1. Köszönöm a meghívást Molnár Gabriellának. A mai alkalommal arról szeretnék beszélni, hogy az hazai utazásszervezők és utazásközvetítők számára miben látom a piaci növekedés egyik legnagyobb tartalékát. Mindannyian küzdünk a piac szűkülése majd a mostani átrendeződése miatti nehézségekkel. Vörös óceánon hajózunk, csatákat vívunk. De valahol ott van a békés, kék óceán is. Ez pedig a helyi márkák felépítése és értékesítése.
Az elmúlt évek során a turizmus fejlődésében a hazai turizmus erős lendületet kapott. Ez köszönhető a 2010-11-es időszakban előkészített és bevezetett Szép-kártyának, és a 2011-12-ben előkészített és bevezetett Erzsébet-utalványnak.
Jelen helyzetben a tartalékok azonban nem a belföldiek itthoni vagy kiutazó forgalmában vannak. Jelentős területi egyenlőtlenség áll fenn továbbra is a beutaztatásban. Továbbra is a Budapest-Közép-Dunavidék és a Balaton régió adja az aktív nemzetközi turizmus forgalmának közel kétharmadát, és mindezt igen szezonálisan.
Mit várhat jelen helyzetben az utaztató szakma? Az állami intézkedések sorában következik majd a régóta várt turizmus törvény, amely a szakma alappilléreit helyezi el, de ennek megjelenése még nem ismert. Folytatódik a TDM-szervezetek megalakulása, és ezek száma már 100 körüli. Ad-e ez ugyanakkor annyi többletforgalmat, mint amennyit szeretnénk?
Bizonyosan nem. A többletbevétel, a többletértékesítés leginkább egy egzotikus, felderítetlen, ma még óriási növekedési tartalékkal rendelkező piacon található. Ez pedig a magyar vidék. A MUISZ adatbázisában keresgélve azt találtam, hogy a 138 regisztrált iroda közül csak néhányan jelenítik meg Magyarországot kiemelt úti célként. Ugyanakkor 89-en foglalkoznak beutaztatással is.
Ez csak azt jelenti, hogy még sokan nem jelenítjük meg azt a kínálatot, amely hozhat plusz keresletet, és hozhat plusz jövedelmet. Azt sem akarom ezzel mondani, hogy ugorjunk fejest egy nyilván szakmai indokok miatt korlátozottan megjelenő piacba, de keressük meg, hol van a növekedési potenciál.
2. Ez pedig szerintem a helyi márka. És elöljáróban annyit mindenképp fontosnak tartok elmondani, hogy a helyi márka építésébe szerintem nekünk nem akkor kell bekapcsolódnunk, amikor már készen van. Nem az értékesítés és a marketing szakasza az, ami sikeressé teheti ezeket az elképzeléseket, hanem az, ha a szakemberek már a termékfejlesztés szakaszába is bekapcsolódnak.
És hogy ezt sikeresen tehessük meg, ahhoz a tagok egységes fellépése szükséges. Éppen ezért van szükség stratégia kidolgozására ahhoz, hogy a vidéki, helyi márkákat sikeresen tudjuk értékesíteni. Ha így döntünk, akkor már a termék kialakításakor be kell kapcsolódnunk, hiszen az értékesítés sikeressége a termékfejlesztéskor dől el.
Egy barátom a hétvégén egy bejegyzésben találóan írta: senki sem akar tavalyi trendeket követni. Éppen ezért én három helyi márkaépítési tapasztalatomról szeretnék beszámolni. Mindhárom projekt idei, 2014-es. Az egyik már teljesített, elindult projekt, a másik még folyamatban lévő fejlesztés, a harmadik most indul. Budakesziről, a Baranyai Hegyhátról és Bácskáról szeretnék beszélni.
3. Budakeszin idén februárban a szokásos elegáns stratégia műhelymunka helyett nyilvános, nyers, éles, de eredményes vita folyt a helyi márka továbbfejlesztéséről. A stratégiai terv leadása előtt, sőt már a négy alkalommal megrendezett Budakeszi Turisztikai Fórum közben is elkezdték megvalósítani az akcióterv egyes elemeit. És hogy miért? Azért, mert a műhely egyik kifejezett célja az volt, hogy erősítse a kihasználatlan szinergiákat is. Kellett a fórum ahhoz, hogy a helyi művész találkozzon a helyi szállodással. Az első helyet keresett állandó kiállításának, a második az üres lobbit akarta megtölteni élettel.
Volt azonban a kibontakozó tervezésnek egy visszatérő motívuma. Az egyik résztvevő élesen hangsúlyozta, hogy csinálhatunk itt mi akármilyen tervezést, de csomagok nélkül nem jutunk semmire. Csomagok kellenek. Nekem meg ez a vacsora kellett ahhoz, hogy rájöjjek, stratégia partner kell ezeknek a településeknek. Ahol megkezdődik a helyi értékek feltárása és helyi márkába emelése, sokszor hiányzik ennek szigorú szakmai kontrollja. Elindult a munka, eredményei szemmel láthatóak, de a következő szint a termékfejlesztés továbbvitele, profi csomagok kialakítása.
4. Baranya Hegyhát térségének települései összefogtak, és a turisztikai fejlesztési lehetőségeket igyekeznek megragadni. A tervezők között van olyan, aki utazásszervező fiatal kolléga. A résztvevők többsége azonban olyan vállalkozó, akik sikeres vállalkozásuk mellett kezdenek turisztikai tevékenységbe. Agrárvállalkozók terveznek állatsimogatót, nyitnak kávézót, rajzolnak kerékpáros térképet.
A stratégiai tervezés folyamatában, amikor ahhoz a részhez érünk, hogy a stratégiai partnereket soroljuk fel, nagyon sokféle szervezet, intézmény, egyetem, szakértő, tanácsadó neve megjelenik stratégiai partnerként. Még nem találkoztam olyannal, hogy spontánul megjelent volna az utazási iroda, az utazásszervező, aki pedig néhány kilométerrel odébb a nagyvárosban azon gondolkozik, mivel bővíthetné a kínálatát. Én ebben látom a kihasználatlan lehetőséget.
5. Bácska déli része az elszakított középvárossal, Szabadkával szerves turisztikai egységet alkothat az ökoturizmus és az aktív turizmus számára. Családosok, kerékpárosok gyönyörű úti célját fejlesztik. A stratégia nemcsak a helyi gazdaság, hanem a helyi hagyományok és a helyi környezet fejlesztését is megalapozza. A tervezés jelen szakaszában Kelebia központtal Naturpark kialakítása van folyamatban. 8-9 Naturpark van az országban, és ez egy újabb kezdeményezés, amely a környezet fejlesztésére alakult egyesület formájában jelenik meg.
A Naturpark kialakításának első szakaszában is alapvető szakmai kérdések merülnek fel. Merre haladjanak az útvonalak? Hol legyenek a szálláshelyek? Milyen étkezésre van szükség? Milyen lesz a kereslet? Hogyan alakul a fenntarthatóság. Itt is szakmai partnerre van szükség, de nem csak a meglévő helyi szakemberre - ez itt is adott - hanem kiterjedt értékesítési tapasztalatokkal rendelkező szakmai partnerre.
6. Mi tehát a feladatunk? Az, hogy sikeresen kapcsolódjunk be a helyi márkákat építő stratégiai elképzelésekbe, a stratégia kialakításába. Ezt megtehetjük saját magunk is, közvetlenül megkeresve saját környezetünk döntéshozóit. De megtehetjük úgy is, hogy a MUISZ égisze alatt kialakítjuk ennek a stratégiának a végrehajtási lépéssorozatát. Mindkét választás jó választás. És van egy harmadik választás is, hogy nem lépünk egyelőre ebben ez irányban. De azt nem tanácsolom, hiszen ezzel elszalasztjuk a kék óceán adta lehetőségeket.
És hogy én melyik utat járnám? Igazán akkor lehetünk sikeresek a stratégiájukat építgető helyi közösségek számára, ha mi is egységes, közös MUISZ-stratégia mentén lépünk fel.
Köszönöm a figyelmet és várom hozzászólásaikat, kérdéseiket.
