy a magyar EU-elnökség és a Liszt-év apropóján díszvendégként vett részt az idei bécsi utazási kiállításon: a FERIEN Messén (www.ferien-messe.at). A kiemelt díszvendég státusszal járó megkülönböztetett figyelem a becslések alapján a sajtómegjelenéseken keresztül legalább 350 ezer eurós közvetlen promóciós hatást jelentett Magyarországnak, mint turisztikai desztinációnak.
Az elmúlt napokban olyan neves és olvasott osztrák lapok szenteltek többoldalas összeállítást Magyarországnak, mint a Kronen Zeitung, a Kurier, a Freizeit Magazin, illetve a legtöbb napilap, és valamennyi szakmai újság is részletesen beszámolt hazánk bécsi díszvendégségéről. Az ORF, a TW1, az Austria 9 TV több, az MT Zrt. munkatársaival készült interjút is sugárzott, illetve közvetít a témában. Figyelembe véve, hogy a Magyar Turizmus Zrt. díszvendégséggel járó pótlólagos kiadásai alig 5 ezer euróra tehetőek, így a kiállításon való részvétel csak a direkt reklámértéket tekintve is mintegy hetvenszeresen megtérült.
Közép-Európa legnagyobb utazási vásárán január 13. és 16. között a Magyar Turizmus Zrt. 18 hazai társkiállítójával összesen 14 szakmai és nagyközönségi kísérőprogramon, valamint az újszerű kialakítású 150 m2-es nemzeti standján keresztül prezentálta hazánk gazdag turisztikai- és kulturális kínálatát. A sikeres üzleti tárgyalások után több osztrák tour operator jelezte, hogy idei programkatalógusát tovább bővíti magyarországi ajánlatokkal, s újdonságként Kelet-Magyarország erőteljesebb hangsúllyal szerepel majd az Ausztriából hazánkba szervezett utak terén. A FERIEN Messét idén mintegy 120 ezer érdeklődő kereste fel, akik 70 ország 800 kiállítójával találkozhattak.
A bécsi FERIEN Messén a magyar díszvendégség nyitánya volt annak a 20 elemből álló programsorozatnak, amely az EU-elnökség jegyében az ausztriai magyar külképviseletek (Nagykövetség, Collegium Hungaricum, Magyar Turizmus Zrt.) összefogásában 2011 év első felében kerül lebonyolításra Ausztria nagyvárosaiban. További információ letölthetőek innen: www.ungarn-tourismus.at.
ITB 2011 - magyar részvétellel
Mogyorósi Géza (Berlin) - 2011. 03. 09. 17:41:08
Szerdán nyitotta meg a kapuit a német fővárosban a Nemzetközi Turisztikai Börze (ITB). Az idei partnerállam Lengyelország. A kiállítók között hagyományosan ott van hazánk is.
Rainer Brüderle német szövetségi gazdasági miniszter nyitotta meg az ideit ITB-t. A március 13-ig tartó idegenforgalmi seregszemle partnerállama az NSZK keleti szomszédja (az EU következő soros elnöke), Lengyelország. A több, mint 180 résztvevő állam között tradicionálisan ott van Magyarország is.
A nyugat-berlini vásárváros 11-es csarnokában szerdán este fogadást ad a Nemzetközi Turisztikai Börze tiszteletére dr. Czukor József berlini nagykövet, valamint Horváth Gergely a Magyar Turizmus Zrt. múlt nyáron kinevezett új vezérigazgatója. Az ünnepségen részt vesz Budapestről dr. Horváth Endre, idegenforgalomért felelős helyettes államtitkár is - értesült a mixonliene diplomáciai forrásból.
Idén összesen 11 ezer stand várja az érdeklődőket. A szakmai publikum mellett a hétvégén a nagyközönség is belemerülhet a Turisztikai Börze színes kavalkádjába. Olcsó nyári utakkal, a jövő idegenforgalmi trendjeinek bemutatásával csábít 2011-ben is a világ legrangosabb nemzetközi showja. Az előrejelzések szerint vasárnapig bő 100 ezer látogató keresi majd fel az ITB-t.
Szerdán nyitotta meg a kapuit a német fővárosban a Nemzetközi Turisztikai Börze (ITB). Az idei partnerállam Lengyelország. A kiállítók között hagyományosan ott van hazánk is.
Rainer Brüderle német szövetségi gazdasági miniszter nyitotta meg az ideit ITB-t. A március 13-ig tartó idegenforgalmi seregszemle partnerállama az NSZK keleti szomszédja (az EU következő soros elnöke), Lengyelország. A több, mint 180 résztvevő állam között tradicionálisan ott van Magyarország is.
A nyugat-berlini vásárváros 11-es csarnokában szerdán este fogadást ad a Nemzetközi Turisztikai Börze tiszteletére dr. Czukor József berlini nagykövet, valamint Horváth Gergely a Magyar Turizmus Zrt. múlt nyáron kinevezett új vezérigazgatója. Az ünnepségen részt vesz Budapestről dr. Horváth Endre, idegenforgalomért felelős helyettes államtitkár is - értesült a mixonliene diplomáciai forrásból.
Idén összesen 11 ezer stand várja az érdeklődőket. A szakmai publikum mellett a hétvégén a nagyközönség is belemerülhet a Turisztikai Börze színes kavalkádjába. Olcsó nyári utakkal, a jövő idegenforgalmi trendjeinek bemutatásával csábít 2011-ben is a világ legrangosabb nemzetközi showja. Az előrejelzések szerint vasárnapig bő 100 ezer látogató keresi majd fel az ITB-t.
Vidékfejlesztési konferencia Varsányban
Dátum: 2011. április 29. 10:00 - 2011. április 30. 22:00
A "Néphagyományok és népművészet szerepe a vidékfejlesztésben" címmel tartanak két napos konferenciát Varsányban a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség és a Falusi Vendéglátók Nógrád megyei Egyesületének szervezésében.
Pintérné Kanyó Judit polgármester köszöntője után Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár tart előadást a népművészet szerepéről a tradicionális közösségekben, s a mai falusi társadalmakban, majd Dr. Maácz Miklós, a vidékfejlesztési minisztérium főosztályvezetője arról, hogy milyen módon támogathatóak a vidéki közösségek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban.
Szintén a hagyományőrzésről és vidékfejlesztésről ad elő Dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Kovácsné Bíró Ágnes, a Magyar Unesco Bizottság főtitkára pedig a közösségek szerepéről a szellemi örökségek megtartásában.
Végül Birinyi József, a parlament hungarikum munkacsoportjának vezetőjének hungarikumokról szóló előadását hallgathatják a vendégek.
Délután 2 órától a közösségekben dolgozó önkormányzati vezetők, egyesületek elnökei osztják meg tapasztalataikat a vidékfejlesztésről, hagyományőrzésről: Berecz Lászlóné, a Matyó egyesület elnöke, Csitei Gábor, Mihályi polgármestere, néptáncegyüttes vezető, Ispánné Péter Éva, a Falusi Vendéglátók Nógrád megyei Egyesületének elnöke, végül Markó Antal, az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületének elnöke.
A Varsányi Hagyományőrzők bemutatója zárja az első nap estjét, majd április 30-án, szombaton felvidéki kirándulást tesznek a konferencia résztvevői Fülekre, Ragyolcra és Sztregovára.
Helyszín
Művelődési ház
3178 Varsány,
Szécsényi utca 2/a
Nograd, Magyarország
48.042061, 19.492491
A "Néphagyományok és népművészet szerepe a vidékfejlesztésben" címmel tartanak két napos konferenciát Varsányban a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség és a Falusi Vendéglátók Nógrád megyei Egyesületének szervezésében.
Pintérné Kanyó Judit polgármester köszöntője után Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár tart előadást a népművészet szerepéről a tradicionális közösségekben, s a mai falusi társadalmakban, majd Dr. Maácz Miklós, a vidékfejlesztési minisztérium főosztályvezetője arról, hogy milyen módon támogathatóak a vidéki közösségek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban.
Szintén a hagyományőrzésről és vidékfejlesztésről ad elő Dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Kovácsné Bíró Ágnes, a Magyar Unesco Bizottság főtitkára pedig a közösségek szerepéről a szellemi örökségek megtartásában.
Végül Birinyi József, a parlament hungarikum munkacsoportjának vezetőjének hungarikumokról szóló előadását hallgathatják a vendégek.
Délután 2 órától a közösségekben dolgozó önkormányzati vezetők, egyesületek elnökei osztják meg tapasztalataikat a vidékfejlesztésről, hagyományőrzésről: Berecz Lászlóné, a Matyó egyesület elnöke, Csitei Gábor, Mihályi polgármestere, néptáncegyüttes vezető, Ispánné Péter Éva, a Falusi Vendéglátók Nógrád megyei Egyesületének elnöke, végül Markó Antal, az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületének elnöke.
A Varsányi Hagyományőrzők bemutatója zárja az első nap estjét, majd április 30-án, szombaton felvidéki kirándulást tesznek a konferencia résztvevői Fülekre, Ragyolcra és Sztregovára.
Helyszín
Művelődési ház
3178 Varsány,
Szécsényi utca 2/a
Nograd, Magyarország
48.042061, 19.492491
A csikóstöttösi ereklye
A katolikus templom sekrestyéjének rácsán át eltűnt egy ereklye.
1. Tolvajának keresztneve a Faluház közelébe álló szoboréval egyezik.
2. A lopáshoz használt tárgy a Faluház helyén lévő manufaktúrában készült.
3. A lopás időpontja a halastó melletti kőkereszten olvasható.
4. A tolvaj családneve megegyezik a hősi emlékmű utolsó előtti családnevével.
5. Életkora a kilátó lépcsőfokainak száma.
A megoldásra 60 perc áll rendelkezésre.
1. Tolvajának keresztneve a Faluház közelébe álló szoboréval egyezik.
2. A lopáshoz használt tárgy a Faluház helyén lévő manufaktúrában készült.
3. A lopás időpontja a halastó melletti kőkereszten olvasható.
4. A tolvaj családneve megegyezik a hősi emlékmű utolsó előtti családnevével.
5. Életkora a kilátó lépcsőfokainak száma.
A megoldásra 60 perc áll rendelkezésre.
Desszert előtt - MUISZ VACSORA A HALÁSZBÁSTYA ÉTTEREMBEN - 2014.11.11
1. Köszönöm a meghívást Molnár Gabriellának. A mai alkalommal arról szeretnék beszélni, hogy az hazai utazásszervezők és utazásközvetítők számára miben látom a piaci növekedés egyik legnagyobb tartalékát. Mindannyian küzdünk a piac szűkülése majd a mostani átrendeződése miatti nehézségekkel. Vörös óceánon hajózunk, csatákat vívunk. De valahol ott van a békés, kék óceán is. Ez pedig a helyi márkák felépítése és értékesítése.
Az elmúlt évek során a turizmus fejlődésében a hazai turizmus erős lendületet kapott. Ez köszönhető a 2010-11-es időszakban előkészített és bevezetett Szép-kártyának, és a 2011-12-ben előkészített és bevezetett Erzsébet-utalványnak.
Jelen helyzetben a tartalékok azonban nem a belföldiek itthoni vagy kiutazó forgalmában vannak. Jelentős területi egyenlőtlenség áll fenn továbbra is a beutaztatásban. Továbbra is a Budapest-Közép-Dunavidék és a Balaton régió adja az aktív nemzetközi turizmus forgalmának közel kétharmadát, és mindezt igen szezonálisan.
Mit várhat jelen helyzetben az utaztató szakma? Az állami intézkedések sorában következik majd a régóta várt turizmus törvény, amely a szakma alappilléreit helyezi el, de ennek megjelenése még nem ismert. Folytatódik a TDM-szervezetek megalakulása, és ezek száma már 100 körüli. Ad-e ez ugyanakkor annyi többletforgalmat, mint amennyit szeretnénk?
Bizonyosan nem. A többletbevétel, a többletértékesítés leginkább egy egzotikus, felderítetlen, ma még óriási növekedési tartalékkal rendelkező piacon található. Ez pedig a magyar vidék. A MUISZ adatbázisában keresgélve azt találtam, hogy a 138 regisztrált iroda közül csak néhányan jelenítik meg Magyarországot kiemelt úti célként. Ugyanakkor 89-en foglalkoznak beutaztatással is.
Ez csak azt jelenti, hogy még sokan nem jelenítjük meg azt a kínálatot, amely hozhat plusz keresletet, és hozhat plusz jövedelmet. Azt sem akarom ezzel mondani, hogy ugorjunk fejest egy nyilván szakmai indokok miatt korlátozottan megjelenő piacba, de keressük meg, hol van a növekedési potenciál.
2. Ez pedig szerintem a helyi márka. És elöljáróban annyit mindenképp fontosnak tartok elmondani, hogy a helyi márka építésébe szerintem nekünk nem akkor kell bekapcsolódnunk, amikor már készen van. Nem az értékesítés és a marketing szakasza az, ami sikeressé teheti ezeket az elképzeléseket, hanem az, ha a szakemberek már a termékfejlesztés szakaszába is bekapcsolódnak.
És hogy ezt sikeresen tehessük meg, ahhoz a tagok egységes fellépése szükséges. Éppen ezért van szükség stratégia kidolgozására ahhoz, hogy a vidéki, helyi márkákat sikeresen tudjuk értékesíteni. Ha így döntünk, akkor már a termék kialakításakor be kell kapcsolódnunk, hiszen az értékesítés sikeressége a termékfejlesztéskor dől el.
Egy barátom a hétvégén egy bejegyzésben találóan írta: senki sem akar tavalyi trendeket követni. Éppen ezért én három helyi márkaépítési tapasztalatomról szeretnék beszámolni. Mindhárom projekt idei, 2014-es. Az egyik már teljesített, elindult projekt, a másik még folyamatban lévő fejlesztés, a harmadik most indul. Budakesziről, a Baranyai Hegyhátról és Bácskáról szeretnék beszélni.
3. Budakeszin idén februárban a szokásos elegáns stratégia műhelymunka helyett nyilvános, nyers, éles, de eredményes vita folyt a helyi márka továbbfejlesztéséről. A stratégiai terv leadása előtt, sőt már a négy alkalommal megrendezett Budakeszi Turisztikai Fórum közben is elkezdték megvalósítani az akcióterv egyes elemeit. És hogy miért? Azért, mert a műhely egyik kifejezett célja az volt, hogy erősítse a kihasználatlan szinergiákat is. Kellett a fórum ahhoz, hogy a helyi művész találkozzon a helyi szállodással. Az első helyet keresett állandó kiállításának, a második az üres lobbit akarta megtölteni élettel.
Volt azonban a kibontakozó tervezésnek egy visszatérő motívuma. Az egyik résztvevő élesen hangsúlyozta, hogy csinálhatunk itt mi akármilyen tervezést, de csomagok nélkül nem jutunk semmire. Csomagok kellenek. Nekem meg ez a vacsora kellett ahhoz, hogy rájöjjek, stratégia partner kell ezeknek a településeknek. Ahol megkezdődik a helyi értékek feltárása és helyi márkába emelése, sokszor hiányzik ennek szigorú szakmai kontrollja. Elindult a munka, eredményei szemmel láthatóak, de a következő szint a termékfejlesztés továbbvitele, profi csomagok kialakítása.
4. Baranya Hegyhát térségének települései összefogtak, és a turisztikai fejlesztési lehetőségeket igyekeznek megragadni. A tervezők között van olyan, aki utazásszervező fiatal kolléga. A résztvevők többsége azonban olyan vállalkozó, akik sikeres vállalkozásuk mellett kezdenek turisztikai tevékenységbe. Agrárvállalkozók terveznek állatsimogatót, nyitnak kávézót, rajzolnak kerékpáros térképet.
A stratégiai tervezés folyamatában, amikor ahhoz a részhez érünk, hogy a stratégiai partnereket soroljuk fel, nagyon sokféle szervezet, intézmény, egyetem, szakértő, tanácsadó neve megjelenik stratégiai partnerként. Még nem találkoztam olyannal, hogy spontánul megjelent volna az utazási iroda, az utazásszervező, aki pedig néhány kilométerrel odébb a nagyvárosban azon gondolkozik, mivel bővíthetné a kínálatát. Én ebben látom a kihasználatlan lehetőséget.
5. Bácska déli része az elszakított középvárossal, Szabadkával szerves turisztikai egységet alkothat az ökoturizmus és az aktív turizmus számára. Családosok, kerékpárosok gyönyörű úti célját fejlesztik. A stratégia nemcsak a helyi gazdaság, hanem a helyi hagyományok és a helyi környezet fejlesztését is megalapozza. A tervezés jelen szakaszában Kelebia központtal Naturpark kialakítása van folyamatban. 8-9 Naturpark van az országban, és ez egy újabb kezdeményezés, amely a környezet fejlesztésére alakult egyesület formájában jelenik meg.
A Naturpark kialakításának első szakaszában is alapvető szakmai kérdések merülnek fel. Merre haladjanak az útvonalak? Hol legyenek a szálláshelyek? Milyen étkezésre van szükség? Milyen lesz a kereslet? Hogyan alakul a fenntarthatóság. Itt is szakmai partnerre van szükség, de nem csak a meglévő helyi szakemberre - ez itt is adott - hanem kiterjedt értékesítési tapasztalatokkal rendelkező szakmai partnerre.
6. Mi tehát a feladatunk? Az, hogy sikeresen kapcsolódjunk be a helyi márkákat építő stratégiai elképzelésekbe, a stratégia kialakításába. Ezt megtehetjük saját magunk is, közvetlenül megkeresve saját környezetünk döntéshozóit. De megtehetjük úgy is, hogy a MUISZ égisze alatt kialakítjuk ennek a stratégiának a végrehajtási lépéssorozatát. Mindkét választás jó választás. És van egy harmadik választás is, hogy nem lépünk egyelőre ebben ez irányban. De azt nem tanácsolom, hiszen ezzel elszalasztjuk a kék óceán adta lehetőségeket.
És hogy én melyik utat járnám? Igazán akkor lehetünk sikeresek a stratégiájukat építgető helyi közösségek számára, ha mi is egységes, közös MUISZ-stratégia mentén lépünk fel.
Köszönöm a figyelmet és várom hozzászólásaikat, kérdéseiket.
Az elmúlt évek során a turizmus fejlődésében a hazai turizmus erős lendületet kapott. Ez köszönhető a 2010-11-es időszakban előkészített és bevezetett Szép-kártyának, és a 2011-12-ben előkészített és bevezetett Erzsébet-utalványnak.
Jelen helyzetben a tartalékok azonban nem a belföldiek itthoni vagy kiutazó forgalmában vannak. Jelentős területi egyenlőtlenség áll fenn továbbra is a beutaztatásban. Továbbra is a Budapest-Közép-Dunavidék és a Balaton régió adja az aktív nemzetközi turizmus forgalmának közel kétharmadát, és mindezt igen szezonálisan.
Mit várhat jelen helyzetben az utaztató szakma? Az állami intézkedések sorában következik majd a régóta várt turizmus törvény, amely a szakma alappilléreit helyezi el, de ennek megjelenése még nem ismert. Folytatódik a TDM-szervezetek megalakulása, és ezek száma már 100 körüli. Ad-e ez ugyanakkor annyi többletforgalmat, mint amennyit szeretnénk?
Bizonyosan nem. A többletbevétel, a többletértékesítés leginkább egy egzotikus, felderítetlen, ma még óriási növekedési tartalékkal rendelkező piacon található. Ez pedig a magyar vidék. A MUISZ adatbázisában keresgélve azt találtam, hogy a 138 regisztrált iroda közül csak néhányan jelenítik meg Magyarországot kiemelt úti célként. Ugyanakkor 89-en foglalkoznak beutaztatással is.
Ez csak azt jelenti, hogy még sokan nem jelenítjük meg azt a kínálatot, amely hozhat plusz keresletet, és hozhat plusz jövedelmet. Azt sem akarom ezzel mondani, hogy ugorjunk fejest egy nyilván szakmai indokok miatt korlátozottan megjelenő piacba, de keressük meg, hol van a növekedési potenciál.
2. Ez pedig szerintem a helyi márka. És elöljáróban annyit mindenképp fontosnak tartok elmondani, hogy a helyi márka építésébe szerintem nekünk nem akkor kell bekapcsolódnunk, amikor már készen van. Nem az értékesítés és a marketing szakasza az, ami sikeressé teheti ezeket az elképzeléseket, hanem az, ha a szakemberek már a termékfejlesztés szakaszába is bekapcsolódnak.
És hogy ezt sikeresen tehessük meg, ahhoz a tagok egységes fellépése szükséges. Éppen ezért van szükség stratégia kidolgozására ahhoz, hogy a vidéki, helyi márkákat sikeresen tudjuk értékesíteni. Ha így döntünk, akkor már a termék kialakításakor be kell kapcsolódnunk, hiszen az értékesítés sikeressége a termékfejlesztéskor dől el.
Egy barátom a hétvégén egy bejegyzésben találóan írta: senki sem akar tavalyi trendeket követni. Éppen ezért én három helyi márkaépítési tapasztalatomról szeretnék beszámolni. Mindhárom projekt idei, 2014-es. Az egyik már teljesített, elindult projekt, a másik még folyamatban lévő fejlesztés, a harmadik most indul. Budakesziről, a Baranyai Hegyhátról és Bácskáról szeretnék beszélni.
3. Budakeszin idén februárban a szokásos elegáns stratégia műhelymunka helyett nyilvános, nyers, éles, de eredményes vita folyt a helyi márka továbbfejlesztéséről. A stratégiai terv leadása előtt, sőt már a négy alkalommal megrendezett Budakeszi Turisztikai Fórum közben is elkezdték megvalósítani az akcióterv egyes elemeit. És hogy miért? Azért, mert a műhely egyik kifejezett célja az volt, hogy erősítse a kihasználatlan szinergiákat is. Kellett a fórum ahhoz, hogy a helyi művész találkozzon a helyi szállodással. Az első helyet keresett állandó kiállításának, a második az üres lobbit akarta megtölteni élettel.
Volt azonban a kibontakozó tervezésnek egy visszatérő motívuma. Az egyik résztvevő élesen hangsúlyozta, hogy csinálhatunk itt mi akármilyen tervezést, de csomagok nélkül nem jutunk semmire. Csomagok kellenek. Nekem meg ez a vacsora kellett ahhoz, hogy rájöjjek, stratégia partner kell ezeknek a településeknek. Ahol megkezdődik a helyi értékek feltárása és helyi márkába emelése, sokszor hiányzik ennek szigorú szakmai kontrollja. Elindult a munka, eredményei szemmel láthatóak, de a következő szint a termékfejlesztés továbbvitele, profi csomagok kialakítása.
4. Baranya Hegyhát térségének települései összefogtak, és a turisztikai fejlesztési lehetőségeket igyekeznek megragadni. A tervezők között van olyan, aki utazásszervező fiatal kolléga. A résztvevők többsége azonban olyan vállalkozó, akik sikeres vállalkozásuk mellett kezdenek turisztikai tevékenységbe. Agrárvállalkozók terveznek állatsimogatót, nyitnak kávézót, rajzolnak kerékpáros térképet.
A stratégiai tervezés folyamatában, amikor ahhoz a részhez érünk, hogy a stratégiai partnereket soroljuk fel, nagyon sokféle szervezet, intézmény, egyetem, szakértő, tanácsadó neve megjelenik stratégiai partnerként. Még nem találkoztam olyannal, hogy spontánul megjelent volna az utazási iroda, az utazásszervező, aki pedig néhány kilométerrel odébb a nagyvárosban azon gondolkozik, mivel bővíthetné a kínálatát. Én ebben látom a kihasználatlan lehetőséget.
5. Bácska déli része az elszakított középvárossal, Szabadkával szerves turisztikai egységet alkothat az ökoturizmus és az aktív turizmus számára. Családosok, kerékpárosok gyönyörű úti célját fejlesztik. A stratégia nemcsak a helyi gazdaság, hanem a helyi hagyományok és a helyi környezet fejlesztését is megalapozza. A tervezés jelen szakaszában Kelebia központtal Naturpark kialakítása van folyamatban. 8-9 Naturpark van az országban, és ez egy újabb kezdeményezés, amely a környezet fejlesztésére alakult egyesület formájában jelenik meg.
A Naturpark kialakításának első szakaszában is alapvető szakmai kérdések merülnek fel. Merre haladjanak az útvonalak? Hol legyenek a szálláshelyek? Milyen étkezésre van szükség? Milyen lesz a kereslet? Hogyan alakul a fenntarthatóság. Itt is szakmai partnerre van szükség, de nem csak a meglévő helyi szakemberre - ez itt is adott - hanem kiterjedt értékesítési tapasztalatokkal rendelkező szakmai partnerre.
6. Mi tehát a feladatunk? Az, hogy sikeresen kapcsolódjunk be a helyi márkákat építő stratégiai elképzelésekbe, a stratégia kialakításába. Ezt megtehetjük saját magunk is, közvetlenül megkeresve saját környezetünk döntéshozóit. De megtehetjük úgy is, hogy a MUISZ égisze alatt kialakítjuk ennek a stratégiának a végrehajtási lépéssorozatát. Mindkét választás jó választás. És van egy harmadik választás is, hogy nem lépünk egyelőre ebben ez irányban. De azt nem tanácsolom, hiszen ezzel elszalasztjuk a kék óceán adta lehetőségeket.
És hogy én melyik utat járnám? Igazán akkor lehetünk sikeresek a stratégiájukat építgető helyi közösségek számára, ha mi is egységes, közös MUISZ-stratégia mentén lépünk fel.
Köszönöm a figyelmet és várom hozzászólásaikat, kérdéseiket.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)