2011. január 2., vasárnap

„A végrehajtás során is számítunk a szakma képviselőinek aktivitására”

2010;XVIII(4):7–10. MOTESZ MAGAZIN

Jövőre, 2011. január 15-én indul a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja:
az Új Széchenyi Terv. Mint arról az előző számunkban
beszámoltunk, a MOTESZ vállalta, hogy – szakmai
konzultáció keretében – az anyagról kikéri tagszervezetei véleményét, javaslatait, majd a refl exiók összegzésével kialakított elnökségi állásfoglalását átadja a
Nemzetgazdasági Minisztérium számára felhasználásra. (Az Új Széchenyi Tervről kialakított állásfoglalás megjelent a MOTESZ Magazin 2010/3-as szeptemberi
számában, valamint megtekinthető a MOTESZ weboldalán, a www.motesz.hu-n.)

Helyettes Államtitkár Urat elsősorban az anyagban ismertetett, egészségiparral kapcsolatos tervekről kérdeztük.

– Az Új Széchenyi Terv prioritásai közé bekerült, sőt elsőként nevesített az egészségipar és az egészségügyi turizmus. A „Gyógyító Magyarország – egészségipar” olyan
komponens, ami megfelelő akarat és marketing esetén alkalmas az ország pozícionálására, egy korszerű országkép kialakítására és a gazdaság fellendülésének egyik
motorja lehet. Ez az előkelő rangsorolás megjelenik-e az
általános országkommunikációban, a fejlesztéspolitika
gyakorlati prioritásaiban és a támogatásokban is?

– Az Új Széchenyi Terv a turizmus fejlesztését azzal
teszi egyedivé, hogy egy különleges természeti adottságra, a termálvízre és ahhoz kapcsolódóan az egészségiparra helyezi a hangsúlyt. Ez új megközelítés, ami a turisztikai és egészségipari szektor szereplőinek széleskörű
együttműködését igényli. Vannak hagyományok – pl. a
termálvizek balneológiai célú hasznosítása –, amire épí-
teni lehet, de tudományosan megalapozottabbá kell tenni
a közös munkát, és bővíteni szükséges a partnerek körét
az egészségügyi szolgáltatókkal, az egészségipari innová-
cióban érdekelt vállalkozásokkal, kutatóintézményekkel.

A szektorok közötti együttműködést ki kell terjeszteni a
termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítására,
a növényházi kertészetre, geotermikus energiahasznosí-
tásra és a háttérágazatokra (specializált építőipar, oktatás).
A közös kezdeményezések klaszterekben valósíthatók meg leghatékonyabban.
A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program
július óta tartó egyeztetése, szakmai konzultációi során
határoztuk meg azokat a területeket, ahol kormányzati beavatkozásra van szükség. Elsősorban a fejlesztések célzott ösztönzésére, a szabályozó rendszer korszerűsíté-
sére van szükség, illetve az országmárkában is meg kell
jeleníteni az új „nemzeti ipart”.

Az első támogatási pályázatok 2011 januárjában jelennek meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve a turisztikai fejlesztési pályázatok mellett a
kapcsolódó szakterületek (kutatás–fejlesztés, gazdaságfejlesztési támogatások) támogatási konstrukcióiban prioritásként fogjuk érvényesíteni az egészségipar fejlesztését.
A most készülő új országmárka stratégia négy fókuszterülete közül a Gyógyító Magyarország (Healing Potential) az egészségturizmus mellett az egészségipari innovációra is épít.

– Az egészségipar sokak téves állításával ellentétben –
miután részben közvetlen GDP termelő, részben a munkaerő megtartásában, helyreállításában, regenerálásában jelentős szerepű – nem pénzt visz, hanem pénzt hoz az
országnak. A szakemberek állítják, a magyar egészség-
ügyben rejlő komparatív előnyök kihasználásával már
a közeljövőben a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává
tehető, ami az innováció és a munkaerőpiac egyik meghatározó megrendelője.
Önnek mi a véleménye erről? Milyen támogatások, intézkedések várhatók ennek az előnynek a realizálása érdekében?

– Az egészségipar azért került be az Új Széchenyi
Tervbe, a talpraállás és felemelkedés nemzeti fejlesztéspolitikai programjába, mert gazdaságösztönző hatása nyilvánvaló. A Gyógyító Magyarország – Egészségipar
program azonban nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának programja, arra vonatkozóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága készített vitairatot „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország –
Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” címmel. A gazdaságfejlesztés részeként az egészségipar fejlesztése egy olyan „nemzeti ipar” kifejlesztését tűzte ki
célul, amely a hazai természeti- és humánerőforrásokra
épít, és ezáltal stratégiai előnyt biztosíthatnak számunkra.
Az Új Széchenyi Terv a termálvíz sokrétű hasznosí-
tását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági
kapcsolódásait azonosítja, és az érintett területek közti
szinergiák kihasználását célzó program.

– Mit várnak ettől a prioritástól gazdaságilag, továbbá
az országimázs építése terén?

– A kormányprogram egymillió új munkahely létrehozását tűzte ki célul 10 év alatt. Mivel az Új Széchenyi Terv ennek megvalósítását célozza, a turizmus területén
mintegy 300–350 ezer munkahely létesítését várjuk, a
kommunikáció eredményeként pedig azt kívánjuk elérni, hogy Magyarország az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágának európai vezető hatalma legyen,
illetve az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus
piacán egyes szakmacsoportokban (fogászat, stb.) megszerzett vezető pozíciónkat megőrizzük, az azokban felhalmozott tapasztalatok, jó gyakorlat terjesztésével más
szakmacsoportok tekintetében is tovább erősítsük.

További elvárt hatások:
• a kis és középvállalkozói szektor erősítése,
• tartós növekedés biztosítása,
• a területi és társadalmi különbségek csökkentése,
• a lakosság egészségi állapotának javítása,
• Magyarország külső energiafüggőségének csökkentése.

– Hogyan tervezik bevonni az egészségügyi szakma szereplőit a döntéselőkészítés és megvalósítás folyamatába az egészségipar területén?

– Az Új Széchenyi Terv vitairatának július 28-i közzétételét követően mintegy 100 írásos észrevétel érkezett be e területre vonatkozóan, majd egészségipari konzultációra került sor 2010. szeptember 24-én a Gellért Szállóban mintegy 100 résztvevő közreműködésével. Az
írásos javaslatok és szóbeli konzultációkon elhangzottak
fi gyelembevételével történik a Gyógyító Magyarország –
Egészségipar program véglegesítése.

A végrehajtás során is számítunk a szakma képviselőinek aktivitására: a pályázati témákat javaslataik fi gyelembevételével dolgozzuk ki. Másrészt az egészségügyi
turizmus fejlődése csak a turisztikai és egészségügyi szolgáltatók együttműködésén alapulva lehet sikeres, hiszen nem kizárólag egészségügyi szolgáltatások piacra vitelét
kívánjuk elérni, hanem olyan komplex programcsomagok értékesítését ösztönözni, amelyek a magas színvonalú és piacképes egészségügyi kezelések mellett turisztikai
elemeket is tartalmaznak.

– Milyen innovációkat kívánnak támogatni, illetve bevezetni, széles körben elterjeszteni a gazdasági, az egészségügyi szakmai berkekben, illetve a vevő, a lakosság
körében? Milyen szereplőkre, együttműködésekre támaszkodnak az egészségügyi innováció-politika területén?

– Az egészségipari innováció alprogramba a gyógyszergyártás, az orvosi műszergyártás, a balneológia, valamint a bio- és nanotechnológia fejlesztése tartozik.
Lényeges, hogy a hazai gyógyszeripar a gyógyfürdőkkel és a kozmetikumok gyártóival együttműködve bővüljön a „consumer health” (tapaszok, krémek, gyógykozmetikumok) vonalon, egyre több vénymentes és gyógyszernek nem minősülő készítményt állítson elő, valamint
a mozgásszervi gyógyszerek, eljárások kutatás-fejleszté-
sére, illetve gyártására nagyobb kapacitásokat hozzon
létre. A gyógyszerek fejlesztése és a gyógy- és termálfürdő kezelésekkel való kombinált felhasználása több szempontból egyedibbé teheti a hazai gyógyturizmust: az
együttműködés orvosi tudást, szellemi hátteret ad, emellett egy-egy betegségre való specializálódás révén jól pozícionálhatók a gyógyfürdők, gyógyszállodák.

Az orvosi műszergyártás a gyógyvízhez köthető kúráknál/kezeléseknél alkalmazható orvosi műszerek fejlesztésével, az orvosi műszertechnológia és rehabilitációs kezelések kapacitásának megerősítésével járulhat hozzá az egészségturisztikai kínálatunk egyediségének
kialakításához. A gyógyturizmussal összekapcsolható,
az életmód-iparban (egészség fejlesztése, karbantartása) és az otthoni gyógyászatban alkalmazható készülékek gyártása jelenthet új piaci lehetőséget a többségükben KKV-ként működő hazai orvosi műszergyártó cégeknek.

A balneológia a termálvízen alapuló gyógyturizmus fejlődésének egyik kiemelten fontos területe. Annak érdekében, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező magyar szaktudás a hazai és nemzetközi orvostudomány által is széleskörűen elismertté váljon, szükség van a tudományterület fejlődésére, a hazai gyógyvizek nemzetközileg is elismert módszertan szerinti orvosi hatásainak
vizsgálatára.

A hazai bio- és nanotechnológia fejlesztésével viszonylag kis tőkebefektetéssel olyan jelentős eredményeket lehet felmutatni, amelyek regionális kutatásfejlesztési központtá tehetik az országot. E területen fontos teendő a rendelkezésre álló tudás szintje és a
hasznosítás lehetőségei közötti szakadék csökkentése,
a magas színvonalon képzett fi atal szakemberek és az
őket kinevelő tudományos iskolák iparilag is hasznosítható ötletei nehezen találnak hazánkban teret. A külföldön dolgozó magyar biotechnológiai vállalkozók/üzletemberek „hazatelepítésével”, projektjeik itthoni támogatásával, a nagy egyetemeken (Semmelweis Egyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös
Lóránd Tudományegyetem) működő Technológiai
Transzfer Irodák és K+F hatékonyabb hasznosításával,
a K+F-ben és üzleti menedzselésben egyaránt járatos
hazai biotech vállalkozói réteg kialakulásának támogatásával lehet a fejlődést elősegíteni.

A turisztikai és egészségügyi szolgáltatók már említett helyi szintű együttműködése mellett a komplex termál-egészségipar program egyes elemeinek stratégiai fejlesztését hálózatos, klaszter szerkezetben, a kapcsolódó területekkel együtt, rendszerszerűen lehet leghatékonyabban megvalósítani. A klaszterek a kutatás-fejlesztés, a termelés, értékesítés valamennyi fázisának és a folyamatban résztvevő szereplők (kutatóintézetek, termelő/
szolgáltatók, önkormányzatok, szakmai és civilszervezetek) integrálásával alulról, a termelés-felhasználás oldaláról építkeznek. Alapvető elv az önkéntesség, a felismert
közös gazdasági érdeken alapuló együttműködés.

– Ön hogyan látja az egészségipar integráló szerepét? Mi
ebben az orvosi szolgáltatások szerepe? A jövőben hogyan
képzelik el a gyógyvízre és az orvosi szolgáltatásokra
alapozott turizmus egyensúlyát a forráselosztásnál?

– A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program
központi eleme a termálvízkészlet komplex hasznosítása, illetve a ráépülő termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása és kormányzati prioritássá tétele,
mind a fejlesztés- és támogatáspolitikában, mind a marketing terén. Ebből következően számos ponton kapcsolódik több más ágazathoz. E szektorok tekintetében
azonban csak az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó fejlesztési területeket tartalmazza a program.

A hazai termálvízen alapuló turizmus zászlóshajója a
gyógyturizmus, amit a hazai vendégkör vonatkozásában
kiegészít a wellness turizmus. A jövőben erősíteni szükséges az orvosi szolgáltatások kínálatát, ami a balneológiai és ahhoz kapcsolódó kezelések kínálatának bővítését
jelenti egyrészről, az egészségmegőrzés, rekreáció terén
pedig indokolt a tudományosan igazolt egészségügyi eljárásokat tartalmazó szolgáltatásokkal, illetve az egészségtudatos életforma elterjedését célzó medical wellness
irányába fejlődni. Az orvosi szolgáltatásokon alapuló
egészségügyi turizmus új fejlesztési irány, ahol bizonyos
szegmensekben már sikerült erős pozíciókat elérniük a
hazai szolgáltatók egyes csoportjainak. Célunk az, hogy
bővítsük azon egészségügyi szolgáltatások körét, amelyek iránt jelentősen bővíthető a piaci alapú kereslet.

A turizmus szempontjait összhangba kell hozni az egészségügy fejlesztési stratégiájával, tehát nem lehet célunk az, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátást negatívan befolyásolja az egészségturizmus fejlesztése. A pályázati keretek meghatározása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve történik majd.

– Ahhoz, hogy egy kormányzati intézkedés szakmai, társadalmi elfogadottsággal bírjon, hitelesség szükséges. Ehhez a szakma támogatása nélkülözhetetlen.
Hogyan kívánják bevonni az egészségügyi szakma szereplőit az egészségügyi iparra, egészségturizmusra vonatkozó állami kommunikációba? Milyen együttműködési
lehetőséget lát ebben a MOTESZ-szel? Hogyan tudja a
MOTESZ a leghatékonyabban szolgálni a Terv társadalmi vitáját, elfogadását és megvalósítását?

- Már a tervezés folyamatában is fontosnak tartottuk a
nyitottságot, a megvalósításnál hasonlóképpen kívánatos a partnerség. Az Új Széchenyi Terv dokumentuma a véglegesítést követően is nyilvános lesz, amelyet – a
körülményeknek megfelelően – időről-időre aktualizálni
kell. Számítunk a szakmai szervezetek közreműködésé-
re az intézkedések megvalósítása során, és azt követően
is várjuk a visszajelzéseket, hiszen a vállalkozói, egészségügyi intézményi és önkormányzati szféra szereplőivel rajtuk keresztül tudjuk a kapcsolatot tartani. Különösen
hasznos lehet a MOTESZ szerepe az egészségipari szereplőkkel való kapcsolattartásban, hiszen a turizmus és egészségügyi szektor szorosabb együttműködését most kell megalapozni.

– Mi az államtitkárság véleménye az alábbi állításainkkal kapcsolatban:

„Az élettudományok erős K+F megrendelők, ezért a K+F
prioritásokban kiemelten kell támogatni ezeket a terü-
leteket, kiemelten a genomikát, az info-bionikát, a nanotechnológiák általános és egészségügyi alkalmazási lehetőségeit, ágazati megközelítésben a gyógyszerkutatá-
sokat és az informatikát.”

– Az egészségipari innovációs területeken a kutatás–
fejlesztés szerepe meghatározó. A termál-egészségipar
nem foglalkozhat a kérdésben jelzett valamennyi szakterülettel, hanem az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre helyezi a hangsúlyt.

„A természetes gyógytényezők ma csak magas hozzáadott
érték mellett piacképesek, és ebben a nemzetközi trendek
szerint piacképesség szempontjából is felértékelődik az
orvosi tevékenység.”

– Annak érdekében, hogy Magyarország egészségturisztikai kínálatát egyedivé és nemzetközileg is versenyképessé tegyük, bővíteni kell az orvosi szolgáltatások körét.

„A hozzáadott értékű szolgáltatások piacképességének
két kulcseleme a hiteles és a beteg számára is informatív
minőségtanúsítási rendszer működtetése és az egészségturisztikai szolgáltatások EBM alapú alátámasztása. A terület marketingjében az előbb sorolt elemeket hangsúlyosan kell használni.”

– Az egészségügyi szolgáltatások piacra vitelében két
különböző célcsoport felé kell hiteles és meggyőző üzeneteket eljuttatni. Az egyik az orvostársadalom, akik számára az evidence based medicine elvek szerinti orvosi hatásvizsgálatok számítanak hiteles információnak.

A szolgáltatásokat igénybevevő turisták számára pedig
érthetően – az igazolt orvosi érveket is ismertetve –, de
egyúttal vonzó ajánlatként kell bemutatni a kínálatot,
egyfajta érzelmi kötődést kell kialakítani, amelynek természetesen vannak garanciális elemei is (pl. minőségi garancia).

http://www.aleph.hu/~motesz/docs/A_vegrehajtas_soran_is_szamitunk_a_szakma_velemenyere.pdf