http://nol.hu/lap/kult/20110118-csekk_out
2010 elején az új szja-törvény „ítélte halálra” a mozira, színházra, kiállításra költhető természetbeni juttatást: a kultúrautalványt. Mégpedig azzal, hogy majd százszázalékos adóterhet rótt rá. Azóta megszületett ugyan a Széchenyi-pihenőkártya– amelyet talán kultúrköltésre is lehet majd használni –, ám a tartalmát meghatározó rendelet máig hiányzik.
A mozikban egyre nőtt a csekkel jegyet váltók száma
Népszabadság - Szabó Bernadett2009 legvégén, amikor már tudni lehetett, hogy a kultúrautalványoknak az új adótörvények miatt gyakorlatilag befellegzett, arról faggattunk hazai kulturális intézményeket, mennyi bevételtől esnek el a bonok eszetlen megadóztatása miatt. (Mert az ugye nyilvánvaló, hogy akkortól a munkáltatók nem tolongtak a dupla árú utalványokért, inkább másfajta, „olcsóbb” csekket adtak a dolgozóiknak.) Kiderült, hogy a Vígszínházban abban az évben 17 millió forintnyi jegyet vásároltak utalvánnyal, a Szépművészetiben a bevétel négy százalékát tette ki az ilyen típusú fizetés, a Cinema City mozihálózatban pedig folyamatosan nőtt a csekkel vásárlók száma.
A 2010. január 1-jén hatályba lépett új jogszabály a munkáltató által adható természetbeni juttatások közül az adómentes kategóriában alig hagyott valamit, jóformán csak az internetutalványt. Ebből a legkedvezőbb kategóriából jó néhány tételt – például az üdülési csekket, a helyi bérletet vagy az iskolakezdési támogatást – a kedvezményes adózású rubrikába helyezte át. Ám az új rendszer legnagyobb vesztese egyértelműen a hirtelen adókötelessé nyilvánított kultúrautalvány lett a maga 97,8 százalékos adóterhével – magyarázza a DRC Cafeteria tanácsadó cég szakmai igazgatója, Crespo Zsuzsanna.
Azt meséli a szakértő: tavaly év végén és az idei év első napjaiban –amely időszak köztudomásúlag a cégek éves költségvetésének beosztásáról, többek között a cafeterialehetőségek kiválasztásáról szól – hétnyolcezer tagú ügyfélkörének mindössze egy százaléka kérdezte meg tőle a dolgozói tájékoztatón, hogy üdülési csekket be lehet-e váltani moziban. Az pedig csak egyetlen munkatársat érdekelt, hogy ugyanilyen típusú bonért adnak-e az Operába is belépőt. Ezen persze nincs csodálkoznivaló: a cafeteria-szakértő már egy évvel ezelőtt megjósolta, hogy a dolgozó magyar ember, aki vállalatától szezononként legfeljebb 73 500 forintnyi üdülési csekket kaphatott, százszor inkább fordítja azt strandbelépőre meg balatoni üdülőbérletre, mint kiállításjegyre a Műcsarnokba. (A kedvezményes adózású kultúrautalvány azért volt jó konstrukció, mert azzal az állam indirekt módon pluszpénzt pumpált az általa fenntartott kulturális intézményekbe. És az ügylet másik két szereplője is jól járt: a munkáltatónak a csekély adóterhek miatt megérte ilyen bonokat vásárolni, a dolgozónak pedig nem a konyhapénzt kellett költenie a jegypénztárakban.)
2011. január 1-jén annyi változás történt, hogy a természetbeni juttatás fogalma megszűnt (most már béren kívüli juttatásnak kell neveznünk mindenféle utalványainkat) és néhány cafeteriaszolgáltatást a törvényalkotó megint ide-oda tologatott az adósávok között. Sajnos kultúrautalványt most sem nevesítettek a csomagban, úgyhogy a kulturális intézmények –látva az üdülési csekk felhasználásának körét – már csak egyben bízhatnak: az úgynevezett Széchenyi-pihenőkártyában. „Ezt az új típusú cafeteriajuttatást elsősorban szálláshely-, egészségmegőrző és vendéglátó-ipari szolgáltatásokra lehet majd költeni, a felhasználásának pontos feltételeit szabályozó kormányrendelet tervezete a napokban készülhet el” – nyilatkozta egy gazdasági lapnak a turizmusért is felelős gazdaságfejlesztési helyettes államtitkár, Horváth Endre – tavaly novemberben.
– Ehhez képest máig nem tudni, mi mindenre használható ez a kártya – magyarázza Crespo Zsuzsanna. Elképzelhető, hogy bizonyos kulturális szolgáltatások kifi zetésére is, de a rendelet megszületéséig csak találgathatunk.
Az mindenesetre elég nagy baj –legfőképpen a színházaknak, koncerttermeknek, kiállítóhelyeknek és moziknak, meg persze a kultúrára vágyó, de azt készpénzzel megfizetni nem tudó munkavállalóknak is –, hogy a vállalatok az óév utolsó vagy az új év első heteiben el szokták költeni a béren felüli juttatásokra szánható forrásaikat. Így, ha akadna is 2011-ben cég, amelyik kultúrafogyasztásra ösztönözné munkatársait, és néhány olyan dolgozó, aki pont tárlat- vagy hangversenyjegyre váltaná az amúgy üdülésre is fordítható kupont, a jogszabályalkotó erre az évre már elpuskázta ezt a lehetőséget.
