Várható-e változás az egyes szállástípusok újraminősítése terén, miután vállalkozói körből és a falusi vendégfogadók részéről többen kifejezték, nehezen vállalható a kötelező osztályba sorolást felváltó önkéntes, védjegyrendszeren alapuló minősítések költsége – tette fel az egyik honatya a turisztikai szezon értékeléséről szóló napirend előterjesztőjének, Horváth Endrének a parlamenti szakbizottság március 23-i ülésén.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárnak válasza szerint korrekció - első körben az időkorlát tekintetében - mindenképpen várható. A részleteket firtató, ezzel kapcsolatos utólagos kérdéseink megválaszolását azonban a folyamatban lévő rendeletalkotói munkára való tekintettel elhárította.
A parlamenti ülésen elhangzottakból azonban annyi kiderült: a jelenlegi elképzelések szerint egész kérdéskör a turizmus törvényben újraszabályozásra kerül.
2011. március 24., csütörtök
A tavalyi szezonról és tennivalókról a parlamenti bizottság előtt
A Parlament Sport- és Turizmusbizottsága március 23-i ülésén többek között tájékoztatót hallgatott meg a honatyák a 2010. évi turisztikai szezon értékeléséről. Az idei kilátások kapcsán megtudhattuk, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya kormányrendeletének tervezete túljutott a tárcaközi egyeztetéseken és hamarosan a kormány elé kerül.
Az első napirend előterjesztője, Horváth Endre helyettes államtitkár az elmúlt év turisztikai teljesítményét értékelve elmondta: tavaly már a turizmus lassú regenerálódásának lehettünk tanúi. Bizonyos forgalmi adatokban növekedés következett be, bár a kereskedelmi szálláshelyek 127,5 milliárd forintos bruttó szállásdíj bevétele tavaly is -1,3% csökkenést mutatott. Örvendetes viszont, hogy azon belül a gyógy- és a wellness szállodáké viszont nőtt. Az átlagárak és a RevPar mutatók és több más, a turisták komfortérzetét befolyásoló feltétel javítása érdekében azonban továbbra is sok még a tennivaló.
A szóbeli kiegészítésből és a képviselői kérdésekre adott válaszokból kiderült: ezek sorában a fogadókészség szempontjából igencsak fontos területeken a problémák feltárása terén történtek is előrelépések. A tárca például a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal januártól közösen lép fel a túlszámlázások megszüntetése érdekében, elsősorban a taxi, illetve a vendéglátás területén. Sokat várnak az év végéig elfogadásra kerülő új Turizmus törvénytől, illetve a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésétől is. Utóbbiról annyi újdonságot lehetett megtudni, hogy a bevezetéséhez szükséges kormányrendelet túl van a tárcaközi egyeztetésen és csak arra vár, hogy a kormányülés elé kerüljön. Elfogadásától további három hónap kell az új cafetériaeszköz bevezetéséhez. A helyettes államtitkár szerint a várva várt növekedéshez, a kínálat megalapozásához egyelőre hiányzó keresletoldali felmérések beindítása is napirenden van, illetve szükséges lesz a vonzerőleltár frissítése is, az egészségturisztikai prioritások miatt különös tekintettel az orvosi kínálat piacosítható kapacitásainak felmérésére. A vendéglátás, a falusi turizmus területén is előrelépést hozhat a szolgáltatókra nehezedő bürokrácia enyhítése, melynek kapcsán biztató egyeztetések zajlanak a földművelési tárcával.
Az első napirend előterjesztője, Horváth Endre helyettes államtitkár az elmúlt év turisztikai teljesítményét értékelve elmondta: tavaly már a turizmus lassú regenerálódásának lehettünk tanúi. Bizonyos forgalmi adatokban növekedés következett be, bár a kereskedelmi szálláshelyek 127,5 milliárd forintos bruttó szállásdíj bevétele tavaly is -1,3% csökkenést mutatott. Örvendetes viszont, hogy azon belül a gyógy- és a wellness szállodáké viszont nőtt. Az átlagárak és a RevPar mutatók és több más, a turisták komfortérzetét befolyásoló feltétel javítása érdekében azonban továbbra is sok még a tennivaló.
A szóbeli kiegészítésből és a képviselői kérdésekre adott válaszokból kiderült: ezek sorában a fogadókészség szempontjából igencsak fontos területeken a problémák feltárása terén történtek is előrelépések. A tárca például a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal januártól közösen lép fel a túlszámlázások megszüntetése érdekében, elsősorban a taxi, illetve a vendéglátás területén. Sokat várnak az év végéig elfogadásra kerülő új Turizmus törvénytől, illetve a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésétől is. Utóbbiról annyi újdonságot lehetett megtudni, hogy a bevezetéséhez szükséges kormányrendelet túl van a tárcaközi egyeztetésen és csak arra vár, hogy a kormányülés elé kerüljön. Elfogadásától további három hónap kell az új cafetériaeszköz bevezetéséhez. A helyettes államtitkár szerint a várva várt növekedéshez, a kínálat megalapozásához egyelőre hiányzó keresletoldali felmérések beindítása is napirenden van, illetve szükséges lesz a vonzerőleltár frissítése is, az egészségturisztikai prioritások miatt különös tekintettel az orvosi kínálat piacosítható kapacitásainak felmérésére. A vendéglátás, a falusi turizmus területén is előrelépést hozhat a szolgáltatókra nehezedő bürokrácia enyhítése, melynek kapcsán biztató egyeztetések zajlanak a földművelési tárcával.
Középtávú hamisítás elleni stratégia készül
2011. március 23-án tartotta meg első ülését a 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján újjáalakított Hamisítás Elleni Nemzeti Testület.
A Testület elnöke Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár, elnökhelyettese pedig Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Az állami szervekből és iparági, szakmai érdekképviseleti szervezetekből álló testület koordináló szerepet tölt be a hamisítás elleni fellépésben, tevékenysége kiterjed a jogérvényesítést érintő jogszabály-módosítások javaslatától a nyomozóhatóságok képzésén át a lakossági felvilágosító kampányokig, oktatási programokig. A hamisítás valamennyi iparágat, valamennyi szektort érint, csökkentve a legálisan működő vállalkozások bevételét, és veszélyeztetve a fogyasztók biztonságát, akár egészségét is. A gazdasági öntisztulási folyamat, a hamisítás visszaszorítása tehát mind az eredeti gyártók, mind a fogyasztók érdekében áll, és nem utolsósorban az ország hamisítási „szennyezettsége” fontos ismérv a nemzetközi összehasonlításokban, és a befektetési hajlandóságot is befolyásolja.
Az első ülésén a tagok áttekintették a Testület 2008-as megalakulása óta a hamisítás elleni küzdelem terén folytatott tevékenységét, a folyamatban lévő kezdeményezéseket, így többek között az alábbiakról esett szó:
a hamisítás jelenségének méréséről, valamint a hamisításra vonatkozó Magyarországon rendelkezésre álló adatokról két statisztikai tárgyú kiadvány jelent meg (HENT-füzetek);
a jogérvényesítésben részt vevő jogalkalmazó szerveknek több ízben képzéseket tartottak;
a gyógyszerhamisítás elleni fellépésben jogszabályi szigorítást értek el;
több reprezentatív lakossági felmérést végeztek a fogyasztók hamisításhoz kapcsolódó attitűdjének a vizsgálatára; hamisítás elleni vándorkiállításon tájékoztattak több ezer fogyasztót a hamisítás veszélyeiről, következményeiről;
honlapokat (www.hamisitasellen.hu, www.hamisgyogyszer.hu) hoztak létre a lakosság tájékoztatására;
jelenleg egy országos felmérés is folyamatban van a magyar középiskolákban, amelyben a diákok szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálja.
A Testület döntött arról, hogy a következő két negyedévben kidolgoz a Kormány részére egy olyan hamisítás elleni stratégiát, amely az évtized közepéig tartó időszakra határozza meg a hamisítás kínálati és keresleti oldalának a csökkentését is megcélzó cselekvési programot. Kiemelt hangsúlyt helyeznek a szellemitulajdon-védelmi ismeretek közoktatásba építésére, az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tételére, valamint a fogyasztókra nézve legveszélyesebb hamisítások, így az élelmiszerhamisítás és a gyógyszerhamisítás visszaszorítására.
A Testület tagjai: Dr. Répássy Róbert (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium), Dr. Bendzsel Miklós (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala), Dr. Kardeván Endre (Vidékfejlesztési Minisztérium), Dr. Horváth Endre (Nemzetgazdasági Minisztérium), Dr. Páva Hanna (Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság), Hardy F. Gábor (NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkárság), Veres Gábor (NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkárság), Szabó Zsolt (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), Dr. Petőfi Attila (Országos Rendőr-főkapitányság), Csákiné dr. Gyuris Krisztina (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság), Miszlai Róbert (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság), Dr. Bacher Gusztáv (American Chamber of Commerce in Hungary), Dr. Baranovszky György (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége), Bogsch Erik (Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége), Fekete Zoltán (Magyar Márkaszövetség), Gláser Tamás (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége), Dr. Horváth Péter (ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért), Lantos Mihály (Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület), Dr. Szamosi Katalin (Magyar Védjegy Egyesület, Magyar Versenyjogi Egyesület), Wimmer István (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége), Zentai Péter László (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése).
A Testület vezetőségének tagjai: Dr. Répássy Róbert, Dr. Bendzsel Miklós, Dr. Kardeván Endre, Dr. Baranovszky György, Gláser Tamás, Dr. Horváth Péter.
A Testület elnöke Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár, elnökhelyettese pedig Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Az állami szervekből és iparági, szakmai érdekképviseleti szervezetekből álló testület koordináló szerepet tölt be a hamisítás elleni fellépésben, tevékenysége kiterjed a jogérvényesítést érintő jogszabály-módosítások javaslatától a nyomozóhatóságok képzésén át a lakossági felvilágosító kampányokig, oktatási programokig. A hamisítás valamennyi iparágat, valamennyi szektort érint, csökkentve a legálisan működő vállalkozások bevételét, és veszélyeztetve a fogyasztók biztonságát, akár egészségét is. A gazdasági öntisztulási folyamat, a hamisítás visszaszorítása tehát mind az eredeti gyártók, mind a fogyasztók érdekében áll, és nem utolsósorban az ország hamisítási „szennyezettsége” fontos ismérv a nemzetközi összehasonlításokban, és a befektetési hajlandóságot is befolyásolja.
Az első ülésén a tagok áttekintették a Testület 2008-as megalakulása óta a hamisítás elleni küzdelem terén folytatott tevékenységét, a folyamatban lévő kezdeményezéseket, így többek között az alábbiakról esett szó:
a hamisítás jelenségének méréséről, valamint a hamisításra vonatkozó Magyarországon rendelkezésre álló adatokról két statisztikai tárgyú kiadvány jelent meg (HENT-füzetek);
a jogérvényesítésben részt vevő jogalkalmazó szerveknek több ízben képzéseket tartottak;
a gyógyszerhamisítás elleni fellépésben jogszabályi szigorítást értek el;
több reprezentatív lakossági felmérést végeztek a fogyasztók hamisításhoz kapcsolódó attitűdjének a vizsgálatára; hamisítás elleni vándorkiállításon tájékoztattak több ezer fogyasztót a hamisítás veszélyeiről, következményeiről;
honlapokat (www.hamisitasellen.hu, www.hamisgyogyszer.hu) hoztak létre a lakosság tájékoztatására;
jelenleg egy országos felmérés is folyamatban van a magyar középiskolákban, amelyben a diákok szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálja.
A Testület döntött arról, hogy a következő két negyedévben kidolgoz a Kormány részére egy olyan hamisítás elleni stratégiát, amely az évtized közepéig tartó időszakra határozza meg a hamisítás kínálati és keresleti oldalának a csökkentését is megcélzó cselekvési programot. Kiemelt hangsúlyt helyeznek a szellemitulajdon-védelmi ismeretek közoktatásba építésére, az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tételére, valamint a fogyasztókra nézve legveszélyesebb hamisítások, így az élelmiszerhamisítás és a gyógyszerhamisítás visszaszorítására.
A Testület tagjai: Dr. Répássy Róbert (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium), Dr. Bendzsel Miklós (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala), Dr. Kardeván Endre (Vidékfejlesztési Minisztérium), Dr. Horváth Endre (Nemzetgazdasági Minisztérium), Dr. Páva Hanna (Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság), Hardy F. Gábor (NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkárság), Veres Gábor (NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkárság), Szabó Zsolt (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), Dr. Petőfi Attila (Országos Rendőr-főkapitányság), Csákiné dr. Gyuris Krisztina (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság), Miszlai Róbert (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság), Dr. Bacher Gusztáv (American Chamber of Commerce in Hungary), Dr. Baranovszky György (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége), Bogsch Erik (Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége), Fekete Zoltán (Magyar Márkaszövetség), Gláser Tamás (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége), Dr. Horváth Péter (ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért), Lantos Mihály (Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület), Dr. Szamosi Katalin (Magyar Védjegy Egyesület, Magyar Versenyjogi Egyesület), Wimmer István (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége), Zentai Péter László (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése).
A Testület vezetőségének tagjai: Dr. Répássy Róbert, Dr. Bendzsel Miklós, Dr. Kardeván Endre, Dr. Baranovszky György, Gláser Tamás, Dr. Horváth Péter.
Bizottság előtt az államtitkár
Az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának (OSTB) szerdai ülésén Dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára értékelte a tavalyi év turisztikai teljesítményét.
Kiemelte, hogy 2010 még nem hozott áttörést a hazai turizmusban, bár a vendégek száma 1,9, a vendégéjszakák száma pedig 1,6 százalékkal nőtt. A világ, és Európa nyugati felének turizmusa ezt jóval meghaladó mértékben bővült. A külföldi vendégek aránya 46,4 százalék volt, ezen belül kiemelkedő mértékben emelkedett az USA-beli, az orosz és a cseh beutazás. A szállásforgalom 73 százaléka szállodákban bonyolódott, a négycsillagos házak teljesítettek a legjobban, a szálláskapacitás kihasználtsága is a gyógy- és a 4-5 csillagos házakban volt a legnagyobb. A szállodai árbevételek azonban csökkentek, növekedés csak az egyéb szolgáltatásokból keletkezett.
A szállásbevételek régiós megosztását vizsgálva a hagyományos sorrend (Budapest és Közép-Dunavidék; Balaton és Nyugat-Dunántúl) megmaradt. A kereskedelmi bankok jelenleg turisztikai fejlesztéseket nem támogatnak, viszont fut két állami pályázat (TDM létesítés és attrakció fejlesztés).
Bánki Erik, az OSTB elnöke hangsúlyozta, hogy a „Gyógyító Magyarország” szlogen nagy sikert aratott a vásárokon. Más hozzászólók viszont hiányolták a gyógyvíz, mint nemzetközi vonzerő felmérését, és a falusi turizmus értékelését az előterjesztésből.
Nincs könnyű helyzetben a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ (BTSZK), hiszen a főváros takarékossági programja következtében 60 százalékkal csökkent a támogatása, ismertette Molnár József ügyvezető igazgató. Az országban Budapest realizálja a legnagyobb bevételt a turizmusból, de a városvezetésnek nincs a turizmus érdekeit szolgáló mechanizmusa. A BTSZK ezért olyan kérdésekkel és megoldatlan problémákkal (közbiztonság, reptéri út, konferencia központ) szembesül, melyek nem egy marketing szervezet kompetenciájába tartoznak. A BTSZK-nál belső átszervezést hajtottak végre, megújítják az arculatot, a marketing felületeket és a Budapest Kártyát.
Molnár József legfontosabbnak a budapesti TDM szervezet létrehozását tartja, melynek a BTSZK lenne a munkaszervezete. A 2020-ra kialakítandó fővárosi TDM tulajdonosi összetételéből egyharmadot képviselne a BTSZK, ugyanennyi jutna a budapesti önkormányzati intézményekre, és a piaci szereplőket összefogó Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarára. A bizottság tagjai javasolták, hogy a BTSZK hozzon létre több, belföldiek számára is vonzó fővárosi programot, érje el, hogy a kiállításokon a budapesti múzeumok is szerepeljenek, és igyekezzen visszanyerni a fapados légitársaságokat. Elhangzott, hogy az Erzsébet téri volt, autóbusz-pályaudvar komplex látogató központ lehetne.
Dr. László Ferenc, szegedi egyetemi tanár ismertette azt az egészségipari csúcstechnikát, melyet pályázati támogatással fejlesztettek ki. Utolsó napirendi pontként Dr. Czeglédi József felvetette, hogy az 1956-os emlékhelyek bemutatása, ill. ezekből tematikus utak kialakítása nemcsak a történelem szemléletet, de a turizmus programjainak választékát is jobbítaná.
Kiemelte, hogy 2010 még nem hozott áttörést a hazai turizmusban, bár a vendégek száma 1,9, a vendégéjszakák száma pedig 1,6 százalékkal nőtt. A világ, és Európa nyugati felének turizmusa ezt jóval meghaladó mértékben bővült. A külföldi vendégek aránya 46,4 százalék volt, ezen belül kiemelkedő mértékben emelkedett az USA-beli, az orosz és a cseh beutazás. A szállásforgalom 73 százaléka szállodákban bonyolódott, a négycsillagos házak teljesítettek a legjobban, a szálláskapacitás kihasználtsága is a gyógy- és a 4-5 csillagos házakban volt a legnagyobb. A szállodai árbevételek azonban csökkentek, növekedés csak az egyéb szolgáltatásokból keletkezett.
A szállásbevételek régiós megosztását vizsgálva a hagyományos sorrend (Budapest és Közép-Dunavidék; Balaton és Nyugat-Dunántúl) megmaradt. A kereskedelmi bankok jelenleg turisztikai fejlesztéseket nem támogatnak, viszont fut két állami pályázat (TDM létesítés és attrakció fejlesztés).
Bánki Erik, az OSTB elnöke hangsúlyozta, hogy a „Gyógyító Magyarország” szlogen nagy sikert aratott a vásárokon. Más hozzászólók viszont hiányolták a gyógyvíz, mint nemzetközi vonzerő felmérését, és a falusi turizmus értékelését az előterjesztésből.
Nincs könnyű helyzetben a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ (BTSZK), hiszen a főváros takarékossági programja következtében 60 százalékkal csökkent a támogatása, ismertette Molnár József ügyvezető igazgató. Az országban Budapest realizálja a legnagyobb bevételt a turizmusból, de a városvezetésnek nincs a turizmus érdekeit szolgáló mechanizmusa. A BTSZK ezért olyan kérdésekkel és megoldatlan problémákkal (közbiztonság, reptéri út, konferencia központ) szembesül, melyek nem egy marketing szervezet kompetenciájába tartoznak. A BTSZK-nál belső átszervezést hajtottak végre, megújítják az arculatot, a marketing felületeket és a Budapest Kártyát.
Molnár József legfontosabbnak a budapesti TDM szervezet létrehozását tartja, melynek a BTSZK lenne a munkaszervezete. A 2020-ra kialakítandó fővárosi TDM tulajdonosi összetételéből egyharmadot képviselne a BTSZK, ugyanennyi jutna a budapesti önkormányzati intézményekre, és a piaci szereplőket összefogó Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarára. A bizottság tagjai javasolták, hogy a BTSZK hozzon létre több, belföldiek számára is vonzó fővárosi programot, érje el, hogy a kiállításokon a budapesti múzeumok is szerepeljenek, és igyekezzen visszanyerni a fapados légitársaságokat. Elhangzott, hogy az Erzsébet téri volt, autóbusz-pályaudvar komplex látogató központ lehetne.
Dr. László Ferenc, szegedi egyetemi tanár ismertette azt az egészségipari csúcstechnikát, melyet pályázati támogatással fejlesztettek ki. Utolsó napirendi pontként Dr. Czeglédi József felvetette, hogy az 1956-os emlékhelyek bemutatása, ill. ezekből tematikus utak kialakítása nemcsak a történelem szemléletet, de a turizmus programjainak választékát is jobbítaná.
Tízből egy szálloda bezárhat
A bankok csak azért nem árverezik tömegével a becsődölt hoteleket, mert úgy sem lenne rájuk vevő
Körülbelül kétszázmilliárd forint devizahitel terheli a magyarországi szállodaipart, ahol a lakossághoz hasonlóan egyre több a fizetésképtelen adós. A szállodaszektorban sem jött még el a „kilakoltatások” ideje, potenciális vevők híján a bankok nem érdekeltek az ingatlanok értékesítésében.
Kétirányú folyamat zajlik a hotelbizniszben: az egyik póluson a korábban felvett hiteleiket fizetni képtelen vállalkozások vergődnek, a másikon meg az ünnepélyes megnyitóra készülő új fejlesztések sorakoznak. Miközben a magyar turizmusipar még nincs túl a válságon, hiszen a vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása is elmarad az európai trendtől, amiben már tetten érhető a kilábalás ténye. Magyarul: egyelőre szó sincs arról, hogy nőne a vendégforgalom, az erőteljesen leszállított szállásdíjak következtében ugyanakkor még a helyenkénti szerény növekedés sem jár tényleges bevételgyarapodással. Ám inkább az a jellemző, hogy az alacsonyabb árak ellenére csökkent a szállodák kihasználtsága, köszönhetően az elmúlt évek kapacitásbővítéseinek.
Ugyanakkor a turizmus olyan ágazat, amely külföldi tőkét, és máshol megtermelt jövedelmet hoz – szögezi le Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért is felelős helyettes államtitkára. Minthogy az idegenforgalom jelenleg az egyetlen olyan tevékenység, amely növekvő mértékben javíthatja a fi zetési mérleget, az Új Széchenyi Tervben már az első csomagban több mint 30 milliárd forintot címkéztek fel turisztikai jellegű fejlesztésekre, többek közt szolgáltatás- és attrakciófejlesztésre. A helyettes államtitkár hangsúlyozza, hogy a második pályázati csomagba szánt szálláshelyépítést, illetve a bővítést csak olyan esetben fogják támogatni, ha arra az adott helyen piaci igény van. Példaként említi a fogászati turizmust, ami nemcsak az osztrák határ közelében jövedelmező. Erre a tevékenységre a déli nagyvárosokban is lehet építeni, mivel a balkánról érkező fizetőképes réteg számára ez vonzó lehetőség. A szállodaépítések fejezete emiatt nem egy lezárt akta, bizonyítottan indokolt esetben annak állami támogatására is lesz lehetőség.
Mindazonáltal a korábbi fejlesztési láz hevében megfogant beruházási tervek utóhatása, a letűnt kor piacára épült drága és speciális – más célra nem hasznosítható – ingatlanok adósságterhe ólomsúlyként nehezedik a szakmára. Egy-egy szálloda esetében átlagosan kétmilliárd forint építési vagy felújítási hitellel lehet számolni, ami az elmúlt tíz évben száz érintett hotelt számítva kétszázmilliárd forintos adósságállományt jelent – mondja Galla Gábor, a Tourconsult Kft. ügyvezetője, a Magyar Turizmus Zrt. egykori vezérigazgatója. A szakember szerint a bedőlt, vagy bedőlés szélén tántorgó vállalkozások problémája egy az egyben a hitelező bankoké is, mivel továbbra is hiányzik az a tőkeerős befektetői csoport a piacról, amely megvenné a csődbe ment hoteleket. Ez érthető, hiszen a szállodai átlagárak olyan alacsonyak, hogy nem biztosítják a befektetések megtérülését. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy hiába veszi át a bank az ingatlant, nem tudja jövedelmezően működtetni.
Pedig nem egyszer nincs más lehetőség, mint az, hogy a fizetésképtelen adós ingatlana a banké lesz. A szebb időkre váró pénzintézetek ilyenkor a kisebbik rossz elve alapján döntenek: ha az üzemeltetési költséget meghaladó bevételt van esély elérni, akkor nyitva marad a ház. Ha nincs, akkor bezárják, mint arra már nem is egy, elsősorban vidéki példa van. A lelakatolt szálláshelyek jellemzően közép- vagy alsó katagóriás szállodák, panziók, amelyeket a felsőbb kategóriák gyilkos árversenye tett tönkre. A többcsillagos hotelek ugyanis már olyan olcsón kínálják magukat, mint korábban a középkategóriások, és aminek alámenni a többiek már nem tudnak hová, csak a saját létfenntartásuk kárára.
Galla Gábor információi szerint a nagyjából 750 magyarországi szálloda közül körülbelül 40–50 van komoly veszélyben, illetve ment már csődbe. Jellemzően azok, amelyek drágán épültek, nem profik üzemeltetik, illetve nem megalapozott gazdasági számítások alapján lettek létrehozva. Ezek szerint a csődarány hatszázalékos, és rövid távon, változatlan pénzügyi-gazdasági helyzetben elérheti a tíz százalékot is, ami példátlan lenne – Magyarországon az elmúlt fél évszázadban ugyanis nem mentek tönkre hotelek. A folyamat komoly láncreakciót indíthat el, hiszen a csődök nem csak az érintett szálloda alkalmazottjait, hanem beszállítók sokaságát is érinti, összességében több ezer munkahely és vállalkozás van veszélyben.
A turisztikai ágazaton belül komoly várakozás övezi a Turizmus Bank régóta tervezett létrehozását, mivel az ágazatra jellemző speciális problémák miatt a kereskedelmi pénzintézetek gyakorlatilag hitelstopot rendeltek el. Emiatt sem a szükséges karbantartásokra, sem a működésre nem tudnak a szálláshely üzemeltetők hitelt felvenni, ami bénítóan hat a gazdálkodásukra. Horváth Endrétől megtudtuk, hogy szakértői szinten már több hónapja elkezdődtek azok a tárgyalások a Turizmus Bank vagy egy állami hitelgarancia-alap létrehozásáról. Utóbbi mellett szól, hogy az államnak egyelőre nem kerülne pénzbe, ami komoly adu a jelenlegi költségvetési politika tükrében. A Fidesz turisztikai szakemberei által támogatott elképzelés, a Turizmus Bank leginkább az állami Magyar Fejlesztési Bankra hasonlítana. Kockázati tőkekihelyezés mellett elbírálná és folyósítaná az uniós pénzeket is, valamint az állam nevében tulajdonosi képviseletet is ellátna bizonyos, támogatott beruházások esetében.
Körülbelül kétszázmilliárd forint devizahitel terheli a magyarországi szállodaipart, ahol a lakossághoz hasonlóan egyre több a fizetésképtelen adós. A szállodaszektorban sem jött még el a „kilakoltatások” ideje, potenciális vevők híján a bankok nem érdekeltek az ingatlanok értékesítésében.
Kétirányú folyamat zajlik a hotelbizniszben: az egyik póluson a korábban felvett hiteleiket fizetni képtelen vállalkozások vergődnek, a másikon meg az ünnepélyes megnyitóra készülő új fejlesztések sorakoznak. Miközben a magyar turizmusipar még nincs túl a válságon, hiszen a vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása is elmarad az európai trendtől, amiben már tetten érhető a kilábalás ténye. Magyarul: egyelőre szó sincs arról, hogy nőne a vendégforgalom, az erőteljesen leszállított szállásdíjak következtében ugyanakkor még a helyenkénti szerény növekedés sem jár tényleges bevételgyarapodással. Ám inkább az a jellemző, hogy az alacsonyabb árak ellenére csökkent a szállodák kihasználtsága, köszönhetően az elmúlt évek kapacitásbővítéseinek.
Ugyanakkor a turizmus olyan ágazat, amely külföldi tőkét, és máshol megtermelt jövedelmet hoz – szögezi le Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért is felelős helyettes államtitkára. Minthogy az idegenforgalom jelenleg az egyetlen olyan tevékenység, amely növekvő mértékben javíthatja a fi zetési mérleget, az Új Széchenyi Tervben már az első csomagban több mint 30 milliárd forintot címkéztek fel turisztikai jellegű fejlesztésekre, többek közt szolgáltatás- és attrakciófejlesztésre. A helyettes államtitkár hangsúlyozza, hogy a második pályázati csomagba szánt szálláshelyépítést, illetve a bővítést csak olyan esetben fogják támogatni, ha arra az adott helyen piaci igény van. Példaként említi a fogászati turizmust, ami nemcsak az osztrák határ közelében jövedelmező. Erre a tevékenységre a déli nagyvárosokban is lehet építeni, mivel a balkánról érkező fizetőképes réteg számára ez vonzó lehetőség. A szállodaépítések fejezete emiatt nem egy lezárt akta, bizonyítottan indokolt esetben annak állami támogatására is lesz lehetőség.
Mindazonáltal a korábbi fejlesztési láz hevében megfogant beruházási tervek utóhatása, a letűnt kor piacára épült drága és speciális – más célra nem hasznosítható – ingatlanok adósságterhe ólomsúlyként nehezedik a szakmára. Egy-egy szálloda esetében átlagosan kétmilliárd forint építési vagy felújítási hitellel lehet számolni, ami az elmúlt tíz évben száz érintett hotelt számítva kétszázmilliárd forintos adósságállományt jelent – mondja Galla Gábor, a Tourconsult Kft. ügyvezetője, a Magyar Turizmus Zrt. egykori vezérigazgatója. A szakember szerint a bedőlt, vagy bedőlés szélén tántorgó vállalkozások problémája egy az egyben a hitelező bankoké is, mivel továbbra is hiányzik az a tőkeerős befektetői csoport a piacról, amely megvenné a csődbe ment hoteleket. Ez érthető, hiszen a szállodai átlagárak olyan alacsonyak, hogy nem biztosítják a befektetések megtérülését. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy hiába veszi át a bank az ingatlant, nem tudja jövedelmezően működtetni.
Pedig nem egyszer nincs más lehetőség, mint az, hogy a fizetésképtelen adós ingatlana a banké lesz. A szebb időkre váró pénzintézetek ilyenkor a kisebbik rossz elve alapján döntenek: ha az üzemeltetési költséget meghaladó bevételt van esély elérni, akkor nyitva marad a ház. Ha nincs, akkor bezárják, mint arra már nem is egy, elsősorban vidéki példa van. A lelakatolt szálláshelyek jellemzően közép- vagy alsó katagóriás szállodák, panziók, amelyeket a felsőbb kategóriák gyilkos árversenye tett tönkre. A többcsillagos hotelek ugyanis már olyan olcsón kínálják magukat, mint korábban a középkategóriások, és aminek alámenni a többiek már nem tudnak hová, csak a saját létfenntartásuk kárára.
Galla Gábor információi szerint a nagyjából 750 magyarországi szálloda közül körülbelül 40–50 van komoly veszélyben, illetve ment már csődbe. Jellemzően azok, amelyek drágán épültek, nem profik üzemeltetik, illetve nem megalapozott gazdasági számítások alapján lettek létrehozva. Ezek szerint a csődarány hatszázalékos, és rövid távon, változatlan pénzügyi-gazdasági helyzetben elérheti a tíz százalékot is, ami példátlan lenne – Magyarországon az elmúlt fél évszázadban ugyanis nem mentek tönkre hotelek. A folyamat komoly láncreakciót indíthat el, hiszen a csődök nem csak az érintett szálloda alkalmazottjait, hanem beszállítók sokaságát is érinti, összességében több ezer munkahely és vállalkozás van veszélyben.
A turisztikai ágazaton belül komoly várakozás övezi a Turizmus Bank régóta tervezett létrehozását, mivel az ágazatra jellemző speciális problémák miatt a kereskedelmi pénzintézetek gyakorlatilag hitelstopot rendeltek el. Emiatt sem a szükséges karbantartásokra, sem a működésre nem tudnak a szálláshely üzemeltetők hitelt felvenni, ami bénítóan hat a gazdálkodásukra. Horváth Endrétől megtudtuk, hogy szakértői szinten már több hónapja elkezdődtek azok a tárgyalások a Turizmus Bank vagy egy állami hitelgarancia-alap létrehozásáról. Utóbbi mellett szól, hogy az államnak egyelőre nem kerülne pénzbe, ami komoly adu a jelenlegi költségvetési politika tükrében. A Fidesz turisztikai szakemberei által támogatott elképzelés, a Turizmus Bank leginkább az állami Magyar Fejlesztési Bankra hasonlítana. Kockázati tőkekihelyezés mellett elbírálná és folyósítaná az uniós pénzeket is, valamint az állam nevében tulajdonosi képviseletet is ellátna bizonyos, támogatott beruházások esetében.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)