2014. április 30. 10:38
A XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében mutatta be a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó által megjelentetett kötetet a szerkesztő, Jászberényi Melinda, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Az Millenárison megrendezett eseményre a szerzők közül többen is eljöttek, sőt izgalmas mini-előadásokkal fokozták az érdeklődést a témák iránt, amelyek a kulturális turizmus jelenségeit és lehetőségeit elemezték.
„A kulturális turizmus sokszínűsége” című, friss kötet hiánypótló, fogalmazott Mihalkó Gábor szakmai lektor az MTA CSFK Földrajztudomáyni Intézetétől, hiszen annak szellemisége, mondanivalója teljes mértékben megfelel a legkorszerűbb turizmológiai, kultúra- és menedzsmenttudományi elvárásoknak. Szerzőgárdája, a témához illően sokszínű, egyrészt a kutatói-oktatói, másrészt a kultúra-média területeit reprezentálja. Az egyes fejezeteket és esettanulmányokat olyan nevek jegyzik, akik egyfelől hitelesek, másfelől mindennapi munkájuk meghatározó eleme a turizmus és a kultúra szimbiózisának megteremtése, kommunikációja.
Az újszerűséget és a korszerűséget az is jelenti, hogy nem pusztán az egyetemi hallgatói kör mutat már most érdeklődést a gazdagon illusztrált fejezetek iránt, hanem az is, hogy a mindannyiunk életében jelentkező kulturális érintettség teszi az elemzéseit érthetővé, relevánssá és elgondolkodtatóvá.
Kulturális örökség és modern kreativitás
Már a címlapja is egyedi, hiszen világszerte ismert Bordos Zsolt épületfestéséről készült az az élmény-pillanatkép a Műcsarnokról, amelyet Bódis Krisztián, az egyik legbefutottabb városfotós örökített meg, kifejezvén azt, hogy a kulturális épített örökség, a helyszínek, valamint az attrakciók, a modern eszközöket alkalmazó kreatív ipar nemhogy megfér egymás mellett, hanem erősítik egymást, a magasabb pozicionálást is elősegítve. Magyarországra és Budapestre koncentrálnak a tanulmányok, de jelentős a nemzetközi kitekintés is, és végre nem a múlttal és az elvesztegetett lehetőségekkel, hanem a jelennel és jelen meghatározó tendenciáról gondolkodhatunk közösen a szerzőkkel. A jó kötet mindig logikus tartalmi láncolatot, struktúrát jelent, és ez ilyen.
Minőségi, magas kultúra
A turizmus marketing elméleti áttekintéseit 18 esettanulmány teszi gyakorlatban is feldolgozhatóvá, amelyeket a hazai kulturális intézmények mindennapi feladatai gazdagítanak, körvonalazva a már elindított együtt-gondolkodást és kommunikációs munkát, amely fővárosunkat, annak programjait és velük együtt az országot is még inkább láthatóvá teszik a magas és minőségi kultúra térképén. Ezt már Káel Csaba, a MÜPA igazgatója, és a nemrégiben indult Fesztivál Tanács vezetője mondta, utalva a Tavaszi és Őszi Fesztiválok idén indított egységes és biztos anyagi bázison nyugvó, összefogott szervezésére is. Hozzátette azt is, hogy nem csak az épített örökségünk bír jelentőséggel, hanem a szellemiek is, sokszor alulértékelve, vagy nem eléggé kihangsúlyozva láttatjuk azokat. Nem kell szégyenkeznünk, nemhogy Bécshez, de Párizshoz és Londonhoz is felzárkózunk azzal, hogy érdekes, változatos előadókkal és programokkal jelentkezünk a turisztikai piacon.
A versenyképesség bűvös fogalma
Jancsik András, a Corvinus egyetemi docense a turisztikai versenyképesség szempontjából vizsgálta a hazai kulturális kínálatot. Mi is ez a bűvös fogalom, a versenyképesség? Részletesen megtudható a kötetből, de azért annyit elárulunk most, hogy egyfelől egy ágazat jövedelemtermelő képessége, illetve a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulása. A kultúrának kiemelt jelentősége van ebben, hiszen az adottságaink, az attrakciók, az örökségek azok, amelyekre építhetőek azok a tevékenységek, amelyek a turisztikai szolgáltatásokban testesülnek meg. Adottságaink jók, tevékenységeink fejlesztendőek, de úgy, hogy az autentikussághoz tudjuk a fogyasztható tartalmat generálni, vagyis valós élményt közvetítsünk.
Élményakadémiától az élményzuhanyig
A Kodolányi Főiskoláról is több szerző teszi a művet mindennapi használatúvá, és tankönyvvé is egyben. Rátz Tamara, a főiskolai tanár, a Turisztikai és Gazdaságtudományi Intézet igazgatója ajánló soraival indul a kötet, és Horváth Endre docens, részletes tanulmányában már az előbb említett élmény szón is mintha túlmutatna. A tematikus utakkal foglalkozó elemzés megmutatja, mi van az élményeken túl, elvezetve bennünket a testi- lelki átalakulás, vagyis a változás ígéretéhez. Ahogy alcíműnk is utal erre, ma már minden az élmény szó körül forog, a szerző, közgazdaként arra mutat rá, hogy az élménygazdaság után most valami más jön: a transzformációs gazdaság, vagyis kulturális attrakcióinkat is a változás paradigmája köré érdemes építenünk, talán még akkor is, ha a változás nem minden esetben generál pozitív asszociációkat, míg az élmény szó igen.
Kimaradt a fesztiválturizmus?
Ez a kötet valóban nem tárgyalja, de jön, jön, jön! A Corvinuson ugyanis ezt külön tantárgy keretében oktatják, és folynak az előkészületei annak a kötetnek, ami részleteiben tárgyalja a fesztiválokat is. De, hogy mit jelent az, hogy a bármikor hozzánk érkező látogató mindig sokszínű programokat kapjon akár a fesztiválok, nagyrendezvények és előadások keretében, sőt, magukat az intézményeket is megismerhessék kívül-belül, erről már Nyúl Erika, a Zeneakadémia társadalmi kapcsolataiért felelős igazgatója beszélt. Elemzésében halhattunk arról a dilemmáról is, hogy míg a kultúra nonprofit alapokon, állami szerepvállalással, közbeszerzésekkel teszi a dolgát, addig a hozzá kapcsolódó turizmus kőkeményen profit- orientált tevékenység. Még mi is tanuljuk e két terület összefésülését, és a szakadékok feletti hidak építését, a kulturális intézmények is meg kell tanuljanak bizonyos dolgokat az üzleti szférából, mint ahogyan a turisztikai vállalkozások is jó, ha tudják, mit és kinek ajánlhatnak és van számos jó példa is már. De, hogy melyek ezek, milyen úton-módon jutottak el a sikerig, és ez a két rendkívül összetett terület, hogyan kapcsolódik egymáshoz és egészíti ki egymást, arról akkor kapunk teljes képet, ha fellapozzuk az igényes kivitelben megjelent 380 oldalas kötetet.
Szakmai utazás, élvezetes olvasmányokon át
Izgalmas szakmai utazásra és élvezetes olvasmányélményre számíthatnak tehát mindazok, akik nem rég kezdtek érdeklődni a terület iránt, de azoknak is tartalmas szakmai anyagot ad a kiadó kezükbe, akik évek, évtizedek óta tevékenykednek a kulturális turizmus területén. Néhány izgalmas kulcsszó a tartalomból: vidéki örökség, mobil applikációk, film, innováció, szocialista örökség, új imázs, alternatív túrák, romkocsmák, Pannonhalma, Zsolnay. A szerzők a következők: Ásványi Katalin, Bodnár Dorottya, Bozóky Anita, Dávid Lóránt, Fehér Zsuzsanna, Horváth Endre, Irimiás Anna, Jancsik András, Jászberényi Melinda, Káel Csaba, Kiss Róbert Richárd, Kulcsár Noémi, Márta István, Melanie Smith, Nagy Katalin, Nemes Andrea, Nyúl Erika, Piskóti István, Puczkó László, Reményik Bulcsú, Száraz István, Várhelyi Tamás, Vígh Viktória, Veiland László és Zátori Anita. A Horváth Gergely, Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettesének bevezetőjével megjelent kiadvány megvásárolható a kiadó webáruházában is: a www.nktk.hu címen.
Az újszerűséget és a korszerűséget az is jelenti, hogy nem pusztán az egyetemi hallgatói kör mutat már most érdeklődést a gazdagon illusztrált fejezetek iránt, hanem az is, hogy a mindannyiunk életében jelentkező kulturális érintettség teszi az elemzéseit érthetővé, relevánssá és elgondolkodtatóvá.
Kulturális örökség és modern kreativitás
Már a címlapja is egyedi, hiszen világszerte ismert Bordos Zsolt épületfestéséről készült az az élmény-pillanatkép a Műcsarnokról, amelyet Bódis Krisztián, az egyik legbefutottabb városfotós örökített meg, kifejezvén azt, hogy a kulturális épített örökség, a helyszínek, valamint az attrakciók, a modern eszközöket alkalmazó kreatív ipar nemhogy megfér egymás mellett, hanem erősítik egymást, a magasabb pozicionálást is elősegítve. Magyarországra és Budapestre koncentrálnak a tanulmányok, de jelentős a nemzetközi kitekintés is, és végre nem a múlttal és az elvesztegetett lehetőségekkel, hanem a jelennel és jelen meghatározó tendenciáról gondolkodhatunk közösen a szerzőkkel. A jó kötet mindig logikus tartalmi láncolatot, struktúrát jelent, és ez ilyen.
Minőségi, magas kultúra
A turizmus marketing elméleti áttekintéseit 18 esettanulmány teszi gyakorlatban is feldolgozhatóvá, amelyeket a hazai kulturális intézmények mindennapi feladatai gazdagítanak, körvonalazva a már elindított együtt-gondolkodást és kommunikációs munkát, amely fővárosunkat, annak programjait és velük együtt az országot is még inkább láthatóvá teszik a magas és minőségi kultúra térképén. Ezt már Káel Csaba, a MÜPA igazgatója, és a nemrégiben indult Fesztivál Tanács vezetője mondta, utalva a Tavaszi és Őszi Fesztiválok idén indított egységes és biztos anyagi bázison nyugvó, összefogott szervezésére is. Hozzátette azt is, hogy nem csak az épített örökségünk bír jelentőséggel, hanem a szellemiek is, sokszor alulértékelve, vagy nem eléggé kihangsúlyozva láttatjuk azokat. Nem kell szégyenkeznünk, nemhogy Bécshez, de Párizshoz és Londonhoz is felzárkózunk azzal, hogy érdekes, változatos előadókkal és programokkal jelentkezünk a turisztikai piacon.
A versenyképesség bűvös fogalma
Jancsik András, a Corvinus egyetemi docense a turisztikai versenyképesség szempontjából vizsgálta a hazai kulturális kínálatot. Mi is ez a bűvös fogalom, a versenyképesség? Részletesen megtudható a kötetből, de azért annyit elárulunk most, hogy egyfelől egy ágazat jövedelemtermelő képessége, illetve a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulása. A kultúrának kiemelt jelentősége van ebben, hiszen az adottságaink, az attrakciók, az örökségek azok, amelyekre építhetőek azok a tevékenységek, amelyek a turisztikai szolgáltatásokban testesülnek meg. Adottságaink jók, tevékenységeink fejlesztendőek, de úgy, hogy az autentikussághoz tudjuk a fogyasztható tartalmat generálni, vagyis valós élményt közvetítsünk.
Élményakadémiától az élményzuhanyig
A Kodolányi Főiskoláról is több szerző teszi a művet mindennapi használatúvá, és tankönyvvé is egyben. Rátz Tamara, a főiskolai tanár, a Turisztikai és Gazdaságtudományi Intézet igazgatója ajánló soraival indul a kötet, és Horváth Endre docens, részletes tanulmányában már az előbb említett élmény szón is mintha túlmutatna. A tematikus utakkal foglalkozó elemzés megmutatja, mi van az élményeken túl, elvezetve bennünket a testi- lelki átalakulás, vagyis a változás ígéretéhez. Ahogy alcíműnk is utal erre, ma már minden az élmény szó körül forog, a szerző, közgazdaként arra mutat rá, hogy az élménygazdaság után most valami más jön: a transzformációs gazdaság, vagyis kulturális attrakcióinkat is a változás paradigmája köré érdemes építenünk, talán még akkor is, ha a változás nem minden esetben generál pozitív asszociációkat, míg az élmény szó igen.
Kimaradt a fesztiválturizmus?
Ez a kötet valóban nem tárgyalja, de jön, jön, jön! A Corvinuson ugyanis ezt külön tantárgy keretében oktatják, és folynak az előkészületei annak a kötetnek, ami részleteiben tárgyalja a fesztiválokat is. De, hogy mit jelent az, hogy a bármikor hozzánk érkező látogató mindig sokszínű programokat kapjon akár a fesztiválok, nagyrendezvények és előadások keretében, sőt, magukat az intézményeket is megismerhessék kívül-belül, erről már Nyúl Erika, a Zeneakadémia társadalmi kapcsolataiért felelős igazgatója beszélt. Elemzésében halhattunk arról a dilemmáról is, hogy míg a kultúra nonprofit alapokon, állami szerepvállalással, közbeszerzésekkel teszi a dolgát, addig a hozzá kapcsolódó turizmus kőkeményen profit- orientált tevékenység. Még mi is tanuljuk e két terület összefésülését, és a szakadékok feletti hidak építését, a kulturális intézmények is meg kell tanuljanak bizonyos dolgokat az üzleti szférából, mint ahogyan a turisztikai vállalkozások is jó, ha tudják, mit és kinek ajánlhatnak és van számos jó példa is már. De, hogy melyek ezek, milyen úton-módon jutottak el a sikerig, és ez a két rendkívül összetett terület, hogyan kapcsolódik egymáshoz és egészíti ki egymást, arról akkor kapunk teljes képet, ha fellapozzuk az igényes kivitelben megjelent 380 oldalas kötetet.
Szakmai utazás, élvezetes olvasmányokon át
Izgalmas szakmai utazásra és élvezetes olvasmányélményre számíthatnak tehát mindazok, akik nem rég kezdtek érdeklődni a terület iránt, de azoknak is tartalmas szakmai anyagot ad a kiadó kezükbe, akik évek, évtizedek óta tevékenykednek a kulturális turizmus területén. Néhány izgalmas kulcsszó a tartalomból: vidéki örökség, mobil applikációk, film, innováció, szocialista örökség, új imázs, alternatív túrák, romkocsmák, Pannonhalma, Zsolnay. A szerzők a következők: Ásványi Katalin, Bodnár Dorottya, Bozóky Anita, Dávid Lóránt, Fehér Zsuzsanna, Horváth Endre, Irimiás Anna, Jancsik András, Jászberényi Melinda, Káel Csaba, Kiss Róbert Richárd, Kulcsár Noémi, Márta István, Melanie Smith, Nagy Katalin, Nemes Andrea, Nyúl Erika, Piskóti István, Puczkó László, Reményik Bulcsú, Száraz István, Várhelyi Tamás, Vígh Viktória, Veiland László és Zátori Anita. A Horváth Gergely, Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettesének bevezetőjével megjelent kiadvány megvásárolható a kiadó webáruházában is: a www.nktk.hu címen.
Bódis Gábor , Hungary NEXT Tourism Destination Marketing
http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/a_kulturalis_turizmus_sokszinusege
