Egységesen egyetértettek az EU és Európa turizmusának fontosságában, világelsőségének megtartásában a Máltán november 18-19. között megrendezett 9. Európai Turizmus Fórumon felszólaló uniós politikusok.
Megőrizhető-e Európa világturisztikai elsősége?
Antonio Tajani, az Európai Bizottság iparért és vállalkozáspolitikáért felelős alelnöke méltatta a Lisszaboni Szerződést, mely az unió történetében először teremtette meg a turizmus uniós irányításának jogi kereteit. Tajani szerint 2012-re létre is jöhetnek mindazok az intézményi keretek, melyek a turizmus uniós irányítását segítik. Szerinte Európa mint úti cél egységes politikát kíván, de emellett a kínálat rendkívüli változatosságának is kellő hangsúlyt kell kapnia.
Európa olaja
„A turizmus európa olaja lehet” - hívta fel az ágazat súlyára a figyelmet Tajani, párhuzamot vonva az olajtermelő arab országok gazdasági húzó ágazata és a turizmus Európában betöltendő szerepe között. Tajani szerint a turizmus akár európa vezető gazdasági ágazatává válhat.
A politikus egyetértett a fenntartható, magas színvonalú európai turizmus megteremtésével, a szezonalitás felszámolásával. Utóbbira megoldást kínál a 2009-ben útjára indított Calpypso program, mely az eddig nem megszólított társadalmi csoportoknak - nyugdíjasok, korlátozott cselekvőképességűek - biztosítana nagyobb teret a turizmusban. Tajani elmondta: minden ebbe fektetett 1 euró másfelet hozz vissza.
Az alelnök a vízum beszerzésének nehézségeiről szólva kifejtette: mindent lehetséges lépést meg kell tenni a könnyítésért, különösen Oroszország és Kína esetében; akár egy utazásszervezőnek is át lehetne adni a vízumkiadás jogát egyes esetekben, mint például delegációk beutaztatása.
Magyarország elszánt
Politikai egyetértés
Tajani méltatta a hamarosan kezdődő magyar uniós elnökség turizmus iránti elszántságát. Mint fogalmazott: „A magyar elnökség teljeséggel elkötelezett az ágazat iránt.” Dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium ágazatért felelős helyettes államtitkára biztosította a megjelenteket, hogy hazánk osztja az Európai Bizottság turizmussal kapcsolatos elképzeléseit. Horváth felhívta a figyelmet a május 12-13-án megrendezésre kerülő turizmus konferenciára. Erre vonatkozólag Tajani javasolta, hogy legyen az információs és kommunikációs technológiák ágazati alkalmazása az elsődleges téma. Horváth Endre előadása során fontosnak tartotta, hogy az ágazattal a napi törvényhozás szintjén kell foglalkozni tagállami és uniós szinten egyaránt.
Mario de Marco, a házigazda Málta parlamentjének turizmusért is felelős titkára eképp üdvözölte Tajani szavait: „Régóta várt már Európa a Tajani által mondottakra.” Málta miniszterelnöke, Lawrence Gonzi Tajanihoz hasonlóan egyetértett a szükséges lépések megtételében, kifejtve, milyen pótolhatatlan szerepet tölt be a turizmus Európa, különösen országa, Málta esetében. Máltán a turizmus mintegy 20%-kal járul hozzá az ország GDP-jéhez. A 400 ezer lakosú országban tavaly 1,2 millió turistát fogadtak.
http://www.turizmusonline.hu/cikk/az_europai_turizmus_jovoje___politikai_szandekbol_nincs_hiany
2010. november 28., vasárnap
Gyógyító Magyarország (2010-11-22)
Rendkívül elegáns környezetben, a Budai Várban, a Halászbástya étteremben tartotta meg novemberi találkozóját a Vendég & Hotel Business Klub. A program – az ilyenkor szokásos cégbemutatkozásokon túlmenően – egy roppant figyelemre méltó előadással kezdődött.
Dr. Horváth Endre, az NGM helyettes államtitkára, a vendéglátási és idegenforgalmi szaktárca felelőse a hazai idegenforgalmat érintő – tervezett - kedvező változásokról tájékoztatta a megjelent szakembereket. Bevezetőjében elmondta: Magyarországon a turizmusból származó, évi 1700 milliárd forintnyi bevétel 47 százalékát a vendéglátás adja. Már ez a két szám sem kicsi, de okos munkával tovább növelhető. A cél: egy olyan húzó „terméket” találni a turizmusban, amelyben Magyarország egyedit, minőségit, és mindenki mástól megkülönböztethetőt tud nyújtani. Amely összetettsége folytán más ágazatokra is pozitív hatást gyakorol, és amelyre felfűzhető a turizmus sok más terméke. Ez a „zászlóshajó” az egészségipar. Ezen a területen Magyarországnak egyedi természeti adottságai vannak, amelyre már most is jelentős infrastruktúra épült, és kialakult egy jól képzett szakember gárda. Az új magyar országkép egyik fő üzenete tehát a „Gyógyító Magyarország” kell, hogy legyen.
Újjáalakult az Országmárka Tanács, amelynek feladata egy új, hiteles, mindenki mástól megkülönböztethető országmárka megalkotása. A tervek szerint az új országmárka a Lehetőség (Potential) kifejezés köré fog épülni és négy pillérre lesz: a Gyógyító Magyarország (Healing Potential), a Zöld Magyarország (Green Potential), a Cselekvő Magyarország (Market Potential) és a Kreatív Magyarország (Creative Potential). Fontos leszögezni, hogy a Gyógyító Magyarország - Egészségipar program nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának vagy a hazai gyógyszeripar fejlesztésének vagy a megújuló energia felhasználásának kormányzati programja, hanem hazánk egyik világszinten kivételes adottságának, gazdag termálvíz kincsünknek sokrétű hasznosítását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági kapcsolódásait azonosító, és az érintett területek közti szinergiák kihasználást célzó program.
Kidolgozás alatt áll a programokhoz tartozó pályázati rendszer, melyben helyet kap majd a meglévő fürdők jövedelmezőségének javítása; egészségügyi turisztikai szolgáltatás fejlesztése, itt elsősorban magán egészségügyi szolgáltatók - magánklinikák, fogászatok – pályázhatnának; néhány (pl. régiónként 1 db) gyógyhely kiemelt, komplex fejlesztése; a kulturális-, öko-, vízi-, lovas-, kerékpáros turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése; a meglévő szálláshelyek minőségének javítása.
A vendéglátás fejlesztésénél az egészségipar koncepcióval összhangban az egészséges ételek készítését elősegítő konyhai technológiák, eszközök beszerzését támogatnák. Része lenne az elképzelésnek a „menzareform”, ami a közétkeztetés fenti irányú átalakítását célozná. Ide tartozik az egészséges élelmiszer alapanyagok használatának ösztönzése is.
A helyettes államtitkár tájékoztatójában hangsúlyozta: jelenleg nincs külön, a turizmusról szóló törvény. Ennek szükségességéről a turisztikai szakma véleménye több évtizede egységes. A törvény hiányából adódóan hiányzik a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító szabályozás. A törvényi szint hiánya számos problémát okoz elsősorban a szétaprózott végrehajtási jogszabályok alkalmazása során. Az NGM tervei szerint 2011-ben benyújtják a Kormány részére a turizmusról szóló törvény tervezetét, amelyet év végéig fogadhat el az Országgyűlés.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vendéglátás az egyik alapvető turisztikai szolgáltatás, amit minden turista valamilyen módon igénybe vesz. A magyar gasztronómia legjobb hagyományait, nemzeti sajátosságainkat meg kell őrizni és a kor igényeinek megfelelően be kell építeni a kínálatba. Úgy kell követni a világban e téren végbement változásokat, hogy egyben a jó hagyományaink is érvényesüljenek!
Változni fognak a turizmust érintő adó jogszabályok. Az eddig is kedvezményezett, béren kívüli juttatások után a kifizető fizet 16% személyi jövedelemadót, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartoznak 2011-től az üdülési csekk, üdülési szolgáltatás, az étkeztetés, nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás. Ez utóbbi a „Széchenyi Rekreációs Kártya” új neve, amely újfajta ösztönzést jelent az életminőséget javító egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételére. Mindezekből megállapítható, hogy a tervezett adóváltozások turisztikai hatásai kedvezőek lesznek.
A rendezvényre a Halászbástya étterem valóban impozáns, központi Lovagteremben került sor, bár – érthető okból – a vendégek itt inkább az ablakok közelében elhelyezett asztalokat kedvelik jobban. Innen esténként csodálatos kilátás nyílik a városra. A gondos tervezés érzékeltetésére most legyen elég egyetlen érdekesség: a hangszórókat az asztalok fölött lógó, egyedi tervezésű, óriás kristálycsillárokba rejtették el. A rendezvényen a vendéglátás különböző területein működő szakembereknek a Hervé Galery ismertettte az éttermi belsőépítészet legújabb, nemzetközi irányzatait. A Trevira Textil Műszaki Iroda a nem éghető, biztonságos szállodai és éttermi textíliákat mutatta be, Kardos György MIELE szakértő pedig a szállodai mosodák gazdaságos működtetésére adott példát.
http://www.utazonet.hu/cikk.php?cid=966&lang=hun
Dr. Horváth Endre, az NGM helyettes államtitkára, a vendéglátási és idegenforgalmi szaktárca felelőse a hazai idegenforgalmat érintő – tervezett - kedvező változásokról tájékoztatta a megjelent szakembereket. Bevezetőjében elmondta: Magyarországon a turizmusból származó, évi 1700 milliárd forintnyi bevétel 47 százalékát a vendéglátás adja. Már ez a két szám sem kicsi, de okos munkával tovább növelhető. A cél: egy olyan húzó „terméket” találni a turizmusban, amelyben Magyarország egyedit, minőségit, és mindenki mástól megkülönböztethetőt tud nyújtani. Amely összetettsége folytán más ágazatokra is pozitív hatást gyakorol, és amelyre felfűzhető a turizmus sok más terméke. Ez a „zászlóshajó” az egészségipar. Ezen a területen Magyarországnak egyedi természeti adottságai vannak, amelyre már most is jelentős infrastruktúra épült, és kialakult egy jól képzett szakember gárda. Az új magyar országkép egyik fő üzenete tehát a „Gyógyító Magyarország” kell, hogy legyen.
Újjáalakult az Országmárka Tanács, amelynek feladata egy új, hiteles, mindenki mástól megkülönböztethető országmárka megalkotása. A tervek szerint az új országmárka a Lehetőség (Potential) kifejezés köré fog épülni és négy pillérre lesz: a Gyógyító Magyarország (Healing Potential), a Zöld Magyarország (Green Potential), a Cselekvő Magyarország (Market Potential) és a Kreatív Magyarország (Creative Potential). Fontos leszögezni, hogy a Gyógyító Magyarország - Egészségipar program nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának vagy a hazai gyógyszeripar fejlesztésének vagy a megújuló energia felhasználásának kormányzati programja, hanem hazánk egyik világszinten kivételes adottságának, gazdag termálvíz kincsünknek sokrétű hasznosítását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági kapcsolódásait azonosító, és az érintett területek közti szinergiák kihasználást célzó program.
Kidolgozás alatt áll a programokhoz tartozó pályázati rendszer, melyben helyet kap majd a meglévő fürdők jövedelmezőségének javítása; egészségügyi turisztikai szolgáltatás fejlesztése, itt elsősorban magán egészségügyi szolgáltatók - magánklinikák, fogászatok – pályázhatnának; néhány (pl. régiónként 1 db) gyógyhely kiemelt, komplex fejlesztése; a kulturális-, öko-, vízi-, lovas-, kerékpáros turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése; a meglévő szálláshelyek minőségének javítása.
A vendéglátás fejlesztésénél az egészségipar koncepcióval összhangban az egészséges ételek készítését elősegítő konyhai technológiák, eszközök beszerzését támogatnák. Része lenne az elképzelésnek a „menzareform”, ami a közétkeztetés fenti irányú átalakítását célozná. Ide tartozik az egészséges élelmiszer alapanyagok használatának ösztönzése is.
A helyettes államtitkár tájékoztatójában hangsúlyozta: jelenleg nincs külön, a turizmusról szóló törvény. Ennek szükségességéről a turisztikai szakma véleménye több évtizede egységes. A törvény hiányából adódóan hiányzik a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító szabályozás. A törvényi szint hiánya számos problémát okoz elsősorban a szétaprózott végrehajtási jogszabályok alkalmazása során. Az NGM tervei szerint 2011-ben benyújtják a Kormány részére a turizmusról szóló törvény tervezetét, amelyet év végéig fogadhat el az Országgyűlés.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vendéglátás az egyik alapvető turisztikai szolgáltatás, amit minden turista valamilyen módon igénybe vesz. A magyar gasztronómia legjobb hagyományait, nemzeti sajátosságainkat meg kell őrizni és a kor igényeinek megfelelően be kell építeni a kínálatba. Úgy kell követni a világban e téren végbement változásokat, hogy egyben a jó hagyományaink is érvényesüljenek!
Változni fognak a turizmust érintő adó jogszabályok. Az eddig is kedvezményezett, béren kívüli juttatások után a kifizető fizet 16% személyi jövedelemadót, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartoznak 2011-től az üdülési csekk, üdülési szolgáltatás, az étkeztetés, nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás. Ez utóbbi a „Széchenyi Rekreációs Kártya” új neve, amely újfajta ösztönzést jelent az életminőséget javító egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételére. Mindezekből megállapítható, hogy a tervezett adóváltozások turisztikai hatásai kedvezőek lesznek.
A rendezvényre a Halászbástya étterem valóban impozáns, központi Lovagteremben került sor, bár – érthető okból – a vendégek itt inkább az ablakok közelében elhelyezett asztalokat kedvelik jobban. Innen esténként csodálatos kilátás nyílik a városra. A gondos tervezés érzékeltetésére most legyen elég egyetlen érdekesség: a hangszórókat az asztalok fölött lógó, egyedi tervezésű, óriás kristálycsillárokba rejtették el. A rendezvényen a vendéglátás különböző területein működő szakembereknek a Hervé Galery ismertettte az éttermi belsőépítészet legújabb, nemzetközi irányzatait. A Trevira Textil Műszaki Iroda a nem éghető, biztonságos szállodai és éttermi textíliákat mutatta be, Kardos György MIELE szakértő pedig a szállodai mosodák gazdaságos működtetésére adott példát.
http://www.utazonet.hu/cikk.php?cid=966&lang=hun
Magyar-román találkozó Gyulán
2010. szeptember 16-17-én a román és magyar kormányzat ágazati vezetőinek vezetésével operatív turisztikai munkacsoport ülésezett Gyulán. Az ülés közvetlen célja a soron következő magyar-román kormányülés prioritásainak kijelölése, illetve olyan konkrét projektek meghatározása volt, amelyek a jövőben a hosszú távú kétoldalú kapcsolatok alapját képezhetik.
A magyar delegációt dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára vezette. A konzultáción rész vett Hidvéghi Balázs, a tárca európai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára is. A román delegáció vezetője a román Területfejlesztési és Turisztikai Minisztérium újonnan kinevezett államtitkára, Eugen Curteanu volt. Az ülés kiemelt témáiként az egészségturisztikai, kulturális, illetve vallási turizmus területén megvalósítható együttműködési lehetőségek szerepeltek.
Mind a magyar, mind a román kormányzat fejlesztéspolitikája több olyan témakört is kiemelten kezel, melyek a magyar-román határ menti kapcsolatok mozgatórugói, nevezetesen az egészségturizmus és egészségturisztikai klaszterek fejlesztése, illetve a vallási, kulturális és örökség- turizmussal kapcsolatos tematikus utak kialakítása.
Dr. Horváth Endre hangsúlyozta: „Közös érdekünk, hogy egyediségeinket hangsúlyozva, de egymást kiegészítve lépjünk fel az európai és más piacokon.” Hidvéghi Balázs hozzátette: a Romániával kialakított stratégiai partnerség, illetve a magyar-román határ menti gazdasági kapcsolatok ápolása azért is fontos, hogy a közös adottságok, gyökerek mentén egységesen képviseljük Közép- és Kelet Európa érdekeit az Európai Unióban.
A szakértők jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a közép-európai térségben egyedülálló turisztikai vonzerőként létrehoznak egy közép-kelet-európai vallási hálózatot, mely nem csupán összekapcsolja a két ország vallási turisztikai értékeit, de becsatlakozik más országok kegyhelyeinek zarándokútvonalába. Az egészségturisztikai együttműködés keretében a magyar fél felajánlotta a magyar szakmai tapasztalatok átadását a fürdők menedzsmentjének felállítása, illetve a klaszterfejlesztés terén.
A román fél elismerően nyilatkozott a nyugat-romániai fürdők rekonstrukciója (Buziásfürdő, Menyháza, Herkulesfürdő, Félixfürdő) kapcsán szerzett magyar-román szakmai együttműködésről. A román- és magyar oldal fontos továbblépésként értékelné azt, ha a határ menti egyetemek és innovációs központok erősítenék egymás között a közvetlen kapcsolatrendszerüket. E célok megvalósítása szempontjából elsődleges érdek, hogy az Európai Területi Együttműködések Magyar-Román Határ Menti Programjának, illetve a Dél-Kelet-Európai Együttműködési Programjának keretében kínálkozó pályázati lehetőségeket a lehető legszélesebb skálán használják ki a partnerek.
A válság hatására az utóbbi időben mutatkozó kedvezőtlen tendenciák megváltoztatása érdekében az Észak- és Dél-alföldi régió, Tisza-tavi Marketingigazgatóságok, illetve a Magyar Turizmus Zrt. kolozsvári külképviselete célzott, intenzív marketingtevékenységet kívánnak kifejteni a román piacon.
http://www.demokrata.hu/napi-hir/magyar-roman-talalkozo-gyulan
A magyar delegációt dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára vezette. A konzultáción rész vett Hidvéghi Balázs, a tárca európai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára is. A román delegáció vezetője a román Területfejlesztési és Turisztikai Minisztérium újonnan kinevezett államtitkára, Eugen Curteanu volt. Az ülés kiemelt témáiként az egészségturisztikai, kulturális, illetve vallási turizmus területén megvalósítható együttműködési lehetőségek szerepeltek.
Mind a magyar, mind a román kormányzat fejlesztéspolitikája több olyan témakört is kiemelten kezel, melyek a magyar-román határ menti kapcsolatok mozgatórugói, nevezetesen az egészségturizmus és egészségturisztikai klaszterek fejlesztése, illetve a vallási, kulturális és örökség- turizmussal kapcsolatos tematikus utak kialakítása.
Dr. Horváth Endre hangsúlyozta: „Közös érdekünk, hogy egyediségeinket hangsúlyozva, de egymást kiegészítve lépjünk fel az európai és más piacokon.” Hidvéghi Balázs hozzátette: a Romániával kialakított stratégiai partnerség, illetve a magyar-román határ menti gazdasági kapcsolatok ápolása azért is fontos, hogy a közös adottságok, gyökerek mentén egységesen képviseljük Közép- és Kelet Európa érdekeit az Európai Unióban.
A szakértők jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a közép-európai térségben egyedülálló turisztikai vonzerőként létrehoznak egy közép-kelet-európai vallási hálózatot, mely nem csupán összekapcsolja a két ország vallási turisztikai értékeit, de becsatlakozik más országok kegyhelyeinek zarándokútvonalába. Az egészségturisztikai együttműködés keretében a magyar fél felajánlotta a magyar szakmai tapasztalatok átadását a fürdők menedzsmentjének felállítása, illetve a klaszterfejlesztés terén.
A román fél elismerően nyilatkozott a nyugat-romániai fürdők rekonstrukciója (Buziásfürdő, Menyháza, Herkulesfürdő, Félixfürdő) kapcsán szerzett magyar-román szakmai együttműködésről. A román- és magyar oldal fontos továbblépésként értékelné azt, ha a határ menti egyetemek és innovációs központok erősítenék egymás között a közvetlen kapcsolatrendszerüket. E célok megvalósítása szempontjából elsődleges érdek, hogy az Európai Területi Együttműködések Magyar-Román Határ Menti Programjának, illetve a Dél-Kelet-Európai Együttműködési Programjának keretében kínálkozó pályázati lehetőségeket a lehető legszélesebb skálán használják ki a partnerek.
A válság hatására az utóbbi időben mutatkozó kedvezőtlen tendenciák megváltoztatása érdekében az Észak- és Dél-alföldi régió, Tisza-tavi Marketingigazgatóságok, illetve a Magyar Turizmus Zrt. kolozsvári külképviselete célzott, intenzív marketingtevékenységet kívánnak kifejteni a román piacon.
http://www.demokrata.hu/napi-hir/magyar-roman-talalkozo-gyulan
Bizonyíték nélkül nincs egészségipar
Már a pályázatalkotásnál tart az Új Széchenyi-terv egészségipari programja. Megtudtuk: támogatni fogják a piackutatásokat, a magyar gyógyvíz kedvező hatását bizonyítani hivatott tudományos kutatásokat, és a közforgalmú kikötőépítést is.
Elkezdődtek a szakmai konzultációk, miután beérkeztek a javaslatok az Új Széchenyi-terv egészségipari tervezetéhez. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tegnap egy fővárosi szakmai fórumon kifejtette: az új pályázatokat gyorsan, legfeljebb harminc napon belül elbírálják majd. Egyelőre pontos keretek nem lettek meghatározva, vagyis még nem dőlt el, hogy az ezermilliárd forintos keretből mire, mennyi jut, és az uniós forrásokat mennyivel egészíti ki az állam.
A Gyógyító Magyarország néven meghirdetett egészségipari fejlesztések a hazai gyógy-, termál- és ásványvízkészlet komplex felhasználását célozzák. A pályázatoknál az összefogásra épülő, helyi márkaépítésre alapozók előnyt élveznek. Az új alapokra helyezett fejlesztések egyben azt is jelentik, hogy mindennek a helyi vállalkozók, gyógyfürdők, egyetemek, kórházak, és kutatóintézetek közös munkájából kell létrejönnie, illetve azon kell alapulnia.
Súlyos fogyatékosságot igyekszik az új turizmusirányítás orvosolni, méghozzá a tudományos kutatások hiányát. Ezek, pontosabban a magyar gyógyvíz gyógyhatásának igazolása nélkül befektetőket sem lehet találni a fejlesztésekhez. Nem kis terv, és nem is rövid távú egy olyan magyar kozmetikai márka létrehozása, ami a gyógyvízen alapul, és a Vichyhez hasonlóan világszerte ismert. És vonzó, olyannyira, hogy a pozitív országimázshoz jelentősen hozzájáruló termékért a célközönség fizetni is hajlandó.
A formálódó pályázati kiírásokban – mint azt a helyettest államtitkártól megtudtuk –, szerepel majd turisztikai ajándéktárgyak készítésének támogatása, sőt egy zarándokút kiépítése is. A minden témát felölelő támogatási rendszer a munkahelyteremtés lehetőségét, és a fenntarthatóságot is figyelembe veszi: utóbbi hivatott garantálni, hogy ne egymással versengő, hanem egymást erősítő szolgáltatások épüljenek ki egy-egy régióban.
A korábbi fürdőépítések után most nem a víz lesz a támogatások bázisa, hanem a kiegészítő szolgáltatások, például a gyógyiszap, és a gyógybarlangok lehetőségeinek kiaknázása. Zöldmezős beruházásként kizárólag az új és speciális fejlődési irányt jelentő ötleteket pénzelik majd. Ilyennek számíthat a gyermek- és sportrehabilitáció, vagy az idősekre szabott gyógyturisztikai otthonok, illetve diagnosztikai centrumok kialakítása.
A gyógyító ország nem szanatóriumországot jelent – hangsúlyozták a szakértők, hozzátéve, az sem cél, hogy olcsósága miatt legyen népszerű a magyar gyógyászat. Az unió soros elnöksége ugyanakkor jó alkalom lehet arra, hogy az európai egészségbiztosítóknál elérjék a külföldi kezelések igénybevételének megkülönböztetéstől mentes támogatását.
http://nol.hu/lap/gazdasag/20100925-bizonyitek_nelkul_nincs_egeszsegipar
Elkezdődtek a szakmai konzultációk, miután beérkeztek a javaslatok az Új Széchenyi-terv egészségipari tervezetéhez. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tegnap egy fővárosi szakmai fórumon kifejtette: az új pályázatokat gyorsan, legfeljebb harminc napon belül elbírálják majd. Egyelőre pontos keretek nem lettek meghatározva, vagyis még nem dőlt el, hogy az ezermilliárd forintos keretből mire, mennyi jut, és az uniós forrásokat mennyivel egészíti ki az állam.
A Gyógyító Magyarország néven meghirdetett egészségipari fejlesztések a hazai gyógy-, termál- és ásványvízkészlet komplex felhasználását célozzák. A pályázatoknál az összefogásra épülő, helyi márkaépítésre alapozók előnyt élveznek. Az új alapokra helyezett fejlesztések egyben azt is jelentik, hogy mindennek a helyi vállalkozók, gyógyfürdők, egyetemek, kórházak, és kutatóintézetek közös munkájából kell létrejönnie, illetve azon kell alapulnia.
Súlyos fogyatékosságot igyekszik az új turizmusirányítás orvosolni, méghozzá a tudományos kutatások hiányát. Ezek, pontosabban a magyar gyógyvíz gyógyhatásának igazolása nélkül befektetőket sem lehet találni a fejlesztésekhez. Nem kis terv, és nem is rövid távú egy olyan magyar kozmetikai márka létrehozása, ami a gyógyvízen alapul, és a Vichyhez hasonlóan világszerte ismert. És vonzó, olyannyira, hogy a pozitív országimázshoz jelentősen hozzájáruló termékért a célközönség fizetni is hajlandó.
A formálódó pályázati kiírásokban – mint azt a helyettest államtitkártól megtudtuk –, szerepel majd turisztikai ajándéktárgyak készítésének támogatása, sőt egy zarándokút kiépítése is. A minden témát felölelő támogatási rendszer a munkahelyteremtés lehetőségét, és a fenntarthatóságot is figyelembe veszi: utóbbi hivatott garantálni, hogy ne egymással versengő, hanem egymást erősítő szolgáltatások épüljenek ki egy-egy régióban.
A korábbi fürdőépítések után most nem a víz lesz a támogatások bázisa, hanem a kiegészítő szolgáltatások, például a gyógyiszap, és a gyógybarlangok lehetőségeinek kiaknázása. Zöldmezős beruházásként kizárólag az új és speciális fejlődési irányt jelentő ötleteket pénzelik majd. Ilyennek számíthat a gyermek- és sportrehabilitáció, vagy az idősekre szabott gyógyturisztikai otthonok, illetve diagnosztikai centrumok kialakítása.
A gyógyító ország nem szanatóriumországot jelent – hangsúlyozták a szakértők, hozzátéve, az sem cél, hogy olcsósága miatt legyen népszerű a magyar gyógyászat. Az unió soros elnöksége ugyanakkor jó alkalom lehet arra, hogy az európai egészségbiztosítóknál elérjék a külföldi kezelések igénybevételének megkülönböztetéstől mentes támogatását.
http://nol.hu/lap/gazdasag/20100925-bizonyitek_nelkul_nincs_egeszsegipar
Könnyítések az új TDM-pályázatokban
Több könnyítést is tartalmaznak a 2011. január 15-én megnyíló új TDM-pályázatok, csökken a kötelező önrész mértéke, gyorsabban juthatnak majd pénzükhöz a nyertesek, és Budapesten is alakulhat TDM-szervezet – ígérte Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Országgyűlés Sport- és turizmus bizottságának ülésén. A megpályázható összeg 4,7 milliárd forint.
Újdonság, hogy a helyi és a térségi pályázatok egyidőben jelennek meg január 15-én, kiemelt támogatási cél a termékfejlesztés és az oktatás/képzés. Könnyítés, hogy az önkormányzatoknak a korábbi 60 százalékkal szemben csupán 40 százalékos önrészt kell garantálniuk. Csak regisztrált szervezetek pályázhatnak, az on-line regisztrációt december 15-én nyitja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Budapest számára jó hír, hogy immár a fővárosban is alakulhat TDM-szervezet. Szintén újdonság, hogy nem korlátozzák a beadási határidőt hat hétre, a pályázatok befogadása folyamatos lesz.
A kormány elkötelezett az elbírálás és a kifizetések felgyorsítása mellett, a jelenlegi infrastruktúrával is három hónapra lehet csökkenteni az eddigi hat hónapos átfutási időt, de a cél az, hogy akár 30 nap alatt hozzájussanak a pályázók az elnyert támogatáshoz – mondta a helyettes államtitkár. Eldőlt, hogy országosan egy TDM informatikai rendszert vezetnek be.
Meglepő bejelentést tett a bizottsági ülésen a TDM-pályázatokban eddig legaktívabb észak-magyarországi régióval kapcsolatban Becsó Zsolt (Fidesz-KDNP): az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként azzal a kezdeményezéssel fordult a kormányzathoz, hogy 2011 első felében ebben a régióban ne írjanak ki új TDM-pályázatot, mert szeretnék elemezni a már megalakult TDM-ek működési tapasztalatait és ahhoz igazítani a további pályázatokat, valamint sok helyen lelassultak vagy még el sem kezdődtek a tervezett fejlesztések. Azt is megtudtuk: a régió az elnyert 600 millió forint értékű TDM-támogatásból eddig mindössze 172 millió forinthoz jutott hozzá.
http://www.turizmus.com/cikk/index/K%C3%B6nny%C3%ADt%C3%A9sek%20az%20%C3%BAj%20TDM-p%C3%A1ly%C3%A1zatokban?CAKEPHP=18a5a240357613a88bbf71952e4f3851
Újdonság, hogy a helyi és a térségi pályázatok egyidőben jelennek meg január 15-én, kiemelt támogatási cél a termékfejlesztés és az oktatás/képzés. Könnyítés, hogy az önkormányzatoknak a korábbi 60 százalékkal szemben csupán 40 százalékos önrészt kell garantálniuk. Csak regisztrált szervezetek pályázhatnak, az on-line regisztrációt december 15-én nyitja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Budapest számára jó hír, hogy immár a fővárosban is alakulhat TDM-szervezet. Szintén újdonság, hogy nem korlátozzák a beadási határidőt hat hétre, a pályázatok befogadása folyamatos lesz.
A kormány elkötelezett az elbírálás és a kifizetések felgyorsítása mellett, a jelenlegi infrastruktúrával is három hónapra lehet csökkenteni az eddigi hat hónapos átfutási időt, de a cél az, hogy akár 30 nap alatt hozzájussanak a pályázók az elnyert támogatáshoz – mondta a helyettes államtitkár. Eldőlt, hogy országosan egy TDM informatikai rendszert vezetnek be.
Meglepő bejelentést tett a bizottsági ülésen a TDM-pályázatokban eddig legaktívabb észak-magyarországi régióval kapcsolatban Becsó Zsolt (Fidesz-KDNP): az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként azzal a kezdeményezéssel fordult a kormányzathoz, hogy 2011 első felében ebben a régióban ne írjanak ki új TDM-pályázatot, mert szeretnék elemezni a már megalakult TDM-ek működési tapasztalatait és ahhoz igazítani a további pályázatokat, valamint sok helyen lelassultak vagy még el sem kezdődtek a tervezett fejlesztések. Azt is megtudtuk: a régió az elnyert 600 millió forint értékű TDM-támogatásból eddig mindössze 172 millió forinthoz jutott hozzá.
http://www.turizmus.com/cikk/index/K%C3%B6nny%C3%ADt%C3%A9sek%20az%20%C3%BAj%20TDM-p%C3%A1ly%C3%A1zatokban?CAKEPHP=18a5a240357613a88bbf71952e4f3851
Szaktárcáért felelős helyettes államtitkár és biobor
„Örülök, hogy a vendéglátás egyik legújabb, exkluzív helyszínén találkozhatok a szakma képviselőivel”, kezdte előadását dr. Horváth Endre, a szaktárca helyettes államtitkára, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) a vendéglátás- és szállodaipar tárca felelőse, aki a szakmát érintő legfőbb új változásokról számolt be.
Dr. Horváth Endre prezentációját sokan várták, többen jegyzeteltek is. Az 1700 milliárd forintos állami bevétel 47 százalékát, mint hallhattuk tőle, a vendéglátás adja, vagyis ez az ágazat meghatározó lesz a következő négy év során. 2011. január 15-én teszik közzé az új EU-s pályázatokat, amelyek nagy segítségek lehetnek a kis- és középvállalkozások részére, és persze a nagyobb volumenű beruházások számára: az egészségturizmust és a gyógyturizmust emelte ki közülük a politikus. A tárca felelőse azt is elárulta, hogy a közeljövőben a szálláshelyek töltöttségének 34 százalékos növekedését várják, a rekreációs kártyák sikere valószínűleg nagy szerepet játszik ebben majd. Elhangzott még, hogy a politikai irányítás azon lesz, hogy 2012-től kezdve megpróbálják Magyarországra „csalogatni” azokat a nagy konferenciákat, amelyeknél még nem dőlt el, hogy hol tartják. A magyar termékek fontosságára, a hazai alapanyagok jelentőségére, valamint az egészséges táplálkozás fontosságára is kitért az előadó, az EU-s forrásokkal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy 1000 milliárd forint kerül majd a Széchenyi-terv alapjába, 800 milliárdot pedig egyéb fejlesztésekre szánnak. Példák is elhangzottak: nyertesek lehetnek a bioélelmiszerek, az ásványvízfélék, a gyógyvíz alapú kozmetikumok gyártói. A turisztikáról szóló törvény is hamarosan a kormány elé kerül, amelyet egységesíteni kívánnak. A másik terület, amelyre a politikus kitért, a feketegazdaság, hangsúlyozta, hogy a legális adózásba fogják átterelni az adózás elől eddig elbújt pénzeket. Elhangzott még, hogy az új kormány 10 évre tervez előre stratégiát, akciótervet azonban csak 1 éves időtartamra. Mert ennyi idő alatt ki kell derülnie annak, hogy hatásos-e avagy sem – vagyis érdemes-e folytatni, vagy más akciót kell indítani helyette. Három alapvető változást is jelzett búcsúzóul a helyettes államtitkár: az első a már ismert szja változás (már a kampány során is hallhattunk a 16 százalékos, egykulcsos adóról), a másik a társasági adó jövedelemkorlátjának csökkentése, a harmadik pedig a hideg és meleg utalványok összevonása, amely ellen számos érintett máris felemelte a szavát.
http://www.vendeg.hu/cikk/szaktarcaert_felelos_helyettes_allamtitkar_es_biobor
Dr. Horváth Endre prezentációját sokan várták, többen jegyzeteltek is. Az 1700 milliárd forintos állami bevétel 47 százalékát, mint hallhattuk tőle, a vendéglátás adja, vagyis ez az ágazat meghatározó lesz a következő négy év során. 2011. január 15-én teszik közzé az új EU-s pályázatokat, amelyek nagy segítségek lehetnek a kis- és középvállalkozások részére, és persze a nagyobb volumenű beruházások számára: az egészségturizmust és a gyógyturizmust emelte ki közülük a politikus. A tárca felelőse azt is elárulta, hogy a közeljövőben a szálláshelyek töltöttségének 34 százalékos növekedését várják, a rekreációs kártyák sikere valószínűleg nagy szerepet játszik ebben majd. Elhangzott még, hogy a politikai irányítás azon lesz, hogy 2012-től kezdve megpróbálják Magyarországra „csalogatni” azokat a nagy konferenciákat, amelyeknél még nem dőlt el, hogy hol tartják. A magyar termékek fontosságára, a hazai alapanyagok jelentőségére, valamint az egészséges táplálkozás fontosságára is kitért az előadó, az EU-s forrásokkal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy 1000 milliárd forint kerül majd a Széchenyi-terv alapjába, 800 milliárdot pedig egyéb fejlesztésekre szánnak. Példák is elhangzottak: nyertesek lehetnek a bioélelmiszerek, az ásványvízfélék, a gyógyvíz alapú kozmetikumok gyártói. A turisztikáról szóló törvény is hamarosan a kormány elé kerül, amelyet egységesíteni kívánnak. A másik terület, amelyre a politikus kitért, a feketegazdaság, hangsúlyozta, hogy a legális adózásba fogják átterelni az adózás elől eddig elbújt pénzeket. Elhangzott még, hogy az új kormány 10 évre tervez előre stratégiát, akciótervet azonban csak 1 éves időtartamra. Mert ennyi idő alatt ki kell derülnie annak, hogy hatásos-e avagy sem – vagyis érdemes-e folytatni, vagy más akciót kell indítani helyette. Három alapvető változást is jelzett búcsúzóul a helyettes államtitkár: az első a már ismert szja változás (már a kampány során is hallhattunk a 16 százalékos, egykulcsos adóról), a másik a társasági adó jövedelemkorlátjának csökkentése, a harmadik pedig a hideg és meleg utalványok összevonása, amely ellen számos érintett máris felemelte a szavát.
http://www.vendeg.hu/cikk/szaktarcaert_felelos_helyettes_allamtitkar_es_biobor
Forecasting Tourism Demand
Douglas Carleton Frechtling
http://books.google.hu/books?id=HBGHmKnho8UC&pg=PR21&lpg=PR21&dq=%22dr.+endre+horv%C3%A1th%22&source=bl&ots=hy01pM5vii&sig=kbPeItH0OzdnvMdrtuURioZJB9g&hl=hu&ei=YoryTLH4N8aSswa86LCcCw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=7&ved=0CGEQ6AEwBg#v=onepage&q&f=false
http://books.google.hu/books?id=HBGHmKnho8UC&pg=PR21&lpg=PR21&dq=%22dr.+endre+horv%C3%A1th%22&source=bl&ots=hy01pM5vii&sig=kbPeItH0OzdnvMdrtuURioZJB9g&hl=hu&ei=YoryTLH4N8aSswa86LCcCw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=7&ved=0CGEQ6AEwBg#v=onepage&q&f=false
UTAZÁS 2011
The main patron of TRAVEL is Dr Endre Horváth,
deputy state secretary responsible for tourism at
the Ministry for National Economy.
http://www.agromashexpo.hu/upload/File/utazas2009/2011/hungexpo_utazas_flyer_angol.pdf
deputy state secretary responsible for tourism at
the Ministry for National Economy.
http://www.agromashexpo.hu/upload/File/utazas2009/2011/hungexpo_utazas_flyer_angol.pdf
Careers and Mobility of Researchers
Brussels, Belgium, 9-10 November. EMUNI participated in the Conference organised by the Belgian EU Presidency and DG Research on Careers and Mobility of Researchers held in Brussels. Two concluding sessions were chaired by the President of EMUNI,Joseph Mifsud who also spoke about the major aims of EMUNI. The first included other members of EMUNI and centred around:
1. Visa for third country researchers
Prof Dr Philippe De Bruycker (ULB - Belgium)
2. How to measure progress?
Dr Hans Borchgrevink (Research Council - Norway)
3. Working conditions
Mr Christian Jäger (University of Freiburg - Germany)
4. Recruitment & Mobility
Mr Shashank Shekhar (University of Twente - Netherlands)
5. Career development, skills and industry
Dr Jan Adriaenssens (VRWI - Belgium)
The final session focused on
Where do we go from here? The future of the partnership?
Chair: Joseph Mifsud President of the (EuroMediterranean University - Slovenia)
Speeches were made from:
Dr Endre Horváth, Deputy State Secretary of the Hungarian Ministry for National Economy
Prof Dr Vincent Yzerbyt, Prorector Research, UCLouvain
Dr Isi Saragossi, Director of Directorate C - European Research Area: Knowledge-based Economy,
European Commission
Mr Jean-Marc Nollet, Vice-Minister-President of Wallonia and the French Community, Walloon Minister for Sustainable
Development and the Civil Service, Community Minister for Childhood, Research and the Civil Service
Ms Ingrid Lieten, Vice minister-president of the Flemish Government and Flemish Minister for Innovation, PublicInvestment, Media and Poverty Reduction
During the session it was agreed that a presentation booth of the Mobile Researchers in Europe - EURAXESS Turkish Network will be invited to the General Assembly in Ankara and that with Dr. Endre Horvath, State Secretary of the Hungarian Ministry for National Economy, EMUNI will plan two events in Hungary during the EU Presidency in 2011.
http://www.emuni.si/en/novice/id_501
1. Visa for third country researchers
Prof Dr Philippe De Bruycker (ULB - Belgium)
2. How to measure progress?
Dr Hans Borchgrevink (Research Council - Norway)
3. Working conditions
Mr Christian Jäger (University of Freiburg - Germany)
4. Recruitment & Mobility
Mr Shashank Shekhar (University of Twente - Netherlands)
5. Career development, skills and industry
Dr Jan Adriaenssens (VRWI - Belgium)
The final session focused on
Where do we go from here? The future of the partnership?
Chair: Joseph Mifsud President of the (EuroMediterranean University - Slovenia)
Speeches were made from:
Dr Endre Horváth, Deputy State Secretary of the Hungarian Ministry for National Economy
Prof Dr Vincent Yzerbyt, Prorector Research, UCLouvain
Dr Isi Saragossi, Director of Directorate C - European Research Area: Knowledge-based Economy,
European Commission
Mr Jean-Marc Nollet, Vice-Minister-President of Wallonia and the French Community, Walloon Minister for Sustainable
Development and the Civil Service, Community Minister for Childhood, Research and the Civil Service
Ms Ingrid Lieten, Vice minister-president of the Flemish Government and Flemish Minister for Innovation, PublicInvestment, Media and Poverty Reduction
During the session it was agreed that a presentation booth of the Mobile Researchers in Europe - EURAXESS Turkish Network will be invited to the General Assembly in Ankara and that with Dr. Endre Horvath, State Secretary of the Hungarian Ministry for National Economy, EMUNI will plan two events in Hungary during the EU Presidency in 2011.
http://www.emuni.si/en/novice/id_501
HOTREC
HOTREC, the association for European hotels, restaurants and cafés, held its 61st general assembly in Budapest on 28-29 October. Participants discussed the impacts of the global crisis on the tourism industry and pointed out that in spite of difficulties in some countries, a slow rebound has started, although in size it is far beyond the Asian recovery.
HOTREC welcomed the new European Committee’s initiative to widen the political and organizational conditions of tourism, improve competitiveness, promote the organization of social tourism at European level, improve the coordination of vacation periods, intensify promotion in overseas markets, increase brand building and strengthen pan-European tourism.
Representatives of the European Committee presented the Calypso Program and other initiatives of the EC, while president of the European Travel Commission, Ms. Petra Hedorfer, emphasized the importance of the strengthening of the Europe tourism brand. Mr Endre Horváth, deputy state secretary in charge of tourism, presented the priorities of the Hungarian EU-presidency and the new tasks of the Hungarian tourism administration.
http://centralbudapesthotels.com/news/2010/11/08/
HOTREC welcomed the new European Committee’s initiative to widen the political and organizational conditions of tourism, improve competitiveness, promote the organization of social tourism at European level, improve the coordination of vacation periods, intensify promotion in overseas markets, increase brand building and strengthen pan-European tourism.
Representatives of the European Committee presented the Calypso Program and other initiatives of the EC, while president of the European Travel Commission, Ms. Petra Hedorfer, emphasized the importance of the strengthening of the Europe tourism brand. Mr Endre Horváth, deputy state secretary in charge of tourism, presented the priorities of the Hungarian EU-presidency and the new tasks of the Hungarian tourism administration.
http://centralbudapesthotels.com/news/2010/11/08/
Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP)
A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) pontos szabályait lefektető kormányrendelet kidolgozása folyamatban van, az elképzelések szerint alapvetően egészségfejlesztő, rekreációs és turisztikai szolgáltatásokat lehetne fizetni a kártyával - mondta Petendi Rudolf a Cafeteria Panoráma 2011 konferencián.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/25/megcsuszott_a_kormany_az_uj_cafeteria-szabalyokkal/
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/25/megcsuszott_a_kormany_az_uj_cafeteria-szabalyokkal/
Orbánék új ötlete: a nettó fizetés 10 százaléka járna pluszban mindenkinek - Szobatitkok
Széles körű szakmai konzultáció alapján elkezdődött a turizmusfejlesztés új irányainak kidolgozása - tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Horváth Endre helyettes államtitkár szerint az már most elmondható, hogy a fejlesztések súlypontját nem a fizikai infrastruktúra, hanem a szolgáltatáskínálat bővítésére kell helyezni. Már számolgatják a Széchenyi rekreációs kártya költségvetési és turisztikai hatásait. Bármi lesz a döntés, két hasonló profilú juttatást (vagy is az üdülési csekket és a rekreációs káryát) egymással párhuzamosan működtetni nem célszerű.
http://hetivalasz.hu/uzlet/szobatitkok-30854/
http://hetivalasz.hu/uzlet/szobatitkok-30854/
Fontos témák az Európai Turizmus Fórumon
A konferencia zárónapján Horváth Endre helyettes államtitkár megerősítette, hogy a magyar kormány örömmel folytatja az akcióterv EU-tagországok közötti elfogadásának folyamatát a magyar elnökségi periódus során. Annak erősítésére május 12-13-án Budapest ad otthont a Fórum folytatását jelentő tanácskozásnak.
http://www.turizmus.com/cikk/index/1/10002/turizmus_hirek/8029?CAKEPHP=c0d301bca7189152ad09f4a62ef51279
http://www.turizmus.com/cikk/index/1/10002/turizmus_hirek/8029?CAKEPHP=c0d301bca7189152ad09f4a62ef51279
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)