2015. április 8., szerda

Budakeszi, természetesen - A mi kisvárosunk cikke

Január 29-én egy átgondolatlan, rossz döntés született Budakeszi képviselő-testületének az ülésén, mely aligha járulhat hozzá a város azon szándékhoz, mely a pályázati kiírásban az alábbiakban lett megfogalmazva: „ Egy jó, Budakeszihez kötődő szlogen hosszú távon növelheti a város turisztikai vonzerejét, közvetve hozzájárulhat a helyi gazdaság élénkítéséhez, a munkahelyteremtés növeléséhez.”  Két nappal a testületi döntés előtt írott cikkünkben már jeleztükhttp://www.amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-fovaros-zold-kapuja-turiszti..., hogy teljesen egyetértünk a pályázati kiírás gondolataival, csak azt nem értjük egészen, mi szükség volt erre a pályázati kiírásra, mikor „próbaüzemben” már hónapok óta olvasható a Budakeszi Idegenforgalmi Információs Pont turisztikai portáljának a fejlécén a Budakeszi a „Főváros zöld kapuja” szlogen, ami egy TELITALÁLAT. Ennél jobbat, tökéletesebbet nem lehet kitalálni.
 
 
Mielőtt részletesen kielemezném, hogy miért nem jó a testület által elfogadott, „Budakeszi, természetesen” szlogen, leszögezném, semmi közöm a Budakeszi, a „Főváros zöld kapuja” szlogen megalkotásához. Először a Budakeszi Idegenforgalmi Információs Pont honlapján láttam meg  http://turizmus.budakeszi.hu/informacios-pont és azóta vagyok elkötelezett híve ennek remek szlogennek, mely valóban alkalmas arra, hogy Budakeszi egy jól eladható „termék”, pezsgő életű turisztikai központ legyen, mint volt a 19. század második felében és a 20. század első évtizedeiben. Itt emlíítendő meg, hogy a Budakeszi Idegenforgalmi Információs Pont az elmúlt egy évben több újszerű, tematikus túrát szervezett Budakeszi- és környéke megismerésére. Ezek a túrák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek és már az ország távolabbi pontjairól is jönnek az érdeklődő csoportok.
 
Sok, nagyon sok iparűzési adóbevételt hozhatna a turizmus Budakeszinek, mely nagyban emelhetné városunk költségvetésének összegét. Jelentős hozzájárulást jelentene ez egy új iskola, műv.közp., utak, járdák, stb. építéséhez, civil mozgalmak támogatásához. Persze ettől még távol állunk, de erről majd később fogok írni.
 
Az oma.hu (Online Marketing Akadémia) honlapon egy nagyon tanulságos cikk jelent meg a suta szlogenekről 
http://www.online-marketing-akademia.hu/blog/2013/05/szlogen/. Egy-két kiragadott mondat a cikkből: „Szlogenre tényleg érdemes időt szánni. Nagyon át kell gondolni, egy jó szlogenben ezernyi dolognak benne kell lenni.…Persze tudjuk, hogy ez nehéz, hogy rövid és informatív maradjon. A probléma a legtöbb cégnél az, hogy a szlogennel nem foglalkoznak. KÖZHELYEK, SEMMITMONDÓ ÁLTALÁNOSSÁGOK ÉS MÉG VÉLETLENÜL SEM EGYEDIEK.” Hát igen, ez a gond ezzel a „Budakeszi, természetesen” szlogennel is. A neten sok oldalon keresztül találkozhatunk ezzel a manapság nagyon divatos szóval, hogy TERMÉSZETES, mely mindenféle termékek (szövetek, italok, testkrémek, szolgáltatások, stb. szlogenjében szerepel manapság. Hát,…..elég unalmas egy lista! Nem utal kreativitásra, innovatív gondolkodásra, pedig ezek nélkül nincs jövő! És egyébként hiába élünk valóban egy sokak által irigyelt zöld környezetben, ez a „Budakeszi, természetesen” semmiféle asszociációt nem kelt az emberben. Ettől nem jelenik meg a szemünk előtt a Vadaspark, a Normafát Budakeszivel összekötő erdei utak, a Gyerekvasút, a János-hegy! Semmi nem jut eszembe erről a jelmondatról, legfeljebb a zöld környezet, de azt amúgy is tudjuk, mindenki tudja.  Ez bizony kevés ide!
 
Pedig Budakeszinek hatalmas turisztikai lehetőségei vannak, melyet városunk a rendszerváltás óta képtelen vizionálni és fokozatosan megvalósítani. Budakeszi 10 km-es körzetében van a Normafa, a Vadaspark, a Gyerekvasút, a János-hegy. Ezeket a helyeket évente több, mint egy millióan látogatják, de közülük szinte senki nem teszi be a lábát Budakeszire, mert nincs olyan attrakció, ami ide vonzaná őket. Ennek tarthatatlanságát érezhette a város vezetése is, mikor megszervezte 2014. márciusában a fentebb említett, négy részes, nagy érdeklődés mellett megtartott turisztikai fórumot. Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia városunk polgármester asszonya egy rövid, de nagyon reménykeltő bevezetővel nyitotta meg a fórumot, ahol arról szólt, hogy „SOK OKOS ÉRV FOG ELHANGZANI, MELY EGÉSZ BUDAKESZI GONDOLKODÁSÁT MEGVÁLTOZTATHATJA ÉS BEKÖVETKEZHET EGY PARADIGMAVÁLTÁS, AMIBEN Ő IS NAGYON BÍZIK.”
 
 
Néhány héttel később a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a fórum alapján elkészült Budakeszi turisztikai koncepciót, melyet a fórumot levezető neves turisztikai szakember, dr. Horváth Endre készített el. MINDEZEK UTÁN VISSZALÉPÉSNEK ÉRZEM EGY ÉV ELTELTÉVEL (!!?) ENNEK A SEMMITMONDÓ SZLOGENNEK AZ ELFOGADÁSÁT, MELY EGYÁLTALÁN  NEM MUTAT A SZEMLÉLETVÁLTÁS IRÁNYÁBA.
 
És most nézzük az érveket, mi szól a Budakeszi, a „Főváros zöld kapuja” jelmondat mellett, mely valóban Budakeszi paradigmaváltását jelezhetné, egy új irányt, mely meghatározhatná városunk sikeres jövőjét és nagy forrás-iparűzési adó hiányos gondjainkra is megoldást hozhatna, bár kétségtelen, hogy ez a fordulat sem egyik percről a másikra történne meg. Sok éves, kitartó munka és 21. századi innovatív gondolkodás kell az ilyen nagy ívű, nagyra törő megújulások sikeréhez, de el kellene végre kezdeni!
 
Már korábbi, Budakeszi esetleges turisztikai jövőjével foglalkozó cikkeimben is említettem Nyulász Péternek, a Budakeszin élő, 2011. év meseírójának azt a mondatát, mely nagyon ideillik. http://www.amikisvarosunk.hu/cikk/helka-tortenet-folytatodik-budakeszi-n...
 
…csak annyi történt,
hogy ugyanezt másképpen csinálja,
mint rajta kívül ezren.
 
Nyulász Péter példaértékűnek nevezte és így jellemezte a Budakeszin élő és itt alkotó Bohony Beatrix és férje, Zöld László Marbushka Játék Manufakturájának a néhány év alatt felépített világkarrierjét.
 
Ez a fenti idézet akár Budakeszi jövőjét, a turizmus irányába tett radikális váltását is jellemezhetné. Azoké a jövő a mai világban, Magyarországon, a magyar önkormányzatokban, akik újszerűen - túllépve a megszokottakon - építkeznek. Budakeszi a „Főváros zöld kapuja” is egy eleme, jelentős innovatív eleme lehetne BUDAKESZI MEGÚJULÁSÁNAK. Nem meglepő ezek után, hogy a netet böngészve egyetlen hasonló szlogent sem találtam. Egyediségéhez semmi kétség nem férhet. Ahogyan már említettem cikkemben, egy telitalálat ez a szlogen. Magában foglalja azokat a ki nem használt, Magyarországon páratlan turisztikai adottságainkat, melyek egyelőre nem részei városunk FORRÁSKÉPZŐ ELKÉPZELÉSEINEK.
 
Ez a ZÖLD KAPU a Vadaspark, a Normafa-Budakeszi közötti két turistaút, a Gyerekvasút, a János-hegy milliós látogatóit szólítja meg, invitálja városunkba és üzenhet a beruházói köröknek is, hogy van itt egy város, amely jelentős turisztikai központtá válhatna, ha kreatív, egyedülálló attrakciók fogadnák az ide belépőket. GYERTEK BEFEKTETŐK, EZ A LEGALKALMASABB HELY TURISZTIKAI BERUHÁZÁSOKRA, ITT, A FŐVÁROS SZOMSZÉDSÁGÁBAN!  (Persze én is tudom, hogy ehhez jelentős infrastrukturális fejlesztések is kellenek, de azt azért látni, hogy ez a fajta megújulás mintha már elkezdődött volna településünkön.)
 
A Budakeszi a „Főváros Zöld kapuja” emellett arra is kiválóan alkalmas, hogy ihletője legyen a szlogen képi megjelenítésének, egy jól sikerült logo formájában. A „Budakeszi, természetesen” nem lenne jó múzsa, mert nem szól semmiről! Csak egy semmitmondó rajz megalkotására ihletné a grafikust.
 
És végül még egy elgondolkodtató ellenérv a „Budakeszi, természetesen” jelszóval szemben. Nem tudom, hogy a képviselő-testület tagjai értesültek-e róla, de a szomszédságunkban, a Pilisi Parkerdőnél már 2008-ben elindult a „Parkerdő természetesen” szakmai program, mely már a 3. ciklusban tart (2008-2010, 2010-2012, 2012-2015) és  egy saját honlapot is üzemeltet.http://www.parkerdotermeszetesen.hu/index.php?oldal=projekt . A "Parkerdő természetesen"  projekt az Európai Unió és a Magyar Állam a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül a természetvédelmi fejlesztéseket támogatja a Pilisi Parkerdőben, komplex természetvédelmi beavatkozások megvalósításához.
 
 
Megjegyezném, hogy ez a 2008-ben bevezetett szlogen az induláskor még újszerűségével hatott és nagyon jól jellemezte a program célkitűzéseit. Ezt a szomszédos Pilisi Parkerdő Zrt-nél -  jókor, jó helyen - megfogant szlogent semmiféleképpen nem szabadna leutánozni! Ez így nagyon ciki!!!
 
 
 
A kutyafáját! Budakeszi merjen már végre nagyot álmodni páratlan földrajzi és természeti adottságai tudatában! Csak ez lehet a megoldás arra, hogy városunk fenntartható fejlődése biztosítva legyen az elkövetkező évtizedekre is!
 
Ja, és még egy gondolat! Kitalálhatunk itt Budakeszin bármilyen jó-rossz szlogent, ha mögötte nincs tartalom, hit, kreativitás, innováció, megette a fene az egészet!
 
Én azonban hiszem azt, hogy azok a gondolatok, melyeket tavaly tavasszal a polgármester asszony megfogalmazott, reménytkeltőek és tényleg szemléletváltás lesz Budakeszin.
 
Az elmúlt években mintegy két tucat, Budakeszi turisztikai jövőjével kapcsolatos cikket jelentettem meg. Remélem, hogy ezek az írásaim  és a helyi közélteben erről a témáról sokszor hangoztatott véleményem hitelesítik ennek a legfrissebb publicisztikámnak a mondandóját.
 
Fotóforrás: Forró Gábor
                 Horváth Jenő

http://amikisvarosunk.hu/cikk/atgondolatlan-rossz-dontest-hozott-budakeszi-kepviselo-testulete-miert-utasitottak-el-tokeletes

Turisztikai kerekasztal Velencén

Velencén az új Velence Korzó üzletház és szórakoztató központ Velencei-tóra körpanorámás termében került sor a Budapest és Balaton közötti régió, (Velencei-tó és 50 km körzete) Turisztikai Kerekasztal beszélgetésére. A kerekasztal fő témája a szálláshelyfejlesztés, idegenforgalmi adó felhasználása, pályázati lehetőségek, a térség rendezvényeinek összehangolása és közös kommunikációs eszközök alkalmazása volt.
A Velencei-tó és 50 km-es sugara által befoglalt terület turisztikailag igen értékes, amely egyben kitölti Magyarországon a két kiemelt turisztikai desztináció Budapest és Balaton közötti útvonalat ezért mindenképpen van létjogosultsága ebben a térségben a regionális gondolkodásnak, ami a „központi” régió Budapest és Balatonhoz történő felcsatlakoztatására irányul. A desztinációban a Velencei Tó, valamint négy nagyváros -Székesfehérvár, Tatabánya, Dunaújváros és Érd- található és a térség az M1, M7, M6, M0 autópályákról és a Dunáról hajóval is megközelíthető.
A Turisztikai Kerekasztal szervezőinek célja a Velencei-tó és 50 km-es körzetéből a turisztikai szereplők, önkormányzatok képviselőinek rendszeres összehívása. A kerekasztal beszélgetéseken a napi problémák, új építő jellegű ötletek megvitatása, problémák közös megoldása, a résztvevők tájékoztatása a pályázati és állami támogatási lehetőségekről, valamint a térség programjainak az összehangolása. A Kerekasztal minden hónap 3. keddi napján impozáns környezetben Velencén a Velence Korzó körpanorámás házasságkötő termében kerül megrendezésre.
A márciusi kerekasztal beszélgetésen részt vett Dr. Horváth Endre - Budasys Bt. (volt turizmusért felelős helyettes államtitkár), Horváth Balázs a FATOSZ irodavezetője, Mörk László a Magánszállásadók Szövetsége elnöke, Kovács István a magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége főtitkára, Podhorszki István Kápolnásnyék polgármestere, Lencsés Piroska a SOL Tours ügyvezetője, Elek Ádám a Kavics Spa Klub & Hotel értékesítési igazgatója és több vállakozás, szervezet képviseltette magát a térségből rendezvényen. A megbeszélésen az alábbi ötletek, javaslatok kerültek megvitatásra:
– A Velencei-tó és 50 km-es körzetének önálló turisztikai desztinációvá fejlesztése, térségi termékfejlesztés.
– Régiós turisztikai stratégia terv készítése. – Együttműködés a Panoráma Világklub Turisztikai Fórumával a régió megjelentetése a Világklub-hálózaton.
– Régiós turisztikai információs pont - M7 emelkedő - érdi pihenő – Fundoklia völgy
– Egységes információs tábla kihelyezése az együttműködő településeken.
– Magánszállásadók Országos Szövetség régiós szervezetének a létrehozása.
– FATOSZ tagság megerősítése a térségben.
– Szálláshelyként hasznosítható eladó ingatlanok feltérképezése a régióban. A Magyar Ingatlan gazdálkodók Országos Szövetségével önkormányzati együttműködés befektetők bevonzásában.
– A térségben lévő programok összehangolása, több nyelvű honlapon történő megjelentetése.
– Olaszországgal, Velencével kulturális, turisztikai együttműködés létrehozása.
A résztvevők az ötletekkel, javaslatokkal többségben egyet értettek és együttműködési szándékukat kinyílvánították. A következő Turisztikai Kerekasztal megbeszélésre április 21-én kedden változatlan helyszínen a Velence Korzón kerül sor. A következő kerekasztal beszélgetésre a szervezők várják az egészségügyi szolgáltatókat, gyógyfürdők és országos egészségügyi szervezetek vezetőit. A következő kerekasztal témája az gészségturizmus lesz.
Várják a regisztrációkat a kerekasztal@turismo.hu e-mail címre. A Turisztikai Kerekasztal Facebook oldaláról az elhangzott prezentációk, a kerekasztalon tötrténtekről a jegyzőkönyv letölthető, illetve a regisztráló kerekasztal tagok saját programjaikat, ötleteiket, javaslataikat is megoszthatják. A Facebook csoportbawww.facebook.com/groups/turisztikaikerekasztal/ lehet regisztrálni.
http://media24.hu/hirek/velencei-to/3283-turisztikai-kerekasztal-velencen.html