http://www.trademagazin.hu/en/piaci-hirek/marciustol-indul-a-pozitiv-fogyasztovedelmi-lista.html
The National Consumer Protection Authority (NFH) starts to communicate the positive list of companies that are comply with the consumer protection legislations in March - announced Horváth Endre, Deputy State Secretary of the Ministry of National Economy (NGM) and Pintér István, Director General of the National Consumer Protection Authority (NFH) on Tuesday at a joint press conference in Budapest – reports ProfitLine.hu.
2011. január 18., kedd
Készül a vállalkozások pozitív fogyasztóvédelmi listája
http://www.inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-407094
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság márciusban kezdi közölni a fogyasztóvédelmi jogszabályokat betartó vállalkozások pozitív listáját - jelentette be Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára és Pintér István, az NFH főigazgatója.
Elhangzott, hogy a szakmai bizottság döntése alapján pozitív minősítést az a vállalkozás kaphat, amely a kijelölt vizsgálatokon - például az árfeltüntetés és árfelszámítás, a szavatosság és jótállás, a vásárlók könyvébe tett bejegyezések intézése, az idegenforgalom ellenőrzésekor - megfelelt a jogszabályoknak, ezen kívül bármely vállalat kérhet átfogó fogyasztóvédelmi vizsgálatot cégénél.
A jogszabályokat betartó vállalakozásokat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nyilvánosságra hozza, és jogkövető fogyasztóvédelmi magatartásáról a vállalkozás tanúsító oklevelet kap.
A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy februárban a hatóság bevezeti a hétvégi telefonos ügyfélszolgálatot is, ahol a fogyasztók és vállalkozások egyaránt kérhetnek fogyasztóvédelmi tanácsot, segítséget.
Horváth Endre kiemelte: a pozitív lista és a hétvégi telefonos ügyfélszolgálat nemcsak a fogyasztóvédelmet, hanem a gazdaságfejlesztést is szolgálja.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy fontos a fogyasztóvédelemben a szemléletváltás, a megelőzés előtérbe helyezése.
Pintér István kitért arra, hogy a pozitív listára kerülés akár az előszobája is lehet majd a Fogyasztóbarát Embléma elnyerésének, amelyet az idén vagy jövőre vezetnek be.
A főigazgató úgy értékelte, hogy a fogyasztóvédelemben a 2010-es esztendő a változás éve volt, 2011-ben pedig a megújuláson lesz a hangsúly.
Pintér István elmondta, hogy 2010. január elsejétől a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek integrálódtak a kormányhivatalokba, a szakmai felügyeletet pedig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság látja el. Az NFH-hoz került 2010. január elsejétől az Európai Fogyasztói Központ. A partnerség jegyében pedig megállapodásokat kötöttek a szakmai szervezetekkel, illetve a határ menti országok hatóságaival.
Kérdésre válaszolva elhangzott, hogy hétköznap munkaidőben a hatósági fogyasztóvédelmi tanácsadó irodákban lehet tanácsot kérni, bejelentést tenni, hétvégén pedig a pénteken 14 órától 18 óráig, szombaton és vasárnap 10 órától 18 óráig elérhető telefonos ügyfélszolgálaton. Budapesten és vonzáskörzetében a 06-30-9-634767-es, Dunántúlon a 06-30-576-2574-es, Észak- és Dél-Alföldön illetve Észak-Magyarországon a 06-30-576-2994-es telefonszámon lehet elérni a hétvégi fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálatot.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság márciusban kezdi közölni a fogyasztóvédelmi jogszabályokat betartó vállalkozások pozitív listáját - jelentette be Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára és Pintér István, az NFH főigazgatója.
Elhangzott, hogy a szakmai bizottság döntése alapján pozitív minősítést az a vállalkozás kaphat, amely a kijelölt vizsgálatokon - például az árfeltüntetés és árfelszámítás, a szavatosság és jótállás, a vásárlók könyvébe tett bejegyezések intézése, az idegenforgalom ellenőrzésekor - megfelelt a jogszabályoknak, ezen kívül bármely vállalat kérhet átfogó fogyasztóvédelmi vizsgálatot cégénél.
A jogszabályokat betartó vállalakozásokat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nyilvánosságra hozza, és jogkövető fogyasztóvédelmi magatartásáról a vállalkozás tanúsító oklevelet kap.
A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy februárban a hatóság bevezeti a hétvégi telefonos ügyfélszolgálatot is, ahol a fogyasztók és vállalkozások egyaránt kérhetnek fogyasztóvédelmi tanácsot, segítséget.
Horváth Endre kiemelte: a pozitív lista és a hétvégi telefonos ügyfélszolgálat nemcsak a fogyasztóvédelmet, hanem a gazdaságfejlesztést is szolgálja.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy fontos a fogyasztóvédelemben a szemléletváltás, a megelőzés előtérbe helyezése.
Pintér István kitért arra, hogy a pozitív listára kerülés akár az előszobája is lehet majd a Fogyasztóbarát Embléma elnyerésének, amelyet az idén vagy jövőre vezetnek be.
A főigazgató úgy értékelte, hogy a fogyasztóvédelemben a 2010-es esztendő a változás éve volt, 2011-ben pedig a megújuláson lesz a hangsúly.
Pintér István elmondta, hogy 2010. január elsejétől a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek integrálódtak a kormányhivatalokba, a szakmai felügyeletet pedig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság látja el. Az NFH-hoz került 2010. január elsejétől az Európai Fogyasztói Központ. A partnerség jegyében pedig megállapodásokat kötöttek a szakmai szervezetekkel, illetve a határ menti országok hatóságaival.
Kérdésre válaszolva elhangzott, hogy hétköznap munkaidőben a hatósági fogyasztóvédelmi tanácsadó irodákban lehet tanácsot kérni, bejelentést tenni, hétvégén pedig a pénteken 14 órától 18 óráig, szombaton és vasárnap 10 órától 18 óráig elérhető telefonos ügyfélszolgálaton. Budapesten és vonzáskörzetében a 06-30-9-634767-es, Dunántúlon a 06-30-576-2574-es, Észak- és Dél-Alföldön illetve Észak-Magyarországon a 06-30-576-2994-es telefonszámon lehet elérni a hétvégi fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálatot.
Bánki Erik: A turizmus az idei büdzsé egyik nyertese - Duna TV
http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=687499&pid=870735
A Forma 1 támogatásával együtt több mint 13 milliárd jut turizmusra
http://www.turizmus.com/cikk/index/1/10002/turizmus_hirek/9160?CAKEPHP=ba07336011e334d03af486e3593a83d8
Bánki Erik, a Fidesz turisztikai munkacsoportjának vezetője január 17-i sajtótájékoztatóján többek között elmondta, hogy a Turisztikai Célelőirányzat közel 9 milliárdos keretét (Turizmus Panoráma Bulletin 2011/10.) a Forma 1 költségvetési támogatásával kiegészítve (tavalyig ez az összeg a sport támogatásánál szerepelt a költségvetésben – A Szerk.) több mint 13 milliárd forintot fordít az állam a turizmus támogatására.
Az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottságának elnöke kiemelte azt is, hogy az Új Széchenyi Terv egyik kiemelt területe a turizmus, s ennek megfelelően, az első körben 30 milliárd forint értékben írtak ki pályázatokat, illetve a 2011-2013 közötti időszakban összesen 100 milliárd forint turisztikai tematikájú támogatás érhető majd el.
Bánki Erik elmondta azt is, hogy még az első félévben a kormány elé kerül a tíz évre szóló nemzeti turizmusstratégia, amelynek az egyik pillére lesz a belföldi turizmus fejlesztése. Ennek gyakorlati támogatását jelenti az is, hogy még ebben az évben a harmadára csökkentik az üdülési csekkek forgalmazása utáni költségterhelést, majd az idei, átmeneti év után kivezetik a csekket a piacról, s felváltják a 2011 közepén megjelenő Széchenyi pihenőkártyával.
Bánki Erik, a Fidesz turisztikai munkacsoportjának vezetője január 17-i sajtótájékoztatóján többek között elmondta, hogy a Turisztikai Célelőirányzat közel 9 milliárdos keretét (Turizmus Panoráma Bulletin 2011/10.) a Forma 1 költségvetési támogatásával kiegészítve (tavalyig ez az összeg a sport támogatásánál szerepelt a költségvetésben – A Szerk.) több mint 13 milliárd forintot fordít az állam a turizmus támogatására.
Az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottságának elnöke kiemelte azt is, hogy az Új Széchenyi Terv egyik kiemelt területe a turizmus, s ennek megfelelően, az első körben 30 milliárd forint értékben írtak ki pályázatokat, illetve a 2011-2013 közötti időszakban összesen 100 milliárd forint turisztikai tematikájú támogatás érhető majd el.
Bánki Erik elmondta azt is, hogy még az első félévben a kormány elé kerül a tíz évre szóló nemzeti turizmusstratégia, amelynek az egyik pillére lesz a belföldi turizmus fejlesztése. Ennek gyakorlati támogatását jelenti az is, hogy még ebben az évben a harmadára csökkentik az üdülési csekkek forgalmazása utáni költségterhelést, majd az idei, átmeneti év után kivezetik a csekket a piacról, s felváltják a 2011 közepén megjelenő Széchenyi pihenőkártyával.
Csekk out - A legújabb cafeteria-rendszerből is hiányzik a kultúrára váltható utalvány
http://nol.hu/lap/kult/20110118-csekk_out
2010 elején az új szja-törvény „ítélte halálra” a mozira, színházra, kiállításra költhető természetbeni juttatást: a kultúrautalványt. Mégpedig azzal, hogy majd százszázalékos adóterhet rótt rá. Azóta megszületett ugyan a Széchenyi-pihenőkártya– amelyet talán kultúrköltésre is lehet majd használni –, ám a tartalmát meghatározó rendelet máig hiányzik.
A mozikban egyre nőtt a csekkel jegyet váltók száma
Népszabadság - Szabó Bernadett2009 legvégén, amikor már tudni lehetett, hogy a kultúrautalványoknak az új adótörvények miatt gyakorlatilag befellegzett, arról faggattunk hazai kulturális intézményeket, mennyi bevételtől esnek el a bonok eszetlen megadóztatása miatt. (Mert az ugye nyilvánvaló, hogy akkortól a munkáltatók nem tolongtak a dupla árú utalványokért, inkább másfajta, „olcsóbb” csekket adtak a dolgozóiknak.) Kiderült, hogy a Vígszínházban abban az évben 17 millió forintnyi jegyet vásároltak utalvánnyal, a Szépművészetiben a bevétel négy százalékát tette ki az ilyen típusú fizetés, a Cinema City mozihálózatban pedig folyamatosan nőtt a csekkel vásárlók száma.
A 2010. január 1-jén hatályba lépett új jogszabály a munkáltató által adható természetbeni juttatások közül az adómentes kategóriában alig hagyott valamit, jóformán csak az internetutalványt. Ebből a legkedvezőbb kategóriából jó néhány tételt – például az üdülési csekket, a helyi bérletet vagy az iskolakezdési támogatást – a kedvezményes adózású rubrikába helyezte át. Ám az új rendszer legnagyobb vesztese egyértelműen a hirtelen adókötelessé nyilvánított kultúrautalvány lett a maga 97,8 százalékos adóterhével – magyarázza a DRC Cafeteria tanácsadó cég szakmai igazgatója, Crespo Zsuzsanna.
Azt meséli a szakértő: tavaly év végén és az idei év első napjaiban –amely időszak köztudomásúlag a cégek éves költségvetésének beosztásáról, többek között a cafeterialehetőségek kiválasztásáról szól – hétnyolcezer tagú ügyfélkörének mindössze egy százaléka kérdezte meg tőle a dolgozói tájékoztatón, hogy üdülési csekket be lehet-e váltani moziban. Az pedig csak egyetlen munkatársat érdekelt, hogy ugyanilyen típusú bonért adnak-e az Operába is belépőt. Ezen persze nincs csodálkoznivaló: a cafeteria-szakértő már egy évvel ezelőtt megjósolta, hogy a dolgozó magyar ember, aki vállalatától szezononként legfeljebb 73 500 forintnyi üdülési csekket kaphatott, százszor inkább fordítja azt strandbelépőre meg balatoni üdülőbérletre, mint kiállításjegyre a Műcsarnokba. (A kedvezményes adózású kultúrautalvány azért volt jó konstrukció, mert azzal az állam indirekt módon pluszpénzt pumpált az általa fenntartott kulturális intézményekbe. És az ügylet másik két szereplője is jól járt: a munkáltatónak a csekély adóterhek miatt megérte ilyen bonokat vásárolni, a dolgozónak pedig nem a konyhapénzt kellett költenie a jegypénztárakban.)
2011. január 1-jén annyi változás történt, hogy a természetbeni juttatás fogalma megszűnt (most már béren kívüli juttatásnak kell neveznünk mindenféle utalványainkat) és néhány cafeteriaszolgáltatást a törvényalkotó megint ide-oda tologatott az adósávok között. Sajnos kultúrautalványt most sem nevesítettek a csomagban, úgyhogy a kulturális intézmények –látva az üdülési csekk felhasználásának körét – már csak egyben bízhatnak: az úgynevezett Széchenyi-pihenőkártyában. „Ezt az új típusú cafeteriajuttatást elsősorban szálláshely-, egészségmegőrző és vendéglátó-ipari szolgáltatásokra lehet majd költeni, a felhasználásának pontos feltételeit szabályozó kormányrendelet tervezete a napokban készülhet el” – nyilatkozta egy gazdasági lapnak a turizmusért is felelős gazdaságfejlesztési helyettes államtitkár, Horváth Endre – tavaly novemberben.
– Ehhez képest máig nem tudni, mi mindenre használható ez a kártya – magyarázza Crespo Zsuzsanna. Elképzelhető, hogy bizonyos kulturális szolgáltatások kifi zetésére is, de a rendelet megszületéséig csak találgathatunk.
Az mindenesetre elég nagy baj –legfőképpen a színházaknak, koncerttermeknek, kiállítóhelyeknek és moziknak, meg persze a kultúrára vágyó, de azt készpénzzel megfizetni nem tudó munkavállalóknak is –, hogy a vállalatok az óév utolsó vagy az új év első heteiben el szokták költeni a béren felüli juttatásokra szánható forrásaikat. Így, ha akadna is 2011-ben cég, amelyik kultúrafogyasztásra ösztönözné munkatársait, és néhány olyan dolgozó, aki pont tárlat- vagy hangversenyjegyre váltaná az amúgy üdülésre is fordítható kupont, a jogszabályalkotó erre az évre már elpuskázta ezt a lehetőséget.
2010 elején az új szja-törvény „ítélte halálra” a mozira, színházra, kiállításra költhető természetbeni juttatást: a kultúrautalványt. Mégpedig azzal, hogy majd százszázalékos adóterhet rótt rá. Azóta megszületett ugyan a Széchenyi-pihenőkártya– amelyet talán kultúrköltésre is lehet majd használni –, ám a tartalmát meghatározó rendelet máig hiányzik.
A mozikban egyre nőtt a csekkel jegyet váltók száma
Népszabadság - Szabó Bernadett2009 legvégén, amikor már tudni lehetett, hogy a kultúrautalványoknak az új adótörvények miatt gyakorlatilag befellegzett, arról faggattunk hazai kulturális intézményeket, mennyi bevételtől esnek el a bonok eszetlen megadóztatása miatt. (Mert az ugye nyilvánvaló, hogy akkortól a munkáltatók nem tolongtak a dupla árú utalványokért, inkább másfajta, „olcsóbb” csekket adtak a dolgozóiknak.) Kiderült, hogy a Vígszínházban abban az évben 17 millió forintnyi jegyet vásároltak utalvánnyal, a Szépművészetiben a bevétel négy százalékát tette ki az ilyen típusú fizetés, a Cinema City mozihálózatban pedig folyamatosan nőtt a csekkel vásárlók száma.
A 2010. január 1-jén hatályba lépett új jogszabály a munkáltató által adható természetbeni juttatások közül az adómentes kategóriában alig hagyott valamit, jóformán csak az internetutalványt. Ebből a legkedvezőbb kategóriából jó néhány tételt – például az üdülési csekket, a helyi bérletet vagy az iskolakezdési támogatást – a kedvezményes adózású rubrikába helyezte át. Ám az új rendszer legnagyobb vesztese egyértelműen a hirtelen adókötelessé nyilvánított kultúrautalvány lett a maga 97,8 százalékos adóterhével – magyarázza a DRC Cafeteria tanácsadó cég szakmai igazgatója, Crespo Zsuzsanna.
Azt meséli a szakértő: tavaly év végén és az idei év első napjaiban –amely időszak köztudomásúlag a cégek éves költségvetésének beosztásáról, többek között a cafeterialehetőségek kiválasztásáról szól – hétnyolcezer tagú ügyfélkörének mindössze egy százaléka kérdezte meg tőle a dolgozói tájékoztatón, hogy üdülési csekket be lehet-e váltani moziban. Az pedig csak egyetlen munkatársat érdekelt, hogy ugyanilyen típusú bonért adnak-e az Operába is belépőt. Ezen persze nincs csodálkoznivaló: a cafeteria-szakértő már egy évvel ezelőtt megjósolta, hogy a dolgozó magyar ember, aki vállalatától szezononként legfeljebb 73 500 forintnyi üdülési csekket kaphatott, százszor inkább fordítja azt strandbelépőre meg balatoni üdülőbérletre, mint kiállításjegyre a Műcsarnokba. (A kedvezményes adózású kultúrautalvány azért volt jó konstrukció, mert azzal az állam indirekt módon pluszpénzt pumpált az általa fenntartott kulturális intézményekbe. És az ügylet másik két szereplője is jól járt: a munkáltatónak a csekély adóterhek miatt megérte ilyen bonokat vásárolni, a dolgozónak pedig nem a konyhapénzt kellett költenie a jegypénztárakban.)
2011. január 1-jén annyi változás történt, hogy a természetbeni juttatás fogalma megszűnt (most már béren kívüli juttatásnak kell neveznünk mindenféle utalványainkat) és néhány cafeteriaszolgáltatást a törvényalkotó megint ide-oda tologatott az adósávok között. Sajnos kultúrautalványt most sem nevesítettek a csomagban, úgyhogy a kulturális intézmények –látva az üdülési csekk felhasználásának körét – már csak egyben bízhatnak: az úgynevezett Széchenyi-pihenőkártyában. „Ezt az új típusú cafeteriajuttatást elsősorban szálláshely-, egészségmegőrző és vendéglátó-ipari szolgáltatásokra lehet majd költeni, a felhasználásának pontos feltételeit szabályozó kormányrendelet tervezete a napokban készülhet el” – nyilatkozta egy gazdasági lapnak a turizmusért is felelős gazdaságfejlesztési helyettes államtitkár, Horváth Endre – tavaly novemberben.
– Ehhez képest máig nem tudni, mi mindenre használható ez a kártya – magyarázza Crespo Zsuzsanna. Elképzelhető, hogy bizonyos kulturális szolgáltatások kifi zetésére is, de a rendelet megszületéséig csak találgathatunk.
Az mindenesetre elég nagy baj –legfőképpen a színházaknak, koncerttermeknek, kiállítóhelyeknek és moziknak, meg persze a kultúrára vágyó, de azt készpénzzel megfizetni nem tudó munkavállalóknak is –, hogy a vállalatok az óév utolsó vagy az új év első heteiben el szokták költeni a béren felüli juttatásokra szánható forrásaikat. Így, ha akadna is 2011-ben cég, amelyik kultúrafogyasztásra ösztönözné munkatársait, és néhány olyan dolgozó, aki pont tárlat- vagy hangversenyjegyre váltaná az amúgy üdülésre is fordítható kupont, a jogszabályalkotó erre az évre már elpuskázta ezt a lehetőséget.
Idegenvezetők közgyűlése, napirenden a rendeletmódosítás
http://www.turizmus.com/cikk/index/6/10002/turizmus_hirek/9161?CAKEPHP=2c480ffa9bca22b7464b4bb3a7a7e3b9
Éves közgyűlését tartotta január 17-én a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége. A 250 tagú szakmai érdekképviselet tagjai szép számban gyűltek össze az eseményt vendégül látó telki Globall Football Park & Sporthotelben, ahol több szakmai szervezet is képviseltette magát, köztük a MUISZ, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NIT) és az SZVT Turizmus Szakosztályának Idegenvezetők Klubja.
A szövetség meghívását elfogadta Molnár József, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. (BTSZK) ügyvezetője, s a közgyűlésen előadást tartott Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turizmus Főosztályának vezetője is.
Molnár József köszöntőjében elmondta: szoros együttműködésre készül az idegenvezetőkkel, kijelentette: a hamarosan megalakuló budapesti TDM-et elképzelhetetlennek tartja a MISZ részvétele nélkül. Nemes Andrea, az NGM Turizmus főosztályának vezetője prezentációjában több téma mellett kitért az ágazatot érintő jogalkotó munkára is. Mint elmondta, várják az idegenvezetők tevékenységét szabályozó rendelet küszöbön álló módosítása, az idegenvezetők OKJ-s szakképzésének felülvizsgálata, valamint a Turizmus törvény előkészítése kapcsán az idegenvezetők észrevételeit, javaslatait. Ezzel kapcsolatban a főosztályvezető elmondta: érzékelik a problémákat, a szakmának főként a jogosulatlan idegenvezetés elleni fellépés hatékonyságának megteremtése és a fekete tevékenységért kiszabható bírság felemelése iránti igényét, mellyel kapcsolatban megértéséről biztosította a jelenlévőket.
Bálint Zoltán elnöki beszámolójában kitért arra, 2010-es év legfontosabb feladatának a MISZ tagok munkához segítését tekintette a szövetség, melynek legfőbb eszköze a szervezet honlapja (www.idegenvezetes.hu). A tavalyi év folyamán jelentősen erősítették kapcsolataikat a társzervezetekkel , így például együttműködési megállapodás aláírására került sor a NIT-tel, az SZVT-vel és a BKIK-val. Az elnök szerint az idei év kiemelkedő témája a 2009-ben életbe lépett idegenvezetői jogszabály módosításában való részvétel lesz. A jogszabály legnagyobb hiányossága a fekete idegenvezetés elleni fellépés, nemcsak a hazai, de a külföldi kontárokkal szemben is meglehetősen elégtelen. Módosítási javaslataihoz a MISZ felhasználná a különböző országok idegenvezetői szervezeteinek tapasztalatait, gyakorlatát. Bálint Zoltán a 2011. évi tervekről szólva elmondta: fontos törekvésük, hogy a magyar EU-elnökség lehetőségeit kiaknázzák a szakma számára, és együttműködésre készülnek a Tourinform-hálózattal. Vizsgálják a pályázati lehetőségeket, többek között a továbbképzések, illetve az idegenvezetői tevékenység ellenőrzésében való részvétel szélesítése, valamint a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében.
A közgyűlés résztvevői meghallgathatták Antalóczy Györgyné összefoglalóját a 2011-es adóváltozásokról, valamint a szövetség gazdálkodásáról, idei pénzügyi tervéről szóló beszámolót. Utóbbiakat Bálint Zoltán elnöki beszámolójával együtt elfogadta a grémium.
Bálint Zoltán arról is tájékoztatott: a szakmai gondokról, melyekről korábban már levélben tájékoztatta Horváth Endre turizmusért is felelős helyettes államtitkárt, január 20-án személyes találkozón is módja lesz beszámolni. Mindehhez a közgyűlést záró hozzászólások is bőven szolgáltattak muníciót az elnöknek.
Éves közgyűlését tartotta január 17-én a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége. A 250 tagú szakmai érdekképviselet tagjai szép számban gyűltek össze az eseményt vendégül látó telki Globall Football Park & Sporthotelben, ahol több szakmai szervezet is képviseltette magát, köztük a MUISZ, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NIT) és az SZVT Turizmus Szakosztályának Idegenvezetők Klubja.
A szövetség meghívását elfogadta Molnár József, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. (BTSZK) ügyvezetője, s a közgyűlésen előadást tartott Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turizmus Főosztályának vezetője is.
Molnár József köszöntőjében elmondta: szoros együttműködésre készül az idegenvezetőkkel, kijelentette: a hamarosan megalakuló budapesti TDM-et elképzelhetetlennek tartja a MISZ részvétele nélkül. Nemes Andrea, az NGM Turizmus főosztályának vezetője prezentációjában több téma mellett kitért az ágazatot érintő jogalkotó munkára is. Mint elmondta, várják az idegenvezetők tevékenységét szabályozó rendelet küszöbön álló módosítása, az idegenvezetők OKJ-s szakképzésének felülvizsgálata, valamint a Turizmus törvény előkészítése kapcsán az idegenvezetők észrevételeit, javaslatait. Ezzel kapcsolatban a főosztályvezető elmondta: érzékelik a problémákat, a szakmának főként a jogosulatlan idegenvezetés elleni fellépés hatékonyságának megteremtése és a fekete tevékenységért kiszabható bírság felemelése iránti igényét, mellyel kapcsolatban megértéséről biztosította a jelenlévőket.
Bálint Zoltán elnöki beszámolójában kitért arra, 2010-es év legfontosabb feladatának a MISZ tagok munkához segítését tekintette a szövetség, melynek legfőbb eszköze a szervezet honlapja (www.idegenvezetes.hu). A tavalyi év folyamán jelentősen erősítették kapcsolataikat a társzervezetekkel , így például együttműködési megállapodás aláírására került sor a NIT-tel, az SZVT-vel és a BKIK-val. Az elnök szerint az idei év kiemelkedő témája a 2009-ben életbe lépett idegenvezetői jogszabály módosításában való részvétel lesz. A jogszabály legnagyobb hiányossága a fekete idegenvezetés elleni fellépés, nemcsak a hazai, de a külföldi kontárokkal szemben is meglehetősen elégtelen. Módosítási javaslataihoz a MISZ felhasználná a különböző országok idegenvezetői szervezeteinek tapasztalatait, gyakorlatát. Bálint Zoltán a 2011. évi tervekről szólva elmondta: fontos törekvésük, hogy a magyar EU-elnökség lehetőségeit kiaknázzák a szakma számára, és együttműködésre készülnek a Tourinform-hálózattal. Vizsgálják a pályázati lehetőségeket, többek között a továbbképzések, illetve az idegenvezetői tevékenység ellenőrzésében való részvétel szélesítése, valamint a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében.
A közgyűlés résztvevői meghallgathatták Antalóczy Györgyné összefoglalóját a 2011-es adóváltozásokról, valamint a szövetség gazdálkodásáról, idei pénzügyi tervéről szóló beszámolót. Utóbbiakat Bálint Zoltán elnöki beszámolójával együtt elfogadta a grémium.
Bálint Zoltán arról is tájékoztatott: a szakmai gondokról, melyekről korábban már levélben tájékoztatta Horváth Endre turizmusért is felelős helyettes államtitkárt, január 20-án személyes találkozón is módja lesz beszámolni. Mindehhez a közgyűlést záró hozzászólások is bőven szolgáltattak muníciót az elnöknek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)