http://kereso.nava.hu/document/play/id/1058436
http://kereso.nava.hu/document/play/id/1027530
http://kereso.nava.hu/document/play/id/1166994
http://kereso.nava.hu/document/play/id/1137438
http://kereso.nava.hu/document/play/id/1109562
http://kereso.nava.hu/document/play/id/1098210
2011. május 31., kedd
2011. május 28., szombat
Szociális üdültetés
Társadalmi, területi és időbeli egyenlőtlenségek leküzdése a turizmusban
A szociális turizmus az EU turizmuspolitikájában kiemelt szerepet kap. Erre jött létre a Calypso program, mely lehetővé teszi az idősek, fiatalok, szegények és fogyatékkal élők bevonását. A társadalmi kiegyenlítésen túl azonban két másik dimenzióban is eredményt érhetünk el segítségével: a kereslet időbeli kisimításával és a földrajzi egyenlőtlenségek kiküszöbölésével szolgálhatja a gazdaságfejlesztést. Így a szezonalitás és a regionális egyensúlytalanság is leküzdhető.
A Calypso program lényege, hogy a fenti négy hátrányos helyzetű réteget elő- és utószezonban üdülteti, valamint kevésbé frekventált földrajzi régiókban. Ezzel kapcsolódik egymáshoz a turizmuspolitika három dimenziója: a szociális, a temporális és a regionális dimenzió. Az EU támogatja Calypso programirodák létrejöttét, és ezek általában a nemzeti turisztikai marketingszervezetek bázisán jönnek létre, mint a Magyar Turizmus Zrt.
A magyarországi szociális turizmusban szerepet játszó MNÜA (NÜSZ) bázisán évente megjelenő ilyen pályázatok kiírására idén nem került sor. Ugyanakkor megjelent a Széchenyi Pihenő Kártya, mely középtávon szintén eszköze lehet a gazdaságfejlesztést szolgáló szociális turizmusnak, amennyiben a kormányzati célok alá rendelődik bevezetése. Mivel azonban a Calypso, a NÜSZ és a SZÉP Kártya több különböző kormányzati felelősségi területet érint, jó lehet összkormányzati figyelmet fordítani a kedvezményes üdültetésre.
Magyarország lakosságának 65%-a nem engedheti meg magának az egyhetes üdülést lakóhelyén kívül (Eurostat, 2010:16). Ez az EU átlagában 34% a 2007-es évre vonatkozólag. Ez az adat a teljes lakosságra vonatkozik. A négy kiemelt csoport, az idősek, fiatalok, fogyatékosok és szegények körében nem áll rendelkezésre vonatkozó információ.
Területi megoszlásban azt találjuk, hogy 2010-ben Magyarország 9 turisztikai régiója közül 3-ban (Budapest-Közép-Dunavidék, Balaton, Nyugat-Dunántúl) jelenik meg a külföldi látogatók 83,4%-a (KSH, 2011:11). Ugyanakkor az időbeli megoszlás is egyre erősebb koncentrációt mutat. 2010-re az egy évvel korábbi 58,7%-ról 60,1%-ra nőtt a II-III. negyedévi összes költés aránya a Magyarországra látogató külföldiek körében. Fordítva megfogalmazva 40% alá esett a szeptembertől márciusig tartó félév forgalma.
Ezek azok a tények és tendenciák, amelyek nemcsak lehetővé, de szükségessé is teszik, hogy a pihenéshez való jogot támogassuk kedvezményes üdültetéssel. A szociális turizmus olyan megvalósítására van szükség, amely keresletet teremt az üdülésből kimaradó lakosság, a 65% támogatott pihenésére elsősorban a külföldi kereslet kevesebb, mint hatodában részesülő 6 turisztikai régióban a szeptembertől márciusig tartó elő- és utószezonban.
A sikeres megvalósításhoz rendelkezésre állnak a statisztikák mellett az intézmények és az eszközrendszer is, beleértve az üdülési csekket, a nemzeti turisztikai marketing forrásait, a pihenőkártyát és az ezeket felügyelő állami szervezeteket. Hasznos lehet mindezeket összefogni a Calypso program keretében, ahogy a csehek és a lengyelek már több más EU-tagországhoz hasonlóan megtették.
Calypso (social tourism), http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/calypso/index_en.htm
Eurostat, 2010: Tourism statistics in theEuropean Statistical System, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-RA-10-010/EN/KS-RA-10-010-EN.PDF
KSH, 2011: Nemzetközi turisztikai kereslet, 2010. I–IV. negyedév, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/nku/nku21012.pdf
A szociális turizmus az EU turizmuspolitikájában kiemelt szerepet kap. Erre jött létre a Calypso program, mely lehetővé teszi az idősek, fiatalok, szegények és fogyatékkal élők bevonását. A társadalmi kiegyenlítésen túl azonban két másik dimenzióban is eredményt érhetünk el segítségével: a kereslet időbeli kisimításával és a földrajzi egyenlőtlenségek kiküszöbölésével szolgálhatja a gazdaságfejlesztést. Így a szezonalitás és a regionális egyensúlytalanság is leküzdhető.
A Calypso program lényege, hogy a fenti négy hátrányos helyzetű réteget elő- és utószezonban üdülteti, valamint kevésbé frekventált földrajzi régiókban. Ezzel kapcsolódik egymáshoz a turizmuspolitika három dimenziója: a szociális, a temporális és a regionális dimenzió. Az EU támogatja Calypso programirodák létrejöttét, és ezek általában a nemzeti turisztikai marketingszervezetek bázisán jönnek létre, mint a Magyar Turizmus Zrt.
A magyarországi szociális turizmusban szerepet játszó MNÜA (NÜSZ) bázisán évente megjelenő ilyen pályázatok kiírására idén nem került sor. Ugyanakkor megjelent a Széchenyi Pihenő Kártya, mely középtávon szintén eszköze lehet a gazdaságfejlesztést szolgáló szociális turizmusnak, amennyiben a kormányzati célok alá rendelődik bevezetése. Mivel azonban a Calypso, a NÜSZ és a SZÉP Kártya több különböző kormányzati felelősségi területet érint, jó lehet összkormányzati figyelmet fordítani a kedvezményes üdültetésre.
Magyarország lakosságának 65%-a nem engedheti meg magának az egyhetes üdülést lakóhelyén kívül (Eurostat, 2010:16). Ez az EU átlagában 34% a 2007-es évre vonatkozólag. Ez az adat a teljes lakosságra vonatkozik. A négy kiemelt csoport, az idősek, fiatalok, fogyatékosok és szegények körében nem áll rendelkezésre vonatkozó információ.
Területi megoszlásban azt találjuk, hogy 2010-ben Magyarország 9 turisztikai régiója közül 3-ban (Budapest-Közép-Dunavidék, Balaton, Nyugat-Dunántúl) jelenik meg a külföldi látogatók 83,4%-a (KSH, 2011:11). Ugyanakkor az időbeli megoszlás is egyre erősebb koncentrációt mutat. 2010-re az egy évvel korábbi 58,7%-ról 60,1%-ra nőtt a II-III. negyedévi összes költés aránya a Magyarországra látogató külföldiek körében. Fordítva megfogalmazva 40% alá esett a szeptembertől márciusig tartó félév forgalma.
Ezek azok a tények és tendenciák, amelyek nemcsak lehetővé, de szükségessé is teszik, hogy a pihenéshez való jogot támogassuk kedvezményes üdültetéssel. A szociális turizmus olyan megvalósítására van szükség, amely keresletet teremt az üdülésből kimaradó lakosság, a 65% támogatott pihenésére elsősorban a külföldi kereslet kevesebb, mint hatodában részesülő 6 turisztikai régióban a szeptembertől márciusig tartó elő- és utószezonban.
A sikeres megvalósításhoz rendelkezésre állnak a statisztikák mellett az intézmények és az eszközrendszer is, beleértve az üdülési csekket, a nemzeti turisztikai marketing forrásait, a pihenőkártyát és az ezeket felügyelő állami szervezeteket. Hasznos lehet mindezeket összefogni a Calypso program keretében, ahogy a csehek és a lengyelek már több más EU-tagországhoz hasonlóan megtették.
Calypso (social tourism), http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/calypso/index_en.htm
Eurostat, 2010: Tourism statistics in theEuropean Statistical System, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-RA-10-010/EN/KS-RA-10-010-EN.PDF
KSH, 2011: Nemzetközi turisztikai kereslet, 2010. I–IV. negyedév, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/nku/nku21012.pdf
A Speech by Dr. Endre Horváth
Cultural Diplomacy Lecture Video: A Speech by Dr. Endre Horváth - Deputy State Secretary Minister for National Economy, Hungary - Nuestra America/ The Berlin International Economics Congress 2011 (The Institute for Cultural Diplomacy, Berlin, March 9th - 12th 2011)
2011. május 24., kedd
Interjú Szatmáry Kristóf államtitkárral
Minden válasz a turizmus törvényhez vezet
Stabil struktúrájú, ütőképes szervezetként jellemezte szerkesztőségünknek a turizmusért is felelős helyettes államtitkárságot, illetve az annak kötelékében működő, s a közelmúltban létszámában megcsappant turizmus főosztályt a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára. Ennek kiteljesítése érdekében – az egészségturizmusért és a turizmusfejlesztésért felelős osztályvezető mellett egy, a vendéglátással foglalkozó osztályvezető kinevezésében gondolkodik Szatmáry Kristóf.
A turizmusirányítás szervezete
Mennyiben tekinthető véglegesnek a helyettes államtitkárság munkaszervezete, és lehet-e már tudni valamit Horváth Endre utódlásáról?
Nevet még nem mondanék, ám annyit már elárulhatok, hogy az új helyettes államtitkár a versenyszféra területéről jön. Azt nem ígérhetem, hogy kifejezetten turisztikai szakember lesz az illető, hiszen felügyelnie kell majd a kereskedelmet és a fogyasztóvédelmet is. Egyébként a Nemes Andrea vezetésével működő turisztikai főosztályt ütőképes csapatnak tartom, minőségi szakemberek dolgoznak ott, egyetlen bővítésben gondolkodom, mégpedig egy, a vendéglátásért felelős osztályvezető kinevezésében.
Ez utóbbit az is indokolja, hogy hamarosan a kormány elé kerül a vendéglátóipar helyzetét áttekintő anyag, amelyben javaslatot teszünk többek között a szerzői jogdíj rendszerének átalakítására, a havi standolás eltörlésére, valamint az alkalmi foglalkoztatás szélesebb kiterjesztésére a vendéglátóiparban.
Sokan találgatják Önnel kapcsolatban, hogy vajon kinek a tanácsaira hallgat? A főosztály munkatársain kívül kivel konzultál, hiszen továbbra sem működik a Nemzeti Turisztikai Bizottság.
Szakmailag rendkívül ütőképes a turisztikai főosztály állománya, ez látszik az általuk készített előterjesztésekből, javaslatokból. Ezen kívül a kamarai előéletemben (Szatmáry Kristóf évek óta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – a szerk.), sőt, korábban családi vállalkozásban is foglalkoztam turizmussal, vendéglátással. Az MT Zrt-n keresztül is érnek információk, impulzusok. De nem zárkózom el egy tanácsadói grémium felállításától, azonban ennek csak konkrét gyakorlati ügyekben látom értelmét. Sohasem voltam híve az öncélú bizottságosdinak.
Végül egy utolsó szervezeti kérdés: a RIB-eket feloszlatta a kormány, de nem látszanak helyettük a szakmai irányítás meghosszabbított karjaiként a régiókban működő szervek. Tervezi-e hasonlók létrehozását?
Nem látom a létjogosultságukat. Az állam ezekre a szintekre a TDM-szervezetek révén gondolja eljuttatni a törekvéseit. Az egy további kérdés persze, hogy a TDM-eket regionális vagy országos szinten hogyan kell majd összefogni. Azonban a RIB-eknél talán életképesebb ötlet, hogy az MT Zrt. regionális marketingigazgatóságai bázisán alakuljanak ki a regionális TDM-ek.
Elképzeléseinkről egyébként bárki olvashat a május 11-én a NGM honlapján is közzétett turizmuskoncepcióban. Ezekről a szervezeti kérdésekről is szeretnénk a szakmával párbeszédet folytatni a nyár folyamán. Ennek érdekében a tárca internetes szakmai konzultációt kezdeményezett, s elképzelhető, hogy lesznek egyéb fórumok is a koncepció megvitatására.
Turizmustörvény még ebben az évben
Hogyan képzeljük el a turizmustörvény megalkotásának ütemezését?
Az előbb említett turizmus-koncepció vitájára azért fektet nagy hangsúlyt a tárca, mert az ennek során levont következtetésekből kívánunk kiindulni. Még a gyanúját is el akarjuk kerülni, hogy itt egy látszategyeztetés zajlik, miközben már kész van a törvény tervezete. A jogszabályt az egyeztetések lezárása után, az ősz folyamán nyújtjuk majd be a parlamentnek.
Tud-e valamilyen módon segíteni az NGM azon a helyzeten, hogy a kerületek puccsszerűen tető alá hozott IFA-kivetési joga gyakorlatilag eltüntette a budapesti turizmusmarketing forrását?
A konfliktus a helyi adókról szóló törvény első paragrafusának fővárosra és kerületekre is vonatkozó bekezdései módosításával keletkezett, ezért a megoldást is a fővárosnak és a kerületeknek kell megtalálni. Az NGM-nek nincs eszköze a helyzet megváltoztatására. Azonban a turizmustörvény keretében vállalkozunk ennek hosszú távú megoldására. Ugyancsak ez a jogszabály fog rendelkezni az IFA bevételekhez nyújtott költségvetési támogatásról és viszonyáról a TDM-rendszerhez.
A szakma bízik abban, hogy a törvény rendelkezik majd a turizmus támogatására és marketingjére szolgáló forrásokról. Most az sem világos, hogy ki diszponál a Turisztikai Célelőirányzat azon része felett, amely nem az MT Zrt. költségvetését szolgálja? Egyáltalán, mekkora a 2011. évi TC?
Határozott szándékunk a turizmustörvényben rögzíteni az ágazat állami forrásait. Jelenleg a TC felügyeletét ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az illetékes, erről 2010 októberétől kormányhatározat rendelkezik. Annak egyébként van logikája, hogy a legkülönbözőbb ágazatokhoz rendelt fejlesztési források kiosztása egy tárca pályázatain keresztül történjen. Ugyanakkor az NGM és az NFM között folynak egyeztetések a források céljainak végleges meghatározásáról, s fontosnak tartom megjegyezni, hogy kifejezetten jó a munkakapcsolatunk az MT Zrt-vel.
A TC egyébként 10,9 + 1 milliárd forinttal rendelkezik, mivel a költségvetésben szereplő 13,5 milliárdból a tartalékalap képzésekor 2,6 milliárdot elvont a kormány, viszont, a fogászati turizmus fejlesztésére adott is plusz egy milliárdot (a 10,9 milliárdból 5,2 milliárd állami támogatással gazdálkodhat az MT Zrt. – a szerk.)
Nagy várakozás előzte meg a Széchenyi Pihenő Kártyáról (SZÉP) szóló kormányrendeletet. A szállás igénybevételéhez kötött új cafeteria eszközzel kapcsolatban leginkább a vendéglátóhelyek és a fürdők adtak hangot csalódásuknak. Sokan most a jogszabály végrehajtási rendeletétől várják ennek orvoslását, amire az adhatott alapot, hogy több fórumon is elhangzott: a tárca dolgozik a vendéglőket, illetve a fürdőket helyzetbe hozó megoldásokon. Hogyan kell ezt elképzelni?
A SZÉP Kártyáról szóló kormányrendelethez nem tervezünk végrehajtási utasítást. A kérdést a cafeteriarendszer átalakításának folyamatában rendezzük. Ennek zászlóshajójával, a SZÉP Kártyával el kellett indulni, ezzel egyelőre a rendeletben foglalt módon vehetők igénybe az üdüléshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások. Azonban a cél az, hogy ennek az olcsó és hatékony elektronikus eszköznek a felhasználási köre kibővüljön. Technikailag semmi akadálya, hogy a kártyán külön egyenlegként kezelve megjelenhessenek további elemek, pl. vendéglátás, vagy gyógyászati szolgáltatások. Ez majd azt a dilemmát is megoldja, hogy hogyan tud megegyezni a fürdő vagy az étterem a közeli szállodával.
Fekete utaztatás elleni lépések, árrés adózás
Február elején az utaztatói szakma nagy örömmel üdvözölte, hogy az NGM átfogó akciót hirdetett a fekete utazásszervezés felszámolása érdekében. A megoldást eddig nehezítő problémákra milyen válaszai vannak az NGM-nek?
Matolcsy György miniszter a jogosulatlan utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozóan március 7-én soron kívüli ellenőrzés lefolytatását rendelte el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság bevonásával. A vizsgálatok április végéig tartottak, így azok eredményéről és a konkrét intézkedésekről csak a későbbiekben tudunk felvilágosítást adni.
Az illegálisan működő utazási irodák célellenőrzéseinek tapasztalatai alapján lehet majd megalapozottan megítélni, hogy szükséges-e további jogszabályi szigorításokat bevezetni. A turizmustörvénynek és az azzal összhangban kialakítandó új utazásszervezői és utazásközvetítői kormányrendeletnek ugyanis nem lehet célja a legálisan működő és adózó vállalkozások adminisztratív terheinek növelése.
Az utaztatók a fordított adózás bevezetését megelőzően is jelezték, hogy az egyoldalú lépés komoly versenyhátrányba taszítja az utaztatói szektort. Az uniós ÁFA-irányelv folyamatban lévő reformja közepette most Magyarország EU elnöksége is kedvező lehetőséget biztosítana arra, hogy hazánk kezdeményezze: az unióban térjenek vissza minden országban az utazásszervezők esetében a fordított adózásról a korábbi árrés áfázásra. Ezzel kapcsolatban az NGM február óta folytat egyeztetéseket. Hallhatnánk valamit ennek eredményéről?
A magyar elnökség ECOFIN munkaprogramjának részét képezi az utazási szolgáltatások ÁFA kezelésére vonatkozó javaslat tárgyalása. A témának a magyar elnökség ez idáig két munkacsoport ülést szentelt. Azonban a delegációk álláspontja nem közeledett, a téma lényegében holtponton van. Ennek alapvető oka, hogy egyes tagállamok teljes mértékben elzárkóznak a jelenlegi szabályok bármilyen irányú módosításától, arra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság e javaslatát 2002-ben, tehát idestova több mint 8 éve nyújtotta be, így bárminemű változtatás friss hatástanulmányt igényel.
Azt, hogy az EB is azonosan ítéli meg a helyzetet, mi sem mutatja jobban, minthogy folytatta az ezen a téren megindított, de a javaslat tárgyalása miatt felfüggesztett kötelezettségszegési eljárásokat, és 8 tagállamot az Európai Bíróság elé citált. A magyar elnökség mindezek ellenére kísérletet tesz a tárgyalások folytatására.
Szálláshelyek és védjegyek
A szálláshelyek üzemeltetéséről szóló kormányrendelet tervezetéből az olvasható ki, hogy azon szállástípusoknál (szálloda, panzió, közösségi szálláshely), melyek esetében nem jegyeztettek be nemzeti tanúsító védjegyet, a fennálló átmeneti szabályozást 2012. június 30-ig meghosszabbítják. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a szállodák esetében a Hotelstars Union rendszert vegyék át és fogadják be nemzeti minősítési rendszerként?
Egyetértünk a Magyar Szállodaszövetséggel abban, hogy a Hotelstars Union minősítési rendszer erőssége, hogy több ország együttműködésével készült, ezért a résztvevő országokból érkező turisták számára jól ismert minőségi kategóriákat jelent.
Azonban az MSZSZ által bejegyeztetett védjegyrendszerrel kapcsolatos szakmai fenntartásaink egy része továbbra is fennáll. Például nem értünk egyet azzal, hogy nincs lényeges különbség a kisméretű, és kicsi forgalmú szálláshelyek, valamint a milliárdos forgalmat bonyolító nagy szállodák védjegy-díja között. Kifogásoljuk, hogy a wellness szálloda mint önálló kategória hiányzik a Hotelstars palettájáról. (E kategória bevezetését időközben a Magyar Szállodaszövetség sikerrel fogadtatta el a Hotelstars rendszerrel – a szerk.)
Azt is tudni kell, hogy azon szállodák részéről, amelyek nem tagjai a szervezetnek, igényként merült fel egy nemzeti védjegy kidolgozása. Abban egyébként szakmai konszenzus van, hogy Magyarországon minden szállástípusra legyen nemzeti védjegy.
Nem zárkózunk el attól, hogy a Hotelstars rendszerét úgy alakítsuk át, hogy alkalmas legyen nemzeti védjegynek is. Akkor lehet erről szó, ha sikerül elérni, hogy a Hotelstarshoz csatlakozni nem kívánó piaci szereplőknek is megfeleljen, ráadásul a nemzetközi rendszer számára is elfogadható feltételeket tartalmazzon.
Egyébként hosszútávon kötelező és önfenntartó védjegyrendszerben gondolkodunk.
2011.05.23. 22:07 | Turizmus Panoráma Bulletin
Stabil struktúrájú, ütőképes szervezetként jellemezte szerkesztőségünknek a turizmusért is felelős helyettes államtitkárságot, illetve az annak kötelékében működő, s a közelmúltban létszámában megcsappant turizmus főosztályt a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára. Ennek kiteljesítése érdekében – az egészségturizmusért és a turizmusfejlesztésért felelős osztályvezető mellett egy, a vendéglátással foglalkozó osztályvezető kinevezésében gondolkodik Szatmáry Kristóf.
A turizmusirányítás szervezete
Mennyiben tekinthető véglegesnek a helyettes államtitkárság munkaszervezete, és lehet-e már tudni valamit Horváth Endre utódlásáról?
Nevet még nem mondanék, ám annyit már elárulhatok, hogy az új helyettes államtitkár a versenyszféra területéről jön. Azt nem ígérhetem, hogy kifejezetten turisztikai szakember lesz az illető, hiszen felügyelnie kell majd a kereskedelmet és a fogyasztóvédelmet is. Egyébként a Nemes Andrea vezetésével működő turisztikai főosztályt ütőképes csapatnak tartom, minőségi szakemberek dolgoznak ott, egyetlen bővítésben gondolkodom, mégpedig egy, a vendéglátásért felelős osztályvezető kinevezésében.
Ez utóbbit az is indokolja, hogy hamarosan a kormány elé kerül a vendéglátóipar helyzetét áttekintő anyag, amelyben javaslatot teszünk többek között a szerzői jogdíj rendszerének átalakítására, a havi standolás eltörlésére, valamint az alkalmi foglalkoztatás szélesebb kiterjesztésére a vendéglátóiparban.
Sokan találgatják Önnel kapcsolatban, hogy vajon kinek a tanácsaira hallgat? A főosztály munkatársain kívül kivel konzultál, hiszen továbbra sem működik a Nemzeti Turisztikai Bizottság.
Szakmailag rendkívül ütőképes a turisztikai főosztály állománya, ez látszik az általuk készített előterjesztésekből, javaslatokból. Ezen kívül a kamarai előéletemben (Szatmáry Kristóf évek óta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – a szerk.), sőt, korábban családi vállalkozásban is foglalkoztam turizmussal, vendéglátással. Az MT Zrt-n keresztül is érnek információk, impulzusok. De nem zárkózom el egy tanácsadói grémium felállításától, azonban ennek csak konkrét gyakorlati ügyekben látom értelmét. Sohasem voltam híve az öncélú bizottságosdinak.
Végül egy utolsó szervezeti kérdés: a RIB-eket feloszlatta a kormány, de nem látszanak helyettük a szakmai irányítás meghosszabbított karjaiként a régiókban működő szervek. Tervezi-e hasonlók létrehozását?
Nem látom a létjogosultságukat. Az állam ezekre a szintekre a TDM-szervezetek révén gondolja eljuttatni a törekvéseit. Az egy további kérdés persze, hogy a TDM-eket regionális vagy országos szinten hogyan kell majd összefogni. Azonban a RIB-eknél talán életképesebb ötlet, hogy az MT Zrt. regionális marketingigazgatóságai bázisán alakuljanak ki a regionális TDM-ek.
Elképzeléseinkről egyébként bárki olvashat a május 11-én a NGM honlapján is közzétett turizmuskoncepcióban. Ezekről a szervezeti kérdésekről is szeretnénk a szakmával párbeszédet folytatni a nyár folyamán. Ennek érdekében a tárca internetes szakmai konzultációt kezdeményezett, s elképzelhető, hogy lesznek egyéb fórumok is a koncepció megvitatására.
Turizmustörvény még ebben az évben
Hogyan képzeljük el a turizmustörvény megalkotásának ütemezését?
Az előbb említett turizmus-koncepció vitájára azért fektet nagy hangsúlyt a tárca, mert az ennek során levont következtetésekből kívánunk kiindulni. Még a gyanúját is el akarjuk kerülni, hogy itt egy látszategyeztetés zajlik, miközben már kész van a törvény tervezete. A jogszabályt az egyeztetések lezárása után, az ősz folyamán nyújtjuk majd be a parlamentnek.
Tud-e valamilyen módon segíteni az NGM azon a helyzeten, hogy a kerületek puccsszerűen tető alá hozott IFA-kivetési joga gyakorlatilag eltüntette a budapesti turizmusmarketing forrását?
A konfliktus a helyi adókról szóló törvény első paragrafusának fővárosra és kerületekre is vonatkozó bekezdései módosításával keletkezett, ezért a megoldást is a fővárosnak és a kerületeknek kell megtalálni. Az NGM-nek nincs eszköze a helyzet megváltoztatására. Azonban a turizmustörvény keretében vállalkozunk ennek hosszú távú megoldására. Ugyancsak ez a jogszabály fog rendelkezni az IFA bevételekhez nyújtott költségvetési támogatásról és viszonyáról a TDM-rendszerhez.
A szakma bízik abban, hogy a törvény rendelkezik majd a turizmus támogatására és marketingjére szolgáló forrásokról. Most az sem világos, hogy ki diszponál a Turisztikai Célelőirányzat azon része felett, amely nem az MT Zrt. költségvetését szolgálja? Egyáltalán, mekkora a 2011. évi TC?
Határozott szándékunk a turizmustörvényben rögzíteni az ágazat állami forrásait. Jelenleg a TC felügyeletét ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az illetékes, erről 2010 októberétől kormányhatározat rendelkezik. Annak egyébként van logikája, hogy a legkülönbözőbb ágazatokhoz rendelt fejlesztési források kiosztása egy tárca pályázatain keresztül történjen. Ugyanakkor az NGM és az NFM között folynak egyeztetések a források céljainak végleges meghatározásáról, s fontosnak tartom megjegyezni, hogy kifejezetten jó a munkakapcsolatunk az MT Zrt-vel.
A TC egyébként 10,9 + 1 milliárd forinttal rendelkezik, mivel a költségvetésben szereplő 13,5 milliárdból a tartalékalap képzésekor 2,6 milliárdot elvont a kormány, viszont, a fogászati turizmus fejlesztésére adott is plusz egy milliárdot (a 10,9 milliárdból 5,2 milliárd állami támogatással gazdálkodhat az MT Zrt. – a szerk.)
Nagy várakozás előzte meg a Széchenyi Pihenő Kártyáról (SZÉP) szóló kormányrendeletet. A szállás igénybevételéhez kötött új cafeteria eszközzel kapcsolatban leginkább a vendéglátóhelyek és a fürdők adtak hangot csalódásuknak. Sokan most a jogszabály végrehajtási rendeletétől várják ennek orvoslását, amire az adhatott alapot, hogy több fórumon is elhangzott: a tárca dolgozik a vendéglőket, illetve a fürdőket helyzetbe hozó megoldásokon. Hogyan kell ezt elképzelni?
A SZÉP Kártyáról szóló kormányrendelethez nem tervezünk végrehajtási utasítást. A kérdést a cafeteriarendszer átalakításának folyamatában rendezzük. Ennek zászlóshajójával, a SZÉP Kártyával el kellett indulni, ezzel egyelőre a rendeletben foglalt módon vehetők igénybe az üdüléshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások. Azonban a cél az, hogy ennek az olcsó és hatékony elektronikus eszköznek a felhasználási köre kibővüljön. Technikailag semmi akadálya, hogy a kártyán külön egyenlegként kezelve megjelenhessenek további elemek, pl. vendéglátás, vagy gyógyászati szolgáltatások. Ez majd azt a dilemmát is megoldja, hogy hogyan tud megegyezni a fürdő vagy az étterem a közeli szállodával.
Fekete utaztatás elleni lépések, árrés adózás
Február elején az utaztatói szakma nagy örömmel üdvözölte, hogy az NGM átfogó akciót hirdetett a fekete utazásszervezés felszámolása érdekében. A megoldást eddig nehezítő problémákra milyen válaszai vannak az NGM-nek?
Matolcsy György miniszter a jogosulatlan utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozóan március 7-én soron kívüli ellenőrzés lefolytatását rendelte el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság bevonásával. A vizsgálatok április végéig tartottak, így azok eredményéről és a konkrét intézkedésekről csak a későbbiekben tudunk felvilágosítást adni.
Az illegálisan működő utazási irodák célellenőrzéseinek tapasztalatai alapján lehet majd megalapozottan megítélni, hogy szükséges-e további jogszabályi szigorításokat bevezetni. A turizmustörvénynek és az azzal összhangban kialakítandó új utazásszervezői és utazásközvetítői kormányrendeletnek ugyanis nem lehet célja a legálisan működő és adózó vállalkozások adminisztratív terheinek növelése.
Az utaztatók a fordított adózás bevezetését megelőzően is jelezték, hogy az egyoldalú lépés komoly versenyhátrányba taszítja az utaztatói szektort. Az uniós ÁFA-irányelv folyamatban lévő reformja közepette most Magyarország EU elnöksége is kedvező lehetőséget biztosítana arra, hogy hazánk kezdeményezze: az unióban térjenek vissza minden országban az utazásszervezők esetében a fordított adózásról a korábbi árrés áfázásra. Ezzel kapcsolatban az NGM február óta folytat egyeztetéseket. Hallhatnánk valamit ennek eredményéről?
A magyar elnökség ECOFIN munkaprogramjának részét képezi az utazási szolgáltatások ÁFA kezelésére vonatkozó javaslat tárgyalása. A témának a magyar elnökség ez idáig két munkacsoport ülést szentelt. Azonban a delegációk álláspontja nem közeledett, a téma lényegében holtponton van. Ennek alapvető oka, hogy egyes tagállamok teljes mértékben elzárkóznak a jelenlegi szabályok bármilyen irányú módosításától, arra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság e javaslatát 2002-ben, tehát idestova több mint 8 éve nyújtotta be, így bárminemű változtatás friss hatástanulmányt igényel.
Azt, hogy az EB is azonosan ítéli meg a helyzetet, mi sem mutatja jobban, minthogy folytatta az ezen a téren megindított, de a javaslat tárgyalása miatt felfüggesztett kötelezettségszegési eljárásokat, és 8 tagállamot az Európai Bíróság elé citált. A magyar elnökség mindezek ellenére kísérletet tesz a tárgyalások folytatására.
Szálláshelyek és védjegyek
A szálláshelyek üzemeltetéséről szóló kormányrendelet tervezetéből az olvasható ki, hogy azon szállástípusoknál (szálloda, panzió, közösségi szálláshely), melyek esetében nem jegyeztettek be nemzeti tanúsító védjegyet, a fennálló átmeneti szabályozást 2012. június 30-ig meghosszabbítják. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a szállodák esetében a Hotelstars Union rendszert vegyék át és fogadják be nemzeti minősítési rendszerként?
Egyetértünk a Magyar Szállodaszövetséggel abban, hogy a Hotelstars Union minősítési rendszer erőssége, hogy több ország együttműködésével készült, ezért a résztvevő országokból érkező turisták számára jól ismert minőségi kategóriákat jelent.
Azonban az MSZSZ által bejegyeztetett védjegyrendszerrel kapcsolatos szakmai fenntartásaink egy része továbbra is fennáll. Például nem értünk egyet azzal, hogy nincs lényeges különbség a kisméretű, és kicsi forgalmú szálláshelyek, valamint a milliárdos forgalmat bonyolító nagy szállodák védjegy-díja között. Kifogásoljuk, hogy a wellness szálloda mint önálló kategória hiányzik a Hotelstars palettájáról. (E kategória bevezetését időközben a Magyar Szállodaszövetség sikerrel fogadtatta el a Hotelstars rendszerrel – a szerk.)
Azt is tudni kell, hogy azon szállodák részéről, amelyek nem tagjai a szervezetnek, igényként merült fel egy nemzeti védjegy kidolgozása. Abban egyébként szakmai konszenzus van, hogy Magyarországon minden szállástípusra legyen nemzeti védjegy.
Nem zárkózunk el attól, hogy a Hotelstars rendszerét úgy alakítsuk át, hogy alkalmas legyen nemzeti védjegynek is. Akkor lehet erről szó, ha sikerül elérni, hogy a Hotelstarshoz csatlakozni nem kívánó piaci szereplőknek is megfeleljen, ráadásul a nemzetközi rendszer számára is elfogadható feltételeket tartalmazzon.
Egyébként hosszútávon kötelező és önfenntartó védjegyrendszerben gondolkodunk.
2011.05.23. 22:07 | Turizmus Panoráma Bulletin
2011. május 23., hétfő
Limited space
On 18 April the 8 most important professional organisations of the hotel, catering and tourism sector were represented and then-deputy minister of state Dr Endre Horváth and his colleagues represented the ministry. Professional organisations emphasised that they considered it desirable to adopt legislation that would exclusively regulate the sector as soon as possible.
Szerző: trademagazin | Dátum: 2011. 05. 21. 00:33 | Utolsó módosítás: 2011. 05. 21. 00:33
Szerző: trademagazin | Dátum: 2011. 05. 21. 00:33 | Utolsó módosítás: 2011. 05. 21. 00:33
2011. május 22., vasárnap
Szűkre szabott keretek
Április 18-án másodszor ült össze a szakmaközi egyeztető fórum, amelyen a magyar vendéglátás 8 legjelentősebb szakmai szervezete képviselteti magát. Az ülésen részt vettek az egyeztető fórum megalakításának szükségességét felvető kormány, illetve az NGM képviseletében Dr. Horváth Endre, akkor még regnáló helyettes államtitkár és munkatársai. A turizmustörvény előterjesztésével kapcsolatos egyeztetésen a szervezetek képviselői a vendéglátást érintő legfontosabb kérdések törvényi szabályozásának előkészítéséről ütköztették véleményüket. Dr. Horváth Endre világossá tette, hogy a törvényhozás jelenlegi fázisában a szakmai konzultáció a szakmai vezetők állásfoglalását jelenti abban a kérdésben, hogyan definiálják a turizmussal kapcsolatos vendéglátás fogalmát. A mondat megfogalmazása után a szervezetek képviselői kihangsúlyozták: a vendéglátó-ipari szervezetek közötti kerekasztal kívánatosnak tartja azt is, hogy a vendéglátást belátható időn belül önálló törvény szabályozza. A volt helyettes államtitkár megerősítette, hogy kormányzati szándékként fogalmazódik meg egy „vendéglátós kártya” kidolgozása az éttermek támogatásának céljával.
Haász Ákos
gasztronómiai
vevőcsoport-vezető
METRO
Haász Ákos
gasztronómiai
vevőcsoport-vezető
METRO
Bükkszék - Echo TV Video
Agrár magazin. Műsorvezető: Horváth Katalin. Vendég: Vancsura Miklós elnök, Magyar Fürdőszövetség; Horváth Endre docens, Kodolányi János Főiskola. Téma: Vidéki gyógyfürdők helyzete.
2011. május 20., péntek
Gazdafórum - 2011. május 21. 07:00 ECHO TV
agrár magazin. Műsorvezető: Horváth Katalin. Vendég: Vancsura Miklós elnök Magyar Fürdőszövetség Horváth Endre docens Kodolányi János Főiskola. Téma: vidéki gyógyfürdők helyzete.
2011. május 5., csütörtök
Még az idén megszületik az új fogyasztóvédelmi törvény
Még az idén megszületik az új fogyasztóvédelmi törvény, és számos jogszabályt is módosítani kíván a kormány az internetes kereskedelemben uralkodó viszonyok jobbítása érdekében derült ki a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának 19-ei ülésén. A változásokat megelőző első szakmai konzultációs tanácskozáson a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) képviselői mellett civil szervezetek is részt vettek. Horváth Endre, az NGM helyettes államtitkára kifejtette: az NFH-val közösen 2004 óta vizsgálják a webáruházak működési gyakorlatát, és volt olyan év, hogy az üzletek 97 százalékánál találtak visszaélést vagy szabálytalanságot, de a "legjobb" időszakban is 86 százalékos volt a problémás vállalkozások aránya.
Horváth közlése szerint a legtöbb gond az árukkal kapcsolatos előzetes tájékoztatással, a termék és szállítás árának feltüntetésével, valamint a vásárlástól való visszalépéssel kapcsolatban merült fel.
- Hiába köteles a kereskedő nyolc napon belül visszavenni a terméket és visszafizetni annak árát és a postázási díjat, ez sokszor nincs így - emelte ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: komoly gondok vannak a jótállás érvényesítésével is. Mint mondta, a tárca őszre készíti el törvénytervezetét, amelynek célja az e-kereskedelem szabályozása.
Dr. Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendkívül dinamikusan fejlődő e-kereskedelem uniós szinten is megkülönböztetett figyelmet érdemel; tavaly a közösségben összesen 18 ezer fogyasztói panaszról tudni. - Hazánkban jelenleg egy 1999es, csomagküldést szabályozó előírást alkalmaznak az internetes kereskedelemre, tehát megérett az idő egy új törvényre - fogalmazott Kriesch Attila.
A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért felmérése szerint az ágazat 2010-es forgalma százharmincmilliárd forintra tehető, a forgalomnövekedés dinamizmusát pedig jól mutatja, hogy éves szinten ötven százalékkal emelkedik a piacra lépők száma. Érdekes adat, hogy a forgalom közel kétharmadát a webáruházak három százaléka bonyolítja.
Szerző: Bodacz Péter
Forrás: Magyar Nemzet
Horváth közlése szerint a legtöbb gond az árukkal kapcsolatos előzetes tájékoztatással, a termék és szállítás árának feltüntetésével, valamint a vásárlástól való visszalépéssel kapcsolatban merült fel.
- Hiába köteles a kereskedő nyolc napon belül visszavenni a terméket és visszafizetni annak árát és a postázási díjat, ez sokszor nincs így - emelte ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: komoly gondok vannak a jótállás érvényesítésével is. Mint mondta, a tárca őszre készíti el törvénytervezetét, amelynek célja az e-kereskedelem szabályozása.
Dr. Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendkívül dinamikusan fejlődő e-kereskedelem uniós szinten is megkülönböztetett figyelmet érdemel; tavaly a közösségben összesen 18 ezer fogyasztói panaszról tudni. - Hazánkban jelenleg egy 1999es, csomagküldést szabályozó előírást alkalmaznak az internetes kereskedelemre, tehát megérett az idő egy új törvényre - fogalmazott Kriesch Attila.
A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért felmérése szerint az ágazat 2010-es forgalma százharmincmilliárd forintra tehető, a forgalomnövekedés dinamizmusát pedig jól mutatja, hogy éves szinten ötven százalékkal emelkedik a piacra lépők száma. Érdekes adat, hogy a forgalom közel kétharmadát a webáruházak három százaléka bonyolítja.
Szerző: Bodacz Péter
Forrás: Magyar Nemzet
2011. május 1., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)