2014. április 30., szerda

A kulturális turizmus sokszínűsége - Bódis Gábor ajánlása

2014. április 30. 10:38
A XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében mutatta be a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó által megjelentetett kötetet a szerkesztő, Jászberényi Melinda, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Az Millenárison megrendezett eseményre a szerzők közül többen is eljöttek, sőt izgalmas mini-előadásokkal fokozták az érdeklődést a témák iránt, amelyek a kulturális turizmus jelenségeit és lehetőségeit elemezték.
„A kulturális turizmus sokszínűsége” című, friss kötet hiánypótló, fogalmazott Mihalkó Gábor szakmai lektor az MTA CSFK Földrajztudomáyni Intézetétől, hiszen annak szellemisége, mondanivalója teljes mértékben megfelel a legkorszerűbb turizmológiai, kultúra- és menedzsmenttudományi elvárásoknak. Szerzőgárdája, a témához illően sokszínű, egyrészt a kutatói-oktatói, másrészt a kultúra-média területeit reprezentálja. Az egyes fejezeteket és esettanulmányokat olyan nevek jegyzik, akik egyfelől hitelesek, másfelől mindennapi munkájuk meghatározó eleme a turizmus és a kultúra szimbiózisának megteremtése, kommunikációja.


Az újszerűséget és a korszerűséget az is jelenti, hogy nem pusztán az egyetemi hallgatói kör mutat már most érdeklődést a gazdagon illusztrált fejezetek iránt, hanem az is, hogy a mindannyiunk életében jelentkező kulturális érintettség teszi az elemzéseit érthetővé, relevánssá és elgondolkodtatóvá.
Kulturális örökség és modern kreativitás
Már a címlapja is egyedi, hiszen világszerte ismert Bordos Zsolt épületfestéséről készült az az élmény-pillanatkép a Műcsarnokról, amelyet Bódis Krisztián, az egyik legbefutottabb városfotós örökített meg, kifejezvén azt, hogy a kulturális épített örökség, a helyszínek, valamint az attrakciók, a modern eszközöket alkalmazó kreatív ipar nemhogy megfér egymás mellett, hanem erősítik egymást, a magasabb pozicionálást is elősegítve. Magyarországra és Budapestre koncentrálnak a tanulmányok, de jelentős a nemzetközi kitekintés is, és végre nem a múlttal és az elvesztegetett lehetőségekkel, hanem a jelennel és jelen meghatározó tendenciáról gondolkodhatunk közösen a szerzőkkel. A jó kötet mindig logikus tartalmi láncolatot, struktúrát jelent, és ez ilyen.


Minőségi, magas kultúra
A turizmus marketing elméleti áttekintéseit 18 esettanulmány teszi gyakorlatban is feldolgozhatóvá, amelyeket a hazai kulturális intézmények mindennapi feladatai gazdagítanak, körvonalazva a már elindított együtt-gondolkodást és kommunikációs munkát, amely fővárosunkat, annak programjait és velük együtt az országot is még inkább láthatóvá teszik a magas és minőségi kultúra térképén. Ezt már Káel Csaba, a MÜPA igazgatója, és a nemrégiben indult Fesztivál Tanács vezetője mondta, utalva a Tavaszi és Őszi Fesztiválok idén indított egységes és biztos anyagi bázison nyugvó, összefogott szervezésére is. Hozzátette azt is, hogy nem csak az épített örökségünk bír jelentőséggel, hanem a szellemiek is, sokszor alulértékelve, vagy nem eléggé kihangsúlyozva láttatjuk azokat. Nem kell szégyenkeznünk, nemhogy Bécshez, de Párizshoz és Londonhoz is felzárkózunk azzal, hogy érdekes, változatos előadókkal és programokkal jelentkezünk a turisztikai piacon.


A versenyképesség bűvös fogalma
Jancsik András, a Corvinus egyetemi docense a turisztikai versenyképesség szempontjából vizsgálta a hazai kulturális kínálatot. Mi is ez a bűvös fogalom, a versenyképesség? Részletesen megtudható a kötetből, de azért annyit elárulunk most, hogy egyfelől egy ágazat jövedelemtermelő képessége, illetve a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulása. A kultúrának kiemelt jelentősége van ebben, hiszen az adottságaink, az attrakciók, az örökségek azok, amelyekre építhetőek azok a tevékenységek, amelyek a turisztikai szolgáltatásokban testesülnek meg. Adottságaink jók, tevékenységeink fejlesztendőek, de úgy, hogy az autentikussághoz tudjuk a fogyasztható tartalmat generálni, vagyis valós élményt közvetítsünk.
Élményakadémiától az élményzuhanyig
A Kodolányi Főiskoláról is több szerző teszi a művet mindennapi használatúvá, és tankönyvvé is egyben. Rátz Tamara, a főiskolai tanár, a Turisztikai és Gazdaságtudományi Intézet igazgatója ajánló soraival indul a kötet, és Horváth Endre docens, részletes tanulmányában már az előbb említett élmény szón is mintha túlmutatna. A tematikus utakkal foglalkozó elemzés megmutatja, mi van az élményeken túl, elvezetve bennünket a testi- lelki átalakulás, vagyis a változás ígéretéhez. Ahogy alcíműnk is utal erre, ma már minden az élmény szó körül forog, a szerző, közgazdaként arra mutat rá, hogy az élménygazdaság után most valami más jön: a transzformációs gazdaság, vagyis kulturális attrakcióinkat is a változás paradigmája köré érdemes építenünk, talán még akkor is, ha a változás nem minden esetben generál pozitív asszociációkat, míg az élmény szó igen.


Kimaradt a fesztiválturizmus?
Ez a kötet valóban nem tárgyalja, de jön, jön, jön! A Corvinuson ugyanis ezt külön tantárgy keretében oktatják, és folynak az előkészületei annak a kötetnek, ami részleteiben tárgyalja a fesztiválokat is. De, hogy mit jelent az, hogy a bármikor hozzánk érkező látogató mindig sokszínű programokat kapjon akár a fesztiválok, nagyrendezvények és előadások keretében, sőt, magukat az intézményeket is megismerhessék kívül-belül, erről már Nyúl Erika, a Zeneakadémia társadalmi kapcsolataiért felelős igazgatója beszélt. Elemzésében halhattunk arról a dilemmáról is, hogy míg a kultúra nonprofit alapokon, állami szerepvállalással, közbeszerzésekkel teszi a dolgát, addig a hozzá kapcsolódó turizmus kőkeményen profit- orientált tevékenység. Még mi is tanuljuk e két terület összefésülését, és a szakadékok feletti hidak építését, a kulturális intézmények is meg kell tanuljanak bizonyos dolgokat az üzleti szférából, mint ahogyan a turisztikai vállalkozások is jó, ha tudják, mit és kinek ajánlhatnak és van számos jó példa is már. De, hogy melyek ezek, milyen úton-módon jutottak el a sikerig, és ez a két rendkívül összetett terület, hogyan kapcsolódik egymáshoz és egészíti ki egymást, arról akkor kapunk teljes képet, ha fellapozzuk az igényes kivitelben megjelent 380 oldalas kötetet.
Szakmai utazás, élvezetes olvasmányokon át
Izgalmas szakmai utazásra és élvezetes olvasmányélményre számíthatnak tehát mindazok, akik nem rég kezdtek érdeklődni a terület iránt, de azoknak is tartalmas szakmai anyagot ad a kiadó kezükbe, akik évek, évtizedek óta tevékenykednek a kulturális turizmus területén. Néhány izgalmas kulcsszó a tartalomból: vidéki örökség, mobil applikációk, film, innováció, szocialista örökség, új imázs, alternatív túrák, romkocsmák, Pannonhalma, Zsolnay. A szerzők a következők: Ásványi Katalin, Bodnár Dorottya, Bozóky Anita, Dávid Lóránt, Fehér Zsuzsanna, Horváth Endre, Irimiás Anna, Jancsik András, Jászberényi Melinda, Káel Csaba, Kiss Róbert Richárd, Kulcsár Noémi, Márta István, Melanie Smith, Nagy Katalin, Nemes Andrea, Nyúl Erika, Piskóti István, Puczkó László, Reményik Bulcsú, Száraz István, Várhelyi Tamás, Vígh Viktória, Veiland László és Zátori Anita. A Horváth Gergely, Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettesének bevezetőjével megjelent kiadvány megvásárolható a kiadó webáruházában is: a www.nktk.hu címen.
Bódis Gábor , Hungary NEXT Tourism Destination Marketing
http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/a_kulturalis_turizmus_sokszinusege

2014. április 24., csütörtök

Könyvfesztiválra

Három dologról szeretnék ma beszélni. Az első az, hogy mi van az élményen túl. A második a változás paradigmájának nyelvi lenyomatai. A harmadik pedig a testi, szellemi és lelki átalakulás ígérete, ahogy az megjelenik a tematikus utak köntösében.

1. 25 éves voltam, amikor kéziratot készítettem A turizmus új definíciója címmel a Corvinus (akkor még BKE) doktori programjában. Közel 20 év telt el azóta, de a mai napig emlékszem arra, milyen szkeptikus voltam én magam is a felfedezéssel kapcsolatban. Arra jöttem rá, hogy a turizmus célja az élményfogyasztás. Jobban le tudtam írni az egész megfoghatatlan jelenséget azzal, hogy milyen élményt is keresnek a látogatók, mint a korábbi demográfiai vagy motivációs szegmentálás.

A kézirat sokáig nem jelenhetett meg, mert nem illett az uralkodó paradigmába. Majd amikor 1998-ban a Harvard Business Review-ban megjelent az élménygazdaságtant elemző cikk, az én kéziratom is napvilágot láthatott előbb a Turizmus Bulletin, majd a Magyar Tudomány hasábjain. Csak 4 évet kellett várnunk rá.

Azóta, 15 év alatt marketingeseink leleményesen beépítették az élmény szót minden lehetséges szóösszetételbe, az élményakadémiától az élményzuhanyig. Tessék csak rákeresni a Google segítségével, én is azt tettem. De van-e valami az élményen túl?

20 év elteltével már óvatosabb az ember, és jobban körülnéz, mielőtt lép egyet előre. Az élménygazdaságon túl a transzformációs gazdaság következik. Lehet, hogy képesek vagyunk a turizmus keresletét is a változás iránti igény mentén újra definiálni?

2. Merem remélni, hogy igen. A most megszületett könyv VI. elméleti fejezete éppen erről szól. Eredetileg a könyv II. fejezetének szántam, de nem meglepő módon hátrébb sorolódott. Nem az uralkodó paradigma, a közmegegyezés szerint próbálja bemutatni a (kulturális) turizmus típusait, hanem a keresett változás dimenziói mentén. Túl korai lenne megint új definíciót javasolni?

Két évtizede a keresett élmény típusai mentén definiáltam a turizmust, úgymint az egyedüllét - társaság, nyugalom - izgalom, természetes - épített környezet kontinuumai. Most arra voltam kíváncsi, meg  tudom-e ezt oldani a keresett változás tipizálásával, testi, szellemi, lelki dimenziókat vizsgálva.

Mindebben leginkább a magyar nyelv sietett segítségemre. Az üdülés szó ugyanis magában hordozza változást jelző -ul, -ül képzőt. Az általam tanulmányozott nyelvek többségében a pihenést, nyaralást, turizmust jelentő szavak leginkább a valahová történő visszatérést, vagy a valahonnan történő eltávolodást jelzik, esetleg azt, hogy megfordulunk valahol (recreation, Entspannung, otdykh, tourism).

3. A keresett változást mind testi, mind szellemi, mind lelki síkon meg tudjuk ragadni a VI. elméleti fejezetben, és a XVIII. esettanulmányban, mely a kötet záró fejezete. Hiszen aki üdül, az átalakul ezek segítségével (Figyeljük az -ul, -ül képzőket!). Szándéka szerint megszépül a plasztikai sebész páciense... Tanul a cserediák... Megtisztul a zarándok. Testi, szellemi, lelki változást tapasztal.

Meggyógyul, felfrissül, megújul, tehát átalakul a látogató. A motiváció, ami az élményen is túlmutat, maga a változás. Ha helyi, térségi, országos és globális szinten keressük a versenyben a továbblépést, fontoljuk meg ezt az irányt! Kulturális termékeinket, akár tematikus útjainkat fogalmazzuk, szervezzük, kínáljuk és építsük a változás paradigmája köré a transzformációs gazdaság kihívásainak megfelelően!

Majd 20 év múlva nézzünk vissza... és újra előre!

2014. április 17., csütörtök

Hiánypótoló turisztikai könyv született

http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/hianypotolo_turisztikai_konyv_szuletett

A kulturális turizmus sokszínűsége címmel – mintegy 25 szerző közreműködésével – jelenik meg egy turisztikai témájú kötet, melyet a könyvfesztiválon mutatnak be.
Prof. Dr. Michalkó Gábor szavaival élve: „ A kötet hiánypótló, szellemisége, szakmai mondanivalója teljes mértékben megfelel a legkorszerűbb turizmológiai, kultúra- és menedzsmenttudományi elvárásoknak. Az egyes fejezeteket olyan szakemberek neve fémjelzi, akik hitelesen, a turizmus modern, transzdiszciplináris fogalomrendszerében gondolkodva adják közre a turizmus és a kultúra szimbiózisának egy-egy szegmensét.
A könyv elméleti fejezetekből és esettanulmányokból áll – ez utóbbiak témája nagyon szerteágazó: romkocsmák turizmusa, alternatív városnézések Budapesten, filmturizmus, mobilapplikációs eszközök az örökségturizmusban, ipari turizmus, stb .

A könyv bemutatója a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében április 25-én lesz megtartva. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A bemutató előadói Prof. Dr. Michalkó Gábor (MTA CSFK Földrajztudományi Intézet), Dr. Jancsik András (egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem), Nyúl Erika (társadalmi kapcsolatok igazgató, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) Káel Csaba MÜPA vezérigazgató, Dr. Jászberényi Melinda (egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem), Dr. Horváth Endre docens, Kodolányi János Főiskola.
Moderátor: Dr Jászberényi Melinda, a könyv szerkesztője.
A kötet hamarosan megvásárolható lesz a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadónál 3.990 forintos áron, a diákok pedig kedvezményesen, 2.990 forintért vehetik meg.
A könyvbemutató időpontja: 2014. 04. 25., 14:30-15:30

Helyszín: Millenáris – XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Cím: 1024 Budapest, Kis Rókus utca 16-20., B épület, Hess András terem
(forrás: Turizmus Online )

2014. április 13., vasárnap

A kulturális turizmus sokszínűsége

A kulturális turizmus sokszínűsége
A kötet hiánypótló, szellemisége, szakmai mondanivalója teljes mértékben megfelel a legkorszerűbb turizmológiai, kultúra- és menedzsmenttudományi elvárásoknak. Szerzőgárdája – a témához illeszkedően sokszínű – egyrészt a kutatói, oktatói oldalt, másrészt a kultúra és a média területét reprezentálja. Az egyes fejezeteket olyan szakemberek neve fémjelzi, akik hitelesen, a turizmus modern, transzdiszciplináris fogalomrendszerében gondolkodva adják közre a turizmus és a kultúra szimbiózisának egy-egy szegmensét. A feldolgozott témák izgalmasak, a turizmuskutatás és a turizmusipar fő áramlatához tartoznak, a szövegezés stílusa a tudományosság és a közérthetőség kritériumának egyaránt megfelel.
Dr. Michalkó Gábor
Szerkesztő: Jászberényi Melinda 
Tartalomjegyzék:
Ajánló 
Bevezető
I. A kulturális turizmus elméleti háttere
II. Kulturális turisztikai termékek, turisztikai attrakciók
III. Kulturális turizmus az Európai Unióban
IV. Kultúra és versenyképesség a turizmusban
V. Örökségturisztikai attrakciók menedzsmentje
VI. Kulturális turizmus és a transzformációs gazdaság
VII. Városi turizmus és kultúra
VIII. Vidéki kultúra és örökség Magyarországon
Esettanulmányok
I. Turisztikai attrakciók megjelenítése − mobil applikációk, digitális eszközök
II. Az ipari örökség megjelenése a kulturális útvonalak között – innováció vagy „csupán” termékfejlesztés?
III. A Nagy Háború örökségének turisztikai menedzselése
IV. A film hatása a kulturális turizmusra
V. A thanaturizmus fejlesztési lehetőségei Kelet-Közép-Európában
VI. Turizmus és a kulturális intézmények
VII. Budapest: Szocialista örökségből kulturális főváros?
VIII. Budapest – kultúra − új image
IX. Ludwig Múzeum – A kortárs képzőművészet fellegvára
X. Alternatív városnéző túrák Budapesten
XI. Romkocsma-turizmus
XII. Kulturális városimázs-építés
XIII. Az Európa Kulturális Fővárosa Program
XIV. Hazai kulturális turizmushoz kapcsolódó programok
XV. A Vár szerepe Eger kulturális turizmusában
XVI. A Pannonhalmi Főapátság turisztikai fejlesztései
XVII. A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed
XVIII. A tematikus utak jelentősége a kulturális turizmusban

Szerzők

Bodnár DorottyaPhD hallgató, Gazdálkodástudományi Kar, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Ásványi KatalinTudományos segédmunkatárs, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. habil habil Dávid LórántIntézetvezető főiskolai tanár KRF Turizmus és Idegennyelvi Intézet
Dr. Horváth EndreFőiskolai docens, Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszék
Dr. Irimiás AnnaGeográfus, turizmuskutató, főiskolai docens, Kodolányi János Főiskola, Turizmus Tanszék
Dr. Jancsik AndrásEgyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Jászberényi MelindaEgyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Kulcsár NoémiFőiskolai adjunktus, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
Dr. Melanie SmithSenior kutató, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
Dr. Nemes AndreaA Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának főosztályvezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense és az Európai Bizottság Turisztikai Tanácsadó Testületének (TAC) tagja.
Dr. Piskóti IstvánIntézetigazgató, tanszékvezető, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing Intézet, Turizmus Intézeti Tanszék
Dr. Puczkó LászlóIntézet vezető, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
Dr. Reményik BulcsúFőiskolai docens BGF Turizmus Intézeti Tanszék
Dr. Várhelyi TamásGazdasági főigazgató, főiskolai tanár, Eszterházy Károly Főiskola
Dr. Kiss Róbert Richárd Turisztikai újságíró, egyetemi oktató, PhD.
Fehér ZsuzsannaKommunikációs és marketing igazgatóhelyettes, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Káel CsabaVezérigazgató, Művészetek Palotája
Nagy KatalinTurisztikai szakértő, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing Intézet, Turizmus Intézeti Tanszék
Nyúl ErikaTársadalmi Kapcsolatok igazgató, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Száraz István A We Love Budapest alapítója
Vígh ViktóriaÚjságíró, We Love Budapest
Zátori AnitaTudományos segédmunkatárs, PhD jelölt, Budapesti Corvinus Egyetem

http://nktk.hu/termek/a_kulturalis_turizmus_sokszinusege/