Eger TV, Füred TV, Somogy TV, Hír TV

http://www.tveger.hu/hirekreszlet.php?hir=2636
http://www.furedtv.hu/?p=kereses&ksel=1&riportaid=1398
http://www.somogytv.hu/cikkek/76883
http://mno.hu/zold_vezet_archivum/zold_jelzes_de_merre_menjunk_-_zold_ovezet_video-10508

Dr. Horváth Endre a Kossuth Rádió, Ütköző című műsorában (2010. szeptembe 27.)

2010. szeptember 27. 15:17

Dr. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Kovács István a Szállodaszövetség főtitkára, valamint Németh Nándor a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület elnöke a Kossuth Rádió, Ütköző című műsorában beszélgetett a magyar turizmus aktualitásairól. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Az esős időjárás miatt rövid volt és hirtelen lett vége. A nyárról van szó és az idegenforgalmi főszezonról. Turisták persze jöhetnek még Magyarországra, de ma az Idegenforgalmi Világnapon talán érdemes arról is beszélni, a gazdasági világválság az idén mennyire éreztette hatását a hazai turisztikában, és merre legyen az irány a jövőben? (…)

A műsor vendégei telefonon, merthogy valahol mindenki úton van, van, aki külföldön és van, aki itthon. Sajnos nem tudtak személyesen bejönni ide a Bródy Sándor utcába, de legalább telefonon tudunk egymással beszélgetni. Tehát Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Kovács István a Szállodaszövetség főtitkára, és Németh Nándor a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület elnöke. Jó napot kívánok mindannyiuknak.

Kovács István: Jó napot kívánok!

Dr. Horváth Endre: Jó napot kívánok!

Németh Nándor: Jó napot kívánok!

Műsorvezető: Ezek szerint mindenki hall mindenkit. Itt van előttem a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a magyar turizmus alakulásának első félévéről. Ez a januártól júliusig terjedő időszakot öleli fel. Vannak-e már frissebb adatok, ha nem is a statisztikai hivatal szintjén, de mondjuk a szakma ismer-e olyan adatokat, hogy hogyan alakult a nyáron az idegenforgalom? Horváth Endre.

Dr. Horváth Endre: Az első hét havi adatok alapján úgy látszik, a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele, hogyha minimális mértékben is, de növekedett. Ennek alapja nem a szállásdíj bevétel növekedés, hanem a vendéglátás, illetve az egyéb szolgáltatások növekedése, de ez minimális, tehát statisztikailag nem jellemző. A vendégéjszakák száma növekedett, de csak 0,2 százalékkal növekedett az árbevétel. Ez azt jelenti, hogy talán túl vagyunk a gödör mélyén.
Ez azt jelenti, hogy megállt a csökkenés, tehát a vendégéjszakák száma növekszik. Persze ebben a havi adatok a kereskedelmi szálláshelyektől jönnek, tehát nincsenek benne a magánszállásadók, illetve a falusi turizmusnak a szervezetének az adatai, illetve az egyéb vendéglátóhelyeknek az adatai. Az országot járva azt látom, hogy talán ez a helyszínen is hasonlónak tűnhet, de meglátjuk, hogy a szakma ezt hogyan látja.

Műsorvezető: Hogyan látja a szakma, Kovács István a Szállodaszövetség főtitkára?

Kovács István: Hát, a szakma az kevésbé látja pozitívnak. A vendégéjszakák száma, az feltétlen növekedett, ennek nagyon örülünk. Kicsit nagyobb mértékben a külföldi, kicsit szerényebb mértékben a belföldi. Ami a probléma, az a szállodai árakkal van. Az árak, azok elmaradnak a tavalyitól. Az év első 7 hónapjában 9 százalékkal, ez a KSH adat, és ennek megfelelően … bevételek 5-6 százalékkal alatta vannak a múlt évinek.

Műsorvezető: Önt ezt egyébként minek tulajdonítja?

Kovács István: Hát nézze, ennek több oka van. Egyrészt az egész világban megfigyelhető jelenség, hogy a mai utazó, az nagyon meggondolja, hogy mire ad ki pénzt, és olcsó megoldásokat keresi. A másik oka az, mi úgy látjuk a Szállodaszövetség részéről, hogy az elmúlt években nem kívánatos módon túlkínálat alakult ki a szállodákból. Pontosabban olyan fejlesztések valósultak meg, amelyiknek a piac nem igazolja a létét.
Emiatt aztán olyan árverseny alakult ki a magyar szállodák között, részben Budapesten, részben az egész országban, wellness szállodákban, gyógy szállodákban egyaránt, ami lefele nyomja az árakat. És a harmadik körülmény az, hogy az év első 7 hónapjában a forint, az valamivel erősebb volt, mint a múlt évben, és ez szintén azért első sorban azoknál a szállodáknál, amelyeknek a külföldi vendégforgalma meghatározó, így Budapesten, így részben a gyógy szállodáknál, ez bizony a bevételt negatívan érintette.
De utóbbi hónapokban a forint gyengülése ilyen szempontból, ami sok szempontból persze nem egy öröm, de ebből a szempontból segítheti a szállodákat.

Műsorvezető: Mielőtt belemennénk a részletekben, akkor maradjunk abban, hogy az első körben még értékelje azokat az adatokat, amelyeket helyettes államtitkár úr mondott a szakma, akkor tehát Németh Nándor is.

Németh Nándor: Az adatok értékelésével én egy kicsit bajban vagyok. Ugye mi egy viszonylag kisstílű szervezetként, a turizmusnak csak egy kis részét látjuk át. Egyébként is a mi tevékenységünk, az inkább területfejlesztés, és én úgy tudok ránézni az idegenforgalomra, mint egy területi rendszer, egy területi gazdasági rendszer részére. Egyébként, amit így a szezonnal kapcsolatban meg tudok jegyezni, az első sorban a Balaton kapcsán mondható. Én, mint fonyódi lakos a következőket látom, borzalmasan rossz év volt ez a mi számunkra, ez a rossz időjárás ez tulajdonképpen azt a hagyományos balatoni turizmust, ami megszokott, azt a tóhoz és a fürdőzéshez kötött turizmust, az teljesen tönkre tette. Ennek egyrészt az volt a következménye, hogy a Balaton környékén levő termálszállók, illetve a gyógyfürdők, azok rettenetesen megteltek ezeken az esős napokon, esős heteken. Másrészt azt lehetett látni, hogy rengeteg turista, főleg a külföldiek, akik nem voltak igazán tájékozottak a Balaton környékén meglevő szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ők egyszerűen nem tudtak magukkal mit kezdeni ebben a rossz időjárásban. Rossz volt nézni, ahogy ott esőkabátban bóklásztak a városban és a Balaton környékén.

Műsorvezető: Mindjárt visszatérünk akkor ezekre a problémákra, de akkor arról mi a véleménye a helyettes államtitkár úrnak, Horváth Endrének, amiről Kovács István beszélt a Szállodaszövetség főtitkára az imént, hogy túlkínálat van. Mégis azt lehet látni, hogy továbbra is épülnek a szállodák Magyarországon és az első félévben a négy és ötcsillagos szállodák iránt volt kiemelkedő a kereslet. Ha jól tudom, ott nőtt is a vendégéjszakák száma bőségesen, és a vendégéjszakák számát és a vendégek számát tudták növelni a wellness szállodák és a gyógy szállodák. Horváth Endre

Dr. Horváth Endre: Ez arra utal, hogyha jól sikerül megkülönböztetni egy-egy márkát, vagy egy-egy célpontot, akkor lehet sikereket elérni. A kép valóban így néz ki, hogy óriási árverseny van. Bükfürdőn a múlt héten egy magánszállásadó mondta el egy ott rendezett kisebb fórumon, hogy ő már nem tud azzal versenyezni, hogy ő 2500 forintért adjon wellness szolgáltatást is, meg fürdőpapucsot.
Ugyanakkor azt is látni, hogy egy új szálloda, amikor most megnyílt pár hónappal ezelőtt Budapesten, jelenleg az a statisztikájuk, hogy 75 százalékos foglaltságot tudtak elérni ebben a néhány hónapban. Persze nyomott áron, tehát a … mutató, nagyon alacsony, mint ahogyan a Szállodaszövetség képviselőjétől is hallottuk, illetve én is. ahogy személyesen beszélgetek. Valóban, ez az árverseny, hogyha ebből nem tudunk kitörni, akkor tönkreteszi a szakmát.

Műsorvezető: Igen, de hogyan lehet kitörni? Arra gondolok, hogy mondjuk például a Szállodaszövetség, Kovács István kérhet-e olyanfajta állami segítséget, hogy a piacot valahogy szabályozza, hogy ne épüljön több szálloda Magyarországon, vagy egy-egy területen, ahol túlkínálat van.

Kovács István: Szóval, nyilván a piacgazdaságban a befektető, az eldönti, hogy milyen kockázatot vállal fel, és adott esetben szállodát épít. Itt arról van szó, hogy az elmúlt években megítélésünk szerint hibásan, olyan képet festettünk, olyan kép alakult ki, hogy a turizmus az olyan … befektetés, ami nagyon gyors megtérülést biztosít.
Sajnos, azt kell mondanom, hogy sajnos olyan helyeken kaptak projektek állami támogatást egyes szálloda megvalósításához, ami torzítja nyilván a megtérülést, és tucat számra épültek szállodák, amit a piac, amik fenntarthatóan nem működnek.

Műsorvezető: Mondana példákat – bocsánat – mielőtt Horváth Endre..?

Kovács István: Ne haragudjon, nem szívesen mondok itt én neveket, de hát vannak olyan települések, amelyek idézőjelbe téve nincsenek rajta a térképen, szóval azt látni kell, hogy ahhoz, hogy egy desztináció népszerű legyen, ott nem elég gyógyvizet találni, vagy egy fürdőt építeni, ott sok minden egyébre szükség van.
Tehát mi ma, jelenleg gondok vannak olyan gyógy településeinken is, akár a szobafoglaltsággal, akár az árakkal, amelyek azért ismertek. Tehát itt nagyon szelektíven kellene tovább, a jövőben ezt a lehetőséget megvalósítani. S ugye … kapcsán nekünk egy olyan, többek között egy olyan javaslatunk volt, és ahogy láttuk az egyéb helyről beérkező észrevételeket nem voltunk egyedül, hogy nem a mennyiségi növekedésre lenne szükség a jövőben, hanem sokkal inkább a termékfejlesztésre, szolgáltatásbővítésre, olyan egyedi karakternek a kialakítására, ami tényleg vonzerőt jelent, nem csak a szálloda szempontjából természetesen, egy szálloda önmagában nem tud megélni a környezete nélkül.
De engedje meg, azért egy-két számot idézzek itt a KSH-ból…

Műsorvezető: Bocsánat, bocsánat Kovács úr, azért hadd kérjem meg, hogy mindenképpen kell, hogy reagáljon Horváth Endre helyettes államtitkár. Egyrészt ugye az első Széchenyi Terv szakértője volt, ha jól tudom. Tehát ugye itt az állami beruházások, illetve állami segítségnyújtásról is beszélt a Szállodaszövetség főtitkára, ugye olyan helyekre is adtak, amire nem kellett volna, nem biztos, hogy a Széchenyi Tervre gondolt ő, hanem mondjuk az elmúlt években. Horváth Endre helyettes államtitkár, igen.

Dr. Horváth Endre: Ez a jelzés természetesen megérkezett, nem úgy, ahogy szerkesztő úr feltette a kérdést, hogy milyen beruházásoknak nem kellene létrejönni, hanem, hogy a Szállodaszövetségnek az a véleménye, hogy túl sok szálloda-beruházás jött létre. De azt is jelzem, hogy nem csak a szállodaipar, tehát nem csak a kereskedelmi szálláshelyek területén van probléma.
Az előbb jeleztem, hogy ahogy ugye nyomja lefele az árat a szálloda szakma, úgy mennek lefelé a panziók árai, és az alján ugye a legolcsóbb kategóriában a magánszállásadóknak is óriási problémáik jelentkeznek.
Na, most azzal kapcsolatban, hogy milyen projekteket érdemes támogatni. Száz százalékosan egyetértek azzal, hogy a minőségi kínálatot kell támogatni. A minőség pedig mindig valamilyen egyediséget fejez ki. Tehát olyat, ami máshol nincsen. Erre törekszünk az új Széchenyi Terv pályázat kiírások során is. Tehát olyan beruházások jöjjenek létre, amelyek máshol nincsenek.
Nem feltétlen árban versenyeznek, bár a költségelőnyük nagyon fontos, illetve egy jól meghatározott célcsoportot találnak meg.

Műsorvezető: Hadd reagáljon, Németh Nándor a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület elnöke arra, amit a Szállodaszövetség főtitkára, Kovács István mondott az imént, hiszen ez első sorban a vidéket érinti. Nem lehet, hogy például a Balatonnál nem csak azért volt pocsék a szezon, mert nagyon rossz volt az idő, esetleg nem tudtak megfelelő programokat rossz időre kínálni, hanem azért is, mert ott is egy gombamód szaporodnak a szállodák, túlkínálat van? Tehát a minőségre kellene rámenni. Németh Nándor.

Németh Nándor: Teljesen egyetértek Kovács úrral e tekintetben. Valóban a minőségre kellene rámenni. A balatoni turizmusnak éppen ez lehet egy kitörési pontja, egy fejlődési iránya, hogy most már nem tömeges szállodaépítésekre lenne szükség, hanem célcsoport orientált, vagy célcsoport specifikus programokra, meg kellene a Balaton part egyes részein határozni azt, hogy ott milyen vendégekre számítanak, kik azok és az ő igényeiket kellene kielégíteni.
Egyébként helyettes államtitkár úrhoz csatlakozva, az árverseny negatív hatásait, azt maximálisan érzékeljük mi magunk is, pont azokon az alsó részeken, tehát a magánszállás helyeknél, ahol leginkább lecsapódik ez a negatív árspirál, ugye a Balaton környékén azt kell látni, hogy most már úgy a ’80-as évek óta nem sikerült igazán tömeges erőforrásokat biztosítani a magánszálláshelyek felújítására.
Ezek fokozatosan romlanak le, vesztik el a versenyképességüket. Tehát szép lassan oda fogunk jutni, hogy nem fogjuk tudni kiszolgálni a tömeges és minőségi igényeket támasztó első sorban külföldi turisztikai igényeket. Gondolok itt első sorban a családokra, idősebbekre, tehát akik nem nagyon szeretnének szállodákba menni, nem keresik a Siófok környéki négycsillagos szállodákat.
Egyébként a szállodákhoz még egy mondat, amit nagyon fontosnak tartok, hogy a balatoni szállodákkal van egy olyan fajta problémánk is, hogy igazából ezek a Balaton parton vannak, de mégsem ott vannak. Azok a turisták, akik ide érkeznek ezekbe a szállodákban, ők igazából nem részei ennek a balatoni turizmusnak.
Ők bemennek egy szállodába, ott egy helyben mindent megkapnak, kiszolgálják őket maximálisan, és közben nem vesznek részt annak a helyi turisztikai rendszernek az életében, nem fogyasztanak igazán helyi termékeket, nem nagyon használják a helyi szolgáltatásokat, hiszen bent a négy fal között ők mindent megkapnak, ami valószínűleg hosszú távon nem egy egészséges tendencia.

Műsorvezető: Az előbb a főtitkár úr akart néhány számadatot ismertetni. Kovács István.

Kovács István: Jó, csak tényleg a KSH-nak a legfrissebb adataiból néhányat azért hadd mondjak el. A szállodák szobafoglaltsága ebben az évben Magyarországon összesen, a tavalyi közel 50 százalék volt, ami nagyon gyengének tekinthető. Ugye tavaly az első 7 hónapban, most január - júliusról beszélek 42,7 százalék volt az első hét hónapban országos szinten a szobák foglaltsága.
Ugyanakkor az ár, amiről az előbb beszéltünk 9 százalékkal alacsonyabb idén, mint tavaly volt. Ezek, ezek azok, amelyek mellbevágóak, és ezek amelyek, amivel foglalkozni kell. Nos, ha szabad mondanom, ugye itt egyszer beszéltünk arról, hogy a kínálat hogyan alakult, hogy mondjuk azt, hogy túlkínálat alakult ki. De ugye nagyon beszélni kell arról, hogy a keresletélénkítésre lenne szükség, ez természetesen első sorban mindig a vállalkozónak a feladata, tehát a szállodáknak a feladata, de ugyanakkor mi azt gondoljuk, hogy ide széles összefogásra van szükség.
Tehát a helyi erőknek, ha úgy tetszik a helyi vállalkozóknak, egy helyi régiónak és természetesen az államnak is, ha szabad azt mondani meg van ebben a szerepe, és a Magyar Turizmus Zrt., amelyik az ország marketinget végzi ebben a tekintetben, ezen a területen nyilván nagyon sokat tud tenni, s nyilván megint itt egy összefogásra van szükség. Voltak példák a múltban is, de úgy gondoljuk, hogy ezen a területen lenne különösen nagy feladat, nagyon nagy fejlődési előrelépésre szükség.

Műsorvezető: Az Idegenforgalmi Világnapon továbbra is a hazai turizmus helyzetéről, az idegenforgalom helyzetéről Horváth Endrével a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárral, Kovács Istvánnal, a Szállodaszövetség főtitkárával és Németh Nándorral a MITE, vagyis a Magyari Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület elnökével.
Helyettes államtitkár úr, merre lehetnének kitörési pontok? Tehát itt sok minden elhangzott a műsor első felében. Lehet-e szakturizmusról beszélni, borturizmusról, gyógy turizmusról. Mi az, amit a második Széchenyi Terv mindenképpen tartalmazni fog? Marad-e például az az irány, amit az első Széchenyi Terv kiemelten kezelt? Tehát a wellness szállodák építése, a gyógyfürdők fejlesztése?

Dr. Horváth Endre: Egyetértek a kollegákkal abban, hogy a helyi összefogást kell egyrészt erősíteni, tehát mielőtt rátérnék a Széchenyi Tervre, még idén a … pályázatot újra elindítjuk. Ez ösztönzi a helyi összefogást. És ha már szó esett a turizmus világnapjáról. A mai napon, itt Brüsszelben a … díjat, tehát a kiváló Európai desztináció témában a díjat, a Tisza tó kapja, Magyarországról.
Azért, mert nagyon magas szinten valósul meg a helyi összefogás. A szolgáltatások integrációja. Tehát például, ha én elbiciklizem egy csónakkikötőhöz ott hagyhatom a biciklimet és mehetek tovább csónakkal. Tehát ilyen szinten történik meg az integráció. Ezt mindenképpen ösztönözni fogjuk.
A kérdés második része, tehát, hogy az új Széchenyi Tervben mit és hogyan támogatunk. Valóban a fürdőfejlesztések, infrastruktúrafejlesztések mellett, helyett azt mondjuk, hogy szolgáltatásfejlesztést tűzünk a zászlóra. Például a tematikus utakat is támogatjuk, beleértve a borturizmust, de a vallásturizmust is.

Műsorvezető: Mit szól ehhez Kovács István, Szállodaszövetség főtitkára?

Kovács István: Ugye természetesen azt tudom mondani, hogy a turizmus, az egy nagyon sokarcú jelenség, vagy talán szakma. Ugye ebbe belefér természetesen a wellness turizmus, a gyógy turizmus, a vallás turizmus, a bor turizmus, de hát mondhatnám a sport turizmusról beszéltek, a vitorlázásról a Balatonon. Vagy mondhatnám a konferencia turizmust.
Tehát itt meg kell határozni a prioritásokat, és mi a Magyar Szállodaszövetség mi azt az álláspontunkat is fejeztük ki, amikor az új Széchenyi Tervvel kapcsolatos állásfoglalásunkat megfogalmaztuk, hogy egyrészt egyetértünk természetesen a wellness és gyógy turizmusnak a további fejlesztésével, hiszen erre Magyarországnak jó adottságai vannak, de ugyanakkor nem volt fontos az, hogy lássuk azt, és pontosan lássuk, hogy miből indulunk ki. Jelenleg, megint a KSH adatait mondom, a szállodákban a vendégeknek körülbelül egynegyede, vendégéjszaka egynegyede, amely a gyógy- és wellness szállodákban megjelenik.
Tehát azt nem lehet mondani, hogy kizárólag ezen keresztül lehet dinamizálni az egész magyar turizmust. Sok minden egyébre szükség van a Balatonon, ha úgy tetszik, előbb beszéltünk a Balatonról, a Balaton turizmusának a fejlesztésére, de szükség van különösen Budapest turizmusának a fejlesztésére is.
Az új Széchenyi Tervben egy szó nem szerepel a főváros turizmusának a fejlesztéséről. Márpedig Magyarországon, megint KSH adatokat mondok, a szállodai bevételeknek körülbelül 55 százaléka Budapesten jelenik meg, és a turizmus bevételének szintén egy jelentős része itt realizálódik.

Műsorvezető: Főtitkár úr, hadd reagáljon – bocsánat – hadd reagáljon erre a helyettes államtitkár úr, és aztán rátérünk egy másik témára, igen Horváth Endre.

Dr. Horváth Endre: Ahogy említettem, leginkább a magánszállásadókat sújtja ez a válság. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tény nem fog megváltozni, márpedig ugye Budapest a világ fürdő fővárosa. Tehát, amikor mi abban gondolkozunk, amit egyébként pénteken, a pénteki fórumon elmondtam, hogy mely pályázatokat készülünk kiírni, meddig jutottunk a gondolkodásban.
Természetesen a meglévő infrastruktúra javítása is benne van, de mindenképp ugye ez egy korábban már elhangzott érv, mindenképp a gyógyító Magyarország koncepció köré építjük a stratégiát. Ez nem azt jelenti, hogy szanatórium országot építünk, ez azt jelenti, hogy az egészségmegőrzés, a kezelések, illetve az utókezelések valóban jelentős szegmenst fednek le. …

Műsorvezető: Igen, de bocsánat államtitkár úr, de….

Dr. Horváth Endre: … ez egy nagyon jelentős, hogyha az egészségturizmust nézzük csak, de nem csak ebből áll a Széchenyi Terv, nemcsak egészségturizmusból, hanem még egy másik….

Műsorvezető: Világos, csak én arra gondoltam, hogy ön reagáljon arra, amit a Kovács István mondott a fővárosra vonatkozó kritikával kapcsolatban.

Dr. Horváth Endre: Ahogy elmondtam, mivel Budapest fürdő főváros, itt van a legtöbb fürdő, tehát itt abból az irányból nem érhet végül is nem lehet kétsége senkinek, hogyha támogatjuk a fürdőknek az infrastruktúrájának a fejlesztését, illetve mint fürdő főváros Budapestet, illetve … pályázatokat írunk ki, ahova Budapestről is lehet pályázni. Én nem érzem azt, hogy hátrányba kerülne.
Másrészt valóban, a vitairaton már túl vagyunk és most már a konkrét programokat ismertetjük, hogy mely témákban lesznek pályázatok, tehát egyáltalán nem marad ki Budapest.

Kovács István: Szabad ehhez egy gondolatot?

Műsorvezető: Igen, Kovács István.

Kovács István: Igen. Egyetértek és köszönöm szépen, amit helyettes államtitkár úr mondott, de azért látni kell, hogy Budapesten nem a gyógy turizmus a meghatározó. Budapesten az üzleti turizmus a meghatározó és a konferencia turizmus, és itt egy hatalmas lehetőség van, amit évek óta elmulaszt, ha úgy tetszik Magyarország, ha úgy tetszik a magyar turizmus. Egy olyan nagy kapacitású kongresszusi központnak a megépítését, amivel ezt az egyébként rendkívül jövedelmező üzletágat úgy fel lehetne fejleszteni, ami az egész Budapest turizmusát hozná magával.
Tehát itt egy olyan lehetőség mellett megyünk el, ha szabad azt mondanom. Minden évben veszítünk azzal, hogy ebben a tekintetben miután Budapestnek hiányzik egy ilyen létesítmény, nemzetközileg versenyhátrányban vagyunk.

Műsorvezető: Hadd reagáljon erre, Horváth Endre.

Dr. Horváth Endre: Hadd mondjam el, hogy az a célunk, hogy a következő években minden jelentős rendezvényt, illetve kongresszust megvizsgálva próbálunk idehozni első sorban egyébként itt is kitörési pontként meghatározva azokat az orvos kongresszusokat, amelyek elkerülnek minket. Ugyanakkor azt a hibát nem szabad újra elkövetni, hogy valaki infrastruktúrát fejleszt a kereslet, tehát a piackutatás elvégzése nélkül a differenciált kereslet alapján.
Tehát, hogyha megnézzük, hogy mely kongresszusok vannak, akkor el fogjuk tudni dönteni azt, amit a mai nap még nem tudunk, hogy ezer vagy kétezer vagy valóban öt-nyolcezer fős kongresszusi irodára, kongresszusi helyszínre van szükség.
Egyébként több ilyen fejlesztés is folyik, … pedig nem folyik, a Syma-nál, illetve a Vigadónál van ilyen fejlesztés folyamatban, de valóban ez egy kiemelt cél, és még egyszer mondom a kitörési pontoknak megfelelően külön nevesítettük a pályázatokban az orvosok ide csábításának a feladatát.

Műsorvezető: A műsorban többször is szóba került a szakturizmus, hiszen úgy néz ki, hogy ez a szakma is ugye tematizálódik, gyógy turizmusról beszéltünk, konferencia turizmus, műemlék-, bor-, vallási turizmust is említette az egyik vendég. Mi a helyzet azzal, amit jó néhány éve nagy dérrel-dúrral beharangoztak, és olyan csend van körülötte. Mi a helyzet a vidéki Magyarországgal, a falusi, tanyasi turizmussal. Nincs erre igazából igény? Ezt igazolták az elmúlt évek? Mit mond Németh Nándor, a MITE elnöke?

Németh Nándor: A falusi turizmussal kapcsolatos kép az nem egyszínű, hogy úgy mondjam, mi azt láttuk a mi munkánk során, és itt most nyilatkozhatom úgy is, mint főállásban a HÉTFA Kutató Intézet igazgatója, az eddigi vizsgálataink azt mutatják, hogy a vidéki Magyarországon, különösen a hátrányos helyzetű térségekben a turizmus önmagában nem elégséges kitörési pont. Akkor tud működni jól egy helyi turisztikai rendszer, egy turisztikai szolgáltatás, hogyha egyébként annak a helynek a gazdaságát már rendbe tettük, elindítottuk egy növekedési pályán. Ehhez első sorban munkahelyek kellenek.
Sőt azt látjuk, hogy azokon a vidékeken, ahol még tömeges a munkanélküliség, igazában még mindig torz a társadalmi és gazdasági rendszer nem igazán fenntartható, ott a turizmus sem lesz fenntartható, nem tudunk a turizmusban kitörési pontokat kínálni.
Tehát messzebbről kell indítani a témát. Először el kell kezdeni felépíteni egy helyi gazdasági rendszert, munkát kell adni az embereknek, és ha ez már felépült, lecsökkentettük a munkanélküliséget, abból kinőhet először csak kisebb léptékben, majd hát ahol megvan erre a megfelelő attrakció, és megvan hozzá a megfelelő kínálat, úgy mondva, a helyi kultúra is ahhoz, hogy valamiféle turisztikai rendszert építsenek. Ott aztán lehet tömegesebbé tenni, vagy a minőségi alapon nagyobb bevételhez juttatni a turizmusból a helyi erőket.
Egyébként helyettes államtitkár úr szavaihoz csatlakozva nagy örömmel hallottam az összefogás jelentőségének a kiemelését, és a … szervezetek támogatását. Ugye a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek a Balaton környékén már 2007 óta várják a többször beígért támogatásukat, és azt, hogy valamiféle egységes fejlesztési koncepció mentén elindulhassanak.
Mi úgy látjuk, hogy igazából a turizmusban, de így általában a területfejlesztésben is sok helyi probléma nem igazán pénzkérdés, megvannak a megfelelő helyi erőforrások, vannak helyi működő kis rendszerek, amelyeket össze kellene kötni egymással, és ezzel már hatékonyság növekedést tudnánk elérni. Ilyen értelemben mi úgy látjuk, hogy az új Széchenyi Terv nagyon is előremutató célokat fogalmazott meg.

Műsorvezető: Ha már itt az összefogás szóba került, akkor annyi a falusi és a tanyasi turizmusnak egyelőre, helyettes államtitkár úr, mert Németh Nándor meglehetősen sötét jelent és jövőt vázolt az imént?

Dr. Horváth Endre: Magyarországon 32 ezer magánszállásadó van, ebből 11 ezer van Somogy megyében. Ugyanakkor Somogy megye is két turisztikai régióhoz tartozik, tehát valóban a Balaton környéke és a Somogynak a déli része egészen más helyzetben van. De említhetném a pozitív példákat, ahol az összefogás a helyi … nagyon jól működik…

Műsorvezető: Tudja, már említette a Tisza tavat ugye, a Tisza tó.

Dr. Horváth Endre: Tessék?

Műsorvezető: A Tisza tavat említette?

Dr. Horváth Endre: Igen, említettem, hiszen ugye a mai napon éppen ezért a fődíjat a Tisza tó kapja, ahol ez megvalósult helyi szinten. Egyébként a területfejlesztést és a turizmusfejlesztést én is úgy gondolom, hogy egymástól elválaszthatatlan. Kissé optimistábban látom a dolgot, tehát inkább a hozzászólás második felével értek egyet, hogyha támogatjuk a helyi összefogást, akkor ott kinőnek helyi márkák, amelyek aztán országos, illetve nemzetközi elismertséget és vonzerőt jelenthetnek.

Műsorvezető: Hadd kérdezzek végezetül valamit Kovácsi Istvántól a Szállodaszövetség főtitkárától. Ugyancsak a KSH adatai szerint az első félévben megnőtt az orosz, az amerikai és az olasz turisták száma, viszont csökkent a keletiek, a románok, és a lengyelek száma. Mire lehet következetni ezekből az adatokból, ez már tendencia ön szerint?

Kovács István: Hát nézze, itt a gazdaság helyzete, sokszor egy árfolyam alakulása befolyásolja az adott esetben egy-egy desztinációt, indul egy új légi járat, vagy nem indul. Most Angliára gondolok például, tehát nagyon sok minden befolyásolhatja. Nyilván a mondjuk, azt tudom mondani, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint első sorban a környező országokból származó beutazásra lehet számítani, tehát nálunk mondjuk, éppen ugye Romániából ugye mondja, hogy visszaesés volt, most előttem nincs ez a szám, de az elmúlt években meg rendkívül dinamikus növekedés volt.
Nyilván a román gazdaságnak a helyzete, az ottani megszorító intézkedések, azok nem segítik a kiutazást természetesen. Az orosz piac az egy nagyon komoly piac, ott évek óta tartó növekedés az, ami jellemző, és erre számítani is lehet. Itt például a gyógy turizmusnak komoly lehetőségei vannak. Hévízen például tudom, de másutt is, hogy elég jelentősen emelkedett az orosz turistáknak a száma.
Tehát ezt nyilván segíteni kell, további promócióval, megfelelő termékekkel, megfelelő szolgáltatással. A szolgáltatóknál például az orosz nyelvnek az ismeretével. Tehát, nagyon sok mindenről van itt szó, ami segíthet. Amerika esetében itt igazán, igazán nem tudok. Az amerikai piac az elmúlt években nagyon komolyan felfejlődött, de ott is éppen a dollár árfolyamának az alakulása az euróhoz képest és egyebek befolyásolhatják éppen negatívan vagy pozitívan.
Tehát azt kell mondanom, hogy vannak nemzetközi tendenciák a turizmusban, most éppen szerencsére élénkülés van, tehát több külföldi jelenik meg Magyarországon, ami abszolút pozitív, de egy-egy piacnál az adott gazdaságnak a helyzete, az árfolyamnak az alakulása befolyásolhatja a rövidtávon, hogy alakulnak a számok.

Műsorvezető: Fél percben tudna csak helyettes államtitkár úr erre reagálni, mert letelt a műsoridőnk, vagy lassan letelik, de vannak-e már állami elképzelések arra vonatkozóan, hogy melyek legyenek azok a célországok, ahonnan majd csábítjuk első sorban Magyarországra a jövőben a turistákat, vagy nincs ilyen?

Dr. Horváth Endre: Itt a kérdésekben … Oroszország, ahonnan 25 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltunk az első 7 hónapban – mindenképp jelentős. És konkrétan a román piaccal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy éppen a hetekben került aláírásra egy megállapodás, amely a románokkal közösen a termál klaszterek, a romániai partnerrel összefogva a Dél-Alföld és Észak-Alföld régióban itt működnek a fürdőfejlesztések kapcsán.
Illetve állami szinten is együttműködünk a tematikus utak közül is a vallásturizmus, a Mária út összekapcsolásában.

Műsorvezető: Köszönöm szépen, ennyi fért a mai műsorban. Melyben Horváth Endre helyettes államtitkárt, Kovács Istvánt, a szállodaszövetség főtitkárát, és Németh Nándort a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület elnökét hallhatták a hazai idegenforgalom helyzetéről, az Idegenforgalom Világnapján.
A műsort Nagy György András szerkesztette, a műsorvezető Bálint István volt. További szép napot kívánok önöknek, viszonthallásra.

http://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/dr-horvath-endre-a-kossuth-radio-utkozo-cimu-musoraban-2010-szeptembe-27

Interjú Dr. Horváth Endrével a Klubrádióban (2010. szeptember 9.)

2010. szeptember 9. 14:58

Dr. Horváth Endre államtitkárral a Klubrádió, Kalandtúra című műsorában készítettek interjút, a hazai turiszika számára kialakítandó új programokról, forrásokról. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Hamarosan új programok, új fejlesztési lehetőségek és források nyílnak meg a hazai turisztikában. Nos, hogy mely területeken, erről beszélgettem a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával, Horváth Endrével.
Azt mondják, hogy Magyarország turisztikai attrakciókban bővelkedik. Ám, közel sincs ez kihasználva. Milyen stratégiát dolgoztak ki, hogy egyrészt ezt jobban megismerjék a hazaiak, másrészt a külföldiek, és a turisztikának mely része kerül az elkövetkező időszakban előtérbe?

Horváth Endre: Önmagában a szálláshelyek értékesítése vagy az üres éttermek megtöltése ez nem lehet cél. Ami cél lehet az, az, hogy olyan szolgáltatásokat mutassunk be, amelyek idevonzzák a külföldieket, illetve itthon tartják a magyarokat és hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez, fenntartásához, kezelések illetve utókezelések kapcsán. Nagyon sok ilyen lehetőségünk van és ezek nemcsak pusztán a fürdők. Tíz évvel ezelőtt nagy fürdőfejlesztések indultak 40 helyen. Fürdőkre, illetve a helyi adottságokra építve gyógyászati szolgáltatásokat is lehet nyújtani.

Műsorvezető: Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező években az egészségturisztika kerül előtérbe? Sőt, én hallottam egy olyan mondatot is, hogy egészségipar lesz itt Magyarországon.

Horváth Endre: Az egészségipar az általunk megfogalmazott Széchenyi Terv gyógyító Magyarország koncepcióban 12 különböző alprogramot tartalmaz. Ezek közül az első az egészségturizmus. De e mellett a geotermikus energiának a felhasználása a gyógyvízalapú termékek gyártás, termálvíz felhasználása, mondjuk növényházi kertészetben. Ezek mind az egészségipar részei. De ide tartozik az orvosi műszergyártás, a gyógynövények feldolgozása, illetve ide tartozik a specializált egészségipar és az oktatás, szakoktatásnak a kérdése is. Tehát ezek mind az egészségipar része.

Műsorvezető: Na, és nézzük a turisztika szempontjából. Ugye Magyarország kuriózumokkal büszkélkedhet, és egy olyan tíz évvel ezelőtt el is indult bizonyos fejlesztés e területen: Például a mátraderecskei mofetta köré akkor építettek egy nagy központot, ahol gyógyászati központ van, de a wellnesst is lehet ott mívelni. És ugye egy másik különleges hely Harkány, ahol a világon szinte egyedülállóan, hát ugye a Holt tengernél még alkalmas erre a víz, kezelik a pikkelysömört. És hát itt is azért a víz nagyon jó, nemcsak gyógyulásra, hanem egészségmegőrzésre is. Tehát ezekre a kuriózumokra helyezik majd a nagyobb hangsúlyt?

Horváth Endre: Igen. Kapuváron van például szénsavhó alapú kezelés, amely egy olyan angiológiai kezelés, ami lehetővé teszi azt, hogy ne kelljen amputálni. Ez összekapcsolható a helyi fürdőnek a szolgáltatásaival, illetve a helyi gasztronómia, a Hanság megismerésével, hiszen a kezelések például ott 3 hétig tartanak napi 20 percben. Nyilvánvaló, hogy a többi időt is fel lehet használni arra, hogy turisztikai látnivalókat, látványosságokat mutassunk be, illetve helyi gasztronómiát, a helyi tájat.

Műsorvezető: Például el lehet menni Hanyi Istók nyomában, hiszen ugye ott találták meg ezt a gyermeket, aki állítólag úgy mozgott, mint hal a vízben. Na és hát el lehet menni a Hanságba és például megnézni a csíkos égerest, vagy egyéb természeti látnivalót. Na de, ezekhez a dolgokhoz az kell, hogy a turisztikai szolgáltatók tudjanak arról, hogy mi is van a környékükön és ki az, akivel össze kellene fogni. És azt hiszem, hogy Magyarországon ebben azért nagyon nagy hiányosságok vannak.

Horváth Endre: Említenék egy másik példát. Mohácson nemcsak a Busójárás érdekes, illetve a Mohács melletti emlékhely, a mohácsi vésznek a helyszíne, hanem érdekes az is, hogy van egy óriási kulturális sokszínűség. Vannak sokácok, vannak szerbek, vannak felvidékiek, székelyek és a helyi falvakban van olyan, ahol most is sváb többség van. Ezeknek mind megvannak a helyi jellegzetességei, megvannak azok a, például a helyi fazekasság, ami csak Mohácsra jellemző, vagy a környékbeli borok. Az a gasztronómia, az a speciális környezet, ami bemutatható nemcsak egy héten, vagy egy hét végén, hanem az évre elosztva jól kiterjesztheti a szezont. Ehhez persze tényleg az kell, amit említett, hogy összefogjanak a szolgáltatók. Ez az a helyi márkákat létrehozó TDM koncepció, amit támogatni fogunk sokkal jobban a jövőben.

Műsorvezető: És ugye korábban is már voltak ilyen kis régiót bemutatni, megismertetni célzó szervezetek és vannak is. Ugye ezek a Turinform irodák. Van, ahol nagyon jól működik, van, ahol nagyon gyerekcipőbe jár. És visszatérve egy picit a mohácsi példára, azért ha én megállítanék utcán embereket, akár Mohácson is, és megkérdezném, hogy Európában fehér gólya múzeum tudja-e, hogy hol van, nem biztos, hogy tudná, hogy ott van pár kilométerre ugye Mohácstól. Tehát mi az, amitől majd a TDM-ek jobban fognak működni, mint a Turinform irodák?

Horváth Endre: Nagy kérdés az, hogy a 144 Turinform irodát hogyan lehet fölhasználni, érdemes-e párhuzamos struktúrát építeni. Jelenleg mindösszesen harminc egynéhány TDM szervezet van, a korábbi TDM pályázatok nem voltak túlságosan sikeresek, hiszen nem volt egy egyértelmű célkitűzés, ami azt mondja, hogy a helyi márkát építsük föl. Ez nem jelenik meg jelenleg a kínálatban. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Turinform irodákat mellőzni kéne és párhuzamos szervezetet kell fölépíteni. Ez a következő napok és heteknek a kérdése, hogy eldöntsük, hogy miből jönnek ki azok a helyi márkák, amelyek egyediek, amiért odautazik a látogató, amit máshol nem talál meg, és hogy ehhez milyen intézményrendszer, vagy milyen szervezeti rendszer csatlakozik, az nyilván a célból következik.

Műsorvezető: És akkor kanyarodjunk egy kicsit vissza az egészségturizmushoz. Ugye mondta, hogy ez lesz a húzó ágazat és ehhez lehet majd beintegrálni a többi turisztikai szolgáltatót is. Milyen források nyílnak meg a fejlesztésekre, kik és hogyan pályázhatnak és mikortól?

Horváth Endre: Ezer milliárdos program indul, ez az új Széchenyi Terv. Ez január 15-től indul el, úgy, hogy már megjelenő pályázatokhoz lehet csatlakozni és onnan lehet forrásokat találni. Ez 7 területet ölel föl. A Széchenyi Terv első fejezete a Gyógyító Magyarország fejezet. Most szeptember 15-ig várjuk a javaslatokat a különböző szakmai szervezetektől, önkormányzatoktól, de akár állampolgároktól is az mgm.gov.hu honlapon található meg a vitairat. És a Széchenyi Terv vitairatához beérkező javaslatok alapján készül majd el a programozás, illetve a pályázatok kiírása. Ott fog eldőlni, hogy mire mennyit lehet igénybe venni.

Műsorvezető: Na de mégis azért körvonalazzuk egy picit, hogy kik azok, akik elsődlegesen számíthatnak fejlesztésre. Ugye Ön mondta, hogy nem biztos, hogy az országban még több élményfürdőt kell építeni, viszont a specialitásokat jobban ki kell hangsúlyozni. Viszont azért van jó sok olyan fürdő az országban, ami bizony fejlesztésre szorul. És hát még itt bizony a fővárosban is. Vannak gyönyörűen felújított fürdő részeink, meg fürdőink, és vannak részben felújított, de olyan részekkel is bíró fürdők, amibe hát nem nagyon szívesen megy be az ember.

Horváth Endre: A pályázók között fele részben, 500 milliárd körüli értékben majd KKV-k lesznek a kedvezményezettek. Önkormányzatok is pályázhatnak, nagyobb vállalkozások is. a fürdők fejlesztése, ahogy mondtuk, ugye csak az egyik lehetőség. A fürdőkön kívül a kórházak, illetve az önkormányzat, vagy a helyi vállalkozások is kezdeményezhetnek ilyen projekteket, ilyen összefogásokat. Van persze olyan fürdő, ahol 50 éve nem fejlesztettek. Ilyen Csisztafürdő Somogy megyében, ahova most is járnak franciák, németek, hiszen annyira erős, annyira jó a vize, hogy az elmaradt fejlesztések ellenére is van egy kis retró hangulata. Ennek a fejlesztésnek az elmaradása ellenére is a lényeg a kezelés. Bár ez nem egy irányított kezelés, hiszen mindenki saját érzése, megérzése szerint addig ül a különböző medencékben, ahogy szeretne. Tehát az infrastruktúrafejlesztés mellett nyilvánvaló gyógyászati és szakértelmi előrelépésre is van szükség. Ez fog elindulni most és ezt fogjuk össze a Széchenyi Tervben.

Műsorvezető: És ugyanakkor ugye a turizmusnak egy nagyon, nagyon fontos feladata, hogy bevételt generáljon és ha egészségturizmusról van szó, akkor azért mégsem arra lehet gondolni, hogy itt a hazai beteg emberek azok, akik majd túlnyomórészt igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat, bár biztos ők is, hanem inkább gondolom, a külföldiek. Merthogy egészségturizmusban, kórházi kapacitásban látnak perspektívát?

Horváth Endre: Nem akarunk szanatórium országot csinálni. Tehát a három terület: az egészségmegőrzés, a kezelés és az utókezelés közül természetesen az egészségmegőrzésnek is nagyon fontos szerepe van. Hogy kikre számítunk? A belföldi turizmus jelentősége abban van, hogy felfedezzük az országot. Tehát van egy kulturális haszna, illetve egy környezeti haszna is annak, hogyha ilyen fejlesztéseket indítunk. De a belső kereslet azért viszonylag korlátos. Szinte korlátlan viszont külső kereslet. Tehát a jól differenciált kereslet alapján felépített kínálatnak van jövő, ez fog olyan gazdaságnövekedést, és ahogy említettem, e mellett kulturális megtartó erőt és környezeti fenntarthatóságot jelenteni, ami majd lehetővé teszi az életminőség javítását.

Műsorvezető: Másik terület, amely az utóbbi években egyre népszerűbbé vált és ez is az egészségünk megőrzését szolgálja, ez a természeti turizmus. Viszont ez már egy másik tárcához tartozik. Ennek egy része ugye a Nemzeti Parkok azok, amelyek kínálják sok esetben ezeket a látnivalókat. Tárcák mennyire fognak együttműködni, hiszen azért mégiscsak az a jó, hogyha a turisztikai szolgáltatók, akármelyik tárcához is tartoznak, tudnak egymásról, együttműködnek, esetleg együtt pályáznak.

Horváth Endre: Nagyon nagy lehetőség van az egészségmegőrzés területén abban, hogy a természetjárást fejlesszük, a turista utakat fejlesszük. Jelenleg ennek a szabályozása nagyon hézagos. Jelenleg nem a nemzeti parkok kezelik a területükön lévő erdőket. Nemrégiben jártam Nagybörzsönytől egész Szobig két útvonalon. Tehát Nagybörzsönytől Márianosztra és Szob között van kisvasút, de a kettő között nincs, ott csak gyalog megtenni az utat. Óriási lehetőségek rejlenek abban a területben. Van forrás, van sípálya a közelben, különböző sportolási lehetőségek, van egy kiváló panzió, illetve hotel pontosabban ott a területen. Ezeknek az összefogását, ezeknek a helyi márkává építését akadályozza az, hogy különböző kezekben vannak a különböző infrastruktúrák. A minisztériumok között nagyon jó az együttműködés. Kevés minisztérium van, tehát ez nem lesz akadálya annak, hogy fejlesszünk ezen a területen is. És amikor arra gondolunk, hogy hány erdei kisvasút van az országban, és ezek milyen módon járulhatnak hozzá, még egyszer a kulturális értékek, illetve a környezet megőrzéséhez, szinte kimeríthetetlenek a lehetőségek. Úgyhogy ebben az irányban is nagyon konkrét feladatokat látunk.

Műsorvezető: Na és nézzük, hogy Ön mit javasol a hallgatóknak, az ország mely részét ajánlja a figyelmükbe? Én úgy tudom, hogy Ön előszeretettel járja ezt az országot. Melyiket ajánlaná most leginkább? Hát ősz van, ebben az időszakban, a hallgatóknak.

Horváth Endre: Én a természetjárást ajánlanám, Buda környéki területeket, illetve magát a Pilist. Vidéken pedig mindazokat a kis falvakat, legyen szó akár mondjuk Füzérről, vagy a környékéről, vagy a már említett Mohács környéke, Somberek egy érdekes kis falu. Da ajánlanám azokat a Körös vidéki, Gyomaendrőd környéki területeket is, amelyek most a leggyönyörűbb színekben pompáznak így ősszel.

Műsorvezető: Az elmúlt percekben a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával, Horváth Endrével beszélgettem.

http://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/interju-dr-horvath-endrevel-a-klubradioban-2010-szeptember-9

Interjú Dr. Horváth Endrével a Gazdasági Rádióban (2010. július 17.)

2010. július 17. 11:31

Dr. Horváth Endre a Nemzetgazdasági Minisztérium, turizmusért felelős helyettes államtitkárával a Gazdasági Rádió készített interjút 2010. július 17-én. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: … miniszter előadásában kiemelte, hogy a turizmuson belül első sorban olyan ágazatokat kell fejleszteni, melyek munkahelyeket teremtenek. S elképzelhető, hogy 10 éven belül, vagy 10 év múlva akár 700 ezer munkahely is teremtődhet a magyar turizmusban. Melyek ezek az ágazatok? Én ön szerint ez lehetséges?

Horváth Endre: Igen, lehetséges. Akkor lehetséges, hogyha a kínálatunkat a helyi márkákra építjük. Ez azért lehetséges, mert van egy modell, van egy multiplikátor modell. Ez a modell egyébként, amit 2000-ben is használtunk az első Széchenyi-tervben a gyógy turizmusra, az kimutatja azt, hogy a beérkező plusz jövedelemnek milyen tovagyűrűző hatása van.
A multiplikáció, tehát a tovagyűrűző hatás ellensége az elszivárgás. Az elszivárgás azt jelenti, hogy én importból származó termékekkel szolgálom ki az adott keresletet. Hogyha ezen tudunk változtatni, és itt elhangzott vendéglátás szintjén, hogy 80 százalékban külföldi alapanyagokkal dolgoznak.
Nincs tájjellegű kínálat. Ha ezen tudunk változtatni, akkor van egy olyan multiplikátor hatás, amely azt mondja, hogyha létrehozunk egy munkahelyet a turizmusban, az két további munkahelyet generál.
Mondok erre konkrét példát: egy ló négy munkahelyet generál, egy fogorvos generál 2-3 asszisztens munkahelyet. Tehát, hogyha ezeket a hatásokat tudatosan tervezve építjük be a modellünkben, márpedig a gazdasági növekedésünk modellje ezeknek a hatásoknak a kihasználása.
Na, akkor sikerül elérni ezeket a célokat, amelyek valóban ambiciózus célok, de jó messzire kell nyújtózkodnunk ahhoz, hogy ezek tényleg olyan célok legyenek amelyek felé mozgósítjuk az egész szakmát, illetve több szakmát, az orvos szakmától kezdve a turisztikai szakmának nagyon sok egyéb területe is.
Úgyhogy a példákat sorolhatnám. Én néhányat felsoroltam. Itt az előadásokban is ahogy látja a tematika felöleli nem csak az egészségügyi ipart, hanem egy kicsit tágabban a termál egészségipart is.
Ezek azok a munka intenzív, magas szolgáltatási színvonalon nyújtható szakmák, szolgáltatások, amelyek a növekedést segítik. Az nem megoldás, hogy infrastruktúrált árúk, tehát az, hogy beindult egy ilyen lefelé mutató árspirál, és Prága alatt vagyunk 10 százalékkal legalább … mutatóban. Az abból ered, hogy alacsony a foglaltság első sorban.
Tehát a foglaltsággal van igazán a gond. Tehát, hiába jövünk le az árral, a foglaltság alacsonyan marad, és ezáltal nem generáljuk azt a növekedést. Ezt csak úgy lehet megváltoztatni azt a helyzetet, hogy a tudatosan a mikro- makro gondolkodás szélsőségei között megtaláljuk azt a pontot, ami összekapcsolja őket.
Ez pedig az, hogy helyi szolgáltatás, minőségi, munkaigényes, tehát munka intenzív szolgáltatások nyújtása, melyek teljesen egyediek. S melyek a világon sehol nem találhatóak meg, de még akár Magyarországon belül sem található meg más régióban.

Műsorvezető: Ön most nagyon sokat fel is sorolt azok közül az alapelvek közül, amelyeket említett előadásában. Viszont az infrastruktúra, illetve a közlekedésfejlesztésben lehet, hogy véletlenül, de kimaradt a tömegközlekedés fejlesztése. Akár távolsági, akár a helyi vonatkozásban. Ez szándékos volt vagy véletlen?

Horváth Endre: Ez nem szándékos, és nem véletlen, hanem ehhez arra van szükség, hogy elinduljon egy párbeszéd Budapest új vezetésével. Ez a párbeszéd el fog indulni. A tömegközlekedés – teljesen jól látja – hogyha megnézzük a KSH számait, akár a felét is adhatja a turisztikai költésnek.
Tehát teljesen helyénvaló a kérdés. És erre biztos, hogy vissza is fogunk térni, hiszen most már heteken belül elindul ez a párbeszéd. Ország turizmus, Magyarország turizmusa nem létezik Budapest turizmusa nélkül. Budapest turizmusa pedig nem létezik tömegközlekedés nélkül, hiszen sok esetben közel a fele a turisztikai szolgáltatásoknak, a költésnek, az a tömegközlekedésre irányul.

Műsorvezető: Az elhangzott, hogy a magyar turizmus, az nincsen annyira rossz helyzetben, de van mit fejleszteni rajta. Önök az alapokhoz is, tehát, ahogy ön is említette intézményrendszerhez is hozzányúlnak, vagy már látják, hogy melyek azok a rendszerek, amelyekkel fejleszteni lehet?

Horváth Endre: Nagyon fontos eszköz a Magyar Turizmus Zrt., nagyon fontos intézmény az ITD és az IMC. Nagyon fontos az, hogy a magyar minőség hírvivője legyen a magyar ásványvíz - mondjuk Kínában, a magyar bor Kaliforniában. És ezt is megkezdtük ezt a munkát.
Természetesen a meglévő intézményrendszer alapjain, de olyan helyeken, ahol kiüresedett ennek a szerepe, ott változásra van szükség. Sokszor személyi, sokszor szervezeti változásra. De azt lássuk, hogy az elvekből, célokból indulunk ki, és onnantól már nagyon egyszerű válaszok következnek. Nagyon egyértelmű válaszok következnek szervezetek, illetve személyek kérdésében.

http://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/interju-horvath-endre-turizmusert-felelos-helyettes-allamtitkarral-2010-julius-17

Dr. Horváth Endre az MTV - Ma Reggel című műsorában (2010. július 19.)

2010. július 19. 11:38

Dr. Horváth Endre a Nemzetgazdasági Minisztérium, turizmusért felelős helyettes államtitkára az MTV - Ma Reggel című műsorának vendége volt, 2010. július 19-én. Műsorvezető: Betlen János, kérdezők: Bándi Péter Demokrata és Veress Jenő Népszava. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Szemközt Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Jó reggelt kívánok!

Horváth Endre: Jó reggelt kívánok!

Műsorvezető: Kérdezőtársaim Bándi Péter Demokrata…

Kérdező: Jó reggelt kívánok!

Műsorvezető: …és Veress Jenő Népszava.

Kérdező: Jó reggelt kívánok!

Műsorvezető: Államtitkár úr! Az hangzott el a parlamentben pénteken egy konferencián, amit a turizmusról szerveztek, hogy a következő 10 évben meg kéne kétszerezni a nemzeti jövedelmen belül az idegenforgalom részarányát. Azért én tudom, hogy 10 évre előre szóval az még messze van, de azért ez egy nagyon ambiciózus cél. Tehát ezt tudom, hogy Magyarországon az idegenforgalom milyen fontos, és hogy nagy a potenciálunk. De azért szóval ezt hogy képzelik el?

Horváth Endre: Kétféleképpen érdemes a jövőről gondolkozni. Az egyik az az, hogy megnézzük, hogy most milyen irányban haladunk, és ezt vetítjük előre. A másik lehetőség, hogy kitűzünk valami nagyon ambiciózus célt, összeszedjük hozzá az erőnket, és nekirugaszkodunk, és megpróbáljuk azt elérni.
Hogyha a hagyományos idegenforgalmi keretek között gondolkozunk, akkor célt nem fogunk érni. Amikor mi arról beszélünk, hogy turizmus és egészségipar, akkor azt mondjuk, hogy lévén Magyarország a gyógyítók, gyógyvizek országa, ezt érdemes minél inkább a turizmus szolgálatába állítani. Így lehet növekedést elérni.

Műsorvezető: Szerintem száz gyógyszálló épült az elmúlt nem tudom én 10 évben, és semmit nem nőtt a turizmus.

Kérdező: Sőt hát minél több épül, annál jobban rontják egymás boltját.

Horváth Endre: Az fontos, hogy ne betonba menjen a pénz, hanem szolgáltatásokat építsünk az infrastruktúrára. Tehát olyan minőségi irányba menjünk el, ami megkülönböztet minket. Tehát az egyediségeket használja ki. Erre gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy egészségipar. Tehát nem az infrastruktúra, minél több épület, a minél több létesítmény létrehozása a cél, hanem az, hogy ezeket megtöltsük olyan tartalommal, hogy szolgáltatásokat adunk hozzá, egészségügyi szolgáltatásokat.

Kérdező: A múlt héten azt nyilatkozta, hogy három kitörési irányt lát a turizmusban az egészségiparral összeboronálva. Ez a fogturizmus, ami hát azért már 30 éve Nyugat-Magyarországon azért ezt, tehát a csövön a luk. Hát ezt felismerték és komolyan kiépült. A másik a rehabilitáció, és a harmadik az allergológia. Ezek ugye valószínűleg mind-mind igen-igen jelentős beruházás igényes, pénzigényes projektek. Akkor hogyan, miből?

Horváth Endre: Mind a három területen van lehetőség a növekedésre. Egyéb ként a fogturizmus nemcsak Nyugat-Magyarországon, hanem Dél-Magyarországon, Délkelet-Magyarországon is jelentős bevételt hoz. Nem eleget. Tehát jelenleg a fogturizmusban az a helyzet, hogy jelentős angol betegállomány van, akik szívesen jönnek, náluk hosszú a várólista. Nálunk nagy a költségelőny. Tehát mi olcsóbban tudunk dolgozni. Ez nem feltétlen azt jelenti, hogy olcsóbban kell adni a portékát, hanem azt jelenti, hogy ezt lehet visszaforgatni beruházásokra.
Azonban ennek az elosztó rendszere az úgy néz ki, hogy Angliában vannak azok az ügynökségek, akik ezt elosztják, és jönnek fel a lengyelek, a szerben, a horvátok, a törökök. Tehát ez egy olyan verseny, amelyben le fogunk maradni. Jelenleg valóban az elsők vagyunk, tehát mondhatnánk azt, hogy ülhetünk a babérokon. De ez nem így történik, hiszen erős versenyhelyzet van.

Kérdező: Ha már sorrendet említett. Van ugye egy olyan rangsor, ami a turizmus növekedése tekintetében rangsorolja az országokat. Itt 181 országból a 136-ik helyen állunk. Mindig is ilyen rossz helyen voltunk, vagy esetleg az utóbbi években kerültünk hátrébb?

Horváth Endre: 20 évvel ezelőtt sokkal jobb helyzetben voltunk, tehát a turista vendégéjszakák számában, a turista érkezések számában sokkal jobb helyzetben voltunk. Jelenleg itt tartunk, és ezért fontosak a kitörési pontok.
Az allergológiára egyébként nagyon pozitív reakció érkezett.

Kérdező: Stílszerűen.

Horváth Endre: Tehát a Magyar Rádió összeállításában, amikor egy kis bejátszást csináltak, elmondta egy allergológus professzor, hogy hát ők erre nem gondoltak, hogy ez egy kitörési irány lesz, de lehet. Ugyanez volt érvényes, amikor a CT-ről, MR-ről beszéltek. Tehát kihasználatlan kapacitások vannak, amelyeket egy belső kereslettel, ami véges – tehát azt lássuk, hogy a belső kereslet növekedése véges – nem lehet igazán kihasználni. A nemzetközi kereslet az szinte végtelen.

Kérdező: Lehet, hogy csak én érzem úgy, hogy itt szépen hátulról, a másik irányból mint hogyha az egészségügy piacosítása felé haladna az elképzelés? Hát hiszen ne menjünk messzire. Az egri kórházvédőknek az volt az egyik fő rettenetük, hogy azt szerette volna állítólag a magánosító üzemeltető cég, hogy a fürdővel közösen egy nemzetközi gyógy-komplexumot létesítsenek. Jaj, de borzasztó, akadályozzuk meg! Most nem ugyanez történik?

Horváth Endre: Nem. Amikor gyógy-turizmusról beszélek, a gyógyvizet nem akarom eladni. Amikor egészségturizmusról beszélek, az egészségügyi szolgáltatást nem akarom átadni, hanem erre hozok keresletet. Egyébként teljesen nyilvános az a statútum rendelet, amelyben a feladatmegosztásokat a minisztériumok elvégzik, és itt is látható, hogy az egészségturizmus szoros együttműködésben kerül fejlesztésre a NEFMI-vel és az egészségügyi vezetéssel közösen. Tehát valóban egy szoros közös munka történik, nem pedig egy önálló kezdeményezés, amely majd odavezetne, hogy az alapellátásban gond lenne, ahogy ...

Műsorvezető: Egy picit még gondolkodnom kell, mert még az új minisztériumok neveivel bajban vagyok. A NEFMI az a Fejlesztési Minisztérium?

Horváth Endre: Igen, ez a Réthelyi-minisztérium, tehát szorosan együttműködünk velük, és nincs arról szó. Egyébként pedig azt is nagyon erősen szorgalmazzuk és közösen fogjuk megcsinálni, hogy bevonunk magánbiztosítókat abba, hogy finanszírozzák az igénybevett szolgáltatásokat. De kifejezetten szolgáltatás exportról van szó. Hiszen meg akarjuk állítani az orvos exportot. A szakorvosok 10 százaléka külföldön dolgozik. Azt meg kell állítani és szolgáltatást kell exportálni.

Kérdező: Picit térjünk vissza a nagy projektekről a kicsikre, a falusi turizmusra. Az elég szépen beindult az elmúlt időszakban. Szó volt arról is, hogy visszaállítanák esetleg a magán, a falusi szálláshelyek bérbeadóinak az adókedvezményét. Mert mondjuk, Gyöngyöstarjánban például egészen nem érdekli a tisztaszobát kiadó családot, hogy épül-e allergológiai központ vagy alakul-e. Ők beruháztak, az emberek kedvelik, mi lesz ezzel? És mi lesz az üdülési csekkel?

Horváth Endre: Amikor egészségről beszélünk, akkor lelki egészségről is szó van. Tehát például, ha már Gyöngyös környékét említette, nem tudom hányan tudják, hogy Gyöngyöspatán van egy Jessze oltár, ami a világon egyedülálló. A helyi, egyedi szolgáltatáscsomagokat, a helyi, egyedi adottságokat kell összefogni. Hiszen ekkor lesz a gazdaságfejlesztésnek helyben is gazdaságnövelő hatása. Tehát amikor azt mondjuk, hogy fejlesztjük a helyi gazdaságokat, akkor az pontosan az egyedi adottságokra alapul.
Adókról, adócsökkentésekről azért nem lehet nyilatkozni, hiszen rengeteg különálló kezdeményezés van, és szeptemberben indul a költségvetés vitája. Ezeket mind összefogva, ezeket a javaslatokat összegyűjtve kezeljük. Nemcsak ilyen nagy konzultáció keretében, mint pénteken, hanem négyszemközti tárgyalásokban, illetve műhelymunkákban is. Tehát mind a három irány azt mutatja, hogy ezt a sok-sok javaslatot, amely mind megfontolásra érdemes, ne egyenként kezeljük. Hiszen ismerjük a gazdaság helyzetét.

Kérdező: Hogy ne csak a gyógyfürdőkről beszéljünk. Annak idején ugye a keleti országokban élőknél nagyon népszerű volt a Balaton, de akár ilyen lehetne a Velencei tó is. Ilyen tekintetben terveznek-e fejlesztéseket vagy ösztönző lépéseket, hogy ott fejlesztések történjenek?

Horváth Endre: A Velencei tó, ahol egyébként a hétvégét töltöttem, és jelentős olyan helyi adottságok vannak, amelyek máshol nincsenek. Említem csak azt a sportterületet, ahol a vízi sportokat kiemelten kezelik. Utána persze az ember pótolja az elveszett sót egy jó szalonnasütés során. De a lényeg az, hogy ezeket a helyi adottságokat megint úgy kell csokorba fogni, hogy a helyi beszállítók jelenjenek meg a kínálatban. Hiszen ekkor lesz helyben multiplikátor hatása, azaz tovagyűrűző hatása a helyi gazdaságra. Tehát érdemes ezt is erősíteni. Ez egyébként nem területfüggő, ezt minden területen érdemes megcsinálnunk.
Ez teljesen egybevág a Vidékfejlesztési Minisztériummal közös céljainkban, hogy a helyi gazdaságokat erősítsük. Sőt, egybevág azzal is, hogy a környezetterhelés nem olyan nagy, hogyha közelből szállítják be az alapanyagokat, és nem több tízezer kilométerről.

Műsorvezető: Matolcsy György mert egyébként nagyot álmodni ezen a múlt heti konferencián, hiszen egymaga 700 ezer munkahelyet ígért 10 év alatt. Ez valóban reális? Akkor itten hamarosan megoldódik az egymillió munkahely.

Horváth Endre: Főleg ha én is ezt megígérem, és megszorozhatjuk kettővel a munkahelyek számát. De valójában ez arról szól, hogyha a mostani tendenciákat vetítjük előre, akkor nem jutunk oda, ahova szeretnénk. Többször kérdés az, hogy ugye hogy lehet ilyen helyzetből, amikor Budapesten piszkosak az aluljárók, turizmust fejleszteni. De hát valóban nem azt nézzük, ami most van, hanem egy nagyon messze lévő, nagyon ambiciózus célt tűzünk ki, és ehhez próbáljuk a szakmákat összefogni. Ehhez nagyon pozitív visszajelzések érkeztek az orvos szakma részéről is.

Kérdező: Kicsit praktikusabb kérdés, ha már Budapestet említette. Azt láthatjuk a fővárosban, hogy van olasz étterem, kínai étterem, de kevés az olyan hely, ahol mondjuk, autentikus magyar ételeket lehet fogyasztani. Pedig a külföldiek keresnék. Ugyanez igaz a különböző ilyen ajándéktárgyakra is. Tehát mondjuk, Budapesten Baseball-sapka van, de ilyen kézzel készült termékek sokkal ritkábban. E tekintetben esetleg terveznek-e valamilyen ösztönzést?

Horváth Endre: Hogyha Budapestről beszélünk, akkor Budapest új vezetése nagyon fontos számunkra. Tehát én keresem majd azt az együttműködést, hogy ezt közösen oldjuk meg. Így közvetlenül ráhatásunk erre nincsen. De valóban azt kell ösztönözni, hogy a helyi folklór, a helyi kézművesség is bekapcsolódjon a gasztronómia mellett. Ez valóban az előbb említett hatást erősíti. Tehát a helyi gazdaságot fogja erősíteni ez is.

Műsorvezető: Azt is mondta államtitkár úr ezen az értekezleten, hogy a lefelé irányuló árversenyt meg kell szüntetni. Hát csak lefelé irányuló árverseny van.

Horváth Endre: A KPMG is ezt mondja. Egy májusi interjúban Kali úr nyilatkozza, hogy a szállodások szerinte ott rontották el, hogy belementek egy lefelé irányuló árversenybe. Valóban az árverseny önmagában lehet lefelé irányuló, de lehet felfelé irányuló is, hogyha minőséget kínálok. Gondoljunk arra, hogy Kínában mondjuk a herendi porcelán milyen áron kerül értékesítésre. Vagy mondok egy olyan példát, ami talán jobban ül. Kínában az ásványvíz, a debreceni ásványvíz 300 forintért kel el. Tehát van fölfelé irányuló árverseny is. Hogyha betartom azt a versenystratégiát, hogy egyedit kínálok, ezt költségelőnnyel, tehát nem árelőnnyel feltétlenül, és meghatározott szegmensre. Ha ezt sikerül megcsinálni a turizmusban, akkor valóban úgy lesz, ahogy Ön mondja. Ami nincs most, nincs felfelé irányuló árverseny, ezt kell pótolni.

Műsorvezető: Tehát jobbat kell szolgáltatni, arról van szó.

Horváth Endre: Igen.

Műsorvezető: Nem az árat kell versenyeztetni, hanem a szolgáltatást.

Horváth Endre: Igen.

Műsorvezető: Köszönjük szépen.

Horváth Endre: Nagyon szépen köszönöm.

http://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/dr-horvath-endre-turizmusert-felelos-helyettes-allamtitkar-az-mtv-ma-reggel-cimu-musoraban-2010-julius-19

Interjú Dr. Horváth Endrével a Turizmus Trend magazinban (2010. június 22.)

2010. június 22. 20:00

Dr. Horváth Endre a Nemzetgazdasági Minisztérium, gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárral, a Turizmus Trend magazin készített interjút, 2010. június 22-én.

Az új kormány megalakulásával létrejött a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely a korábbi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyes feladatait, illetve a Pénzügyminisztérium feladatait látja el. Matolcsy György miniszter felügyelete alatt Becsey Zsolt, Bencsik János, Cséfalvay Zoltán, Czomba Sándor, Kármán András, Naszvadi György államtitkárok, valamint Nagy Róza közigazgatási államtitkár felügyeli a hatalmas szakterület ügyeit. Cséfalvay Zoltán államtitkár helyettese, Horváth Endre a turizmus mellett további négy területért - egészségipar, innováció, a területfejlesztés tervezése és a versenyképesség javítása - felel. A stratégiai tervezéssel 15 éve foglalkozó helyettes államtitkár lett így a magyar turizmus legmagasabb szintű szakmai vezetője. A szakember a minap szűk körű megbeszélésen ismertette terveit.

Marad-e az apparátus?
Az átadás-átvétel rendben megtörtént. Természetesen folytatódnak a folyamatban levő munkák, például a szabályozás kérdésében. Számítok az eddigi szakállamtitkárság munkatársaira, akik hamarosan átköltöznek a volt Pénzügyminisztérium József nádor tér 2-4. szám alatti irodaházába. Az államigazgatásra érvényes a miniszterelnök által bejelentett 15 százalékos bértömeg-elvonás, ugyanakkor én nem tervezek leépítést, viszont az már biztos, hogy az itteni apparátusnak kétszer annyi feladata lesz, és a létszám előreláthatólag nem fog nőni.

Hogyan értékeli a turizmus helyzetét Magyarországon?
A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint a turizmus egyedülálló ágazat abban a tekintetben, hogy a folyó fizetési mérleget 2009-ben növekvő mértékben képes volt javítani! A legfrissebb statisztikák szerint biztató, hogy idén a vendégéjszakák száma elkezdett nőni, de sajnálatos módon az árbevétel még csökken. Ezen változtatni kell! A tárcánál július elején elindul egy szakmai műhelymunka, amelynek folytatásaként a nyár folyamán Matolcsy miniszter úr kérésére a turisztikai szakma 300 képviselőjével kívánunk egyeztetni az ágazat jövőjét illetően. A szakmai szervezetek véleményét folyamatosan kikérjük majd, szorosan együtt kívánok velük működni. Az új pályázatokat már a szakma bevonásával írjuk ki. Ez is része a miniszterelnök úr által meghirdetett nemzeti konzultációnak. Az is biztos, hogy az államháztartási hiány nagysága behatárolja a mozgásteret. A féléves konzultációs időszak, az egyeztetések célja a gazdaság beindítása.

A turizmus mellett több más szakterületet is felügyel, hogyan tudja mindezt áttekinteni?
Igyekszem kihasználni az ágazatok közötti szinergiákat. A fejlesztések alapelve a területi kiegyenlítés kell legyen. Ezért is szerencsés, hogy ehhez az államtitkársághoz tartozik a területfejlesztés tervezése is. Nem tartható, hogy három turisztikai régió adja az ország vendégforgalmának 68 százalékát. Erősíteni kell továbbá a desztináció-menedzsmentet regionális szinten. Át kell alakítani a regionális idegenforgalmi bizottságok rendszerét is.

Hogy látja a Magyar Turizmus Zrt. jövőjét?
A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) szakmai felügyelete is az NGM-hez tartozik. Az MT Zrt. legutóbbi igazgatósági ülésén magam is részt vettem. A minisztérium képviselőjeként a stratégiai kérdésekben javaslatot tehetek, de nem lehet szó „kézi vezérlésről”. Az IT létszáma vélhetően lecsökken a törvényben meghatározott minimális szintre. Az MT Zrt. összevonása más állami intézményekkel a közeljövőben nem várható, de előbb-utóbb összehangoljuk a tárcához tartozó háttérintézmények: ITD Hungary, AMC, MT Zrt. tevékenységét. Biztos vagyok benne, hogy a marketingben a 4P közül nem csak a negyediket, a marketingkommunikációt, hanem az első három P-t is erősítenünk kell. Érdemes újszerű taktikákat, például a gerillamarketinget intenzívebben alkalmazni. Stratégia partnerséget kell kialakítani a tárca különböző intézményei között. Mivel a belföldi keresletélénkítés lehetőségei korlátozottak, külföldön kell bővítenünk.

Hová tartozik a turisztikai fejlesztések felügyelete?
Jövőre indul a második Széchenyi Terv. Két tárca, az NGM és a Fellegi Tamás által irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közösen felügyeli majd a pályázatokat. A munkamegosztás a következő: az NGM-ben történik majd az előzetes egyeztetés és a stratégiai tervezés, míg a programok lebonyolításáért, monitoringjáért a társtárca lesz felelős. Itt a minisztériumban 5-10 éves távlatban kell gondolkodnunk. Meglátásom szerint az utóbbi években „betonba” folyt a fejlesztési pénzek jelentős része, miközben azzal kevesebbet foglalkoztunk, hogy a drága pénzért felújított fürdőkbe jöjjön is külföldi vendég. Rengeteg lehetőséget látok az allergológia, az elhízás elleni programok, a gyógynövénytermesztés és feldolgozás, a biokertészet és az orvosi műszergyártás terén. A bor- és ásványvízexport fejlesztése szintén kiemelt cél. Cél, hogy a pályázatokon elnyerhető fejlesztési támogatásokból 70%-ban magyar kis- és középvállalkozások részesüljenek.

Megpróbálnak-e segíteni az utazási irodáknak az áfa-probléma megoldásában?
Tudunk az utazási irodák áfa gondjáról. Ez a MUISZ szerint az irodák jelenlegi legnagyobb problémája. Arra készülünk, hogy rendbe tesszük ezt a kérdést. A gond az, hogy Európán belül nem egységes a szabályozás, arra teszünk majd javaslatot, hogy a kérdés rendezése egységesen, uniós szinten történjen.

Mit gondol a Malév jövőjéről?
Tágabb összefüggésben kell néznünk ezt a kérdést. A Malév esetében azt kell eldöntenünk, hogy milyen légi szállítási képességet kell fenntartson az ország. Ez a kérdés nem csak a Malévről szól, hanem a vidéki és a fővárosi repülőterekről egyaránt.

Az utóbbi évek során sok esetben a fiskális szempontok sokszor felülírták a szakmai érveket az állami döntéshozatalban. Változhat-e ez a helyzet a jövőben?
A szakmai érdekérvényesítés szempontjából mindenképpen előnyös lehet, hogy most végre egy kézben van az eddigi pénzügyi és gazdasági tárca. Ez segíthet a szakmai és a pénzügyi szempontok egyeztetésében.

Mi a távlati cél?
A globális versenyképesség terén az 58. helyen áll Magyarország, egyharmaddal előrébb kell kerülnünk ezen a listán.

(Forrás: Turizmus Trend)

http://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/interju-horvath-endre-turizmus-trend

Interjú Dr. Horváth Endrével a Vendéglátás magazinban (2010. június 25.)

2010. június 25. 20:00

Dr. Horváth Endre a Nemzetgazdasági Minisztérium, gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Vendéglátás magazin kérdéseire válaszolt, 2010. június 25-én.

Mennyire tartják fontos ágazatnak a turizmust?
A turizmus adja a foglalkoztatás és a bruttó hazai össztermék hat százalékát. Az exportálható szolgáltatások körének bővítésével, a fogászati, rehabilitációs és megelőző orvosi szolgáltatásokra, a szektor a gazdaság egyik mozgatórugója lehet.

Mit jelent konkrétabban az, hogy a turizmusban is kiemelt figyelmet fordítanának a vállalkozások fejlesztésére (ha a turizmus az egyik munkahelyteremtő ágazat)?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakmai műhelymunkát indít a 2011-től induló második Széchenyi-terv kidolgozására. A cél az, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztéseinek ösztönzésén legyen 70 százalékban a hangsúly a korábbi 30 százalékos részesedéssel szemben. A terv véglegesítése előtt széles körű szakmai egyeztetésre kerül sor, ennek első lépése egy nyáron megrendezendő szakmai konzultáció lesz. A fejlesztések új hangsúlya az infrastrukturális beruházások helyett a szolgáltatások fejlesztésén és a keresletösztönzésen kell, hogy legyen.

A Magyar Szállodaszövetség 2010 márciusában elkészítette egy javaslatcsomagot arról, mit vár az új kormánytól. Mi a véleményük az abban leírtakról? Konkrétabban: csökkentik-e a szállodai áfát; visszaállítják-e az üdülési csekk adómentességét; növelik-e az MT Zrt. rendelkezésére álló nemzeti marketingkeretet; visszaállítják- az idegenforgalmi adó korábbi állami kiegészítését?
A Magyar Szállodaszövetség említett felvetései mellett a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők javaslatot tettek az utazási csomagot terhelő 25 százalékos ÁFA csökkentésére. Ezeket az egymástól elszigetelt javaslatokat egyben kell kezelni, egységes koncepció alapján lehet a változtatásokról dönteni a költségvetés jelenlegi, szűk mozgásterében. A szakmai szövetségekkel az egyeztetés folyamatban van.

Milyen elképzeléseik vannak a vidéki repülőterek fejlesztésével kapcsolatban?
A légiközlekedés a turizmus szempontjából nagyon fontos. Ezért az ország légi szállítási képességét stratégiai kérdésként kezeljük. A debreceni, sármelléki és budapesti repülőterekről külön elemzés készül. Döntések ezt követően születhetnek.

Terveznek-e forgalomnövekedő akciók indítását az érintettek (szállodák, vendéglátóhelyek, önkormányzatok stb.) bevonásával? Ha igen, mikor, mekkora forrásból? Lesz-e külön akció Budapest turizmusának a fejlesztésére?
A Magyar Turizmus Zrt. feladata a nemzeti turisztikai marketing tevékenység megvalósítása. Alapvető cél a vendégforgalom növelése, amelynek egyik leghatékonyabb megoldása a partnerekkel együttműködésben megvalósított akciók. 2011-ben a turisztikai promóció középpontjában az egészségturizmus lesz. Ennek megvalósítását széleskörű együttműködéssel tervezik megvalósítani. A kampányok előkészítésével kapcsolatos konzultációk az érintett szakmai szervezetekkel már elkezdődött. Mivel az egészségturisztikai szolgáltatások jelentős része Budapesten található, így a főváros is profitálhat a jövő évben hazai és uniós forrásokból megvalósítani tervezett kiemelt kampányokból.

(Forrás: Vendéglátás magazin)

http://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/interju-dr-horvath-endrevel

Interjú Dr. Horváth Endrével a Gazdasági Rádióban (2010. szeptember 3.)

2010. szeptember 3. 11:46

Dr. Horváth Endre, gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárral a Gazdasági Rádió, A Nap Vendége című műsorában készült interjú, 2010. szeptember 3-án.

Műsorvezető: A Nap Vendége itt, a Gazdasági Rádióban.
Szeretettel üdvözlöm a hallgatókat. Péri Nagy Kata vagyok.
És nem kevésbé sok szeretettel köszöntöm itt a stúdióban Dr. Horváth Endre államtitkár urat, a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárt. Köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat. Jó napot kívánok!

Horváth Endre: Nagyon szépen köszönöm. Jó napot kívánok!

Műsorvezető: Nem olyan régen Matolcsy György miniszter úr két kitörési pontot nevezett meg a magyar gazdaság számára, az egyik az egészségipar, a másik pedig a turizmus. A mai beszélgetésünk e köré fog épülni.
Információim szerint éppen tegnap fogadott egy tajvani küldöttséget – most már mint helyettes államtitkár úr. Igen érdekes benyomásuk volt. Mit meséltek Önnek? Milyen a magyar hazai fogadtatás? Volt-e valami haszna, tanulsága ezeknek az észrevételeknek az Ön számára?

Horváth Endre: Duplán volt érdekes ez a beszélgetés, mert lévén, hogy egy kétnapos egészségturizmus konferenciára érkezett 100 vendég 30 országból. Ők egyrészt, mint látogatók, másrészt mint szakemberek nézték azt, hogy mit tapasztalnak.
Először is azt tapasztalták, hogyha 20 euróért ígérik, hogy behozzák őket a reptérről, akkor az 30 euró lesz. Illetve azt is tapasztalták egy étteremben, hogy ők csak levest szerettek volna rendelni és egy főételt, de valahogy rájuk tukmálták ezt finom nyomással, hogy második főételt is rendeljenek. Ez azért nagyon…

Műsorvezető: Ők ezt sérelmezték egyébként?

Horváth Endre: Azt mondták, hogy ez mással is előfordult. Tehát valóban hosszú utat kell bejárnunk, és minden területen védenünk kell saját magunkat azoktól az egyébként nagyon kisszámú, de mégis rossz hatást keltő szolgáltatóktól, akik nem veszik figyelembe azt, hogy ők az országképhez járulnak ezzel hozzá. A tajvaniak azt elmondták, hogy nyugat-európaiaknak is volt ilyen tapasztalata.

Műsorvezető: Hol kell kezdeni? Most már Ön, helyettes államtitkárként már a szabadságát is úgy töltötte el, hogy teljesen más szemmel nézte az országot, amikkor járt-kelt benne.

Horváth Endre: Természetesen rengeteg értékünk van, amire lehet építeni. Ezek azok a helyi márkák, azok a speciális adottságok, amelyek sehol másutt nincsenek meg. És Magyarországon belül is vannak olyan egyedi szolgáltatások. Gondolok itt mondjuk Mohács sokszínűségére, ami nemcsak a busójárásról híres, hanem az ottani kisebbségekről, svábokról, sokácokról, illetve az ottani fazekasságról. Tehát ezekre lehet építeni.
Fontos az is, hogy elhárítsuk az akadályokat. Tehát hogy a fogyasztóvédelmet is erősítsük. Ezért nemcsak marketing szervezettel, a Magyar Turizmus Zrt-vel fogunk össze, hanem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal is összefogunk, hogy ezen mind változtassunk, és elhárítsuk az ilyen akadályokat a márkaerősítés útjából.

Műsorvezető: Hát nézzük akkor a részleteket. Mondok egy-két adatot. A turizmus a magyar GDP 5-10 százalékát adja, jelenleg 350 ezer embert foglalkoztatnak. Magyarország a világ turisztikai térképen, vagy listáján – ha van ilyen, márpedig van – a 180 hely közül a 136. helyen van. Ugye az a kormányzat célkitűzése, hogy ezt tíz év alatt minimum kétszámjegyű helyre hozza fel, hát úgy körülbelül a 90. szintre, vagy 90-ik helyre szeretnénk ezt felhozni.
Itt van egy jövőkép, egy cél, van egy út, ami odavezet, vagyis egy stratégia, és aztán van a hogyanra a válasz, vagyis az eszközök. Mik a főbb kitörési pontok a turizmusban?

Horváth Endre: Az új Széchenyi-tervben fogalmaztuk meg azt a hét kitörési pontos, amit fontosnak tartunk. Ezek közül az első a gyógyító Magyarország koncepció. Ez egy egészségipari koncepció. Tehát a szűk értelemben vett szolgáltatás, szálláshely, szolgáltatás, vendéglátáson túlmenően arra építve mindenütt azokat a szolgáltatás-csomagokat kell megalkotnunk, amelyek közül három területen tudunk leginkább egyedit nyújtani.
Ez a három terület: az egészségmegőrzés, a gyógykezelések, illetve a rehabilitáció. Hogyha sikerül ezeket egy csomagba összefogni, akkor valóban egyedi kínálatot nyújtunk, és akkor tényleg lehetünk vezető hatalom, és tényleg ilyen területen, egészségipar területen egyedit tudunk nyújtani. Gondoljunk arra, hogy a forró arany az itt van a lábunk alatt, ez a termálvíz, az a termáltenger, amin ülünk.

Műsorvezető: Mennyit tudnak kihasítani, vagy tudnak-e valamivel többet kihasítani mondjuk a jövő évi költségvetésből ezekre a célokra?

Horváth Endre: Jelenleg az új Széchenyi-terv keretében azt tervezzük, hogy ezermilliárdnyi forrást csoportosítunk át a kitörési pontokra. Az egészségipar területén egyértelműen az egészségügyi államtitkár úrral történik az egyeztetés, az együttműködés. Ezen a területen a fő probléma az az, hogy míg nagyon hosszú várólisták vannak, hogyha azt mondjuk, hogy mondjuk 900 fő a várólista egy kapuvári angiológiai kezelésen, vagy Kiskunhalason 5 évnyi várólista van, ez az egyik tényező. A másik az, hogy vannak kihasználatlan kapacitások.
Hogyan lehetséges ez?
Úgy lehetséges, hogy alul van finanszírozva az egészségügy. Az egészségügyben, hogyha ott van az a kapacitás, ami 24 órán keresztül mondjuk egy merülő kád igénybe vehető lenne, de a személyzetet nem tudjuk megfizetni, hogy három műszakban lássa el az egyébként sorban álló 900 beteget, illetve a külföldi érdeklődőket, akkor egyértelműen ez egy finanszírozási probléma.
Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy a Széchenyi-tervben elosztandó ezermilliárd forintnyi forrást, azt jórészt kkv-knak, önkormányzatoknak, illetve természetesen egyéb projektek számára is elérhetővé tegyük. Hiszen ezek azok az azonosított pontok, amik a stratégia szerint gazdasági növekedést fognak okozni, és munkahelyteremtő hatásuk is van.

Műsorvezető: Hogyha már a gazdasági növekedésről beszéltünk, az előtt említettem a turizmus helyét és szerepét a világban, illetve a kitörési pontjait Magyarország számára, akkor már nézzük meg, hogy az egészségipar mit tud ehhez hozzáadni. A magyar egészségipar a nemzeti jövedelemhez 6,3 százalékit ad, és érdekes, hogy az egészségügyre fordított kiadás viszont 5,9 százalék.
Én azt gondolom, hogy ez mindenki számára, főleg a döntéshozók számára nem volt ennyire egyértelmű. A szakma paradigmaváltást vár. Méghozzá az egészségüggyel kapcsolatos közgondolkodásban a döntéshozóktól. A Széchenyi-terv tükrözi-e ezt a paradigmaváltást?

Horváth Endre: Az új Széchenyi-terv mindenképpen tükrözi ezt, és a szeptember 15-ig kitűzött határidőre már most érkezett rengeteg javaslat. Hiszen sokan azt mondják…

Műsorvezető: Ez egy vitairat, ehhez hozzá lehet szólni.

Horváth Endre: Igen. Ez egy vitairat, igen. Sokan azt mondják, hogy hát igen, erre nem gondoltunk, vagy így nem gondoltunk arra, hogy valóban vannak az allergológiában szabad kapacitásaink. Az előbb ugye említettem az angiológiát. Ugyanígy a kardiológiát meg lehet nézni, hogy hogyan lehet bekapcsolni mondjuk a szívkórházat jobban Balatonfüred turizmusába. Tehát ez valóban egy új megközelítés, ami azt mondja, hogy nem egymás mellett futó projekteket támogatunk, hanem azt mondjuk, hogy ezeknek van egy koordinációja, és sokkal magasabb szinten fogjuk ezt össze. Ez több mint marketing, kommunikáció, ez valós terméképítés, helyi márkaépítés, és valós értékmentés.

Műsorvezető: Magyarországot most is nagyon szeretik, nagyon sok külföldi érkezik ide. A nagy kérdés annak a vizsgálata, hogy árelőny miatt vagy hiánypótlás és minőség előny miatt. Ez alapvetően meghatározza a továbblépést.

Horváth Endre: Az eddigi folyamatok azt mutatják, hogy az árversenynek nincs vége. Az árverseny azt jelenti, hogy egymás alá kezdünk ígérni. Már most van olyan, hogy a bolgárok azt mondják, hogy és hirdetések jelennek meg, hogy ne menjen Budapestre, jöjjön Szófiába, mert a budapesti minőséget fele áron kapja meg.

Műsorvezető: És ez igaz?

Horváth Endre: Nem tudom, hogy igaz-e, de ez egy olyan példa, ami azt illusztrálja, hogy az árversenynek nincs vége. Tehát amikor mi azt mondjuk, hogy 3 fő stratégiai megfontolás van, marketing stratégia szempontjából, az egyik a megkülönböztetés. Tehát egyedi szolgáltatást kínálni, egyedi csomagot, egyedi gyógyhatást, egyedi gyógykezelést, gasztronómiát, klímát, kultúrát.
Költségelőnyt használni, amikor azt mondjuk, hogy elfolyik – visszatérve Füredre – ugye az ásványvíz. Ezt lehetne palackozni. Vagy azt mondjuk, hogy Csisztafürdőn iható, nagyon jó minőségű termálvíz, de nem palackozzák, ez nem azt jelenti, hogy nekünk ezt ingyen kéne, vagy nagyon olcsón kéne adni azért, mert nagy bőségben áll rendelkezésre. Tehát a második pont az nem az árelőny, a költségelőny. A költségelőnyt kell úgy kihasználnunk, hogy a hozzáadott értéket mi adjuk ehhez a termékhez.
Egy másik példa a gyógynövények. A gyógynövények begyűjtésével 150 ezren foglalkoznak. Ezek nagy része feldolgozatlanul, a gyógynövények nagy része feldolgozatlanul megy külföldre. Tehát nincs hozzáadott érték. Itt van a különbség az árelőny és a költségelőny között. A gyógynövény ugye ott terem, le kell szedni, olcsó, egy ez költségelőny. Mi nem használjuk ki ezt arra, hogy feldolgozzuk, és a hozzáadott érték itt teremjen meg Magyarországon, vagy itt maradjon Magyarországon.

Műsorvezető: Nézzük akkor meg azt a 12 pontot, amit az új Széchenyi-terv programja tartalmaz az egészségipar fejlesztésének a területén. Egészségturizmust ezt több-kevésbé érintettük. A második pontban a geotermikus energia hasznosítása szerepel. Ez egyben a balneológia, tehát a fürdőipar is, de azért ennél jóval több.

Horváth Endre: Meséltem a dél-koreaiaknak arról, hogy nálunk 60 fokon mondjuk feljön a víz, lehűtjük 40 fokra, és azzal az elveszett hővel igazán nem csinálunk semmit. Majd fürdünk benne, és 30 fokon elfolyik a 30 fokos víz. Erre ők azt mondták, hogy ez nem jó, mert ők a 45-50 fokos vízben szeretnek fürödni. Persze, ez egy mellékes részlet, csak ez is mutatja, hogy mennyire egyedi kínálatot kell ajánlanunk.
Nagyon sok helyen gázzal fűtik a fürdőket, és számos példát tudnék mondani, ahol ott van az adottságunk, még egyszer: ott van, bőségben rendelkezésre áll, csak nem alkalmazzuk azokat a technológiákat, amelyek segítségével ez kihasználható lenne. Persze itt megint minden helyzet más. Hódmezővásárhelyen már megcsinálták, hogy lakásfűtésre használják a vizet. Bükkfürdőn én úgy tudom, hogy nem lehet megcsinálni, mert nem olyan a víz minősége. Tehát azért nincsen, nem megy ez egy kaptafára.

Műsorvezető: Gondolom, hogy az ásványi anyag tartalma is azért sokat számít.

Horváth Endre: Igen.

Műsorvezető: Lerakódás, stb.

Horváth Endre: Pontosan így van, igen, pontosan. De azért ezt úgy gondoltuk, hogy ezt beemeljük a programba és a vitairatban is ezért szerepel második ponton kiemelt témaként. Hiszen a geotermikus energia hasznosításában nem járunk élen, bár az első öt között vagyunk ilyen ellátottságban a világon.

Műsorvezető: …….. (kazettacsere miatt hiányos) A víz összetételét tekintve?

Horváth Endre: Igen, a harkányi fürdő Európában a legjobb hatású pikkalysömör kezelésére. De hát ugye 1289 termálkút van, úgy, hogy nehéz lenne felsorolni. Mindegyik egyedi, ez benne az érdekes, mindegyiknek egyedi az összetétele.

Műsorvezető: Ez a rengeteg termálkút, nem mindegyikre épül szolgáltatás. Tervezik, hogy bővítik a szolgáltatási pontok helyét?

Horváth Endre: Tíz évvel ezelőtt, amikkor az első Széchenyi-terv elindult, akkor 40 projekt indult el. Most ugye a feladatunk az, hogy ezt azért meghaladjuk. Ne infrastruktúrát bővítsünk elsősorban, ne számszerűen akarjunk bővülni elsősorban, hanem a differenciált keresletre különböző szolgáltatásokat építsünk. Tehát nem az infrastruktúranöveléssel van itt a fő probléma, nem az a fő kérdés, hanem hogy meg tudjuk-e csinálni azokat az egyedi szolgáltatáscsomagokat. Tehát ilyen értelemben…

Műsorvezető: Ez jelenti azt, hogy specifikusan egy-egy betegségcsoport vagy betegség köré telepítik megfelelő szolgáltatásokat a fürdőhelyeken?

Horváth Endre: Igen. Hogyha azt nézzük meg, hogy Kapuváron a szénsav hóból létrehozott, szénsavkezelés nagyon jó az érbetegségekre az érbetegek Mekkája Kapuvár. Az ő tájékoztatásuk szerint az országban Igal és Hévíz után az övék a legjobb víz. Ezt persze nehéz mondani, hiszen minden víz másra jó.

Műsorvezető: Másra jó.

Horváth Endre: De tény az, hogy olyan gyógyhatása van, hogy nem, nincs szükség amputációra egy-egy érbetegség esetén. Tehát amikor ugye ez a kapillárisokat tudja nagyon jól helyrehozni 3 hét alatt ez a víz. És évente egyszer érdemes 3 hétre eljönni egy ilyen kúrára. Jönnek is, az osztrákok jönnek, csehek jönnek, külföldről sokan, illetve hát Magyarországról jönnének többen.

Műsorvezető: Van ennek elég marketingje? Én azt hiszem, hogy ebben a programban olvastam, hogy iszonyatos összegeket szeretnének a marketingre költeni, megnyomni egy kicsit.

Horváth Endre: A marketinget attól függ, hogy hogyan értelmezzük. Az elmúlt időszakban a marketing kommunikációra korlátozódott a marketing. Tehát a hirdetésre. Mi a terméképítésnél, tehát az első P-nél szeretnénk kezdeni a folyamatot. Amikor ilyen helyzet van az egészségügyben, az kockázatos lenne, hogy most hirdessük meg még jobban Kapuvárt. Tehát lenne egy kiszorító hatás. Nincs rá kész jelenleg az infrastruktúra, hogy 900-as várólista mellett még a külföldieket is idecsődítsük. Nagyon óvatosan kell eljárni a finanszírozásban is. Nemcsak EU-s forrásokat szeretnénk bevonni, hanem szeretnénk megnézni azt, hogy milyen biztosítók tudnak ebbe beszállni. Persze oly módon, hogy finanszírozzák a saját pácienseiknek a kezelését.

Műsorvezető: Külföldi biztosítók bevonása esetleg szóba kerülhet-e?

Horváth Endre: Persze. Az is nagyon fontos, hogy ne legyen olyan, hogy egy folyosón mondjuk két szoba meg van csinálva külföldieknek, a többi meg lepusztult állapotban van. Ezek nagyon átgondolt fejlesztéspolitikát igényelnek. Ezért is gondoljuk azt, hogy a következő hetekben még mindig csak vitairat szinten maradunk, aztán következő hónapokban dolgozzuk ki a programokat, pályázatokat. Január 15-től indulnak meg ezek, nyílnak meg ezek a pályázatok, hiszen az előkészítésre idő kell. Nagyon vegyes a helyzet. Minden területen olyan specialitások vannak, ahol, ugye ez a szakmákkal is szorosan kell együttműködni.

Műsorvezető: De ha már szóba hozta, hogy január 15-én nyitják meg a pályázati lehetőségeket és ugye említette, hogy mennyi pénz van erre. Két dolgot tisztázzunk, hogy elsősorban kiknek szólnak ezek a pályázatok. Kkv-knak, tehát kis- és középvállalkozóknak jobbára. Tehát eleve úgy írják ki a feltételeket, de gondolom, majd mindjárt Ön elmondja. És hogy van-e hozzárendelve uniós forrás?

Horváth Endre: Természetesen az uniós forrásokra támaszkodunk elsősorban.

Műsorvezető: Mekkora összegben?

Horváth Endre: Ezermilliárdnyi összegből legalább a fele kkv kellene, hogy legyen, ez a célkitűzés. De még fontosabb az, hogy szeretnénk, hogyha nem hónapokig, évekig tartana egy-egy pályázati ciklus, hanem hetekig. Tehát hogyha hetek alatt egy jól előkészített pályázati rendszeren keresztül elkezdhetnének működni a programok, és a források oda tudnának átcsoportosulni, ahol valóban szükség van rájuk.

Műsorvezető: Ez azt jelenti, hogy mondjuk a jövő év végére már akár ennek valamiféle látszatja is van?

Horváth Endre: Muszáj.

Műsorvezető: Nézzük akkor tovább az új Széchenyi-terv programelemeit. Növényházi kertészet. Ez meg egy másik határ, határmezsgye, amely már az agrárgazdaságot is érinti.

Horváth Endre: Igen.

Műsorvezető: Mik a prioritások itt?

Horváth Endre: A koncepcióban, a vitairatban leírtuk, hogy a termálvizet lehet arra is használni, hogy fűtjük azokat a különböző létesítményeket, ahol növényház kertészet segítségével akár évente háromszor, négyszer lehet szüretelni.
Vannak olyan számaink is, hogy például a magyar paradicsom beltartalma, az értéke az háromszoros, négyszeres a máshol megtermelt import termékekhez képest. Az adott vidékfejlesztési szakemberekkel folyik majd a programok kidolgozása. Mi itt nem tettünk mást, mint kijelöltük ezt is, mint prioritást. Hiszen lehet azt csinálni, hogy egy fürdőt fejlesztek, és nem nézem azt, hogy ott körülötte szántóföld van, bár mondjuk Bükkfürdőn is egy kukoricaföldön nőtt ki a földből a fürdő. A kettő eddig úgy nem volt egyként kezelve, tehát a mezőgazdaság fejlesztése és a termálvíz hasznosítása. Ha jól csináljuk, akkor ugye nem az lesz, hogy felhúzunk egy kerítést a fürdő körül, és a többi megmarad szántóföldnek, hanem a kettő integráltan kerül fejlesztésre.

Műsorvezető: Tehát lehet, hogy kukorica helyett mondjuk, üvegházak lesznek?

Horváth Endre: Hogyha ilyen egyszerűen fogalmazzuk, igen, lehet.

Műsorvezető: Az ország nem egyformán van ellátva geotermikus energiával. Valószínűleg ez a lehetőség inkább a Dél-dunántúli területeknek lesz egy perspektíva, ott jóval több ugyanis a termálforrás.

Horváth Endre: A Dél-Alföldön is rengeteg forrás van.

Műsorvezető: Dél-Alföldön is van.

Horváth Endre: Tehát az 1289 forrás ez pont fordítva oszlik meg, mint a vendégéjszakák száma. Tehát a jelenlegi turisztikai kereslet az 68 százalékban a Budapest, Közép-Duna vidék, a Balaton és a Nyugat-dunántúli régióban jelenik meg. A keresletnek csak az egyharmada az ország többi része, ahol viszont bővében vagyunk a termálkutaknak, a gyógyvizeknek. Úgy, hogyha ezt jól csináljuk ezt a programot, akkor ennek van egy regionális kiegyenlítő hatása is.
Ugyanakkor most beszélgetve mondjuk bükkfürdői szakemberekkel, épp szintén a tegnapi napon, azt is látni kell, hogy Bükkfürdőtől néhány kilométerre már nagyon sok olyan falu van, ahol nincsen csatorna. Tehát azért egy kalap alá nem lehet venni azt sem, hogy Nyugat-Dunántúl. Fontos az tehát, hogy a kistérségekkel foglalkozzunk, és amikor a TDM koncepciót most újra elővettük…

Műsorvezető: Turisztikai desztinációs menedzser.

Horváth Endre: A TDM-eknek az a szerepe, hogy összefogják a helyi adottságokat és a helyi márkákat építsék fel. Tehát nem lehet egy kalap alá venni egy régiót sem, azon belül óriási eltérések vannak.

Műsorvezető: Nagy elvárás, hogyha lehet, akkor lehetőleg biotermékeket állítsák elő. Ezeket azonban el is kéne helyezni. Jelenleg két dolgot lehet tapasztalni: a biotermékeket viszonylag korlátozottan, vagy egyáltalán nem fogadják be a nagykereskedelmi láncok. Illetve, ha be s fogadják, vagy ha lehet is valahol kapni őket, az árszintjük jóval magasabb, mint a közönséges termékeknél.
Miért mondom ezt? Ennek a növényházi kertészet termékeinek kéne piacot találni, ugyanakkor a prevenció és az egészségmegőrzés szempontjából pedig igenis egy kitörési pont a megfelelő életmód kialakítása.
Mit tudnak tenni?

Horváth Endre: Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, nagyon nagy együttműködés szükséges minden területen. Hiszen bármihez hozzányúlunk, ahogy említette is, ez problémák tucatját hozza elő és hozza a felszínre. De hát ez is a feladatunk. Tehát itt a munkát, ahogy elkezdtük, ezt látjuk. Sőt, hát ugye az előkészítés során ezt láttuk, hogyha valamit csinálni akarunk, akkor valóban lesznek ilyen problémák, hogy hogyan gyűrűzik ez tovább, milyen tovagyűrűző hatása lesz az egyes intézkedéseknek.
De amikor azt mondjuk, hogy a termálvizet így felhasználjuk a mezőgazdaság számára, akkor van azért másik példa is. Például halastavakat is lehet fűteni termálvízzel. Ilyen projekt is van itt a programban megfogalmazva vitaanyagként. Tehát hogy ebbe az irányba is el tudunk menni. A belkereskedelemmel kapcsolatos témák pedig, ahogy mondtam, mindannyiunk számára ismert az, hogy milyen árkülönbségek vannak. Ezeket részben a kereslet-kínálat szabályozza. De azért ne legyünk naivak, nemcsak a kereslet és a kínálat szabályozza az árakat, hanem folyamatosan látható az, hogy hogyan épült le az elmúlt évtizedekben a magyar feldolgozó ipar, és hogyan erősödött az import. Úgy, hogy itt is óriási feladat áll ellőttünk, hogy ezt megfordítsuk.

Műsorvezető: Hát annál is inkább, mert akárhogy nézzük, azért mégis csak a fogyasztás kell, hogy húzza az ágazatot, vagy kellene. Tehát a különböző projektekkel lehet a termelő kapacitásokat fejleszteni. De hogyha a fogyasztás erre nincs készen, akkor egyszer csak megáll a folyamat.

Horváth Endre: A GDP enyhe növekedést mutat már. Úgy hogy talán tényleg ez a legjobb pillanat arra, hogy akkor a piaci átrendeződést, azt most erősítsük. Hiszen nyilván növekedés kell ahhoz, hogy piaci átrendeződés lehessen. De hát a mélyponton túllépve ezt mindenképpen meg kell ragadni ezt a lehetőséget.

Műsorvezető: Megyünk tovább. Ásványvíztermelés, ha már a vizeknél tartunk. Magán forrásból és magán kezdeményezésből jó néhány hazai ásványvíz márkát sikerült olyan szintre emelni, hogy már jelen van a nemzetközi piacon. Mik a kormányzati tervek az ásványvizek hasznosítását tekintve?

Horváth Endre: Az előbb említette azt, hogy a belföldi kereslet korlátos. Valóban ez igaz. De a kínai ásványvízkereslet például szinte korlátlan. Kínában nem tud olyan helyet mutatni, ahol iható lenne a csapvíz. Ezt már felismerte például a debreceni ásványvíz cég, de a töredékét fedi le annak a piacnak, ami ott rendelkezésre áll. És itt ugye minél szorosabb a kapcsolatunk ebben az értelemben Ázsiával, annál nagyobb piaci lehetőségek nyílnak meg. Háromszoros áron lehet eladni a magyar ásványvizet.

Műsorvezető: Ilyen távolságra olcsó terméket elvinni az nem biztos, hogy kifizetődő.

Horváth Endre: Óriási mennyiségben lehet ugye elvinni és ott palackoztatni. Tehát erre megvannak a technikák. Ösztönöznünk kell az exportot, a magyar gazdasági expanziót. Ebben természetesen együttműködünk például a Külügyminisztériummal is.

Műsorvezető: Egyébként versenyképes a magyar ásványvíz?

Horváth Endre: A magyar ásványvíz az valódi mineral water, tehát tényleg ásványvíz. Amit például Kanadában isznak, ahol nagyon jó a vízellátottság, azt úgy hívják, hogy forrásvíz, … water. A magyar ásványvíz…

Műsorvezető: Tehát az egyszerűen tiszta víz.

Horváth Endre: Így van. A magyar ásványvizek tartalma az ugye mindegyik más ezek közül is, az ásványvizek közül is. Mindegyiknek más a hatása, másra jó. De önmagában már ez, hogy mi meg tudjuk különböztetni, és azt tudjuk mondani, hogy ezek ásványvizet, ennek is van egy piaci értéke.
Itt még egyszer nem abba az irányba kell menni, hogy úgyis olcsón áll rendelkezésre a víz, adjuk olcsón. Nem. Pozícionáljuk magasan. A harmadik ugye, amit mondtam, a megkülönböztetés- és az ár-, illetve a költségelőnyről ahogy beszéltünk. A harmadik téma az, hogy jelöljük ki azokat a piacokat, ahol magasan pozícionálva tudjuk a magyar termékeket értékesíteni. Ez is aztán, az export ugye megint visszahat a gazdasági növekedésre.

Műsorvezető: Tételezzük fel, hogy sikerül jól pozícionálni, és jól eladni a kínaiaknak a hazai ásványvizet. Azt hiszem, hogy a fogyasztási szivattyú ebből a szempontból tökéletesen be fog indulni, mert iszonyatosan nagy a kereslet.
Hogy állunk kitermelési háttérrel?

Horváth Endre: Nagyon óvatosnak kell lenni azzal, hogy ne zsákmányoljuk ki a készleteinket. Ahogy az előbb is mondtam, bárhova nyúlunk is a témához, mind nagyon széleskörű együttműködésre van szükség. Itt ez már ugye környezetvédelmi, természetvédelmi kérdés is, sőt, nagy részben, hogy it csinálunk ezzel az ivóvíz bázissal.

Műsorvezető: Ön milyen ásványvizet iszik?

Horváth Endre: Szentkirályi vizet is iszom, illetve Tóti Aquvát is iszogattam a nyáron. A szabadság alatt, ahogy beszélgettünk is, én sokat vezettem. Tehát én a Tóti Aquát ittam, ami Lengyeltótinak az ásványvize. Fogalmam sem volt róla, hogy ilyen létezik, bár lehetne kapni. De hát ott van egy pár kilométerre mondjuk Csisztafürdő, aminek az ásványvizét, illetve a termálvizét megkóstoltam. Mert nekem elmagyarázta egy német bácsi, hogy ő ugye bottal járt korábban, most már évek óta ide visszajár, és hogy ez iható. Meg is mutatta, ivott belőle, én is ittam belőle, semmi bajom nem lett tőle, és ahogy látható, tudok járni.

Műsorvezető: Ezekkel a gondolatokkal szakítjuk meg ezt a beszélgetést, hiszen következnek a hírek. De a híreket követően tovább folytatjuk az új Széchenyi-terv egészségipari fejezetének tárgyalását. Hiszen 12 pontból csak egy töredéket tudtunk áttekinteni. Természetesen van még előttünk egy jó nagy falat, a turizmus és a gyógyszeripar.
Vendégem továbbra is Horváth Endre helyettes államtitkár úr, a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Maradjanak velünk továbbra is, a híreket követően folytatjuk a beszélgetést.

Hírek, időjárás, reklám

Műsorvezető: Köszöntöm a hallgatókat, Péri Nagy Kata vagyok. Folytatjuk a beszélgetést, amit a híreket megelőzően elkezdtünk. Dr. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár úrral elkezdtük sorra venni azokat a pontokat – ez 12 egyébként – ami az új Széchenyi-tervben szerepel az egészségipar fejlesztését tekintve. Az ásványvizeknél álltunk meg.
Még mielőtt egy nagy falatba belefogunk, van itt egy számomra nagyon szimpatikus pont, a szépségipar és a kozmetikum ipar. Mi keresnivalónk van nekünk a nemzetközi piacon ez ügyben?

Horváth Endre: A szépségipar, illetve a kozmetikumok alprogram arról szól, hogy a vizet fel lehet használni a szépségiparban is. Persze a mellett, hogy a plasztikai sebészetről, vagy implantátumokról, fogászatról is beszélhetünk. De hadd emeljem ki most azt, hogy a magyar vizek sokkal jobb gyógyhatásúak, mint például a vysi víz, amire alapozva egy világmárka lett.

Műsorvezető: Igen, egy francia kozmetikai márkacsalád szinte.

Horváth Endre: Magyarországon vannak próbálkozások a Széchenyi Gyógyfürdő vizére alapozva, vagy a Gellért Fürdőnél kinyert vízre alapozva. Úgy gondoltuk, hogy beemeljük ezt az iparágat az egészségipar kiemelt pontjai közé. Hiszen úgy gondoljuk, hogy ha a három fő szabálynak megfelel, akkor miért ne lehetne ez világmárka, vagy miért ne lehetnének ezek világmárkák. A három feltétel ugye az volt, hogy legyen teljesen egyedi, legyen egy jó erős költségelőnyünk, és egy megcélzott piacot tudjunk ezzel megtalálni.
Tehát amikor valaki idejön Magyarországra és fürdik, akkor ne érjen véget az ő kezelése, hanem vigyen magával kozmetikumokat, illetve vigyen magával olyan termékeket, amelyek ugyanabból a vízből készültek, amiért ő idejött. Tehát ez megint az exportot segíti, megint az expanziót segíti, a magyar gazdasági expanziót, amit erősíteni fogunk. És erősíti az országképet is, javítja azt, hogy Magyarország valóban egy gyógyító ország.

Műsorvezető: Na, most azért álljon meg egy pillanatra! Itt egy francia világmárkát említettünk, amelynek az alapanyaga víz, kevésbé mondjuk úgy gazdag, mint a mi vizeink. Na, de egy ilyen világmárka felépítéséhez iszonyatosan nagy K+F tevékenység kell, hogy legyen.
Ezek a kozmetikumok nemcsak egy egyszerű vízre épülnek, hanem a kozmetológiai ipar elképesztő mennyiségű pénzt öl a kutatásokba és a fejlesztésekbe. Ki tudunk-e mi ilyet építeni?

Horváth Endre: Hogyha nem tűzzük ki a célt, akkor nem. Tehát a jelenlegi tendenciákból ez nem következik, a jövőképünkből viszont igenis következik az, hogy erősítsük ezt az irányt.
Amit mond, az teljesen így van. Az evidencia bázis felépítése nélkül nem fog működni egy ilyen kutatásigényes iparág. Erre szükség van, és ugyanez természetesen – ahogy mondtam – megint egy másik teljesen más szakterület, ahol előre kell lépnünk.
Magyarországon, hogyha most a gyógyszeriparra vezetjük tovább a gondolatot, van néhány fő gyártó, akik ugye Magyarországon munkahelyeket teremtenek. A MAGYOSZ javaslatai között számos olyan pont szerepel, ami kiegészíti a vitairatot. A napokban érkezett meg, egy-két napja…

Műsorvezető: Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége.

Horváth Endre: Igen. Ez a napokban érkezett meg, ez a javaslat. Tehát most már elértük azt, hogy a vitairat ezen a ponton is például megmozdította az iparágat. Meg fogjuk tudni azt nézni, hogy a magyar kapacitásra, a magyar agykapacitásra építve hogyan tudunk előre lépni. Nemcsak termelésről van itt persze szó, hanem arról, hogy a kutatások súlypontja az minél inkább legyen Magyarország, és itt teremtve munkahelyeket nemcsak termelő, hanem magas hozzáadott értéket képviselő kutató munkahelyeket, támogassuk ezeket a célokat is. És önmagában a marketing nem ér semmit. Tehát hiába kezdenénk azt hirdetni, hogy milyen jók a termékeink, milyen szépen éledezik ez az új iparág. A terméképítéshez kell visszanyúlnunk, úgy, ahogy az előbb ezt mondtam: az első P-hez kell visszanyúlnunk, és nemcsak a reklámmal foglalkozzunk.

Műsorvezető: Lehet, hogy a most következő kérdésemre nem is annyira Ön, mint inkább Szócska Miklós tudna válaszolni. Én tegnap voltam a GlaxoSmithKline, tehát a GSK gödöllői gyárában, az egy vakcinagyár. Nagyon-nagyon szeretnék a rutinon kívül, tehát a rutineljárásokon kívül a kutatás-fejlesztési területet is idehozni.
Azt mondták, hogy erre akkor van esélyük, hogyha az üzleti környezet kedvezően alakul. Mit tudnának, ha nem is ebben a konkrét esetben, de mit tudnának nyújtani, hogy egy-egy nagyobb multinacionális cég idehozza a kutatási részlegét is? Hiszen az agyak megvannak hozzá, a képzésünk jegyzett.

Horváth Endre: A feladat az közös. Tehát a NEHMI-vel és az NGM-mel közösen kell dolgozni ezen a gyógyszergyártóknak, hogy ez működjön. De azt lássuk be, hogy minden területen a stratégiát azt természetesen úgy kell megfogalmaznunk, hogy mik azok az akadályok, amelyek jelenleg ezt megakadályoznák, hogy minél több kutató-fejlesztő központ jöjjön ide.
Számos konkrét ügy van, amiről természetesen most nem fogok beszélni. De a törekvésünk középpontjában az van, hogy minél több ilyen kutató központ jöjjön Magyarországra. Ez tényleg most, a napokban folyó munka.

Műsorvezető: És hogy lehet ezt segíteni, vagy hogy akarják segíteni? A gyógyszeripart igen rendesen presszió alá helyezték az elmúlt években a gyógyszer-gazdaságossági törvény alapján. Ez mondjuk nem az Ön területe, ez mondjuk a Szócska úr területe. De azért némi kedvezménnyel, elősegítéssel, adókönnyítéssel biztos, hogy lehetne ezt a folyamatot javítani.

Horváth Endre: Van egy gyógyszeripari versenyképességi munkacsoport egyrészt, amelyben folynak a beszélgetések a gyógyszergyártókkal. Illetve természetesen a kapcsolat megvan a GSK-ban is. Ezek most még nem konkrét intézkedések, ezek most folyó tárgyalások. És ahogy mondtam, a napokban jöttek meg az új javaslatok. Tehát én ezt megelőlegezni nem tudom, bár…

Műsorvezető: De nyitottak.

Horváth Endre: Ennél több, folyik a párbeszéd, és folyik a szakmai szintű egyeztetés, egyébként a legmagasabb szinten a gyógyszergyártókkal.
Azért nagyon fontos, hogy a stratégiai anyagaink már vitaszakaszban is napvilágot látnak, mert ez, amikor ezek véglegesednek, az egy nagyon nagy kiszámíthatóságot ad. Ahogy haladunk egyre előre az időben, egyre jobban látszik az az eltökéltség, amely irányba megy a magyar kormány. Ebben is az együttműködő partnerek gyakorlatilag mindazok, akik érintettek. Tehát ahogy megy az idő előre, én úgy látom, hogy egyre inkább a kiszámíthatóság is növekszik. Ez mindenképpen a stabilitást jelzi, és azt, hogy érdemes ide befektetni, érdemes ide még több magas hozzáadott értéket termelő munkahelyet hozni.

Műsorvezető: És még mindig maradjunk egy kicsit a kutatási területnél! A következő pont, amit az új Széchenyi-terv is tartalmaz, és még mindig egészségiparnál vagyunk. Ez a biotechnológia és a nanotechnológia. Ez egy olyan ágazat, vagy egy olyan kutatási terület, amely egyrészt a gyógyszeripart tudja forradalmasítani, és forradalmasítja is már egy ideje. De ha visszatérünk a kozmetológiához, hát ahhoz, hogy hatékony mondjuk, arckrémeket lehessen abból a vízből kifejleszteni, ami egyébként adott, hát ezek a nanotechnológiák is rendkívül fontosak. Itt milyen továbblépési lehetőségeket tud támogatni a kormányzat?

Horváth Endre: A kutatás-fejlesztés erősítése az EU-n belül egy kiemelt cél. Tehát az EU 20-20-nak az eltökélt célja az, hogy nagyjából 3 százalékos arányt érjen el a bruttó hazai terméken belül a kutatás-fejlesztés. Magyarország is szeretne előrelépni legalább olyan arányban, ahogy az EU ezt kitűzi.
A különböző programok kapcsán ugye felül kellett vizsgálni az eddigi prioritásokat, és úgy találtuk, hogy a biotechnológia és a nanotechnológia az valós kitörési pont lehet. Erősen kutatásigényes, tehát itt igazából a feladatunk az, hogy az iparhoz hozzuk közel a kutatás-fejlesztést, az alkalmazott kutatásokat.
Magyarország tekintetében az ipari jellegű megvalósulás aránya nagyjából 48 százalék. Az EU 27-nek az átlaga az 54 százalék. Tehát ebben is el kell érni az EU-átlagot. Tehát minél jobban hasznosuljon, minél jobban ipari területen, ipari alkalmazásokban jelenjen meg a sok különböző kutatási eredmény – ez a célkitűzésünk, és ezért emeltük be a pontok közé itt is már az első fejezetben, a Gyógyító Magyarország koncepcióban is ezeket a technológiákat.

Műsorvezető: Említik a horizontális aspektusokat is, az egészségipar klasztereket. Hol lehet számítani, mely területeken ilyen klaszterek kialakulására?

Horváth Endre: A klaszterek lényege az, hogy ne különböző párhuzamos projektek induljanak. Tehát itt ez a terület, amikor azt mondjuk, hogy horizontális aspektusok és klaszterek, ez azt jelenti, hogy koordináljuk jobban a projekteket. Ennek nagyon sok különböző módja van. Ugye a Pólus Programiroda új vezetésének ez a fő célja, hogy a valóságban is párhuzamosan egymástól akár csak néhány kilométerre folyó projektek folyjanak, hanem ezek kerüljenek összehangolásra. Ez kicsit összhangban van, sőt, teljesen összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy helyi márkákat építsünk, hogy a helyi gazdaságot a helyi gazdaságokon keresztül erősítsük, hogy csökkentsük a környezetterhelést. Tehát hogyha minden irányból ugyanaz a törekvés hatja át az erőfeszítéseket, akkor lesz igazán eredmény. És a klaszterek azt segítik, hogy ez a koordináció, ez ne csak elvben, hanem a gyakorlatban is valósuljon meg a sok-sok különböző projekt között.

Műsorvezető: És akkor most itt felbukkan ebben a programban egy újabb ágazat, az építőipar, a specializált építőipar. Hát ez egy kicsit ez egy csizma az asztalon.

Horváth Endre: A specializált építőiparnak a jelentősége az, hogy amikor felhalmozódik rengeteg tapasztalat a fürdőépítések során, vagy a kórház, fürdő és egyéb önkormányzati hozzájárulást, tehát komplexumok kapcsán, amelyek létesülnek, ne történjen meg az, hogy ne szakszerűen, vagy a korábbi tapasztalatok felhasználásával történik egy-egy építés. Ezt a tudást ne csak Magyarországon belül, hanem külföldön is próbáljuk hasznosítani akár Romániában, a határ túloldalán, akár Kínában, ahol szintén vannak olyan lehetőségek, hogy még kiaknázatlan területeken, mint ahogy mondjuk Bükkfürdőn föltört a ’60-as években a víz, és először csak az elfolyó árokban fürödtek az emberek, és ott elkezdődött egy építkezés.
Tehát az elmúlt évtizedekben is rengeteg tapasztalat halmozódott fel. Ezt érdemes…

Műsorvezető: Ez speciális tapasztalat, amit csak mi, magyarok tudunk?

Horváth Endre: Ez speciális tapasztalat, amit mi, magyarok tudunk egyedivé tenni. Hiszen az együttműködés kézenfekvő Romániával. De akármilyen furcsa, ugyanilyen kézenfekvő Kínával is az együttműködés, hogy ezt a know-how-t, ezt az építőipari tapasztalatot vigyük külföldre.

Műsorvezető: Most már sokadszorra említi Kínát. Persze, a világgazdaság következő vezető hatalmáról van szó. Itt egyszerűen csak egy különleges nyitásról van szó, vagy reális valóságról, reális lehetőségekről? Tehát mi ábrándozunk Kínáról, vagy tényleg van is ott valami keresnivalónk, akár mondjuk a fürdőépítés területén?

Horváth Endre: Minden olyan példa mögött, amit mondok, valós beszélgetések vannak. Tehát olyan kapcsolatfelvétel, ami érdeklődést fejez ki. Tehát amikor kezdtem az elején ugye a tajvani turizmus szakértőkkel, vagy a Dél-koreai küldöttséggel, vagy ugye a román például egy együttműködés az elmúlt hónapokban gyönyörűen elindult. Vagy ez, amit említek, a kínai érdeklődés, hogy mit kezdjenek az ott feltörő termálvízzel, hogyan lehet ezt egy integrált projektben fürdő, gyógyászat, szálláshely, étkezési lehetőség, kulturális lehetőségek, egy-egy komplexumban megcsinálni. Ehhez megvan a magyar tapasztalat. Ugye aki először odaér, az jár a legjobban.

Műsorvezető: Hogy állunk most ebben a versenyfutásban a célhoz képest?

Horváth Endre: Nagyon nagy munka áll előttünk. Tehát ugye itt nagyon sok területet áttekintettünk, és óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak. Magunkhoz képest, vagy másokhoz képest is. Ugye az ember mindig lemaradásban van. Ugye hogyha ránéz az órájára az ember: hű, már ennyi az idő? Én ugyanezt érzem. Tehát nagyon nagy a feladat, és azért kell meghatározni kijelölt csapásirányokat, hogy tudjuk, hogy mihez kapjunk. Hiszen úgyis majd előkerülnek más területekről is a problémák. De ha nem jelöljük ki azt, hogy mihez nyúlunk először, akkor egy megoldhatatlan, kezelhetetlen feladattömeggel állnánk szemben. Így, hogy megvannak a kitörési pontok, a hét program közül az első, a Gyógyító Magyarország, abban van 12 konkrét terület, így elég jól kiszámítható, hogy mihez fogunk majd hozzá. És amikor történnek ugye előrelépések, mindenki látja, hogy e mögött egy nagyon komolyan átgondolt és egyeztetett stratégia van.

Műsorvezető: Nincs a pontok között. Én azonban felírtam magamnak az innovatív rehabilitációt. Ez ugye egy bonyolult szóösszetételnek tűnik. De ha azt mondom, hogy Pető Intézet, akkor gondolom, hogy mindenkinek leesik, hogy ez mit jelent. Nemcsak rehabilitáció, hanem úgymond innovatív. Tehát olyan tudásanyag, ami csak nekünk van, olyan módszerek, amiket csak mi találtunk ki. Ugye a Pető Intézet-i tevékenység csak egy a sok közül, sorolhatnám tovább.
Föl tudják-e karolni? Kérdezem ezt azért, mert nemcsak a Pető Intézet, hanem az összes többi is állandó anyagi problémákkal küzdő, állandó gyűjtésben van. Holott ennél azért többet érdemelne.

Horváth Endre: A koncepcióban ugye azt mondtuk, hogy van három dolog. Van az egészségmegőrzés, ahova akár a természetjárás, a kerékpáros meg vízi turizmus is becsatlakozhat. Van a terápia, a kezelés, illetve van a rehabilitáció. Van egy olyan módszerünk is, hogy Dévény Anna módszer.

Műsorvezető: Így van.

Horváth Endre: Ezek mind olyan kezelések, amelyek ugye vagy terápia, vagy rehabilitációs megközelítés, amelyek bekapcsolhatóak, és egy-egy projektben nagyon szervesen együtt működtethetőek.

Műsorvezető: Ezek eddig külön próbáltak boldogulni, ha jól értem. Tehát nem voltak így kormányzati törekvésekbe bekapcsolva.

Horváth Endre: Itt ugye a Széchenyi-terven belül ugye, amikor megjelennek a pályázatok, fontos, hogy most lehet ugye ezeket befolyásolni, ezeket a stratégiai irányokat. Most várjuk a javaslatokat, hogy mi az, ami kimaradt, amit bele kellene illeszteni, amit kiemelten kéne kezelni. Nyilvánvalóan egy-egy ilyen hungarikum, mert a Pető Intézet módszere ugye az hungarikum. Ez nem maradhat kihasználatlanul. Hiszen a hungarikum az éppen az az egyedi adottság, ami itt van, és itt hever. Nem mondom, hogy parlagon, de valóban kevéssé jól kihasználtan, vagy kevéssé érvényesülve. Van olyan gyógykezelés, például súlyfürdő, ami hungarikum, a víz alatti EKG például hungarikum, magyar találmány és itt fejlődik. Aztán van olyan, ami nem hungarikum, de egyedi lehet akkor, hogyha úgy csomagoljuk össze és úgy kínáljuk annak a megfelelő célcsoportnak.

Műsorvezető: Helyettes államtitkár úr. Eddig végig vettük az egészségturizmus és az egészségipar fejlődésének perspektíváit, de hát az ön másik területe és egyben a gazdaság kitörési pontja az a turizmus is. Az elmúlt időszak nem volt túl jó a hazai turizmus számára. Ugye volt egy gazdasági válság, egy fogyasztási visszaesés, aztán az időjárás sem mindig volt olyan, ami kedvezett volna. Mielőtt bejöttünk ide, próbálta megkeresni, vagy megkerestetni a legfrissebb turizmus adatokat. Még ha nincs is most itt rögtön a kezünkben, de hogyan értékeli most így, a szezon végén, milyen az idei turizmus, mit tudunk róla és aztán megnézzük, hogy milyen kitörési pontokat lehet ebben találni a jövőt illetően.

Horváth Endre: A nyárra vonatkozó, tehát egyáltalán a júliusra vonatkozó számok a jövő héten lesznek meg a KSH-tól. Amit eddig látni az az, hogy lassan túllendül a mélyponton a belföldi, illetve hát a magyarországi turizmus. Azt látni, hogy a vendégéjszakák száma már növekszik. Sajnos az árbevétel ezt a növekedést nem éri el, hiszen egy árversenyben – ahogy ezt korábban beszéltük – egy árversenyben vagyunk benne, ahol minél alacsonyabb áron próbáltuk a portékát kínálni. De azt látni, hogy ez túl tud lendülni ezen a mélyponton, hiszen a vendégéjszakák száma valamivel kevés van. A németországi beutazó turizmus területén 6 százalékos csökkenés van, ha az első hat hónapot nézzük, 2010-es hat hónapját a 2009-es első hat hónaphoz képest...

Műsorvezető: ... ez pozícióvesztést jelent, vagy egyszerűen a németek nem utaztak külföldre annyit? Tehát globális visszaesés van-e?

Horváth Endre: Ez Magyarországot is sújtja és más országokat is sújt. Ahol viszont növekedés van, például az orosz beutazó turizmus 25 százalékkal növekedett. Tehát azért jelentős piaci átrendeződések vannak. Ennek az értékeléséhez azért sok-sok szám kell, és még nem ért véget a szezon. Én amikről most beszélek, ebben még nincs benne a július, ez még csak a június, amikor ugye rossz idő volt, meg előtte volt a vulkánkitörés. Tehát a július – augusztus számait megnézve, ősszel fogjuk azt látni, hogy az átrendeződés hogyan zajlik. De hát ezt nem ölbe tett kézzel várjuk, hanem a marketingstratégia alakításával nagyon gyors eredményeket kell elérnünk, és nem azt csinálni, hogy évről évre más fókuszt találunk, és egyszer vagyunk a fesztiválok hazája, másik évben egészségturizmus, hanem folyamatosan a gyógyító Magyarország koncepció alapján egy ilyen egészségipari központot kell építenünk. Az átrendeződés tehát zajlik a piacon, de globálisan is egyébként a visszaesés az látható volt a 2008-as októberi időszak óta és most azt látni, hogy stabilizálódik lassan a kereslet és a vendégéjszakák száma már azért növekszik.

Műsorvezető: Önök ősszel hirdetik meg a tízéves turizmusfejlesztési stratégiát. Ez jóval több annál, mint hogy ezeket a ciklusokat valahogy megpróbálják túlélni. Tudunk-e már erről valamit mondani?

Horváth Endre: A munkafolyamatban van. A középpontban az életminőség kell, hogy álljon. Az életminőség az nem az életszínvonallal egyenlő. Egy nagyon érdekes megközelítés, amikor azt mondjuk, hogy élhetőség, ugye ez kevéssé nemzetközi fogalom, de mégis az élhetőség lényege az az, hogyha ebben az országban jó lenni, jó élni, akkor érdemes idejönni. Tehát hogyha ide jó jönni és itt lehet gyógyulást keresni, egészséget megőrizni, illetve olyan kezeléseket kapni, amit máshol nem, ennek kihatása lesz a teljes, nemcsak gazdasági szférára, hanem a társadalmi szférára is. Tehát kulturális értékek megőrzése beletartozik. Beletartozik az is, hogy a környezetünket hogyan őrizzük meg. Úgy hogy a folyamatban lévő munkáról most egyelőre ennyit árulnék el, hogy egy nagyon komoly, tíz évre mutató irányt alapozunk meg most ezzel az új megközelítéssel.

Műsorvezető: És azért nem utolsósorban, ha Magyarországon jó élni, akkor az itteniek, tehát a magyarok kedélyállapota is olyan, hogy nem fordulhat esetleg elő, vagy nem fog annyira előfordulni, hogy úgy fogadjuk a vendégeket, ahogy a beszélgetésünk elején ön említette. Lehet ezen változtatni?

Horváth Endre: Igen, a kérdés az, hogy ehhez kell 25 év, vagy elég 10 év. Mi úgy gondoljuk, hogy egy ennyire tudatos, ennyire határozott iránymutatással nem 25 év, tehát nem egy teljes nemzedékváltás kell ehhez, hane10 év alatt ezek véghezvihetőek.

Műsorvezető: Tehát mondjuk a taxi társaságok, vagy a magántaxik nem akarják minden áron becsapni a külföldi turistát és nem akarnak mindenáron mindent megetetni az éttermek mondjuk az idelátogatóval.

Horváth Endre: Ez egy kisebbség. Tehát ez egy olyan kisebbség, aki, lehet, hogy mondjuk az 1 százaléka a szolgáltatóknak, de elrontja a hírnevét az országnak. Hiszen ezt nemcsak nekem mondták el nyilvánvalóan ezek a tajvani turizmus szakértők, ezt nyilván elmondták másoknak is. Mert ők is azt mondták, hogy másnak is volt ilyen tapasztalata. Tehát ez az egy százalék ugye ez nemcsak szabályozással, nemcsak a kormányzat, vagy az állam részéről kell, hogy nyomás alá kerüljön, hanem az önszabályozás egy másfajta hozzáállás kialakulásával a saját társaik is ki kell, hogy vessék maguk közül azokat a szolgáltatókat, akik – mondom még egyszer – egy nagyon pici kisebbség és a nagy része abszolút pozitív. Tehát az elmondottak alapján, amit én folyamatosan tapasztalhatok, mindenki nagyon szívesen jön Magyarországra, csak van néhány akadály, amit el kell távolítanunk abból az irányból, hogy az élmény teljessé váljon.

Műsorvezető: És akkor ide a végére azért mondjuk el azt, hogy július 16-án volt egy konferencia, egy konzultáció a turizmus és egészségipari konzultáció, amiről már beszéltünk, de ez így nem ért véget, ősszel vidéki helyszínekkel folytatódik ez a konzultáció, és ahogy megnéztem az egyes városokat, főleg azokban a városokban fogják ezeket tartani, amelyek idegenforgalmi szempontból is lényegesek, köztük van például ugye Siófok is. Ennek a konzultációnak tehát lesz folytatása.

Horváth Endre: Szeptember 15-től folytatódik a konzultáció és két hét alatt három vidéki városban lesz, Budapesten folyik, igyekszünk még jobban bevonni a helyi szolgáltatókat, ezért is megyünk – nem mondom, hogy házhoz, de legalább egy kicsit közelebb az egyes régiókhoz és így próbáljuk azt elérni, hogy a stratégia az ne csak egy általános kormányelképzelés legyen, hanem valóban, az összes érintett bevonásával alakítsuk ki.

Műsorvezető: Tehát hol lesznek ezek a konzultációk egész pontosan?

Horváth Endre: Szeptember 15-én indul a konzultációk következő köre Győrben, Siófokon, Debrecenben, illetve Budapesten egy záró rendezvény.
Műsorvezető: Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. Az elmúlt mintegy egy órában Horváth Endrével a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárral beszélgettem az egészségiparról és a turizmusról, mint két fő kitörési pontról. Köszönöm, hogy a vendégünk volt.

Horváth Endre: Köszönöm szépen.

http://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/interju-dr-horvath-endre