http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=index_kapcsolodo&nID=471678
Nem szűnik a bizonytalanság a Széchenyi Pihenőkártya körül. Lapunk információi szerint egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a konstrukció az üdülési csekk helyébe léphet - állítólag annál szélesebb körű használhatósággal.
Eddig viszont még az sem dőlt el, plasztik lesz-e vagy egyszerű utalvány. Pedig Horváth Endre, az NGM gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára szerint a koncepció már tárcaközi egyeztetésre került.
Horváth ezt Az Utazó magazin díjátadó ünnepségén (a magazin olvasói, a szakma képviselői és üzletemberek szavaztak arról, hogy 2010-es teljesítményük alapján mely turisztikai szolgáltatók voltak a legjobbak) mondta el. Mint kifejtette: a pihenőkártya bevezetésének célja a turizmusban a multiplikátor hatás beindítása, új turisztikai értékek megteremtése.
Az eseményen Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke arról beszélt, hogy a nehéz helyzetben lévő turisztikai szektor és a hotelszakma számára kézzelfogható segítséget jelent az üdülési csekk adótartamának idei, 25-ről mintegy 19 százalékra csökkentése, a legfontosabb húzóerőt azonban a Széchenyi Pihenőkártya jelentheti majd. Ez a plasztik a szakma várakozásai szerint akár 30 százalékkal is növelheti a belföldi keresletet.
Tény, hogy a pihenőkártya igen attraktív eleme lehetne a cafeteria-rendszernek, az üdülési csekkhez képest ugyanis csaknem négyszeres a kedvezményes keret nagysága - a minimálbér helyett évi 300 ezer forint. Ez alapján pedig a szakma által várt 30 százalékos megugrás még alábecsültnek is tűnik.
A késlekedés arra utalhat, hogy nagy harc folyhat a háttérben, hiszen - éppen a 300 ezer forintos limit következtében - ez jelentős üzletet biztosíthat azoknak, akiket a kormány kiválaszt kibocsátói, kezelői vagy elfogadói feladatokra. Minél inkább húzódik azonban a tartalom kidolgozása, annál inkább elvész erre az évre ez a lehetőség. A dolgozók ugyanis mostanában határozzák meg keretük havi összetételét - általában féléves időszakra. A Széchenyi tehát többnyire legfeljebb a második félévben lehet majd választható, de az sem zárható ki, hogy a céges palettára (a választható elemeket a vállalatok határozzák meg) csak jövőre kerül fel.
A múlt év eleji 54 százalékos mélypontról 63 százalékra nőtt azoknak a kis- és középvállalatoknak (kkv) az aránya, amelyek valamilyen juttatást nyújtanak majd ebben az évben a dolgozók számára - állapította meg a K&H a cégek körében végzett felmérése alapján. A Széchenyi Pihenőkártya - nyilván az azt övező bizonytalanság miatt - egyelőre nem váltott ki túl nagy reakciót a kkv-k körében, csupán egy százalékuk jelölte meg választott juttatási formaként.
2011. január 22., szombat
FALUSI TURIZMUS
http://w3.teol.hu/tolna/kozelet/fekete-ev-volt-ez-szamukra-355159
Jelentősen visszaesett a múlt évben a falusi turizmussal foglalkozók bevétele. Ennek egyik oka az elszegényedés, illetve a tavaly januárban megszüntetett adókedvezmény, mely ezt a réteget sújtotta.
Tavaly átlagosan 43 ezer forintot költöttünk belföldi szállásfoglalásra a szallas.hu internetes szaklap adatai szerint. A belföldi nyaralásra fordított idő nem változott: átlagosan 2,6 éjszakát töltöttek el a vendégek a szállásokon. Az adatok szerint a foglalások 24 százaléka csak egy éjszakára szólt, és a vendégeknek csak a 3,8 százaléka keresett legalább egy hétre szálláshelyet. Varga Zoltán, a szallas.hu ügyvezetője szerint ennek az az oka, hogy az emberek életritmusa átrendeződött, így inkább több alkalommal, de rövidebb időre mennek belföldön pihenni.
Ez az optimizmus nem tükröződik a Tolna megyét érintő adatokból, ugyanis a szállásfoglalások számát tekintve országosan az utolsók vagyunk. Az első négy helyen szerepel Zala, Somogy, Hajdú-Bihar és Heves megye. Az adatokból az is kiderül, hogy bár a legnépszerűbb város tavaly Hajdúszoboszló volt, a megyéket vizsgálva azonban Somogyba és Zalába utaztak a legtöbben, nyilván ebben a Balaton és az Őrség játszotta a főszerepet.
A szálkai Várfy Tiborné a férjével együtt 20 éve foglalkozik falusi turizmussal. Szerinte a legnagyobb érvágást az jelentette, amikor tavaly januártól megszűntették ennek a területnek az adókedvezményét. Ez helyből 17-25 százalékos bevételkiesést jelentett a szállásadóknak, attól függően, hogy vállalkozóként, őstermelőként vagy más formában dolgozott-e. Ugyancsak lényeges, hogy a 2-3 gyermekes középosztály beli réteg, mely eddig szívesen jött vidékre, jórészt elszegényedett, és már nem tud ennyi luxust sem megengedni maguknak. Várfy Tiborné úgy véli, az életbe lépett kistermelői kedvezmény segíthet a helyzeten, vagyis a saját gazdaságban előállított terméket – kolbász, sajt, sonka, csirkehús, gyümölcs, tejtermék, zöldség vagy bor – értékesíteni lehet a vendégeknek.
Jelentősen visszaesett a múlt évben a falusi turizmussal foglalkozók bevétele. Ennek egyik oka az elszegényedés, illetve a tavaly januárban megszüntetett adókedvezmény, mely ezt a réteget sújtotta.
Tavaly átlagosan 43 ezer forintot költöttünk belföldi szállásfoglalásra a szallas.hu internetes szaklap adatai szerint. A belföldi nyaralásra fordított idő nem változott: átlagosan 2,6 éjszakát töltöttek el a vendégek a szállásokon. Az adatok szerint a foglalások 24 százaléka csak egy éjszakára szólt, és a vendégeknek csak a 3,8 százaléka keresett legalább egy hétre szálláshelyet. Varga Zoltán, a szallas.hu ügyvezetője szerint ennek az az oka, hogy az emberek életritmusa átrendeződött, így inkább több alkalommal, de rövidebb időre mennek belföldön pihenni.
Ez az optimizmus nem tükröződik a Tolna megyét érintő adatokból, ugyanis a szállásfoglalások számát tekintve országosan az utolsók vagyunk. Az első négy helyen szerepel Zala, Somogy, Hajdú-Bihar és Heves megye. Az adatokból az is kiderül, hogy bár a legnépszerűbb város tavaly Hajdúszoboszló volt, a megyéket vizsgálva azonban Somogyba és Zalába utaztak a legtöbben, nyilván ebben a Balaton és az Őrség játszotta a főszerepet.
A szálkai Várfy Tiborné a férjével együtt 20 éve foglalkozik falusi turizmussal. Szerinte a legnagyobb érvágást az jelentette, amikor tavaly januártól megszűntették ennek a területnek az adókedvezményét. Ez helyből 17-25 százalékos bevételkiesést jelentett a szállásadóknak, attól függően, hogy vállalkozóként, őstermelőként vagy más formában dolgozott-e. Ugyancsak lényeges, hogy a 2-3 gyermekes középosztály beli réteg, mely eddig szívesen jött vidékre, jórészt elszegényedett, és már nem tud ennyi luxust sem megengedni maguknak. Várfy Tiborné úgy véli, az életbe lépett kistermelői kedvezmény segíthet a helyzeten, vagyis a saját gazdaságban előállított terméket – kolbász, sajt, sonka, csirkehús, gyümölcs, tejtermék, zöldség vagy bor – értékesíteni lehet a vendégeknek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)