Az elmúlt, 2010. évi turisztikai szezon értékeléséről, a fővárosi turizmusirányítás jövőjéről és egy úttörő jellegű magyar egészségipari és turisztikai csúcstechnológiai kutatásról is tárgyalt legutóbbi ülésén az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottsága.
A magyarországi szálláshelyek forgalma nőtt az elmúlt évben – állapította meg a KSH adatai alapján dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. A külföldi vendégek száma 4,8 %-kal haladta meg a 2009. évi adatokat és emelkedett a nálunk eltöltött éjszakák száma is. Különösen Oroszországból, Szlovéniából, Ukrajnából, az Amerikai Egyesült Államokból és Csehországból jött számottevően több vendég. Érdekes ellentmondás és fel kell figyelni arra, hogy a szállodákban a szobákból származó bevétel ugyan csökkent, de az összbevétel nőtt, tehát a vendégek szívesebben fizetik meg a kiegészítő szolgáltatásokat. Kitekintve a világban észlelhető változásokra, azt látjuk: a turizmus átlendült a válságon, de még nagyon sok a tennivalónk annak érdekében, hogy a válság után átrendeződő piacon minél nagyobbrészt hasítsunk ki magunknak. Ehhez nagyon világos szabályozásra, jó kommunikációra van szükség. Fel kell számolni a külföldi és hazai vendégeket egyaránt zavaró körülményeket, a vendéglátó-helyeken a túlszámlázását, a repülőtéren a taxisháborút. Gondot jelent Budapesten a nyilvános illemhelyek hiánya, az aluljárók állapota. Külföldön erősíteni kell az a képet, hogy Magyarország nem egy a sok közül, hanem a legjobb valamiben. A gyógyvízkincsünk szerepét kell hangsúlyozni, országonként más és más módon. Idehaza, amint a kormánydöntés megszületik, minél előbb ki kell bocsátani a Széchenyi Pihenőkártyát. A falusi turizmusról szólva a helyettes államtitkár elmondta még, a vidéki szálláshelyek újraminősítésénél a jelenleg érvényes időkorlátot feloldják. Nem kényszerítenek a falusi szállásadókra újabb, külön költséget.
A fővárosi turizmus jövőjéről Molnár József, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatta a képviselőket. A korábbi Budapesti Turisztikai Hivatal névváltoztatásának egyik oka, hogy nem hivatal, hanem aktívan cselekvő cég szeretnének lenni. Fő tevékenységi területük a városmarketing. Az eddig megjelent Budapest Guide nyári és téli kiadványra válik ketté és új arculatot kap a honlap is. Egyre több turista veszi igénybe a Tourinform irodák szolgáltatásait, ezek a legfontosabb színhelyei a Budapest-kártya értékesítésének. A kártya használói – egyebek mellett- ingyen utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön és három múzeumot is ingyen látogathatnak. Tervezik junior kártya kiadását is a 10 – 18 éves korosztály számára. A Központ másik feladata: pontosan meghatározni, mit is szeretnénk eladni? A cél ugyanis világos: jöjjön több vendég, költsön többet Budapesten! Ennek érdekében viszont határozottan ki kell irtani a vendéget megkárosító magatartást, a túlszámlázást, a taxis „városnézést” – erősítette meg az államtitkár korábbi szavait az igazgató. Kétségtelen tény, hogy Budapesten szükség van egy nagy befogadóképességű kongresszusi központ felépítésére, lehetőleg hamarább, mint Prágában, és ugyanúgy égetően szükséges a belváros és a repülőtér közötti kötöttpályás közlekedés megteremtése. Sajnálatos tényként állapítható meg viszont, hogy összehasonlítva más, európai fővárosokkal, úgy látszik, mintha a budapestiek nem szeretnék a városukat, nem szeretnek itt élni. Ezért nincs a városnak sajátságos, vendégeket vonzó atmoszférája.
Érdekes kezdeményezésről számolt be a bizottságnak dr. László Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézetének professzora. Az ott folyó kutatások megállapítása szerint a magyar lakosság nincs kellően tisztában azzal, hogy milyen értékaz egészsége. Az egyetemen kidolgoztak egy egészség fittségi hormonális és genetikai-alapú programcsomagot, amellyel a kóros állapotokat testmozgással már akkor befolyásolni tudják, amikor azoknak még jele sincs. A program olyan genetikai tesztet és szolgáltatás csomagot tartalmaz, amellyel lehetőség nyílik arra, hogy szív- és érrendszeri megbetegedések, a szívinfarktus vagy stroke legfontosabb rizikótényezőit (pl. kövérség, magas vérzsír-szintek, magas vérnyomás, cukorbetegség) olyan korai fázisban észleljük, amikor a betegségek, illetve az arra vezető állapotok még ki sem alakultak! A genetikai vizsgálat lehetővé teszi, hogy az életmódbeli változtatásokkal, egyénre szabott mozgásprogramokkal a későbbiekben fellépő betegséget megelőzzük. A mozgásprogram hatékonyságát a hormonális és genetikai teszt segítségével ellenőrizni lehet, szükség esetén egyénre szabott módosításra is nyílik lehetőség. Sajnos kétségtelen tény: az ipari társadalmakban – köztük hazánkban – egyre riasztóbb méreteket ölt a „metabolikus szindróma” elterjedése, amely a túlsúly, cukorbetegség, magas vérnyomás és emelkedett vérzsír-szintek együttese. Az elvégzett kísérletsorozattal megállapították: a mindennapos testnevelést modellező, hosszan tartó fizikai aktivitás gátolja a metabolikus- és szívérrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó gének érvényesülését. A rendszeres testmozgással szervezetünk kóros állapotait még kialakulásuk előtt megszüntethetjük! A cél tehát, hogy a mozgás, mint megelőző gyógyszer jelenjen meg az életünkben.
Újságírói kérdésre válaszolva a professzor kifejtette: rendkívül fontos a mindennapos iskolai testnevelés elterjesztése és az, hogy a fiatalok ebben minél tovább vegyenek részt. Ezt a törekvést a tankötelezettségi kor leszállítása nem támogatja.
