Európai turisztikai versenyképességének növelése az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, hiszen a kontinens részesedése a globális turistapiacból a korábbi 80 százalékról 76-ra zsugorodott – derült ki a European Travel Commission budapesti elnökségi ülését követő, illetve a közgyűlését megelőző sajtótájékoztatón. A szervezet rendszeresen Brüsszelben tartja elnökségi üléseit, ám idén, a magyar EU-elnökségre tekintettel, elfogadták a budapesti meghívást.
A szervezet egyébként különböző alkalmakkor nem először jár Budapesten, s a magyar fővárosban rendezett események mindig sikeresek, Magyarország pedig kimondottan együttműködő partner – mondta az ETC elnöke, Petra Hedorfer. Az 1948 óta működő szervezet (amelyhez hazánk a keleti blokkból elsőként, 1990-ben csatlakozott) a hagyományos tengerentúli piacok mellett most kimondottan a BRIC-országokra (Brazília, Oroszország, India, Kína) fókuszál, most debütál weboldaluk, a www.visiteurope.com kínai verziója.
Horváth Endre, az NGM turizmusért is felelős helyettes államtitkára felhívta a figyelmet a felelős turizmusra, amelyről hamarosan Budapesten rendeznek nemzetközi konferenciát. A május 12-13-i eseményről bővebb információk a www.tourism2011budapest.eu oldalon olvashatók.
Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója szerint a szerda délelőtti elnökségi ülésen felvetődött, hogy a BRIC-országok mellett az Arab-öböl térségét is fel kellene venni a kiemelt küldőpiacok közé. A javaslat komoly támogatottságra talált. Felvetődött továbbá az európai vízumok kiadásának kérdése is, és a kínai beutazók számának növelése: a statisztikák szerint ugyanis az ázsiai országból éves szinten 40 millióan utaznak külföldre, ám mindössze egymillióan érkeznek kontinensünkre, ezt a számot mindenképpen emelni kell.
Szerkesztőségünk kérdésére, mely szerint vajon miként tudnak összefogni mindazon turisztikai hivatalok, amelyek egyébként egymás turistáinak elcsábításán, illetve a belföldi utazók otthon tartásán dolgoznak, Petra Hedorfer leszögezte: ezek a látszólagos konfliktusok nem hátráltatják a közös munkát.
2011. április 20., szerda
Kulturális bizottság: örökségvédelemmel a gazdaság fejlesztéséért
Az örökségvédelem területe összességében gazdasági és társadalmi potenciált rejt magában - hangsúlyozta Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága ülésén.
A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a kulturális örökség turisztikai és gazdaságfejlesztési lehetőségeiről, munkahelyteremtő képességéről és a válságkezelésben szóba jöhető szerepéről.
Hammerstein Judit szerint a kulturális örökséget és örökségvédelmet a nemzeti célok szolgálatába lehet és kell is állítani, az országkép kialakításában a turizmusnak, és ebben az épített és szellemi kulturális örökségnek fontos szerepe van. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az örökségre fordítandó források és támogatások megszerzése érdekében haszonelvű szemléletet szeretnének bevezetni. A hazai helyzetképről szólva Hammerstein Judit rámutatott arra: nem lehet tudni, hogy összességében a kulturális örökségre mennyit is költenek az országban, ebből mennyi hasznot húz a nemzetgazdaság. Gondot jelent, hogy hiányoznak az adatok, nem készültek költséghaszon elemzések.
A kultúrpolitikai helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az örökségvédelem esetében is szükség van költséghaszon elemzésre, monitoring rendszerre, a makrogazdasági mutatók vizsgálatára. Fel kell mérni, hogy egy konkrét műemlék felújítása esetén a munkabér, adók és járulékok mennyi bevételt jelentenek a központi költségvetésnek.
Hammersein Judit kijelentette: az örökségalapú fejlesztésnek makroszinten jelentős gazdasági haszna van. Külföldi példákra hivatkozva elmondta, hogy a történelmi környezet vonzó a vállalkozások és látogatók számára. Kitért arra is, hogy Magyarországon a nemzeti fejlesztési tervben szerepel az örökség téma, de nem teszi lehetővé a rendszerszerű fejlesztést. Szerinte 2014-től önálló operatív programban kellene szerepeltetni a kulturális örökség védelmét.
Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke kiemelte, hogy a kulturális örökség védelme a válságkezelésre is alkalmas, hiszen a felújítások jelentős, főleg szakképzett munkaerőt igényelnek. Elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen kidolgozzák azt a modellt, hogyan lehetne a közmunka programba a műemlékvédelem területét is bevonni.
Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkára a Magyar Turizmus Zrt. felmérésére utalva rámutatott arra, hogy a Magyarországra érkező turisták 45,7 százaléka kulturális céllal érkezik, többnyire a műemlékek, várak, kastélyok, templomok megtekintésére.
Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatójában elmondta, hogy az Európai Unió megújuló energiák hasznosítására vonatkozó szabályának átvétele napirenden van, ez azt is jelenti majd, hogy a középületeknek élen kell járniuk.
Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnök-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a Norvég Alap következő költségvetésében is lesznek források a kulturális örökség védelmére. A regionális operatív programokban pedig a turisztika területén az örökségvédelemre is lehet fejlesztési forrásra pályázni. Az Európai Bizottsággal közösen az NFÜ áttekintette a regionális operatív programok végrehajtásának félidei értékelését, és arra jutottak, hogy az eddigi pontszerű turisztikai fejlesztések helyett a jövőben térség alapú, komplex fejlesztések legyenek.
A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a kulturális örökség turisztikai és gazdaságfejlesztési lehetőségeiről, munkahelyteremtő képességéről és a válságkezelésben szóba jöhető szerepéről.
Hammerstein Judit szerint a kulturális örökséget és örökségvédelmet a nemzeti célok szolgálatába lehet és kell is állítani, az országkép kialakításában a turizmusnak, és ebben az épített és szellemi kulturális örökségnek fontos szerepe van. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az örökségre fordítandó források és támogatások megszerzése érdekében haszonelvű szemléletet szeretnének bevezetni. A hazai helyzetképről szólva Hammerstein Judit rámutatott arra: nem lehet tudni, hogy összességében a kulturális örökségre mennyit is költenek az országban, ebből mennyi hasznot húz a nemzetgazdaság. Gondot jelent, hogy hiányoznak az adatok, nem készültek költséghaszon elemzések.
A kultúrpolitikai helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az örökségvédelem esetében is szükség van költséghaszon elemzésre, monitoring rendszerre, a makrogazdasági mutatók vizsgálatára. Fel kell mérni, hogy egy konkrét műemlék felújítása esetén a munkabér, adók és járulékok mennyi bevételt jelentenek a központi költségvetésnek.
Hammersein Judit kijelentette: az örökségalapú fejlesztésnek makroszinten jelentős gazdasági haszna van. Külföldi példákra hivatkozva elmondta, hogy a történelmi környezet vonzó a vállalkozások és látogatók számára. Kitért arra is, hogy Magyarországon a nemzeti fejlesztési tervben szerepel az örökség téma, de nem teszi lehetővé a rendszerszerű fejlesztést. Szerinte 2014-től önálló operatív programban kellene szerepeltetni a kulturális örökség védelmét.
Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke kiemelte, hogy a kulturális örökség védelme a válságkezelésre is alkalmas, hiszen a felújítások jelentős, főleg szakképzett munkaerőt igényelnek. Elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen kidolgozzák azt a modellt, hogyan lehetne a közmunka programba a műemlékvédelem területét is bevonni.
Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkára a Magyar Turizmus Zrt. felmérésére utalva rámutatott arra, hogy a Magyarországra érkező turisták 45,7 százaléka kulturális céllal érkezik, többnyire a műemlékek, várak, kastélyok, templomok megtekintésére.
Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatójában elmondta, hogy az Európai Unió megújuló energiák hasznosítására vonatkozó szabályának átvétele napirenden van, ez azt is jelenti majd, hogy a középületeknek élen kell járniuk.
Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnök-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a Norvég Alap következő költségvetésében is lesznek források a kulturális örökség védelmére. A regionális operatív programokban pedig a turisztika területén az örökségvédelemre is lehet fejlesztési forrásra pályázni. Az Európai Bizottsággal közösen az NFÜ áttekintette a regionális operatív programok végrehajtásának félidei értékelését, és arra jutottak, hogy az eddigi pontszerű turisztikai fejlesztések helyett a jövőben térség alapú, komplex fejlesztések legyenek.
Szombaton tartotta XIX. Közgyűlését a MATUR
A Magyar Turisztikai Egyesület április 16-án tartotta meg XIX. évi rendes Közgyűlését a Művészetek Palotájában.
Az ülés kezdetén meghívott vendégként Dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium, turizmusért felelős helyettes államtitkára üdvözölte a Közgyűlés résztvevőit, majd a MATUR által a különböző termékfejlesztési stratégiákra írt kritikus véleményekre reagált, hangsúlyozva a stratégiák aktualizálásának fontosságát, amiért is az egyeztetési folyamatot maga kezdeményezte. Az előadásokat követő későbbi vita során a helyettes államtitkár válaszolt a közönség soraiból a turizmus különböző területeivel kapcsolatban feltett kérdésekre. A legnagyobb sikert arató válasz a vendéglátóhelyeken bevezetni tervezett teljes dohányzási tilalom veszélyének elhárítását (vagy legalábbis egyelőre az elodázását) jelezte.
Dr. Lengyel Márton elnöki beszámolójában előbb a turizmus általános helyzetéről és kilátásairól beszélt, majd a MATUR tevékenységét és terveit ismertette. A világturizmusra a Turizmus Világszervezete (UNWTO) már erre az évre 4,2%-os növekedést jelez előre, ami még nem biztos, hogy nálunk is megvalósul. A MATUR a következő évben új választásra készül, erre való felkészülésként tervbe vette egy új működési stratégia kialakítását, a fiatalítást és egy új TDM tagozat működtetését.
Az idei évben is sor került a MATUR-díjak átadására azon személyek számára, akik az elmúlt év során elért kimagasló eredményeik alapján arra érdemesnek bizonyultak. MATUR díjat kapott Tímár András, a Kondorosi Csárda felújítója és üzemeltetője, a legutóbbi két gasztronómiai olimpián arany, ezüst és bronz érmeket szerzett Békés megyei csapat vezetője. Gyürky Júlia a MATUR-hoz való lojalitása, valamint a szervezet működésében nélkülözhetetlen titkári munkája okán vehette át a másik díjat.
A Közgyűlés záró eseményeként bemutatkozott a Magyar Turisztikai Egyesület újonnan magalakult MATUR TDM Tagozata. A tagozatot a volt Heller Farkas Főiskola TDM szakirányos hallgatói hívták életre. Célja, hogy minden tudásával és a turizmus szakma iránt érzett mély elhivatottságának erejével járuljon hozzá Magyarország turizmusának további fejlődéséhez és ezen belül a magyarországi TDM szervezeti rendszer sikeres kialakításához és működtetéséhez.
Az ülés kezdetén meghívott vendégként Dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium, turizmusért felelős helyettes államtitkára üdvözölte a Közgyűlés résztvevőit, majd a MATUR által a különböző termékfejlesztési stratégiákra írt kritikus véleményekre reagált, hangsúlyozva a stratégiák aktualizálásának fontosságát, amiért is az egyeztetési folyamatot maga kezdeményezte. Az előadásokat követő későbbi vita során a helyettes államtitkár válaszolt a közönség soraiból a turizmus különböző területeivel kapcsolatban feltett kérdésekre. A legnagyobb sikert arató válasz a vendéglátóhelyeken bevezetni tervezett teljes dohányzási tilalom veszélyének elhárítását (vagy legalábbis egyelőre az elodázását) jelezte.
Dr. Lengyel Márton elnöki beszámolójában előbb a turizmus általános helyzetéről és kilátásairól beszélt, majd a MATUR tevékenységét és terveit ismertette. A világturizmusra a Turizmus Világszervezete (UNWTO) már erre az évre 4,2%-os növekedést jelez előre, ami még nem biztos, hogy nálunk is megvalósul. A MATUR a következő évben új választásra készül, erre való felkészülésként tervbe vette egy új működési stratégia kialakítását, a fiatalítást és egy új TDM tagozat működtetését.
Az idei évben is sor került a MATUR-díjak átadására azon személyek számára, akik az elmúlt év során elért kimagasló eredményeik alapján arra érdemesnek bizonyultak. MATUR díjat kapott Tímár András, a Kondorosi Csárda felújítója és üzemeltetője, a legutóbbi két gasztronómiai olimpián arany, ezüst és bronz érmeket szerzett Békés megyei csapat vezetője. Gyürky Júlia a MATUR-hoz való lojalitása, valamint a szervezet működésében nélkülözhetetlen titkári munkája okán vehette át a másik díjat.
A Közgyűlés záró eseményeként bemutatkozott a Magyar Turisztikai Egyesület újonnan magalakult MATUR TDM Tagozata. A tagozatot a volt Heller Farkas Főiskola TDM szakirányos hallgatói hívták életre. Célja, hogy minden tudásával és a turizmus szakma iránt érzett mély elhivatottságának erejével járuljon hozzá Magyarország turizmusának további fejlődéséhez és ezen belül a magyarországi TDM szervezeti rendszer sikeres kialakításához és működtetéséhez.
An Interview with Dr. Endre Horvath (Deputy State Secretary of Hungarian Ministry for National Economy.)
12.03.2011 - Interview conducted by Kim Cornett
Q1. Would you say that the integration of Hungary into the European Union increased competition on the Hungarian market? If so, how do Hungarian businesses and the general public feel about this?
Before joining the European Union we already had close ties with other European countries. After 1990, markets were opened, borders were opened and we have benefitted by moving from this goulash situation to being an integrated member of the European market. So integration is the key word. Higher quality standards, better ties in terms of supply chain management, better supplier integration, etc. For example, the old automotive industry with Audi, Opel and Daimler Mercedes have opened new plants. That’s a great example of where you actually compete. You must compete but in that process you also become more competitive. Now how does the public view this? It depends on how many jobs this competition will create. Of course you lose jobs from the old structures but you regain some on the new demand side for jobs that are integrated within a global economy. There is no way to stop globalization, global networks or global industries. It’s one market.
Q2. For many non-Europeans, Hungary might be considered “just another Eastern Bloc country”. What is Hungary trying to create an internationally-recognizable national brand for itself to attract both tourism and change old stereotypes?
As I said in my speech, what we need to do is to find something that is unique, where we have a competitive advantage and where we have a focus. We think that from a tourism point of view that it’s clear that therapeutic thermal waters and the diversity of these waters is unique. Of course there are other countries like Iceland and Japan that have an abundance of thermal waters but Hungary is number one in terms of the diversity of these waters. That means that whatever the diseases that you will have, there is a cure underwater in Hungary. Whatever your age is, you will find a program. As I mentioned, there is also nightlife in the baths, where you visit and you party in the pool with other people are you have music, installations and projections. If you are with a family and have kids, you will find baths that will pertain to your needs. So Hungary is really number one in terms of the diversity of the healing power of these waters and also the services on top of these resources. That’s how we think that we can change the old image of goulash communism. That’s the past and you can find it in museums. In Berlin, there is a different situation. Collegium Hungaricum Berlin is one of the top exhibition sites in Berlin and it’s a unique place because you don’t even have to enter building to see projections on a huge canvas, lights and music. So the whole city knows that Hungary is a country of culture, not only Bartok but also contemporary artists.
Q3. Hungary seems to be a preferred location for foreign investment by large automotive manufacturers such as General Motors, Suzuki, Audi and Daimler-Benz. Are there any other industries you can see that are experiencing an increase in foreign direct investment in Hungary?
Definitely the hotel industry is one of the fields where we see increased interest because of the natural endowments of the country. Also the services industry is growing. You will see a tendency for many international companies to move their service centers to Hungary because there is a cost advantage and there is skilled labour. I mentioned the creative potential of the country, such as the rubix cube. You will find in everyday life that Hungarians are good at solving problems in a changing environment with limited resources. So it’s a perfect place to move your service center to. And it’s also a nice place to live in and that is also another reason why global corporations consider Budapest. It’s one of the places to be in Europe and especially in Central and Eastern Europe.
Q4. Most tourists that come to Hungary are from Europe. What can Hungary do to attract more international visitors?
Most tourists come from Germany, Austria, Italy and the Czech Republic recently. There has been a growth in the number coming from the US of over 10% and from Russia of over 20%. Vicinity is a big factor and that is why visitors from southern Germany, Austria and Italy are so abundant. What we need to do is to reach out to those markets like Asia. What we see is that in the US and Russia there is an increased interest and what we can do is to reinforce the image of Hungary as the place to be for a better quality of life at least for those one or two weeks that you can spend every year. We need to send a message that it will definitely improve your quality of life: not only the waters but also the gastronomy, such as our famous wines. I think the new government and the new Hungarian tourism promotion efforts of unifying this brand and making it unique are good, but there’s a long way to go. In the US, we sell it on price. But if you cut the price in half and you put this on a billboard on the east coast, I don’t think that that’s the right strategy. I think that what we need to do is to reach the channel that is the tour operators and explain the added value we have, which is based on the therapeutic thermal water, the culture and the food. Those three together create a very clear image and a very strong product. In May, we are organizing a tourism conference on the topic of sustainable tourism and how to reduce the footprint of tourists and how service providers and locals can create a more sustainable tourism industry.
Q5. For many countries, the integration into the European Union raised questions of migration and national identity. With the Act of 2001 on Hungarians Living in Neighbouring Countries, the Motherland Programme and the general direction of Hungary’s national policy which seeks to support and help preserve the Hungarian linguistic and cultural identity, one can say that Hungary is working hard to maintain a unified national consciousness among its Diaspora. Do you think these policies are purely cultural in nature, or do they involve some larger economic considerations or consequences for Hungary?
I think it’s very important that we maintain the Hungarian language. The Hungarian language is unique. Hungary is a linguistic island, so we have to learn all the languages to communicate with our Slavic neighbours, our Germanic neighbours and our Anglo-Saxon neighbours, not to mention our increasing Chinese, Indian and African visitors. To create an identity and to strengthen an identity with language, it will need to involve cultural identity. We have very good connections with all of our neighbouring countries and it is not only that there are Hungarians living in Slovakia for example, but there are also lots of Slovaks living in Hungary. I just met with the Croatian consulate and there are many tens of thousands of Croatians living in Hungary and also Romanians. They all have their cultural organizations, there’s TV programs and we try to strengthen that effort. Does this have economic consequences? Yes it does. There is increased cross-border cooperation and the so called EGTC organization that the EU supports. The EU supports cross-border cooperation and also transnational cooperation. By establishing closer ties with neighbouring countries, we can strengthen our relations and help those regions that have a GDP that is less than 75% of the EU average because the EU will direct funds to those areas. It’s a great opportunity for us all in Central Europe.
Q6. With seven neighboring countries and several ethnic minorities in Hungary, do you think that cultural exchange strengthens or weakens the Hungarian sense of identity?
It does strengthen Hungarian identity. Cultural diversity will strengthen our nations. If you think of the first Hungarian King, Steven the First, he encouraged this and he said that a country becomes stronger if it welcomes foreigners. Even a thousand years ago that was a clear idea so I think it’s very clear and it’s been clear since the very first moment. Multiculturalism and multi-ethnicity will strengthen any local community be it a local municipality, a province or a whole country. The slogan for Europe is “Unity in Diversity” and it is reality.
ICD
© ICD - cdn - cultural diplomacy news
Q1. Would you say that the integration of Hungary into the European Union increased competition on the Hungarian market? If so, how do Hungarian businesses and the general public feel about this?
Before joining the European Union we already had close ties with other European countries. After 1990, markets were opened, borders were opened and we have benefitted by moving from this goulash situation to being an integrated member of the European market. So integration is the key word. Higher quality standards, better ties in terms of supply chain management, better supplier integration, etc. For example, the old automotive industry with Audi, Opel and Daimler Mercedes have opened new plants. That’s a great example of where you actually compete. You must compete but in that process you also become more competitive. Now how does the public view this? It depends on how many jobs this competition will create. Of course you lose jobs from the old structures but you regain some on the new demand side for jobs that are integrated within a global economy. There is no way to stop globalization, global networks or global industries. It’s one market.
Q2. For many non-Europeans, Hungary might be considered “just another Eastern Bloc country”. What is Hungary trying to create an internationally-recognizable national brand for itself to attract both tourism and change old stereotypes?
As I said in my speech, what we need to do is to find something that is unique, where we have a competitive advantage and where we have a focus. We think that from a tourism point of view that it’s clear that therapeutic thermal waters and the diversity of these waters is unique. Of course there are other countries like Iceland and Japan that have an abundance of thermal waters but Hungary is number one in terms of the diversity of these waters. That means that whatever the diseases that you will have, there is a cure underwater in Hungary. Whatever your age is, you will find a program. As I mentioned, there is also nightlife in the baths, where you visit and you party in the pool with other people are you have music, installations and projections. If you are with a family and have kids, you will find baths that will pertain to your needs. So Hungary is really number one in terms of the diversity of the healing power of these waters and also the services on top of these resources. That’s how we think that we can change the old image of goulash communism. That’s the past and you can find it in museums. In Berlin, there is a different situation. Collegium Hungaricum Berlin is one of the top exhibition sites in Berlin and it’s a unique place because you don’t even have to enter building to see projections on a huge canvas, lights and music. So the whole city knows that Hungary is a country of culture, not only Bartok but also contemporary artists.
Q3. Hungary seems to be a preferred location for foreign investment by large automotive manufacturers such as General Motors, Suzuki, Audi and Daimler-Benz. Are there any other industries you can see that are experiencing an increase in foreign direct investment in Hungary?
Definitely the hotel industry is one of the fields where we see increased interest because of the natural endowments of the country. Also the services industry is growing. You will see a tendency for many international companies to move their service centers to Hungary because there is a cost advantage and there is skilled labour. I mentioned the creative potential of the country, such as the rubix cube. You will find in everyday life that Hungarians are good at solving problems in a changing environment with limited resources. So it’s a perfect place to move your service center to. And it’s also a nice place to live in and that is also another reason why global corporations consider Budapest. It’s one of the places to be in Europe and especially in Central and Eastern Europe.
Q4. Most tourists that come to Hungary are from Europe. What can Hungary do to attract more international visitors?
Most tourists come from Germany, Austria, Italy and the Czech Republic recently. There has been a growth in the number coming from the US of over 10% and from Russia of over 20%. Vicinity is a big factor and that is why visitors from southern Germany, Austria and Italy are so abundant. What we need to do is to reach out to those markets like Asia. What we see is that in the US and Russia there is an increased interest and what we can do is to reinforce the image of Hungary as the place to be for a better quality of life at least for those one or two weeks that you can spend every year. We need to send a message that it will definitely improve your quality of life: not only the waters but also the gastronomy, such as our famous wines. I think the new government and the new Hungarian tourism promotion efforts of unifying this brand and making it unique are good, but there’s a long way to go. In the US, we sell it on price. But if you cut the price in half and you put this on a billboard on the east coast, I don’t think that that’s the right strategy. I think that what we need to do is to reach the channel that is the tour operators and explain the added value we have, which is based on the therapeutic thermal water, the culture and the food. Those three together create a very clear image and a very strong product. In May, we are organizing a tourism conference on the topic of sustainable tourism and how to reduce the footprint of tourists and how service providers and locals can create a more sustainable tourism industry.
Q5. For many countries, the integration into the European Union raised questions of migration and national identity. With the Act of 2001 on Hungarians Living in Neighbouring Countries, the Motherland Programme and the general direction of Hungary’s national policy which seeks to support and help preserve the Hungarian linguistic and cultural identity, one can say that Hungary is working hard to maintain a unified national consciousness among its Diaspora. Do you think these policies are purely cultural in nature, or do they involve some larger economic considerations or consequences for Hungary?
I think it’s very important that we maintain the Hungarian language. The Hungarian language is unique. Hungary is a linguistic island, so we have to learn all the languages to communicate with our Slavic neighbours, our Germanic neighbours and our Anglo-Saxon neighbours, not to mention our increasing Chinese, Indian and African visitors. To create an identity and to strengthen an identity with language, it will need to involve cultural identity. We have very good connections with all of our neighbouring countries and it is not only that there are Hungarians living in Slovakia for example, but there are also lots of Slovaks living in Hungary. I just met with the Croatian consulate and there are many tens of thousands of Croatians living in Hungary and also Romanians. They all have their cultural organizations, there’s TV programs and we try to strengthen that effort. Does this have economic consequences? Yes it does. There is increased cross-border cooperation and the so called EGTC organization that the EU supports. The EU supports cross-border cooperation and also transnational cooperation. By establishing closer ties with neighbouring countries, we can strengthen our relations and help those regions that have a GDP that is less than 75% of the EU average because the EU will direct funds to those areas. It’s a great opportunity for us all in Central Europe.
Q6. With seven neighboring countries and several ethnic minorities in Hungary, do you think that cultural exchange strengthens or weakens the Hungarian sense of identity?
It does strengthen Hungarian identity. Cultural diversity will strengthen our nations. If you think of the first Hungarian King, Steven the First, he encouraged this and he said that a country becomes stronger if it welcomes foreigners. Even a thousand years ago that was a clear idea so I think it’s very clear and it’s been clear since the very first moment. Multiculturalism and multi-ethnicity will strengthen any local community be it a local municipality, a province or a whole country. The slogan for Europe is “Unity in Diversity” and it is reality.
ICD
© ICD - cdn - cultural diplomacy news
Dziedzictwo Przemysłowe w Turystyce
W dniach 13-14 kwietnia br. w Zabrzu odbyła się międzynarodowa konferencja naukowo-praktyczna pt. „Dziedzictwo
przemysłowe w polityce turystycznej na rzecz zrównoważonego rozwoju" oraz 52 posiedzenie Komisji Regionalnej ds. Europy (CEU) Światowej Organizacji Turystyki UNWTO. Organizatorem obu przedsięwzięć było Ministerstwo Sportu i Turystyki we współpracy z Urzędem Miasta Zabrze, Międzynarodowym Centrum Dokumentacji i Badań Nad Dziedzictwem Przemysłowym dla turystyki (MCDP-DPT), Górnośląską Wyższą Szkołą Handlową oraz Polską Izbą Turystyki.
Głównym celem konferencji było zapoznanie ze stanem zaawansowania rozwoju inicjatyw turystycznych oraz podjęcie działań na rzecz rozwoju i dbałości o przemysłowe dziedzictwo turystyczne. W seminarium udział wzięło łącznie ponad 200 osób z zagranicy oraz całej Polski. Zebrani mogli wysłuchać wystąpień i prezentacji dotyczących tematów związanych z dziedzictwem przemysłowym oraz wykorzystywania obiektów przemysłowych dla rozwoju turystyki.
Konferencja poprzedziła, po raz pierwszy odbywające się w Polsce, 52 posiedzenie Komisji Regionalnej ds. Europy (CEU) Światowej Organizacji Turystyki UNWTO, które miało miejsce w dniu 14 kwietnia br. w Katowicach. W konferencji, jak i w posiedzeniu udział wzięli przedstawiciele 27 państw należących do Komisji Regionalnej ds. Europy Światowej Organizacji Turystyki.
W obu spotkaniach uczestniczyli m.in. Sekretarz Generalny Światowej Organizacji Turystyki - Taleb Rifai, Podsekretarz Stanu w Ministerstwie Sportu i Turystyki - Katarzyna Sobierajska, Zastępca Sekretarza Stanu ds. Turystyki i Handlu w Ministerstwie Gospodarki Narodowej Republiki Węgier - dr Endre Horváth, Prezydent Zabrza - Małgorzata Mańka-Szulik oraz Wicemarszałek Województwa Śląskiego - Jerzy Gorzelik, a także wielu innych reprezentantów organizacji turystycznych z zagranicy oraz przedstawicieli samorządów lokalnych z Polski. Podczas posiedzenia zebrani mieli możliwość zapoznania się z najważniejszymi informacjami dotyczącymi aktualnego stanu światowej turystyki i jego perspektyw, przedstawienia swych własnych stanowisk oraz podzielenia się własnymi spostrzeżeniami i wnioskami.
Należy podkreślić, że turystyka przemysłowa jako stosunkowo nowe zjawisko, cieszy się rosnącym zainteresowaniem w całej Europie. Obiekty takie jak: kopalnie, huty, elektrownie, fabryki przemysłu maszynowego, papiernie czy drukarnie do niedawna postrzegane jako balast zajmujący teren pod nowe inwestycje, przeradzają się w istotne składniki dziedzictwa kulturowego. Stare młyny, systemy nawadniające, maszyny i narzędzia od dawna mają swoich entuzjastów, a przemysłowa spuścizna jest częścią kultury materialnej, odpowiedzialnej za ukształtowanie się oblicza kultur, społeczności i jednostek. Dlatego tak istotnym staje się pielęgnowanie ich oraz rozwijanie świadomości turystycznej z krajobrazem dziedzictwa przemysłowego w tle. Śląsk to region, który od wieków kojarzony jest z rozwojem przemysłu, a dokonania i zabytki związane z tutejszym przemysłem należą do najcenniejszych w Europie.
przemysłowe w polityce turystycznej na rzecz zrównoważonego rozwoju" oraz 52 posiedzenie Komisji Regionalnej ds. Europy (CEU) Światowej Organizacji Turystyki UNWTO. Organizatorem obu przedsięwzięć było Ministerstwo Sportu i Turystyki we współpracy z Urzędem Miasta Zabrze, Międzynarodowym Centrum Dokumentacji i Badań Nad Dziedzictwem Przemysłowym dla turystyki (MCDP-DPT), Górnośląską Wyższą Szkołą Handlową oraz Polską Izbą Turystyki.
Głównym celem konferencji było zapoznanie ze stanem zaawansowania rozwoju inicjatyw turystycznych oraz podjęcie działań na rzecz rozwoju i dbałości o przemysłowe dziedzictwo turystyczne. W seminarium udział wzięło łącznie ponad 200 osób z zagranicy oraz całej Polski. Zebrani mogli wysłuchać wystąpień i prezentacji dotyczących tematów związanych z dziedzictwem przemysłowym oraz wykorzystywania obiektów przemysłowych dla rozwoju turystyki.
Konferencja poprzedziła, po raz pierwszy odbywające się w Polsce, 52 posiedzenie Komisji Regionalnej ds. Europy (CEU) Światowej Organizacji Turystyki UNWTO, które miało miejsce w dniu 14 kwietnia br. w Katowicach. W konferencji, jak i w posiedzeniu udział wzięli przedstawiciele 27 państw należących do Komisji Regionalnej ds. Europy Światowej Organizacji Turystyki.
W obu spotkaniach uczestniczyli m.in. Sekretarz Generalny Światowej Organizacji Turystyki - Taleb Rifai, Podsekretarz Stanu w Ministerstwie Sportu i Turystyki - Katarzyna Sobierajska, Zastępca Sekretarza Stanu ds. Turystyki i Handlu w Ministerstwie Gospodarki Narodowej Republiki Węgier - dr Endre Horváth, Prezydent Zabrza - Małgorzata Mańka-Szulik oraz Wicemarszałek Województwa Śląskiego - Jerzy Gorzelik, a także wielu innych reprezentantów organizacji turystycznych z zagranicy oraz przedstawicieli samorządów lokalnych z Polski. Podczas posiedzenia zebrani mieli możliwość zapoznania się z najważniejszymi informacjami dotyczącymi aktualnego stanu światowej turystyki i jego perspektyw, przedstawienia swych własnych stanowisk oraz podzielenia się własnymi spostrzeżeniami i wnioskami.
Należy podkreślić, że turystyka przemysłowa jako stosunkowo nowe zjawisko, cieszy się rosnącym zainteresowaniem w całej Europie. Obiekty takie jak: kopalnie, huty, elektrownie, fabryki przemysłu maszynowego, papiernie czy drukarnie do niedawna postrzegane jako balast zajmujący teren pod nowe inwestycje, przeradzają się w istotne składniki dziedzictwa kulturowego. Stare młyny, systemy nawadniające, maszyny i narzędzia od dawna mają swoich entuzjastów, a przemysłowa spuścizna jest częścią kultury materialnej, odpowiedzialnej za ukształtowanie się oblicza kultur, społeczności i jednostek. Dlatego tak istotnym staje się pielęgnowanie ich oraz rozwijanie świadomości turystycznej z krajobrazem dziedzictwa przemysłowego w tle. Śląsk to region, który od wieków kojarzony jest z rozwojem przemysłu, a dokonania i zabytki związane z tutejszym przemysłem należą do najcenniejszych w Europie.
ETC: egyre jelentősebb a feltörekvő piacok szerepe a turizmusban is
MTI 2011. április 20., szerda 14:23
A feltörekvő piacok jelentőségére hívta fel a figyelmet Petra Hedorfer, az Európai Turisztikai Bizottság (ETC) elnöke és Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a bizottság Budapesten megrendezett igazgatósági ülése és közgyűlése kapcsán tartott sajtótájékoztatón szerdán.
A szakemberek kiemelték a kínai, a brazil, a dél-amerikai, az orosz valamint az arab piacot. Horváth Gergely úgy fogalmazott: az az ország, amely nem tud megjelenni ezeken a piacokon, tíz év múlva lemarad a versenyben. A vezérigazgató fontosnak nevezte ezeken a feltörekvő piacokon a közös kutatási tevékenységet, amelyet külön-külön az országok nem tudnának elvégezni.
Az ETC fő célja Európa mint turisztikai úti cél promóciója a tengerentúli piacokon. Az utóbbi években Európa piaci részesedése csökkent a nemzetközi turista érkezések számában, ezért a szakemberek szerint nagyobb szükség van az összefogásra, az együttműködésre.
Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy a szervezet most nem Brüsszelben, a székhelyén, hanem Budapesten tartja igazgatósági ülését és közgyűlését, ennek turizmusdiplomácia szempontjából is nagy a jelentősége.
Mint mondta, az esemény lehetőséget teremt arra, hogy minél jobban megismerjék a legújabb trendeket, így például a fenntartható és felelős turizmus területét. A helyettes államtitkár elmondta: május 12-13-án Budapesten tartanak nemzetközi konferenciát ebben a témában.
Az Európai Turisztikai Bizottság április 19-21. között tartja Budapesten az 58. igazgatósági ülését és 80. közgyűlését, amelyen 26 nemzeti turisztikai hivatal képviselteti magát. Magyarország 2005 óta tagja az ETC-nek.
A feltörekvő piacok jelentőségére hívta fel a figyelmet Petra Hedorfer, az Európai Turisztikai Bizottság (ETC) elnöke és Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a bizottság Budapesten megrendezett igazgatósági ülése és közgyűlése kapcsán tartott sajtótájékoztatón szerdán.
A szakemberek kiemelték a kínai, a brazil, a dél-amerikai, az orosz valamint az arab piacot. Horváth Gergely úgy fogalmazott: az az ország, amely nem tud megjelenni ezeken a piacokon, tíz év múlva lemarad a versenyben. A vezérigazgató fontosnak nevezte ezeken a feltörekvő piacokon a közös kutatási tevékenységet, amelyet külön-külön az országok nem tudnának elvégezni.
Az ETC fő célja Európa mint turisztikai úti cél promóciója a tengerentúli piacokon. Az utóbbi években Európa piaci részesedése csökkent a nemzetközi turista érkezések számában, ezért a szakemberek szerint nagyobb szükség van az összefogásra, az együttműködésre.
Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy a szervezet most nem Brüsszelben, a székhelyén, hanem Budapesten tartja igazgatósági ülését és közgyűlését, ennek turizmusdiplomácia szempontjából is nagy a jelentősége.
Mint mondta, az esemény lehetőséget teremt arra, hogy minél jobban megismerjék a legújabb trendeket, így például a fenntartható és felelős turizmus területét. A helyettes államtitkár elmondta: május 12-13-án Budapesten tartanak nemzetközi konferenciát ebben a témában.
Az Európai Turisztikai Bizottság április 19-21. között tartja Budapesten az 58. igazgatósági ülését és 80. közgyűlését, amelyen 26 nemzeti turisztikai hivatal képviselteti magát. Magyarország 2005 óta tagja az ETC-nek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)