Szászi értékek - leirat

Jó estét kívánok, Horváth Endre vagyok, turizmusról fogok beszélni, a Szászi értékekről is fogok beszélni, arról, hogy az, amit eddig elhelyeztek, elkezdtek az évszázadok alatt itt fölhalmozott értékek ezek hogyan tudnak hasznosulni – idézőjelben - , hogyan tud ebből profitálni Szászvár, nem feltétlenül egyébként gazdasági értelemben, hanem inkább a hagyományőrzés, a kultúra megőrzése, a környezet megőrzése szempontjából, tehát óhatatlanul közgazdászként a közgazdaság egészéről is fogok ennek a jelenségnek a turizmuson kívül beszélni, és arról a folyamatról, amit én javasoltam a jövőben. Ez egy olyan bevált módszertan, ami talán használható itt is. Azért mondom hogy talán, mert az hogy Alsómocsoládon, illetve a Hegyháton mi az a munka, amit végeztünk, mert nem pont ugyanazt kell elvégezni, és nem is az a helyes, hogy ha egy külső szakértő mondja meg, hogy merre kell tovább haladni, hanem úgy gondolom, hogy a szakértő szerepe az az lehet, hogy segít ezt a folyamatot mederben tartani, és a jövőre nézve egy kicsit tovább segíteni. Én a ’90-es évek végén, az első Széchenyi tervhez odaadtam néhány olyan gondolatot, amiből az jött ki, hogy Magyarországon nem általában kellene foglalkozzunk azzal, hogy a turizmust fejlesszük, aminek az értelme persze az, hogy a máshol megtermelt jövedelmeket vonzzuk be az országba, vagy egy adott kis területre, hanem meg kell határozni azokat a célcsoportokat, azokat a szegmenseket, azokat a látogatói csoportokat, akiket el akarunk érni. És nem mindenkit várunk persze – idézőjelben mondom ezt csak, hiszen mindenkit várunk – hogy ha vendéglátók vagyunk, vagy meg akarjuk mutatni az értékeinket, de mégis jó az, hogy ha valamilyen konkrét irányba mutatjuk meg és konkrét irányba keressük a látogatókat. Úgyhogy én a turisztikai hasznosításról fogok beszélni, de a szászi értékekről van itt szó, mint ahogy egész este e körül járunk és a turisztikai megközelítés az csak azt mondja, hogy a nyolc különböző kategória, ugye a hét alapkategória és maga a turizmus, vendéglátás kategória rendkívül sok értéket sorol föl. Nagyon szép volt a kisfilm és bennem az motoszkált, hogy vajon mi lenne az a dolog, ami egy percbe beleférhet Szászvárról. Hiszen 136 érték közül kell majd valószínűleg kiválasztani azt, ami egy percbe belefér egy ilyen kisfilmbe, de lehet, hogy csak egy témát, vagy tematikát kell majd kiválasztani, biztos, hogy nem sorolható fel az összes, hiszen éppen csak annyi férne bele, hogy megmutatjuk azt a felsorolást, amit a falon is látunk, úgyhogy erről is fogok majd egy kicsit beszélni, azokról a megfontolásokról, amelyeket érdemes együtt végiggondolni. Akár ma este, akár a jövőben. A füzéri képet tettem ide. Füzéren Horváth Jenő polgármester sokat gondolkozott azon, hogy hogy keltse életre a várat. A program, amit fölhasznált segített abban, hogy újjáépítsék a várat, segített abban is, hogy a konyhát is újra létrehozzák. Füzér tudjátok merre van? Borsod-Abaúj-Zemplén, igen. Egészen fönt a … alatt van.

Nézünk át Szlovákiába. Én négykézláb másztam meg a várat, mert annyira le volt kopva a mészkő lépcső, de megjegyzem én most a facebook-on követem az építkezést, de nem vagyok tőle elragadtatva. Nagyon nagy monstrumot építettek oda föl.

Na most pont ezzel akartam folytatni. Az rendben van, hogy kapunk arra lehetőséget, hogy újjáépítsük a várakat, az a vita most már a múlté, hogy újjá kell-e építeni, vagy hagyjuk, ahogy vannak. Diósgyőrben is az történ, hogy újjá építették. Az igazi kérdés az volt, hogy újjáépült a konyha is újjá épült, de attól vált élővé az egész, hogy ott látogató menedzsmentet – ezt így hívják szakmailag – terveztek, tehát a látogató útját megtervezték a belépéstől egészen végig és azt is megtervezték, hogy hogyan fogják bevonni a vár életébe, hogyan keltik ezt újra életre ezt az egészet, hogyan lesz egyfajta kölcsönhatás egy oda-vissza kommunikáció, tehát nem csak az, hogy mutatunk valamit, mint ahogy én sem csak mondok valamit, hanem örülök az ilyen kiegészítéseket – tehát hogy hogy történik ez a látogatóval. Mert az rendben van, hogy tárolókban mutatunk tárgyakat, az is rendben van, hogy beöltöznek régi – mint ahogy a visegrádi várjátékok … beöltöznek és előadnak különböző lovagi játékokat, tudunk-e még tovább menni? És Füzéren is az történt, hogy beöltöznek a gyerekek, az én lányaim is mikor ott jártunk beöltöztek az apropója persze az volt, hogy valakinek sikerült ebben is segíteni a munkát, és ezzel sokkal jobban bevonják a gyerekeket az ottani életbe, az ottani múltidézésbe. Tehát az a kérdés, hogy tudunk-e egy picit tovább menni és olyat mutatni, ami máshol nincs. Hiszen ahogy említette, újjáépített hatalmas várak ezek, újjáépítik a várat hogyan telik meg élettel.

…ott például minden zsebkendőnyi helyen különleges alji növényzet volt. Én azokat lestem, azért másztam négykézláb. Mohafélék, millió és most azokkal mi történik vajon?

Hát ez egy speciális érdeklődést ... ez egy teljesen tudatos döntés volt, hogy nem úgy általában mutatja a várat, hanem valamit, valami speciálisat, érdeklődést akart kielégíteni. Itt a rajzon egyébként a látogatóközpontnak a rajzát látjuk, ezt 2010. pünkösdkor adták át és a látogatóközpont és a falu helyi márkája és ezt úgy is mondják, hogy szól a brand ez erre épült, egy jól látható dolog, messziről látható dolog. Hogyha megyünk egy picikét tovább, miért érdemes a turizmussal foglalkozni, miért érdemes az értékeket, az értéktárat, az értékőrzők által összegyűjtött, már meglévő értékeket turisztikai szempontból is nézni és ahogy elöljáróban mondtam, ennek három oldala van, az egyik maga a gazdasági előny. A gazdasági előnyök között elsősorban az, hogy a jövedelem emelkedik. Nagyon egyszerű a dolog, máshol megkeresett pénzt hoznak be és költik el Szászváron. Tehát ezáltal egy olyan plusz forráshoz jutunk, ami nem azt jelenti, hogy újra el kell osztanunk azt, amit megkerestünk és a lehető legjobban gazdálkodunk azzal, amink van, hanem én azt mondom, és ez lehet egy cél, ez csak egy általam kigondolt dolog, ezt valószínűleg meg kellene beszélni, hogy lehet-e az cél, hogy ha országosan a munkahelyek 10 %-a jön a turizmusból, akkor egy olyan településen, ahol 400-500 munkahely van lehet-e megcélozni azt, hogy negyven-ötven munkahely folyamatosan a turizmusból legyen, működhessen. Csak az a probléma, hogy ha nem tervezzük a turizmust, akkor nagyon szezonális. Rázúdulnak a településre egy nagy rendezvény alkalmával, majd utána nem történik semmi és egy év múlva megint jönnek a tömegek. Én úgy gondolom, hogy lehetséges ezt kitűzni, csak nem rövid távon, tehát nem lehet egy, kettő, három év alatt ezt elérni, de megfelelően hosszú távra, szerintem tíz évre ki lehet ezt tűzni, egy nagyon ambiciózus célként, akkor, hogy ha ezt akarjuk. Ha akarjuk, hogy a megtartó ereje a településnek növekedjen. Nem mindre megoldás a turizmus, de én azt hiszem, s abban vagyok biztos, hogy 10 %-ban megoldás az olyan ág, mint az egyéb a termelés, a kereskedelem, a szolgáltatások adják teljes működést, de ebből egy pici részt … a turizmus. És ebben az a jó, hogy ezek mind helyben megteremthetők. A másik ilyen társadalmi elem egyébként, amit felírtam a hagyományok megőrzése, de erről nem sok szó esett. Egyszerűen attól, hogy ezt megmutatjuk, és ráébredünk arra, hogy ez érdekes lehet valaki másnak, nekünk is az az érzésünk keletkezik, hogy ezt érdemes volt idehozni, érdemes volt megmutatni, mert ez egy olyan érték, amit mi természetesnek veszünk. A bányász életről szóló beszámoló az nem csak hogy megható volt, de egy olyan dolog, ami Magyarországon kevés helyen élt így tovább. Én azért értek ezzel egyet, hogy továbbvigyük, hiszen erről beszélünk, ezt látjuk, ezt visszük tovább. Egy biztos, Lengyelországban én voltam olyan turisztikai konferencián, ott a föld alatt rendeztek, ott esküvőket rendeznek, mert ott szerencsés helyzet van, hogy megvannak még ezek a helyek és nincsenek betömve, és megvannak azok a helyek, ahova le lehet menni és körül lehet nézni. Ezt ugyanígy itt nem lehet megcsinálni, de nem is szabad ugyanazt megcsinálni, mint máshol csináltak. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan hagyomány, a bányász hagyomány, ami megmutatható, és hogyha azt gondoljuk, hogy ilyen van máshol nem hiszem, hogy van máshol ilyen hagyomány. Lehet, hogy a tárgyi emlékek nincsenek, de bennünk megvannak az emlékek és a hagyományok bennünk mindig megvannak, a saját hagyományaink. A következő a környezeti értékek. Az érték listán az első talán a falon a bor, a sajt, a méz és elfelejtettem a negyediket. Az elsőt. Igaz. Valahol ott van az elején. A szóda, elfelejtettem a negyediket. A szóda. A szódának van egy nagyon erős kampánya Budapesten. A fröccsnek van egy nagyon erős kampánya, ezért egyre több fiatal és külföldi - ahogy a pálinka is visszajött a nem megbecsült hagyományok közül egy megbecsült hagyománnyá - ugyanúgy a fröccs és a szóda is elkezdett visszajönni, tehát ezek is olyan értékek, amelyek megint meglévő értékek, csak valahogy nem gondoltuk azt, hogy ez valami különleges lenne. És újra kezdünk erre ráébredni, hogy ez különleges. Én majd egy kicsit mélyebben azért fogom ezt elemezgetni, hogy persze van máshol is van méz, máshol is van sajt, máshol is van szóda, vajon ez egy olyan érték, amire lehet építeni? Ez egyedi, hát ez annyira azért nem egyedi, de biztos valahol lehet találni amiben egyedi. A Hegyháton dolgozva ott is találunk olyan dolgokat, amik egyediek, vagy Budakeszin is találtunk olyan recepteket, mint ahogy itt is megjelent egy korabeli recept, lehet, hogy itt már ez elindult a recept gyűjtés Budakeszin, ez megint nem az én ötletem volt, de az ő egyik ötletük ez volt, hogy gyűjtsük össze a recepteket és adjuk ki. Ami a kiadást azt is jelentette, hogy egyszerűen megjelenítjük valahol. Nem tudom ez elindult már egy ilyen fajta gondolkodás?

Én a nőegyletnek javasoltam egyszer anno a dolgot.

Ezek a kézzel írott régi szakácskönyvek. Lehet, hogy van belőle egy-kettő.

Talán jövőre. …

És én úgy gondolom, sok ilyen hagyomány van, sok ilyen környezeti előny van, aminek az az előnye, hogy nem ide szállítunk máshonnan tehát nem növeljük a környezetterhelést, hanem védjük a környezetünket gyakorlatilag azzal, hogy vissza, hogy itt helyben fogyasztjuk el azokat a termékeket is, és idehozunk másokat, hogy ők is ezeket fogyasszák. A stratégia szó az néha azt kell, hogy mondjam lehet, hogy szitokszó. Méghozzá azért, mert a legtöbbször egy olyan dokumentumot jelent, ami nagyon hosszú, lehet, hogy több száz oldalas, elkészül hívják ezt koncepciónak is, aztán fölkerül a polcra. Az a baj vele, hogy általában nem kézzelfogható. Ahogy én használom a stratégia szót, az egy ilyen húsz évvel ezelőtt általam az amerikaiaknál megtanult lépéssorozatra bontás. Hogy valamit el akarok érni, kitűzünk egy célt, amiről beszéltem, tíz évre, és megnézzük hogy egy év alatt mit tudunk ezért tenni. Nagyon sok ilyen javaslat fog most elhangozni már, amik mind a négy irányba mutatnak, én azt tartom fontosnak, hogy ez kézzelfogható, mérhető legyen. Hogyan profitál belőle Szászvár, ha ezt és ezt megcsinálja. Sokszor előfordul az is, hogy nem fog előfordulni, hogy nem közösen készül. Illetve nem minden érdeket mérlegel, ez megint itt nem fog bekövetkezni. De volt olyan település, ahol egy ilyen együttgondolkodásnál találkozott először a kultúrház vezetője illetve a szálloda vezetője és aztán egy nagyon pici eredmény ott az volt, egymás prospektusait … Vagy egy másik településen egy festőművész kereste az életmű kiállításnak a helyét, közben a szálloda nem tudott mit kezdeni az üres előtérrel. Ezek olyan pici dolgok, amelyek itt valószínűleg sokkal jobban működnek, mint máshol, megyek is tovább. Nincs forrása …, hogy nincs felelősségvállalás. Hogyha jól csináljuk ezt a közös tervezést, akkor nem az van, hogy azt mondjuk, hogy mi kéne a hivatalnak csinálni, hogy mit kéne a vállalkozónak, a civileknek mit kéne, hanem a tervező csapatban mindenki eldönti azt, hogy a következő egy évig mi az az egy dolog, amit ő felvállal és végigvisz. És úgy gondolom, hogy fontos, hogy legyen mindig egy felelős, aki ezt fölvállalja, és legyen egy határidő is, hogy év végéig ő ezt végig viszi, és aztán a következő évben megint kitalálni olyan dolgokat, amik előre visznek. Ezért ez jelenti azt, hogy elérhető távolságon belül van, illetve itt valószínűleg szintén nem fordulhat elő, hogy nem ismert a stratégia. Tehát stratégia alatt én egy közösen végiggondolt lépéssorozatot gondoltam ahol is összehangoljuk a különféle erőfeszítéseket, tervezhetővé tesszük az értékeink turisztikai szempontból a bemutatását. És egész évben tudunk valamilyen kínálatot nyújtani a gazdasági, a kultúra a hagyományőrzési, illetve a munkahely teremtési előnyökkel együtt. Tehát ez akkor tud működni, ha nem egy külső tanácsadóé a stratégia, hanem az …. döntéssorozat, nem is az önkormányzaté, a nagyvállalkozóé, a kisvállalkozóé, a civileké, vagy a lakosságé, hanem ezek mind együtt….. Az eredmény. Én azt gondolom, hogy a legapróbb trükk, de mégis a fönntarthatóságot az alapozza meg, hogy sokszor értem ezt a szót, hogy … az alapozza meg, hogy ha az előbb elmondottak szerint úgy állunk föl egy tervezési alkalomból, hogy azt mondjuk, hogy én ezt és ezt fogom végig csinálni. Ettől lesz fönntartható. Ez nem magamnak kívülről jön, valamilyen indikátor idézőjelben a fenntarthatóság, hanem belülről fog jönni. És hát aztán visszatérve arra, hogy 136 érték van legalább a kezünkben, de szerintem 1360 értéket is össze lehetne gyűjteni a következő években, de mégis, amikor kifelé kommunikálunk, ez túl sok. Miskolc példája szerintem nagyon jó. Miskolcon nőttem egyébként föl, és mindig kérdezték, hogy milyen Miskolc. És mondtam, hogy hát a környéke szép. Mert ott van Lillafüred, a kisvasút, ott van Miskolc-Tapolca. Vagyunk miskolciak a nézőtéren, rajtam kívül is. Ugye azt szoktuk mondani, hogy szép a környéke. És akkor Ómassa és Bánkútról nem is beszéltem. És amikor a miskolciak elkezdtek dolgozni pár évvel ezelőtt azon, hogy kitaláljanak egy logot, akkor nem a logoról volt szó és nem is adták ki egy külső tervezőnek, vagy nem is az interneten keresgéltek logot, hanem valami egy dolgot akartak kiragadni, ami nincs máshol. Vajon mi lehet az a dolog? És most kérdezném a miskolciakat. Ez a barlangfürdő. Ugye ezt fejezi ki. Mert mennyi minden van ott is, rengeteg, területileg is óriási város és …, de egy dolgot ragadott ki. Tehát a gond az a sok értékkel, hogy nem tudjuk egyszerre mindet megmutatni akár egy filmen belül, akár egy bármilyen grafikus megjelenítésen, valahogy meg kell találni azt az egy témát, ami köré aztán építjük a többi programot, látnivalót, ami egy ilyen meghívó levélként tud működni. Mi bennünk a különleges? Mi az egyedi adottság? Én azt szoktam javasolni, hogy a munka az úgy folyjon, hogy a csapat két napra üljön össze, és gondolja ezt végig, és mindjárt mondom a részleteket, hogy miért érdemes végiggondolni. Teljes elszigeteltségben gondoljuk ezt ki. Elmondtam, hogy vegyen benne részt mindenki és hát ennek négy szakasza van. És az első szakaszhoz, a helyzetértékeléshez tartozik, valójában az, amikor fölsoroljuk az értékeinket és egy leltárt hozunk létre, és azt mondjuk, hogy ezek azok az értékek, amelyeket szeretnénk megmutatni. De olyan értelemben is helyzetértékelés a turizmus szempontjából, a turizmus szakma szempontjából, hogy szeretnénk-e egyáltalán a turizmust. Azért nem hívjuk idegenforgalomnak, mert nem csak az idegeneknek szól, hanem nekünk is szól, tehát ahogy létrehozunk valamit az nekünk is szól, nekünk is programot jelent nem csak munkát, hanem szórakozást és elfoglaltságot, és közösségi lehetőséget. De a kérdés az, hogy ha akarunk vendégeket, akkor hol tartunk most, mennyi vendég érkezik most hozzánk? Hány napot töltenek itt? Ezt hívják vendég éjszakának. És mit akarunk elérni? Mennyi kínálatunk van egyáltalán? Van 17 helyünk itt helyben, önkormányzati helyszín van tíz panzióban, ezen kívül van egy csomó lehetőség, amit vagy kihasználunk, vagy nem. Ezeket a saját helyszíneink. Én csak példaként hozom a falusi turizmust, de falusi turizmusnak hívnak minden olyan lehetőséget, ami falun történik, és nagyon sokszor magánszállásokon, például a saját szálláshelyeiken és meg is jelenítik az úgynevezett airbnb portálon amire most vagy lecsap a NAV vagy nem, de tény, hogy ha valaki oda felrakja a saját házáról azt az egy szobát, vagy egy ágyat, akkor az ott fönt van a kínálatban. Most megnéztük délután, a legközelebbi az hol is volt? Mit találtunk? Kárászon. Ők csinálják. Tehát ha valaki idejön, akkor marasztaljuk-e vagy csak ugorjon ide egy napra, nem baj az, ha csak azt mondjuk hogy kirándulók, úgy hívják ezt a statisztikába, kiránduló az, aki idejön, de aztán máshol száll meg, de biztos hogy jobb a hatása, és több a hatása, jobban megismerkedik a helyszínnel, hogyha nem megy haza. Még csak akkor is, ha csak két órát …, mint én, de biztos, hogy érdemes itt maradni és jobban megismerni, hogy kicsoda. De ehhez kínálat kell. Tehát hol tartunk most ebben. Aztán mi a cél? Van-e ilyen közös célunk? Akarunk mi ezzel foglalkozni és ezt is végig kell rágni, meg kell beszélni, mindenkinek  a bevonásával? Akarunk-e ide idegeneket? Az biztos, hogy nem akarjuk azt az utat végigjárni, hogy egy nagy rendezvény, idezúdulnak több ezren, majd rájövünk, hogy inkább csináljunk évente 4 rendezvényt, vagy rájövünk pár év múlva, hogy inkább csináljunk évente pici dolgokat és akkor nagyon egyenletesen jöjjenek, mert akkor lesz elég parkolóhely, lesz elég asztal, ahova le lehet ülni, és lesz elég szálláshely. Mi a célunk? Ez mind szép, de … és ők is valamit csinálnak. Nézzük meg azt, hogy mi miben különbözünk tőlük. S a negyedik, ez, amiről már beszéltem írjuk le, hogy mi az ami jól lehetne csinálni, mit tegyünk most. Van egy kis falu a Zalában, Zalaszentmárton és hát ők nagyon nem … nem talált túl sok egyedit, de rájött arra, hogy a Szent Márton úton fekszik, ismerős? És ő azt monda, oké rendben, de hát ez egyedi? Hát annyi település fekszik Szent Márton útján, meg van mondjuk Mária út, nagyon sok zarándok út van. Ő azt találta ki, hogy legyen a Szent Márton út horvát és szlovén irányba történő elágazása az legyen Zalaszentmárton határában. Egy nagyon egyszerű ötlet és innentől valamennyire kicsit különlegesebb az egy. Ott ágazik el a horvát irányba menő és a szlovén irányba menő két útvonal. Tematikus utak vannak persze a Mecsekben is megvannak, … de mitől lesz különleges Szászvár? Hiszen mások is ott vannak ezen az úton. Ez egy kérdés, ezt nem én akarom megválaszolni, én csak mondtam egy példát, hogy mindig lehet egy picit tovább menni. Az első lépés tehát, ha azt mondom, hogy négy szakasza van egy ilyen tervezésnek, kicsit jobban kibontva, hogy hol tart most ez a helyzetértékelés fázisa. A helyzetértékelés fázisa az az, hogy mi az, ami most sürgős nekünk, és mi az, ami fontos, tehát ezekről … beszélünk. Mi az, kiket vonjunk be? Következő szakasz, hová jussunk el, mik az érdekeink, miben vagyunk jobbak, hogyan tudjuk ezt megfogalmazni, ez lehet praktikus megfogalmazás, lehet mint ahogy halljuk, online módon is meg tudjuk fogalmazni. De a lényeg az, hogy belülről kell, hogy jöjjön az egésznek a mozgató ereje. Tehát ez nem egy külső motiváció, ezt ne pénzért csináljuk igazából, hanem bennünk vannak olyan értékek, lehet, hogy csak a gondolatainkban, mert amikor beszéltünk itt a bányáról, nem látszik sok tárgyi emléke a helyszínen, ugye ’97 óta benőtte az erdő, ahogy itt beszélgettünk a szünetben, de bennünk ott van. És ugyanúgy bennünk vannak azok a mozgató erők, hogy akarunk-e kezdeni ezeknek az értékeknek a hasznosulásával idézőjelben. Akarjuk-e hasznosítani? A jövőkép küldetés az csak azt jelenti, hogy tíz év múlva mit szeretnénk látni, hogyan képzeljük el Szászvárt? Milyen lesz tíz év múlva? És ha előre gondolunk, ez a vissza a jövőbe című dolog, hogy 2025-ben hogy fog ez kinézni. A gyerekeink mit fognak látni? Miben fognak ők élni? Milyen lesz, milyen érzés lesz Szászváron? Egy biztos, hogy ha jól csináljuk a turizmust, akkor magunk elé olyan célokat tűzünk ki, amitől kellemes lesz itt lenni. Nem a turizmusért csináljuk, hanem azért mert kellemes. És bocsánat kellemes , de még kellemesebb legyen. Mi bennünk a különleges? Kihez hasonlítjuk magunkat? Mik az erősségeink? És ez még mindig kevés. Mitől különbözik ez másoktól? Mindjárt mutatok egy pár olyan dolgot, ami erre rávilágít, hogy hogyan is érdemes feltennünk magunknak ezt a kérdést, hogy van-e ebből más az országban, vagy nem annyira különleges, de mégis egy olyan érték, amit szeretnénk megmutatni. A kemény célok csak annyit jelentenek, hogy valahogy számszerűsítsük őket, akár időben is próbáljunk magunkkal szemben is kemények lenni. Mutatok még egy példát, és akkor utána a szászvári listát is elő lehet venni, és kilenc dolgot kiragadva belőle, ami picit…. itt az utolsó néhány percben. Veszprém logója ez mit tükröz, ahogy így ránézünk erre a logóra? Fölül ez micsoda? Egy korona és völgy meg egy bástyát is mutathat tehát ők nem egy dolgot választottak ki, mint Miskolcon, hanem ők több dolgot össze. Szóval mitől fog ez működni? Alul van a szöveges rész, fölül három dolgot írtam föl. Akkor fog működni, ha meg tudjuk mutatni, hogy ez egyedi. Ami itt nálunk van, el kell jönni ide ahhoz, hogy lássuk élőben, kézzel fogható anyagokat, amit máshol nem látunk. A másik, hogy ehhez ne kelljen nekünk rengeteg pénzt beletenni, hanem a meglévő dolgokat gyűjtsük össze és azokat mutassuk meg és a harmadik, hogy nem mindenkit várunk, hanem nem lemondva bizonyos csoportokról, mégiscsak megmondjuk, hogy elsősorban kiket várunk ide. És akkor nézzük meg, néhány elemét, a 136-ot nem hoztam ide, de ezt a munkát szerintem érdemes elvégezni. Nézzünk meg néhány elemet abból, hogy, abból a 136-os listából, hogy hogyan megy át ezen a szűrőn, mert akkor jó a versenystratégiánk, akkor leszünk sikeresek, és akkor lesz hasznos …. a tömeg, azt kell, hogy mondjam, ez a felsorolás, ez a rengeteg érték, hogyha ezeken a szűrőkön átkerül. Ahogy mondtam a méz, sajt, bor, szóda példáját, van máshol is, de egy biztos, hogy a gasztro turizmus irányára fókuszál, tehát az … azért írtam mellé, hogy van egy fókusz terület, illetve költségben ezeknek az előállítása nem sok, ezért írtam oda, hogy …. Ha a D betű nincs ott, ha nem tudunk valamit hozzá tenni, milyen bor? Megnéztem a kis… tehát tudom, hogy a cuvee szokott nyerni díjakat, de hogy kitalálták sokan azt, hogy elkezdik Magyarországon is a jégbort megmutatni, hogy az aszú különlegességéről ne is beszéljek, ha a bor mellé valamit oda tudunk tenni, ami azt mutatja, hogy ez valamiben különleges, már jelzi, hogy a nevében is meg tud jelenni, akkor biztos, hogy egy D betűt oda lehet tenni és érdemes ezt a középpontba állítani. A strand az értékek között szerepel. A termálvíz azt hiszem, hogy csak zárójelben szerepel netalán? De a termál valahol megjelenik valamelyik anyagban. Tehát a kérdés. A D betű akkor kerül oda, persze elég sok van Harkány, nagyon egyszerű elmondani egy külföldinek, hogy van ezer különböző vizünk és mindegyik másfajta betegségre jó, de például nem köztudott, hogy Harkány az melyikre is jó, melyik betegségre? Pikkelysömörre is jó. A britek azért jönnek ide, hogy a pikkelysömört gyógyítsák. Igaz? Tehát mindegyik más. Ha van olyan vizünk, mert nem elég, hogy termál legyen. Ha van olyan víz, ami kifejezetten valamilyen klinikai … fázist mutatni akkor a D betű odakerülhet a strand mellé, de kérdés, hogy érdemes-e itt tízmillióért fúratni kutat, vagy nem. Ez egy mérlegelhető döntés. Tehát önmagában a strand az jó hogy van, de nem az a húzóerő szerintem, mert a D betű nem szerepel, nem egyedi, nincs differenciálva, megkülönböztetve. A vár. Én odaírtam a D betűt, mert kevés van, kevés ilyen van Magyarországon. A régi malmok, ezek mitől egyediek? Kötődik ezekhez valamilyen történet? Valamilyen legenda? Mint ahogy a palacsintás király Alsómocsoládon kötődik a településhez, vagy Gárdonyi Géza a legjobb turizmus marketinget csinálta, amikor megírta az Egri csillagokat. Vannak ilyen történetek? Mert azok is a hagyomány részét, tehát azok a történetek. Vannak ilyenek? Biztos vannak.

A pacsker malom, én arról írhatok történtet. Mert például a strand annak biztos, hogy odatenném a D-t, mert ott olyan természeti környezet Szászváron és a környéken, hogy ilyen sehol nincs. Mert Bonyhádon tessék megnézni a strandot. Olyan helyre tették, ahol egy fa nincs, egy bokor nincs mindenki gutaütést kap nyáron. Nálunk nem.

Akkor a D betű odakerül. Budapesten egyetlen ilyen strand van, fönt a Budakeszi úton van egy … strand, ahol fák között úszkál az ember. Van ott rá ok, hogy a D betű odakerül? Vagy nem?

Nem látogatható és nagyon rossz állapotban van. Életveszélyes állapot van, tehát ott …

Arról beszélünk, hogy ez most… Következő a bútorkészítés. Idevettem. Ez egyedi? Differenciál minket? Megkülönböztet minket, hogy itt van a bútorkészítés? Ezek különlegesek valamilyen szempontból?

Botéknak a műhelyére gondoltunk. Ők Svájcba viszik a bútorokat.

Én a D betűt odaírtam, mert én nem sok helyen hallottam, hogy a bútorkészítést az értéktárba beteszik. Hogyha a bánya, a bútorkészítés, a kézművesség, ha ezen a vonalon gondolkozunk, én nem vállalom azt föl, hogy egy csapatot abba az irányba kényszerítsek, de nekem igazából ez jelenti a különlegességet. Ez a fajta antik, ez az iparos a szó szerinti értelmében. Akár a várról beszélünk, akár a bútorkészítésről. És adhat helyszínt a vár és adhat kikapcsolódási lehetőséget a strand talán, de lehet, hogy ez az a tematika, hogy ha tematikázásról beszélünk, amire fölfűzhető a településnek a megjelenítése. De lehet, hogy nem. Lehet, hogy tévedünk, ezért jók az ilyen kiegészítések… mert kívülről nézve egyszerű, tehát sokkal több dolog van e mögött, mint amit én tudok. A bánya Szászvár pokla ez például ugyanaz, de azért írtam a D betűt a Szászvár poklához, megnéztem a térképet, mert pokoli lehet azt a kört megtenni. Ez önmagában ez a név ez figyelem felhívó, és egyedi. Kíváncsivá teszi az embert. …csiszár tető. Több mint száz éves?

Biztos.

Én odaírtam a D betűt. Én úgy gondolom, hogy azokat érdemes kiválasztani, amelyek egyediek, tehát differenciálnak minket, tehát megkülönböztetnek minket, és ugyanakkor valamilyen konkrét célcsoportra, gyerekesekre, vagy az aktív turizmusra, vagy ahogy hívják ezt, az ezüst gazdaságra, hatvan fölöttiek, lehet hogy ezeket kellene keresni. Tessék.

Én vezetem a szászvári horgász egyesületet. Sok helyről hiányolom. Nagyon sok helyen mostohák a horgászat területén, de turizmus szempontjából számokkal, adatokkal tudjuk biztosítani, vagy bizonyítani, hogy mennyien jönnek ide.

Én 136-ból kilencet tettem fel erre az oldalra.

Így van. Ott is minimális fejlesztéssel én úgy gondolom, hogy jóval nagyobb látogatottságot is el lehetne érni.

Budakeszin, amikor ezt csináltuk, ott volt a helyi tv, abból is kettő. Volt egy kormánypárti és egy ellenzéki tv, az egészet fölvették, amit csináltunk, ráadásul nyitott volt, és óriási viták voltak. Heteken át csináltuk ezt a dolgot. És ilyeneken vitatkoztunk. Mi kell, hogy bekerüljön? Mi az, amit meg akarunk mutatni? Mi az, ami egyedi lesz?

És ott például a horgász tónál forrást találtak.

Így van. Van ott például egy olyan forrás, ami iható vizű, többek közt úgy tudom, hogy tőletek is járnak oda, meg a környékbeliek, akik arra kerékpároznak, járnak arra, bevizsgált vize van neki, és non-stop folyik. Tehát pozitív forrás.

Ez annyira pozitív forrás, hadd mondjam el, hogy kedves nővéremmel oda jártunk kukoricakapálás közben ugye gyerek korunkban, ahhoz a forráshoz lent a réten.

Az nem az. Mostanában akkor nem jártál kinn a tónál. Ki van építve ott egy kút, és nagyon jó ivóvíz folyik belőle.

Ha így csináljuk a tervezést, akkor így önmagától működik. Ez a rendezvény ez valaminek a lezárása, és valaminek a kezdete is, hiszen az alapok ott vannak, de érdemes végigjárni ezt a körforgást, újra meg újra évente. Most nem tudunk belekezdeni, mert a negyven percből már csak három percem van … de azért mutatom meg ezt az ábrát, mert itt ugyanazt a lépésekre bontva látjuk, tehát az értékek a kultúrával értem a közös értékeket. Ez valahol az elején van a folyamatnak. És utána jön egy kevésbé szép része, amikor konkrét lépésekre akarjuk lebontani és vállalni akarunk valamit és abba a kényszerítő helyzetbe akarjuk magunkat hozni, hogy ami fontos és egyben sürgőssé is tesz. Hiszen olyan sok sürgős dolgunk van igaz? Amik elviszik a figyelmünket az ilyen stratégiai jó értelemben … Azzal, hogy azt mondjuk, hogy egy éven belül akarunk elmozdulni egy tíz év távlatába, egy elképzelt jövő felé ez az a része, ami egy kicsit olyan nehezebb és jobban le kell moderálni, mert a beszélgetésből ki kell jönni. Én ezeket a lépéseket tettem ide föl, ezeket javaslom. Most ezt a részét nem csináljuk meg, hogy hogyan is működik ez valójában, de igazából ez tulajdonképpen ez már megtörtént, csak más formában, tehát én visszafogom mindjárt adni a szót, de pontosan amit én szoktam ilyenkor csinálni, az ami most fog történni, tehát javaslatokkal jönnek már az értékőrzők és hát én ezt leírtam táblázatos formában is, és hát kapcsolatban maradunk és folytatjuk a beszélgetést. Amiket mutattam példákat még nem mutattam igazán Alsómocsoládot példaként. Szászvár ugyebár egészen más, bár nagyon közel van, mégis egészen más, Füzér ezért mondtam, hogy ennyire más, Budakeszi is mennyire más, illetve a déli határszéleken a turizmus ott most az egy kicsit háttérbe szorul. Gondoljuk végig mégis milyen … van Szászvár. Az elején elmondtam, hogy az első Széchenyi tervben részt vettem, részt vettem a második Széchenyi tervben, részt vettem a Szép Kártya nyújtásában vagy az Erzsébet utalvány nyújtásában szeretek együtt tervezni másokkal, és olyan dolgokat megcsinálni, amelyek működnek. És ebben a továbbiakban is szeretnék partner lenni. Azt hiszem, az időm majdnem lejárt, egy kérdésre, kettő kérdésre lehet, hogy van még idő. Nem tudom, van idő kérdésre? Én köszönöm a figyelmet, és akkor közben persze már voltak javaslatok, kérdések, de ha van hozzáfűzni valótok, azt hallgassuk meg.

A falusi turizmusról mondanék egy gondolatot. Ülünk itt hárman-négyen, akik körülbelül tíz évvel ezelőtt igen aktívan csináltuk a falusi turizmust. Kicsit segített rajtunk annak idején… A mai napra kettő vendégfogadóról tudok, aki még csinálja. Tehát valamikor régen nem volt elég vonzerő, de volt szállás. Most meg úgy tűnik, hogy tudunk vonzerőt biztosítani, de nincs szállás. Érdekes helyzet.

A Szép kártya nem segített?

Igen, tudom, hogy Önnek de addigra már elsorvadt ez a dolog. Tehát

Ezt is igyekeztünk úgy kitalálni, hogy … úgy gondolja, hogy ott majd lesz … úgy találtuk ki az egészet, hogy telefonos nem kell hozzá internet kapcsolat sem.

Egyszerűsítette, csak addigra már megszűntek a helyek. Tehát a Kelet-Mecsek Egyesület igen sok vendégfogadót, hát tulajdonképpen egyesített, a környékbeli … Szászvár, amit nem Csak azért, hogy ezek szépen elsorvadtak. Néhány maradt csak.

Akkoriban mi csináltuk… tizenhárom település a Kelet-Mecsek Egyesület tagja, illetve … tovább is és akkor … Császár Levente vezetésével, de akkor úgy működött ez az egész dolog, úgy terveztük … és hogy részletesen minden, jó nem télre, de májustól őszig, mindig programok voltak. Ilyen hogy hívják vásár, ilyen kézműves tábor, olyan fajta színház, ilyen és az prospektusaink is voltak, színes prospektusaink és így tudtuk Szászvárt és környékét bevonni. Jó Szászvár mindig kicsit hátrább volt ebbe a dologba, … nem volt térképtár, de egyébként meg hát hogy mondjam, valahogy … a vendégeknek egy fokkal jobban tetszett. Hogy miért, azt nem tudom de ezt ugyanúgy föl lehetne most eleveníteni, mint annak idején volt elsődlegesen a vezetésnek és szerintem biztos, hogy vissza lehetne azt hozni, sőt most kibővíteni egy jobban Szászvár, főleg ha a vár is elkészül a látványosság, mert a püspöki vár országos szinten nem igen van egy még.

Én azt tudom mondani, tessék csinálni, tessék folytatni. Ennyi a szabott időnk, 40 perc. Ennyi fért bele negyven percbe, én nagyon köszönöm a figyelmet és …

Turisztikával, térségfejlesztéssel foglalkozó szakemberként mit gondol az értékőrzők által feltárt szászvári értékekről?

Az előadásomban is elmondom, hogy az értékek feltárása az egy első lépés. Tulajdonképpen ezután jön a turisztikai hasznosítás. Először azt kellene kitalálnunk, hogy milyen látogatókat akarunk itt Szászváron. Azért hívjuk turizmusnak, és nem idegenforgalomnak, mert igazából abból lesz látványosság, amiből a helyiek is azt gondolják, hogy megmutatásra érdemes. De ha egy kicsit jobban a mélyére nézünk, akkor érdemes azt is kitalálni, hogy mi az, ami egyedi, ami csak itt van? Egyáltalán milyen látogatókat akarunk, mert az hogy mindenkit várunk, az természetes, de meg kell határozni azokat a csoportokat, akiket a jól megfogalmazott üzenetekkel elérünk, illetve az is fontos, hogy helyi dolgokat mutassunk meg, amelyeknek a felépítése, megmutatása nem okoz nagy költséget, nagy terhet. A cél az az lehet szerintem, hogyha a turizmus országosan 10 százalékát adja az adóbevételek tíz százalékát, a jövedelem tíz százalékát, akkor célozzuk meg itt Szászváron is ezt az arányt.

Miként fog ebből profitálni a település?

Ha azt nézzük, hogy egy településen, egy hasonló településen van négyszáz-ötszáz munkahely, hogyha ennek arányában azt nézzük, hogy mondjuk negyven-ötven munkahelyet szeretnénk folyamatosan fenntartani, akkor ez egy jó cél lehet. Tehát ebből mindenki jól jön ki. Csak ehhez az kell, hogy ne szezonális legyen a dolog, ne legyen, hogy van egy nagy rendezvény, akkor mindenki eljön, megnézi a várat, megnézi a látványosságokat, megszáll, majd elmegy és aztán egy évig nem történik semmi. Hanem ezt valahogy jó tervezéssel, egész évre kellene elosztani. Ehhez szükséges egy további tervezési folyamat. Én ezt javasolom az előadásomban.

Turisztikában miként tudja hasznosítani Szászvár az adottságait, értékeit?

Föl kell azt mérni, hogy hova akarunk eljutni, mit akarunk csinálni? Ehhez viszont kell egy helyi egyetértés, tehát ezt kívülről nagyon nehéz megmondani. Én nekem az nem célom, hogy én kívülről mondjam meg, hogy mire van szüksége a településnek. Én azt szeretném, hogy ha összejön egy olyan csoport, aki folyamatosan a következő években dolgozik azon, hogy az értékeket megmutassuk, viszont ehhez a tervezés eszközét kell használni. Ezeket az eszközöket mutatom meg. 

Archív

http://2010-2014.kormany.hu/hu/kereses#category=all&search=%22horv%C3%A1th+endre%22

A kaposvári „kísérlet” hamvába holt, a Gábor Dénes költözhet Siófokra

http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/a-kaposvari-kiserlet-hamvaba-holt-a-gabor-denes-koltozhet-siofokra-625767

A Gábor Dénes Főiskola képzőhelye lehet Siófokon – a város képviselő-testülete zárt ülésen döntött arról, hogy szándéknyilatkozat készüljön erről a két fél között.

Úgy tudjuk, hamarosan újra a képviselő-testület elé kerülhet a téma a részletekkel. Ahogyan megírtuk, Hamvas Péter alpolgármestert bízta meg a siófoki testület azzal: folytasson tárgyalásokat az egyetemi-főiskolai képzés újraindítása érdekében. A Kodolányi János Főiskola 2012-ben zárta be siófoki turizmusszakát a Balaton-partján, a hajdani Sió és Hullám szállodákban (később Bányász üdülőként és Móló szállóként lett ismert).

Az épületeket Siófok előbb megvásárolta a főiskolai oktatás céljára, majd uniós támogatás segítségével felújíttatta. Három éve (néhány rendezvénytől eltekintve) üresen állnak. Sokáig úgy tűnt, hogy a Kaposvári Egyetem létesít felnőttképzési kart Siófokon, ám ez végül nem indult be. Végül aztán néhány hónapja a város és a kaposvári campus meg is szüntette a szerződést a főiskolai épületek használatáról. 

Hamvas Péter alpolgármester zárt ülésen terjesztette be indítványát az együttműködésről a Gábor Dénes Főiskolával, melyben az is szerepel, hogy a képzés már a 2015-16-os tanévben beindulna; a testület ezt megszavazta. Információnk szerint az elmúlt hetekben felmerült az is, hogy szakképzési központként hasznosítaná a város az egykori kodolányis ingatlanokat.

Gyenge? Informatikában első is volt
A budapesti székhelyű Gábor Dénes Főiskola mérnök-informatikusok, műszaki szakemberek, közgazdászok képzését célozza az intézmény honlapja szerint. Akár csak a Kodolányi, alapítványi főiskolaként kezdte meg működését 1992-ben; az LSI Oktatóközpont és a Számalk Rendszerház Rt. hozta létre. Az interneten élénk viták lelhetők föl arról, hogy milyen színvonalú képzést is nyújt a Gábor Dénes? Sokak szerint a kétezres évek eleje volt a mélypont.

Egy adat:  2007-ig mintegy 60 ezer hallgató iratkozott be, ebből mindössze nagyjából 9 ezer végzett. A HVG 2006-os toplistáján azonban számos mutató alapján a legjobbak között szerepelt a hazai főiskolák rangsorában. A Heti Válasz egy hasonló listáján 2008-ban az informatika-képzőhelyek között első volt.

Negyedszer

http://www.gardony.hu/tursztikai-kerekasztal-mire-vagyik-a-turista

Tursztikai kerekasztal: Mire vágyik a turista?

2015.05.11. 18:02

IV. Turisztikai Kerekasztal beszélgetésre kerül sor 2015. május 19-én 9 órakor Velencén, a Turisztikai Kerekasztal Társaság szervezésében. Téma: turisztikai termékfejlesztés. Helyszín: Velence- Velence-Korzó II. emeleti díszterem.

 

IV. Turisztikai Kerekasztal

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=772047206242255&set=gm.852976254774526&type=1&theater

%|'| *(  H í |'f)
||". T?ltlZTlrh| rhltrkZTL

LVl l(  lt* *:lt*:
ln'|: TltlžTlrhl T%lt'| rh*¬l,ILžrr

()l(ill,l.()h  (jh()Khlih'.l.()'h |(i'i| l|`,VlTh( )[)|%t
h()c) |K()t'h|'h |(i'l | | l'|.%|

MILYEN ÉLMÉNYEKRE VÁ¬LYIK A TURITA'?

nncud mwjlhrrv7 ub rit udet. v.d. ciil
TonlwcNNw.mkpyt

Hel'sžín: "clence - "elence Korzó ll. emelet dísterem
Idóllont: 201 május 19.  óra

This text was recognized by the built-in Ocrad engine. A better transcription may be attained by right clicking on the selection and changing the OCR engine to "Tesseract" (under the "Language" menu). This message can be removed in the future by unchecking "OCR Disclaimer" (under the Options menu). More info: http://projectnaptha.com/ocrad%|'| *(  H í |'f)

||". T?ltlZTlrh| rhltrkZTL

LVl l(  lt* *:lt*:
ln'|: TltlžTlrhl T%lt'| rh*¬l,ILžrr

()l(ill,l.()h  (jh()Khlih'.l.()'h |(i'i| l|`,VlTh( )[)|%t
h()c) |K()t'h|'h |(i'l | | l'|.%|

MILYEN ÉLMÉNYEKRE VÁ¬LYIK A TURITA'?

nncud mwjlhrrv7 ub rit udet. v.d. ciil
TonlwcNNw.mkpyt

Hel'sžín: "clence - "elence Korzó ll. emelet dísterem
Idóllont: 201 május 19.  óra

This text was recognized by the built-in Ocrad engine. A better transcription may be attained by right clicking on the selection and changing the OCR engine to "Tesseract" (under the "Language" menu). This message can be removed in the future by unchecking "OCR Disclaimer" (under the Options menu). More info: http://projectnaptha.com/ocrad

Budakeszi, természetesen - A mi kisvárosunk cikke

Január 29-én egy átgondolatlan, rossz döntés született Budakeszi képviselő-testületének az ülésén, mely aligha járulhat hozzá a város azon szándékhoz, mely a pályázati kiírásban az alábbiakban lett megfogalmazva: „ Egy jó, Budakeszihez kötődő szlogen hosszú távon növelheti a város turisztikai vonzerejét, közvetve hozzájárulhat a helyi gazdaság élénkítéséhez, a munkahelyteremtés növeléséhez.”  Két nappal a testületi döntés előtt írott cikkünkben már jeleztükhttp://www.amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-fovaros-zold-kapuja-turiszti..., hogy teljesen egyetértünk a pályázati kiírás gondolataival, csak azt nem értjük egészen, mi szükség volt erre a pályázati kiírásra, mikor „próbaüzemben” már hónapok óta olvasható a Budakeszi Idegenforgalmi Információs Pont turisztikai portáljának a fejlécén a Budakeszi a „Főváros zöld kapuja” szlogen, ami egy TELITALÁLAT. Ennél jobbat, tökéletesebbet nem lehet kitalálni.

 

 

Mielőtt részletesen kielemezném, hogy miért nem jó a testület által elfogadott, „Budakeszi, természetesen” szlogen, leszögezném, semmi közöm a Budakeszi, a „Főváros zöld kapuja” szlogen megalkotásához. Először a Budakeszi Idegenforgalmi Információs Pont honlapján láttam meg  http://turizmus.budakeszi.hu/informacios-pont és azóta vagyok elkötelezett híve ennek remek szlogennek, mely valóban alkalmas arra, hogy Budakeszi egy jól eladható „termék”, pezsgő életű turisztikai központ legyen, mint volt a 19. század második felében és a 20. század első évtizedeiben. Itt emlíítendő meg, hogy a Budakeszi Idegenforgalmi Információs Pont az elmúlt egy évben több újszerű, tematikus túrát szervezett Budakeszi- és környéke megismerésére. Ezek a túrák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek és már az ország távolabbi pontjairól is jönnek az érdeklődő csoportok.

 

Sok, nagyon sok iparűzési adóbevételt hozhatna a turizmus Budakeszinek, mely nagyban emelhetné városunk költségvetésének összegét. Jelentős hozzájárulást jelentene ez egy új iskola, műv.közp., utak, járdák, stb. építéséhez, civil mozgalmak támogatásához. Persze ettől még távol állunk, de erről majd később fogok írni.

 

Az oma.hu (Online Marketing Akadémia) honlapon egy nagyon tanulságos cikk jelent meg a suta szlogenekről 

http://www.online-marketing-akademia.hu/blog/2013/05/szlogen/. Egy-két kiragadott mondat a cikkből: „Szlogenre tényleg érdemes időt szánni. Nagyon át kell gondolni, egy jó szlogenben ezernyi dolognak benne kell lenni.…Persze tudjuk, hogy ez nehéz, hogy rövid és informatív maradjon. A probléma a legtöbb cégnél az, hogy a szlogennel nem foglalkoznak. KÖZHELYEK, SEMMITMONDÓ ÁLTALÁNOSSÁGOK ÉS MÉG VÉLETLENÜL SEM EGYEDIEK.” Hát igen, ez a gond ezzel a „Budakeszi, természetesen” szlogennel is. A neten sok oldalon keresztül találkozhatunk ezzel a manapság nagyon divatos szóval, hogy TERMÉSZETES, mely mindenféle termékek (szövetek, italok, testkrémek, szolgáltatások, stb. szlogenjében szerepel manapság. Hát,…..elég unalmas egy lista! Nem utal kreativitásra, innovatív gondolkodásra, pedig ezek nélkül nincs jövő! És egyébként hiába élünk valóban egy sokak által irigyelt zöld környezetben, ez a „Budakeszi, természetesen” semmiféle asszociációt nem kelt az emberben. Ettől nem jelenik meg a szemünk előtt a Vadaspark, a Normafát Budakeszivel összekötő erdei utak, a Gyerekvasút, a János-hegy! Semmi nem jut eszembe erről a jelmondatról, legfeljebb a zöld környezet, de azt amúgy is tudjuk, mindenki tudja.  Ez bizony kevés ide!

 

Pedig Budakeszinek hatalmas turisztikai lehetőségei vannak, melyet városunk a rendszerváltás óta képtelen vizionálni és fokozatosan megvalósítani. Budakeszi 10 km-es körzetében van a Normafa, a Vadaspark, a Gyerekvasút, a János-hegy. Ezeket a helyeket évente több, mint egy millióan látogatják, de közülük szinte senki nem teszi be a lábát Budakeszire, mert nincs olyan attrakció, ami ide vonzaná őket. Ennek tarthatatlanságát érezhette a város vezetése is, mikor megszervezte 2014. márciusában a fentebb említett, négy részes, nagy érdeklődés mellett megtartott turisztikai fórumot. Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia városunk polgármester asszonya egy rövid, de nagyon reménykeltő bevezetővel nyitotta meg a fórumot, ahol arról szólt, hogy „SOK OKOS ÉRV FOG ELHANGZANI, MELY EGÉSZ BUDAKESZI GONDOLKODÁSÁT MEGVÁLTOZTATHATJA ÉS BEKÖVETKEZHET EGY PARADIGMAVÁLTÁS, AMIBEN Ő IS NAGYON BÍZIK.”

 

 

Néhány héttel később a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a fórum alapján elkészült Budakeszi turisztikai koncepciót, melyet a fórumot levezető neves turisztikai szakember, dr. Horváth Endre készített el. MINDEZEK UTÁN VISSZALÉPÉSNEK ÉRZEM EGY ÉV ELTELTÉVEL (!!?) ENNEK A SEMMITMONDÓ SZLOGENNEK AZ ELFOGADÁSÁT, MELY EGYÁLTALÁN  NEM MUTAT A SZEMLÉLETVÁLTÁS IRÁNYÁBA.

 

És most nézzük az érveket, mi szól a Budakeszi, a „Főváros zöld kapuja” jelmondat mellett, mely valóban Budakeszi paradigmaváltását jelezhetné, egy új irányt, mely meghatározhatná városunk sikeres jövőjét és nagy forrás-iparűzési adó hiányos gondjainkra is megoldást hozhatna, bár kétségtelen, hogy ez a fordulat sem egyik percről a másikra történne meg. Sok éves, kitartó munka és 21. századi innovatív gondolkodás kell az ilyen nagy ívű, nagyra törő megújulások sikeréhez, de el kellene végre kezdeni!

 

Már korábbi, Budakeszi esetleges turisztikai jövőjével foglalkozó cikkeimben is említettem Nyulász Péternek, a Budakeszin élő, 2011. év meseírójának azt a mondatát, mely nagyon ideillik. http://www.amikisvarosunk.hu/cikk/helka-tortenet-folytatodik-budakeszi-n...

 

…csak annyi történt,

hogy ugyanezt másképpen csinálja,

mint rajta kívül ezren.

 

Nyulász Péter példaértékűnek nevezte és így jellemezte a Budakeszin élő és itt alkotó Bohony Beatrix és férje, Zöld László Marbushka Játék Manufakturájának a néhány év alatt felépített világkarrierjét.

 

Ez a fenti idézet akár Budakeszi jövőjét, a turizmus irányába tett radikális váltását is jellemezhetné. Azoké a jövő a mai világban, Magyarországon, a magyar önkormányzatokban, akik újszerűen - túllépve a megszokottakon - építkeznek. Budakeszi a „Főváros zöld kapuja” is egy eleme, jelentős innovatív eleme lehetne BUDAKESZI MEGÚJULÁSÁNAK. Nem meglepő ezek után, hogy a netet böngészve egyetlen hasonló szlogent sem találtam. Egyediségéhez semmi kétség nem férhet. Ahogyan már említettem cikkemben, egy telitalálat ez a szlogen. Magában foglalja azokat a ki nem használt, Magyarországon páratlan turisztikai adottságainkat, melyek egyelőre nem részei városunk FORRÁSKÉPZŐ ELKÉPZELÉSEINEK.

 

Ez a ZÖLD KAPU a Vadaspark, a Normafa-Budakeszi közötti két turistaút, a Gyerekvasút, a János-hegy milliós látogatóit szólítja meg, invitálja városunkba és üzenhet a beruházói köröknek is, hogy van itt egy város, amely jelentős turisztikai központtá válhatna, ha kreatív, egyedülálló attrakciók fogadnák az ide belépőket. GYERTEK BEFEKTETŐK, EZ A LEGALKALMASABB HELY TURISZTIKAI BERUHÁZÁSOKRA, ITT, A FŐVÁROS SZOMSZÉDSÁGÁBAN!  (Persze én is tudom, hogy ehhez jelentős infrastrukturális fejlesztések is kellenek, de azt azért látni, hogy ez a fajta megújulás mintha már elkezdődött volna településünkön.)

 

A Budakeszi a „Főváros Zöld kapuja” emellett arra is kiválóan alkalmas, hogy ihletője legyen a szlogen képi megjelenítésének, egy jól sikerült logo formájában. A „Budakeszi, természetesen” nem lenne jó múzsa, mert nem szól semmiről! Csak egy semmitmondó rajz megalkotására ihletné a grafikust.

 

És végül még egy elgondolkodtató ellenérv a „Budakeszi, természetesen” jelszóval szemben. Nem tudom, hogy a képviselő-testület tagjai értesültek-e róla, de a szomszédságunkban, a Pilisi Parkerdőnél már 2008-ben elindult a „Parkerdő természetesen” szakmai program, mely már a 3. ciklusban tart (2008-2010, 2010-2012, 2012-2015) és  egy saját honlapot is üzemeltet.http://www.parkerdotermeszetesen.hu/index.php?oldal=projekt . A "Parkerdő természetesen"  projekt az Európai Unió és a Magyar Állam a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül a természetvédelmi fejlesztéseket támogatja a Pilisi Parkerdőben, komplex természetvédelmi beavatkozások megvalósításához.

 

 

Megjegyezném, hogy ez a 2008-ben bevezetett szlogen az induláskor még újszerűségével hatott és nagyon jól jellemezte a program célkitűzéseit. Ezt a szomszédos Pilisi Parkerdő Zrt-nél -  jókor, jó helyen - megfogant szlogent semmiféleképpen nem szabadna leutánozni! Ez így nagyon ciki!!!

 

 

 

A kutyafáját! Budakeszi merjen már végre nagyot álmodni páratlan földrajzi és természeti adottságai tudatában! Csak ez lehet a megoldás arra, hogy városunk fenntartható fejlődése biztosítva legyen az elkövetkező évtizedekre is!

 

Ja, és még egy gondolat! Kitalálhatunk itt Budakeszin bármilyen jó-rossz szlogent, ha mögötte nincs tartalom, hit, kreativitás, innováció, megette a fene az egészet!

 

Én azonban hiszem azt, hogy azok a gondolatok, melyeket tavaly tavasszal a polgármester asszony megfogalmazott, reménytkeltőek és tényleg szemléletváltás lesz Budakeszin.

 

Az elmúlt években mintegy két tucat, Budakeszi turisztikai jövőjével kapcsolatos cikket jelentettem meg. Remélem, hogy ezek az írásaim  és a helyi közélteben erről a témáról sokszor hangoztatott véleményem hitelesítik ennek a legfrissebb publicisztikámnak a mondandóját.

 

Fotóforrás: Forró Gábor

                 Horváth Jenő

http://amikisvarosunk.hu/cikk/atgondolatlan-rossz-dontest-hozott-budakeszi-kepviselo-testulete-miert-utasitottak-el-tokeletes

Turisztikai kerekasztal Velencén

Turisztikai kerekasztal Velencén

Írta: Mátay Balázs

Kategória: Velencei-tó

 Megjelent: 2015. március 27

 

Velencén az új Velence Korzó üzletház és szórakoztató központ Velencei-tóra körpanorámás termében került sor a Budapest és Balaton közötti régió, (Velencei-tó és 50 km körzete) Turisztikai Kerekasztal beszélgetésére. A kerekasztal fő témája a szálláshelyfejlesztés, idegenforgalmi adó felhasználása, pályázati lehetőségek, a térség rendezvényeinek összehangolása és közös kommunikációs eszközök alkalmazása volt.

A Velencei-tó és 50 km-es sugara által befoglalt terület turisztikailag igen értékes, amely egyben kitölti Magyarországon a két kiemelt turisztikai desztináció Budapest és Balaton közötti útvonalat ezért mindenképpen van létjogosultsága ebben a térségben a regionális gondolkodásnak, ami a „központi” régió Budapest és Balatonhoz történő felcsatlakoztatására irányul. A desztinációban a Velencei Tó, valamint négy nagyváros -Székesfehérvár, Tatabánya, Dunaújváros és Érd- található és a térség az M1, M7, M6, M0 autópályákról és a Dunáról hajóval is megközelíthető.

A Turisztikai Kerekasztal szervezőinek célja a Velencei-tó és 50 km-es körzetéből a turisztikai szereplők, önkormányzatok képviselőinek rendszeres összehívása. A kerekasztal beszélgetéseken a napi problémák, új építő jellegű ötletek megvitatása, problémák közös megoldása, a résztvevők tájékoztatása a pályázati és állami támogatási lehetőségekről, valamint a térség programjainak az összehangolása. A Kerekasztal minden hónap 3. keddi napján impozáns környezetben Velencén a Velence Korzó körpanorámás házasságkötő termében kerül megrendezésre.

A márciusi kerekasztal beszélgetésen részt vett Dr. Horváth Endre - Budasys Bt. (volt turizmusért felelős helyettes államtitkár), Horváth Balázs a FATOSZ irodavezetője, Mörk László a Magánszállásadók Szövetsége elnöke, Kovács István a magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége főtitkára, Podhorszki István Kápolnásnyék polgármestere, Lencsés Piroska a SOL Tours ügyvezetője, Elek Ádám a Kavics Spa Klub & Hotel értékesítési igazgatója és több vállakozás, szervezet képviseltette magát a térségből rendezvényen. A megbeszélésen az alábbi ötletek, javaslatok kerültek megvitatásra:

– A Velencei-tó és 50 km-es körzetének önálló turisztikai desztinációvá fejlesztése, térségi termékfejlesztés.

– Régiós turisztikai stratégia terv készítése. – Együttműködés a Panoráma Világklub Turisztikai Fórumával a régió megjelentetése a Világklub-hálózaton.

– Régiós turisztikai információs pont - M7 emelkedő - érdi pihenő – Fundoklia völgy

– Egységes információs tábla kihelyezése az együttműködő településeken.

– Magánszállásadók Országos Szövetség régiós szervezetének a létrehozása.

– FATOSZ tagság megerősítése a térségben.

– Szálláshelyként hasznosítható eladó ingatlanok feltérképezése a régióban. A Magyar Ingatlan gazdálkodók Országos Szövetségével önkormányzati együttműködés befektetők bevonzásában.

– A térségben lévő programok összehangolása, több nyelvű honlapon történő megjelentetése.

– Olaszországgal, Velencével kulturális, turisztikai együttműködés létrehozása.

A résztvevők az ötletekkel, javaslatokkal többségben egyet értettek és együttműködési szándékukat kinyílvánították. A következő Turisztikai Kerekasztal megbeszélésre április 21-én kedden változatlan helyszínen a Velence Korzón kerül sor. A következő kerekasztal beszélgetésre a szervezők várják az egészségügyi szolgáltatókat, gyógyfürdők és országos egészségügyi szervezetek vezetőit. A következő kerekasztal témája az gészségturizmus lesz.

Várják a regisztrációkat a kerekasztal@turismo.hu e-mail címre. A Turisztikai Kerekasztal Facebook oldaláról az elhangzott prezentációk, a kerekasztalon tötrténtekről a jegyzőkönyv letölthető, illetve a regisztráló kerekasztal tagok saját programjaikat, ötleteiket, javaslataikat is megoszthatják. A Facebook csoportbawww.facebook.com/groups/turisztikaikerekasztal/ lehet regisztrálni.

http://media24.hu/hirek/velencei-to/3283-turisztikai-kerekasztal-velencen.html