2011. január 4., kedd
Jelentős támogatást kapnának a hungarikumok
http://www.mfor.hu/cikkek/Jelentos_tamogatast_kapnanak_a_hungarikumok.html
2011. január 3., hétfő
Idén az is annyit utaztunk külföldre mint tavaly
Bár a kiutazás nem változott jelentősen az idei évben az előző évhez viszonyítva a beutazó forgalomban profiltól függően változó volt az egyes irodák forgalma, Molnár Gabriella a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke szerint jövőre szerény növekedést várható minden területen.
Az MTI-nek adott évértékelő nyilatkozatában Molnár Gabriella elmondta, hogy a kiutazás stagnált, illetve enyhe emelkedést tapasztaltak. A legnépszerűbb úti célok között szerepelt Törökország, Görögország, Egyiptom, Horvátország és Ausztria. Mint közölte, általában jellemző, hogy rövidebbek lettek a külföldi tartózkodások, sokan egy kategóriával olcsóbb szálláshelyet választottak, de a nyaralásról nem mondtak le.
A beutazásban az egyes irodák forgalma profiltól függően változó volt. Példaként említette, hogy érzékelhető volt a német beutazás, ezen belül is elsősorban a buszos turizmus folyamatos visszaesése, ugyanakkor jól alakult a francia, holland, amerikai, lengyel beutazás. Igen népszerűek a hajós utak, sok amerikai és nyugat-európai vendég érkezik dunai lakóhajón, egy Passau-Linz-Bécs-Pozsony-Budapest utazás keretében Magyarországra.
Mint mondta, örvendetes eltolódás tapasztalható a tematikus és kulturális utak, valamint a több országot érintő körutazások felé. A jövőről szólva az elnök úgy fogalmazott: konkrét forgalmi adatok még nem állnak rendelkezésre, de szerény növekedést várnak minden területen. Megjegyezte, a jövő szezonra tervezett, új cafeteria-elemként bevezetendő Széchenyi Pihenő Kártya mindenképpen pozitívan befolyásolja a belföldi forgalmat. Molnár Gabriella szerint a versenyképességet szabályozó, átlátható gazdasági szabályozás területén nem történt konkrét változás.
Továbbra is szükségesnek tartja a jogosulatlan utazásszervezéssel és idegenvezetéssel szembeni hatékony fellépést, e területen nincs még semmilyen előrelépés. Hozzátette: a magas áfakulcs rontja a versenyképességet, ezen a szállodák 18 százalékos kulcsa sem javít. Molnár Gabriella közölte: folynak a tárgyalások az utazási irodai tevékenységet szabályozó kormányrendelet módosításáról.
A MUISZ a jelenlegi vagyoni biztosíték rendszert megfelelőnek tartja, nem lenne elfogadható, hogy néhány csődbe ment, tisztességtelen vállalkozás miatt a tisztességes nagy többség hátrányt szenvedjen. Az eddigi csődöknél egyértelműen a vagyoni biztosíték alulbiztosítása volt a probléma - tette hozzá.
http://profitline.hu/hircentrum/hir/211079/Iden-az-is-annyit-utaztunk-kulfoldre-mint-tavaly
Az MTI-nek adott évértékelő nyilatkozatában Molnár Gabriella elmondta, hogy a kiutazás stagnált, illetve enyhe emelkedést tapasztaltak. A legnépszerűbb úti célok között szerepelt Törökország, Görögország, Egyiptom, Horvátország és Ausztria. Mint közölte, általában jellemző, hogy rövidebbek lettek a külföldi tartózkodások, sokan egy kategóriával olcsóbb szálláshelyet választottak, de a nyaralásról nem mondtak le.
A beutazásban az egyes irodák forgalma profiltól függően változó volt. Példaként említette, hogy érzékelhető volt a német beutazás, ezen belül is elsősorban a buszos turizmus folyamatos visszaesése, ugyanakkor jól alakult a francia, holland, amerikai, lengyel beutazás. Igen népszerűek a hajós utak, sok amerikai és nyugat-európai vendég érkezik dunai lakóhajón, egy Passau-Linz-Bécs-Pozsony-Budapest utazás keretében Magyarországra.
Mint mondta, örvendetes eltolódás tapasztalható a tematikus és kulturális utak, valamint a több országot érintő körutazások felé. A jövőről szólva az elnök úgy fogalmazott: konkrét forgalmi adatok még nem állnak rendelkezésre, de szerény növekedést várnak minden területen. Megjegyezte, a jövő szezonra tervezett, új cafeteria-elemként bevezetendő Széchenyi Pihenő Kártya mindenképpen pozitívan befolyásolja a belföldi forgalmat. Molnár Gabriella szerint a versenyképességet szabályozó, átlátható gazdasági szabályozás területén nem történt konkrét változás.
Továbbra is szükségesnek tartja a jogosulatlan utazásszervezéssel és idegenvezetéssel szembeni hatékony fellépést, e területen nincs még semmilyen előrelépés. Hozzátette: a magas áfakulcs rontja a versenyképességet, ezen a szállodák 18 százalékos kulcsa sem javít. Molnár Gabriella közölte: folynak a tárgyalások az utazási irodai tevékenységet szabályozó kormányrendelet módosításáról.
A MUISZ a jelenlegi vagyoni biztosíték rendszert megfelelőnek tartja, nem lenne elfogadható, hogy néhány csődbe ment, tisztességtelen vállalkozás miatt a tisztességes nagy többség hátrányt szenvedjen. Az eddigi csődöknél egyértelműen a vagyoni biztosíték alulbiztosítása volt a probléma - tette hozzá.
http://profitline.hu/hircentrum/hir/211079/Iden-az-is-annyit-utaztunk-kulfoldre-mint-tavaly
Elindult az összefogás a turizmusban; jó lesz
http://www.turizmusonline.hu/cikk/elindult_az_osszefogas_a_turizmusban__jo_lesz
2011. január 2., vasárnap
„A végrehajtás során is számítunk a szakma képviselőinek aktivitására”
2010;XVIII(4):7–10. MOTESZ MAGAZIN
Jövőre, 2011. január 15-én indul a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja:
az Új Széchenyi Terv. Mint arról az előző számunkban
beszámoltunk, a MOTESZ vállalta, hogy – szakmai
konzultáció keretében – az anyagról kikéri tagszervezetei véleményét, javaslatait, majd a refl exiók összegzésével kialakított elnökségi állásfoglalását átadja a
Nemzetgazdasági Minisztérium számára felhasználásra. (Az Új Széchenyi Tervről kialakított állásfoglalás megjelent a MOTESZ Magazin 2010/3-as szeptemberi
számában, valamint megtekinthető a MOTESZ weboldalán, a www.motesz.hu-n.)
Helyettes Államtitkár Urat elsősorban az anyagban ismertetett, egészségiparral kapcsolatos tervekről kérdeztük.
– Az Új Széchenyi Terv prioritásai közé bekerült, sőt elsőként nevesített az egészségipar és az egészségügyi turizmus. A „Gyógyító Magyarország – egészségipar” olyan
komponens, ami megfelelő akarat és marketing esetén alkalmas az ország pozícionálására, egy korszerű országkép kialakítására és a gazdaság fellendülésének egyik
motorja lehet. Ez az előkelő rangsorolás megjelenik-e az
általános országkommunikációban, a fejlesztéspolitika
gyakorlati prioritásaiban és a támogatásokban is?
– Az Új Széchenyi Terv a turizmus fejlesztését azzal
teszi egyedivé, hogy egy különleges természeti adottságra, a termálvízre és ahhoz kapcsolódóan az egészségiparra helyezi a hangsúlyt. Ez új megközelítés, ami a turisztikai és egészségipari szektor szereplőinek széleskörű
együttműködését igényli. Vannak hagyományok – pl. a
termálvizek balneológiai célú hasznosítása –, amire épí-
teni lehet, de tudományosan megalapozottabbá kell tenni
a közös munkát, és bővíteni szükséges a partnerek körét
az egészségügyi szolgáltatókkal, az egészségipari innová-
cióban érdekelt vállalkozásokkal, kutatóintézményekkel.
A szektorok közötti együttműködést ki kell terjeszteni a
termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítására,
a növényházi kertészetre, geotermikus energiahasznosí-
tásra és a háttérágazatokra (specializált építőipar, oktatás).
A közös kezdeményezések klaszterekben valósíthatók meg leghatékonyabban.
A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program
július óta tartó egyeztetése, szakmai konzultációi során
határoztuk meg azokat a területeket, ahol kormányzati beavatkozásra van szükség. Elsősorban a fejlesztések célzott ösztönzésére, a szabályozó rendszer korszerűsíté-
sére van szükség, illetve az országmárkában is meg kell
jeleníteni az új „nemzeti ipart”.
Az első támogatási pályázatok 2011 januárjában jelennek meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve a turisztikai fejlesztési pályázatok mellett a
kapcsolódó szakterületek (kutatás–fejlesztés, gazdaságfejlesztési támogatások) támogatási konstrukcióiban prioritásként fogjuk érvényesíteni az egészségipar fejlesztését.
A most készülő új országmárka stratégia négy fókuszterülete közül a Gyógyító Magyarország (Healing Potential) az egészségturizmus mellett az egészségipari innovációra is épít.
– Az egészségipar sokak téves állításával ellentétben –
miután részben közvetlen GDP termelő, részben a munkaerő megtartásában, helyreállításában, regenerálásában jelentős szerepű – nem pénzt visz, hanem pénzt hoz az
országnak. A szakemberek állítják, a magyar egészség-
ügyben rejlő komparatív előnyök kihasználásával már
a közeljövőben a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává
tehető, ami az innováció és a munkaerőpiac egyik meghatározó megrendelője.
Önnek mi a véleménye erről? Milyen támogatások, intézkedések várhatók ennek az előnynek a realizálása érdekében?
– Az egészségipar azért került be az Új Széchenyi
Tervbe, a talpraállás és felemelkedés nemzeti fejlesztéspolitikai programjába, mert gazdaságösztönző hatása nyilvánvaló. A Gyógyító Magyarország – Egészségipar
program azonban nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának programja, arra vonatkozóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága készített vitairatot „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország –
Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” címmel. A gazdaságfejlesztés részeként az egészségipar fejlesztése egy olyan „nemzeti ipar” kifejlesztését tűzte ki
célul, amely a hazai természeti- és humánerőforrásokra
épít, és ezáltal stratégiai előnyt biztosíthatnak számunkra.
Az Új Széchenyi Terv a termálvíz sokrétű hasznosí-
tását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági
kapcsolódásait azonosítja, és az érintett területek közti
szinergiák kihasználását célzó program.
– Mit várnak ettől a prioritástól gazdaságilag, továbbá
az országimázs építése terén?
– A kormányprogram egymillió új munkahely létrehozását tűzte ki célul 10 év alatt. Mivel az Új Széchenyi Terv ennek megvalósítását célozza, a turizmus területén
mintegy 300–350 ezer munkahely létesítését várjuk, a
kommunikáció eredményeként pedig azt kívánjuk elérni, hogy Magyarország az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágának európai vezető hatalma legyen,
illetve az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus
piacán egyes szakmacsoportokban (fogászat, stb.) megszerzett vezető pozíciónkat megőrizzük, az azokban felhalmozott tapasztalatok, jó gyakorlat terjesztésével más
szakmacsoportok tekintetében is tovább erősítsük.
További elvárt hatások:
• a kis és középvállalkozói szektor erősítése,
• tartós növekedés biztosítása,
• a területi és társadalmi különbségek csökkentése,
• a lakosság egészségi állapotának javítása,
• Magyarország külső energiafüggőségének csökkentése.
– Hogyan tervezik bevonni az egészségügyi szakma szereplőit a döntéselőkészítés és megvalósítás folyamatába az egészségipar területén?
– Az Új Széchenyi Terv vitairatának július 28-i közzétételét követően mintegy 100 írásos észrevétel érkezett be e területre vonatkozóan, majd egészségipari konzultációra került sor 2010. szeptember 24-én a Gellért Szállóban mintegy 100 résztvevő közreműködésével. Az
írásos javaslatok és szóbeli konzultációkon elhangzottak
fi gyelembevételével történik a Gyógyító Magyarország –
Egészségipar program véglegesítése.
A végrehajtás során is számítunk a szakma képviselőinek aktivitására: a pályázati témákat javaslataik fi gyelembevételével dolgozzuk ki. Másrészt az egészségügyi
turizmus fejlődése csak a turisztikai és egészségügyi szolgáltatók együttműködésén alapulva lehet sikeres, hiszen nem kizárólag egészségügyi szolgáltatások piacra vitelét
kívánjuk elérni, hanem olyan komplex programcsomagok értékesítését ösztönözni, amelyek a magas színvonalú és piacképes egészségügyi kezelések mellett turisztikai
elemeket is tartalmaznak.
– Milyen innovációkat kívánnak támogatni, illetve bevezetni, széles körben elterjeszteni a gazdasági, az egészségügyi szakmai berkekben, illetve a vevő, a lakosság
körében? Milyen szereplőkre, együttműködésekre támaszkodnak az egészségügyi innováció-politika területén?
– Az egészségipari innováció alprogramba a gyógyszergyártás, az orvosi műszergyártás, a balneológia, valamint a bio- és nanotechnológia fejlesztése tartozik.
Lényeges, hogy a hazai gyógyszeripar a gyógyfürdőkkel és a kozmetikumok gyártóival együttműködve bővüljön a „consumer health” (tapaszok, krémek, gyógykozmetikumok) vonalon, egyre több vénymentes és gyógyszernek nem minősülő készítményt állítson elő, valamint
a mozgásszervi gyógyszerek, eljárások kutatás-fejleszté-
sére, illetve gyártására nagyobb kapacitásokat hozzon
létre. A gyógyszerek fejlesztése és a gyógy- és termálfürdő kezelésekkel való kombinált felhasználása több szempontból egyedibbé teheti a hazai gyógyturizmust: az
együttműködés orvosi tudást, szellemi hátteret ad, emellett egy-egy betegségre való specializálódás révén jól pozícionálhatók a gyógyfürdők, gyógyszállodák.
Az orvosi műszergyártás a gyógyvízhez köthető kúráknál/kezeléseknél alkalmazható orvosi műszerek fejlesztésével, az orvosi műszertechnológia és rehabilitációs kezelések kapacitásának megerősítésével járulhat hozzá az egészségturisztikai kínálatunk egyediségének
kialakításához. A gyógyturizmussal összekapcsolható,
az életmód-iparban (egészség fejlesztése, karbantartása) és az otthoni gyógyászatban alkalmazható készülékek gyártása jelenthet új piaci lehetőséget a többségükben KKV-ként működő hazai orvosi műszergyártó cégeknek.
A balneológia a termálvízen alapuló gyógyturizmus fejlődésének egyik kiemelten fontos területe. Annak érdekében, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező magyar szaktudás a hazai és nemzetközi orvostudomány által is széleskörűen elismertté váljon, szükség van a tudományterület fejlődésére, a hazai gyógyvizek nemzetközileg is elismert módszertan szerinti orvosi hatásainak
vizsgálatára.
A hazai bio- és nanotechnológia fejlesztésével viszonylag kis tőkebefektetéssel olyan jelentős eredményeket lehet felmutatni, amelyek regionális kutatásfejlesztési központtá tehetik az országot. E területen fontos teendő a rendelkezésre álló tudás szintje és a
hasznosítás lehetőségei közötti szakadék csökkentése,
a magas színvonalon képzett fi atal szakemberek és az
őket kinevelő tudományos iskolák iparilag is hasznosítható ötletei nehezen találnak hazánkban teret. A külföldön dolgozó magyar biotechnológiai vállalkozók/üzletemberek „hazatelepítésével”, projektjeik itthoni támogatásával, a nagy egyetemeken (Semmelweis Egyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös
Lóránd Tudományegyetem) működő Technológiai
Transzfer Irodák és K+F hatékonyabb hasznosításával,
a K+F-ben és üzleti menedzselésben egyaránt járatos
hazai biotech vállalkozói réteg kialakulásának támogatásával lehet a fejlődést elősegíteni.
A turisztikai és egészségügyi szolgáltatók már említett helyi szintű együttműködése mellett a komplex termál-egészségipar program egyes elemeinek stratégiai fejlesztését hálózatos, klaszter szerkezetben, a kapcsolódó területekkel együtt, rendszerszerűen lehet leghatékonyabban megvalósítani. A klaszterek a kutatás-fejlesztés, a termelés, értékesítés valamennyi fázisának és a folyamatban résztvevő szereplők (kutatóintézetek, termelő/
szolgáltatók, önkormányzatok, szakmai és civilszervezetek) integrálásával alulról, a termelés-felhasználás oldaláról építkeznek. Alapvető elv az önkéntesség, a felismert
közös gazdasági érdeken alapuló együttműködés.
– Ön hogyan látja az egészségipar integráló szerepét? Mi
ebben az orvosi szolgáltatások szerepe? A jövőben hogyan
képzelik el a gyógyvízre és az orvosi szolgáltatásokra
alapozott turizmus egyensúlyát a forráselosztásnál?
– A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program
központi eleme a termálvízkészlet komplex hasznosítása, illetve a ráépülő termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása és kormányzati prioritássá tétele,
mind a fejlesztés- és támogatáspolitikában, mind a marketing terén. Ebből következően számos ponton kapcsolódik több más ágazathoz. E szektorok tekintetében
azonban csak az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó fejlesztési területeket tartalmazza a program.
A hazai termálvízen alapuló turizmus zászlóshajója a
gyógyturizmus, amit a hazai vendégkör vonatkozásában
kiegészít a wellness turizmus. A jövőben erősíteni szükséges az orvosi szolgáltatások kínálatát, ami a balneológiai és ahhoz kapcsolódó kezelések kínálatának bővítését
jelenti egyrészről, az egészségmegőrzés, rekreáció terén
pedig indokolt a tudományosan igazolt egészségügyi eljárásokat tartalmazó szolgáltatásokkal, illetve az egészségtudatos életforma elterjedését célzó medical wellness
irányába fejlődni. Az orvosi szolgáltatásokon alapuló
egészségügyi turizmus új fejlesztési irány, ahol bizonyos
szegmensekben már sikerült erős pozíciókat elérniük a
hazai szolgáltatók egyes csoportjainak. Célunk az, hogy
bővítsük azon egészségügyi szolgáltatások körét, amelyek iránt jelentősen bővíthető a piaci alapú kereslet.
A turizmus szempontjait összhangba kell hozni az egészségügy fejlesztési stratégiájával, tehát nem lehet célunk az, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátást negatívan befolyásolja az egészségturizmus fejlesztése. A pályázati keretek meghatározása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve történik majd.
– Ahhoz, hogy egy kormányzati intézkedés szakmai, társadalmi elfogadottsággal bírjon, hitelesség szükséges. Ehhez a szakma támogatása nélkülözhetetlen.
Hogyan kívánják bevonni az egészségügyi szakma szereplőit az egészségügyi iparra, egészségturizmusra vonatkozó állami kommunikációba? Milyen együttműködési
lehetőséget lát ebben a MOTESZ-szel? Hogyan tudja a
MOTESZ a leghatékonyabban szolgálni a Terv társadalmi vitáját, elfogadását és megvalósítását?
- Már a tervezés folyamatában is fontosnak tartottuk a
nyitottságot, a megvalósításnál hasonlóképpen kívánatos a partnerség. Az Új Széchenyi Terv dokumentuma a véglegesítést követően is nyilvános lesz, amelyet – a
körülményeknek megfelelően – időről-időre aktualizálni
kell. Számítunk a szakmai szervezetek közreműködésé-
re az intézkedések megvalósítása során, és azt követően
is várjuk a visszajelzéseket, hiszen a vállalkozói, egészségügyi intézményi és önkormányzati szféra szereplőivel rajtuk keresztül tudjuk a kapcsolatot tartani. Különösen
hasznos lehet a MOTESZ szerepe az egészségipari szereplőkkel való kapcsolattartásban, hiszen a turizmus és egészségügyi szektor szorosabb együttműködését most kell megalapozni.
– Mi az államtitkárság véleménye az alábbi állításainkkal kapcsolatban:
„Az élettudományok erős K+F megrendelők, ezért a K+F
prioritásokban kiemelten kell támogatni ezeket a terü-
leteket, kiemelten a genomikát, az info-bionikát, a nanotechnológiák általános és egészségügyi alkalmazási lehetőségeit, ágazati megközelítésben a gyógyszerkutatá-
sokat és az informatikát.”
– Az egészségipari innovációs területeken a kutatás–
fejlesztés szerepe meghatározó. A termál-egészségipar
nem foglalkozhat a kérdésben jelzett valamennyi szakterülettel, hanem az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre helyezi a hangsúlyt.
„A természetes gyógytényezők ma csak magas hozzáadott
érték mellett piacképesek, és ebben a nemzetközi trendek
szerint piacképesség szempontjából is felértékelődik az
orvosi tevékenység.”
– Annak érdekében, hogy Magyarország egészségturisztikai kínálatát egyedivé és nemzetközileg is versenyképessé tegyük, bővíteni kell az orvosi szolgáltatások körét.
„A hozzáadott értékű szolgáltatások piacképességének
két kulcseleme a hiteles és a beteg számára is informatív
minőségtanúsítási rendszer működtetése és az egészségturisztikai szolgáltatások EBM alapú alátámasztása. A terület marketingjében az előbb sorolt elemeket hangsúlyosan kell használni.”
– Az egészségügyi szolgáltatások piacra vitelében két
különböző célcsoport felé kell hiteles és meggyőző üzeneteket eljuttatni. Az egyik az orvostársadalom, akik számára az evidence based medicine elvek szerinti orvosi hatásvizsgálatok számítanak hiteles információnak.
A szolgáltatásokat igénybevevő turisták számára pedig
érthetően – az igazolt orvosi érveket is ismertetve –, de
egyúttal vonzó ajánlatként kell bemutatni a kínálatot,
egyfajta érzelmi kötődést kell kialakítani, amelynek természetesen vannak garanciális elemei is (pl. minőségi garancia).
http://www.aleph.hu/~motesz/docs/A_vegrehajtas_soran_is_szamitunk_a_szakma_velemenyere.pdf
Jövőre, 2011. január 15-én indul a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja:
az Új Széchenyi Terv. Mint arról az előző számunkban
beszámoltunk, a MOTESZ vállalta, hogy – szakmai
konzultáció keretében – az anyagról kikéri tagszervezetei véleményét, javaslatait, majd a refl exiók összegzésével kialakított elnökségi állásfoglalását átadja a
Nemzetgazdasági Minisztérium számára felhasználásra. (Az Új Széchenyi Tervről kialakított állásfoglalás megjelent a MOTESZ Magazin 2010/3-as szeptemberi
számában, valamint megtekinthető a MOTESZ weboldalán, a www.motesz.hu-n.)
Helyettes Államtitkár Urat elsősorban az anyagban ismertetett, egészségiparral kapcsolatos tervekről kérdeztük.
– Az Új Széchenyi Terv prioritásai közé bekerült, sőt elsőként nevesített az egészségipar és az egészségügyi turizmus. A „Gyógyító Magyarország – egészségipar” olyan
komponens, ami megfelelő akarat és marketing esetén alkalmas az ország pozícionálására, egy korszerű országkép kialakítására és a gazdaság fellendülésének egyik
motorja lehet. Ez az előkelő rangsorolás megjelenik-e az
általános országkommunikációban, a fejlesztéspolitika
gyakorlati prioritásaiban és a támogatásokban is?
– Az Új Széchenyi Terv a turizmus fejlesztését azzal
teszi egyedivé, hogy egy különleges természeti adottságra, a termálvízre és ahhoz kapcsolódóan az egészségiparra helyezi a hangsúlyt. Ez új megközelítés, ami a turisztikai és egészségipari szektor szereplőinek széleskörű
együttműködését igényli. Vannak hagyományok – pl. a
termálvizek balneológiai célú hasznosítása –, amire épí-
teni lehet, de tudományosan megalapozottabbá kell tenni
a közös munkát, és bővíteni szükséges a partnerek körét
az egészségügyi szolgáltatókkal, az egészségipari innová-
cióban érdekelt vállalkozásokkal, kutatóintézményekkel.
A szektorok közötti együttműködést ki kell terjeszteni a
termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítására,
a növényházi kertészetre, geotermikus energiahasznosí-
tásra és a háttérágazatokra (specializált építőipar, oktatás).
A közös kezdeményezések klaszterekben valósíthatók meg leghatékonyabban.
A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program
július óta tartó egyeztetése, szakmai konzultációi során
határoztuk meg azokat a területeket, ahol kormányzati beavatkozásra van szükség. Elsősorban a fejlesztések célzott ösztönzésére, a szabályozó rendszer korszerűsíté-
sére van szükség, illetve az országmárkában is meg kell
jeleníteni az új „nemzeti ipart”.
Az első támogatási pályázatok 2011 januárjában jelennek meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve a turisztikai fejlesztési pályázatok mellett a
kapcsolódó szakterületek (kutatás–fejlesztés, gazdaságfejlesztési támogatások) támogatási konstrukcióiban prioritásként fogjuk érvényesíteni az egészségipar fejlesztését.
A most készülő új országmárka stratégia négy fókuszterülete közül a Gyógyító Magyarország (Healing Potential) az egészségturizmus mellett az egészségipari innovációra is épít.
– Az egészségipar sokak téves állításával ellentétben –
miután részben közvetlen GDP termelő, részben a munkaerő megtartásában, helyreállításában, regenerálásában jelentős szerepű – nem pénzt visz, hanem pénzt hoz az
országnak. A szakemberek állítják, a magyar egészség-
ügyben rejlő komparatív előnyök kihasználásával már
a közeljövőben a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává
tehető, ami az innováció és a munkaerőpiac egyik meghatározó megrendelője.
Önnek mi a véleménye erről? Milyen támogatások, intézkedések várhatók ennek az előnynek a realizálása érdekében?
– Az egészségipar azért került be az Új Széchenyi
Tervbe, a talpraállás és felemelkedés nemzeti fejlesztéspolitikai programjába, mert gazdaságösztönző hatása nyilvánvaló. A Gyógyító Magyarország – Egészségipar
program azonban nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának programja, arra vonatkozóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága készített vitairatot „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország –
Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” címmel. A gazdaságfejlesztés részeként az egészségipar fejlesztése egy olyan „nemzeti ipar” kifejlesztését tűzte ki
célul, amely a hazai természeti- és humánerőforrásokra
épít, és ezáltal stratégiai előnyt biztosíthatnak számunkra.
Az Új Széchenyi Terv a termálvíz sokrétű hasznosí-
tását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági
kapcsolódásait azonosítja, és az érintett területek közti
szinergiák kihasználását célzó program.
– Mit várnak ettől a prioritástól gazdaságilag, továbbá
az országimázs építése terén?
– A kormányprogram egymillió új munkahely létrehozását tűzte ki célul 10 év alatt. Mivel az Új Széchenyi Terv ennek megvalósítását célozza, a turizmus területén
mintegy 300–350 ezer munkahely létesítését várjuk, a
kommunikáció eredményeként pedig azt kívánjuk elérni, hogy Magyarország az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágának európai vezető hatalma legyen,
illetve az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus
piacán egyes szakmacsoportokban (fogászat, stb.) megszerzett vezető pozíciónkat megőrizzük, az azokban felhalmozott tapasztalatok, jó gyakorlat terjesztésével más
szakmacsoportok tekintetében is tovább erősítsük.
További elvárt hatások:
• a kis és középvállalkozói szektor erősítése,
• tartós növekedés biztosítása,
• a területi és társadalmi különbségek csökkentése,
• a lakosság egészségi állapotának javítása,
• Magyarország külső energiafüggőségének csökkentése.
– Hogyan tervezik bevonni az egészségügyi szakma szereplőit a döntéselőkészítés és megvalósítás folyamatába az egészségipar területén?
– Az Új Széchenyi Terv vitairatának július 28-i közzétételét követően mintegy 100 írásos észrevétel érkezett be e területre vonatkozóan, majd egészségipari konzultációra került sor 2010. szeptember 24-én a Gellért Szállóban mintegy 100 résztvevő közreműködésével. Az
írásos javaslatok és szóbeli konzultációkon elhangzottak
fi gyelembevételével történik a Gyógyító Magyarország –
Egészségipar program véglegesítése.
A végrehajtás során is számítunk a szakma képviselőinek aktivitására: a pályázati témákat javaslataik fi gyelembevételével dolgozzuk ki. Másrészt az egészségügyi
turizmus fejlődése csak a turisztikai és egészségügyi szolgáltatók együttműködésén alapulva lehet sikeres, hiszen nem kizárólag egészségügyi szolgáltatások piacra vitelét
kívánjuk elérni, hanem olyan komplex programcsomagok értékesítését ösztönözni, amelyek a magas színvonalú és piacképes egészségügyi kezelések mellett turisztikai
elemeket is tartalmaznak.
– Milyen innovációkat kívánnak támogatni, illetve bevezetni, széles körben elterjeszteni a gazdasági, az egészségügyi szakmai berkekben, illetve a vevő, a lakosság
körében? Milyen szereplőkre, együttműködésekre támaszkodnak az egészségügyi innováció-politika területén?
– Az egészségipari innováció alprogramba a gyógyszergyártás, az orvosi műszergyártás, a balneológia, valamint a bio- és nanotechnológia fejlesztése tartozik.
Lényeges, hogy a hazai gyógyszeripar a gyógyfürdőkkel és a kozmetikumok gyártóival együttműködve bővüljön a „consumer health” (tapaszok, krémek, gyógykozmetikumok) vonalon, egyre több vénymentes és gyógyszernek nem minősülő készítményt állítson elő, valamint
a mozgásszervi gyógyszerek, eljárások kutatás-fejleszté-
sére, illetve gyártására nagyobb kapacitásokat hozzon
létre. A gyógyszerek fejlesztése és a gyógy- és termálfürdő kezelésekkel való kombinált felhasználása több szempontból egyedibbé teheti a hazai gyógyturizmust: az
együttműködés orvosi tudást, szellemi hátteret ad, emellett egy-egy betegségre való specializálódás révén jól pozícionálhatók a gyógyfürdők, gyógyszállodák.
Az orvosi műszergyártás a gyógyvízhez köthető kúráknál/kezeléseknél alkalmazható orvosi műszerek fejlesztésével, az orvosi műszertechnológia és rehabilitációs kezelések kapacitásának megerősítésével járulhat hozzá az egészségturisztikai kínálatunk egyediségének
kialakításához. A gyógyturizmussal összekapcsolható,
az életmód-iparban (egészség fejlesztése, karbantartása) és az otthoni gyógyászatban alkalmazható készülékek gyártása jelenthet új piaci lehetőséget a többségükben KKV-ként működő hazai orvosi műszergyártó cégeknek.
A balneológia a termálvízen alapuló gyógyturizmus fejlődésének egyik kiemelten fontos területe. Annak érdekében, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező magyar szaktudás a hazai és nemzetközi orvostudomány által is széleskörűen elismertté váljon, szükség van a tudományterület fejlődésére, a hazai gyógyvizek nemzetközileg is elismert módszertan szerinti orvosi hatásainak
vizsgálatára.
A hazai bio- és nanotechnológia fejlesztésével viszonylag kis tőkebefektetéssel olyan jelentős eredményeket lehet felmutatni, amelyek regionális kutatásfejlesztési központtá tehetik az országot. E területen fontos teendő a rendelkezésre álló tudás szintje és a
hasznosítás lehetőségei közötti szakadék csökkentése,
a magas színvonalon képzett fi atal szakemberek és az
őket kinevelő tudományos iskolák iparilag is hasznosítható ötletei nehezen találnak hazánkban teret. A külföldön dolgozó magyar biotechnológiai vállalkozók/üzletemberek „hazatelepítésével”, projektjeik itthoni támogatásával, a nagy egyetemeken (Semmelweis Egyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös
Lóránd Tudományegyetem) működő Technológiai
Transzfer Irodák és K+F hatékonyabb hasznosításával,
a K+F-ben és üzleti menedzselésben egyaránt járatos
hazai biotech vállalkozói réteg kialakulásának támogatásával lehet a fejlődést elősegíteni.
A turisztikai és egészségügyi szolgáltatók már említett helyi szintű együttműködése mellett a komplex termál-egészségipar program egyes elemeinek stratégiai fejlesztését hálózatos, klaszter szerkezetben, a kapcsolódó területekkel együtt, rendszerszerűen lehet leghatékonyabban megvalósítani. A klaszterek a kutatás-fejlesztés, a termelés, értékesítés valamennyi fázisának és a folyamatban résztvevő szereplők (kutatóintézetek, termelő/
szolgáltatók, önkormányzatok, szakmai és civilszervezetek) integrálásával alulról, a termelés-felhasználás oldaláról építkeznek. Alapvető elv az önkéntesség, a felismert
közös gazdasági érdeken alapuló együttműködés.
– Ön hogyan látja az egészségipar integráló szerepét? Mi
ebben az orvosi szolgáltatások szerepe? A jövőben hogyan
képzelik el a gyógyvízre és az orvosi szolgáltatásokra
alapozott turizmus egyensúlyát a forráselosztásnál?
– A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program
központi eleme a termálvízkészlet komplex hasznosítása, illetve a ráépülő termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása és kormányzati prioritássá tétele,
mind a fejlesztés- és támogatáspolitikában, mind a marketing terén. Ebből következően számos ponton kapcsolódik több más ágazathoz. E szektorok tekintetében
azonban csak az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó fejlesztési területeket tartalmazza a program.
A hazai termálvízen alapuló turizmus zászlóshajója a
gyógyturizmus, amit a hazai vendégkör vonatkozásában
kiegészít a wellness turizmus. A jövőben erősíteni szükséges az orvosi szolgáltatások kínálatát, ami a balneológiai és ahhoz kapcsolódó kezelések kínálatának bővítését
jelenti egyrészről, az egészségmegőrzés, rekreáció terén
pedig indokolt a tudományosan igazolt egészségügyi eljárásokat tartalmazó szolgáltatásokkal, illetve az egészségtudatos életforma elterjedését célzó medical wellness
irányába fejlődni. Az orvosi szolgáltatásokon alapuló
egészségügyi turizmus új fejlesztési irány, ahol bizonyos
szegmensekben már sikerült erős pozíciókat elérniük a
hazai szolgáltatók egyes csoportjainak. Célunk az, hogy
bővítsük azon egészségügyi szolgáltatások körét, amelyek iránt jelentősen bővíthető a piaci alapú kereslet.
A turizmus szempontjait összhangba kell hozni az egészségügy fejlesztési stratégiájával, tehát nem lehet célunk az, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátást negatívan befolyásolja az egészségturizmus fejlesztése. A pályázati keretek meghatározása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve történik majd.
– Ahhoz, hogy egy kormányzati intézkedés szakmai, társadalmi elfogadottsággal bírjon, hitelesség szükséges. Ehhez a szakma támogatása nélkülözhetetlen.
Hogyan kívánják bevonni az egészségügyi szakma szereplőit az egészségügyi iparra, egészségturizmusra vonatkozó állami kommunikációba? Milyen együttműködési
lehetőséget lát ebben a MOTESZ-szel? Hogyan tudja a
MOTESZ a leghatékonyabban szolgálni a Terv társadalmi vitáját, elfogadását és megvalósítását?
- Már a tervezés folyamatában is fontosnak tartottuk a
nyitottságot, a megvalósításnál hasonlóképpen kívánatos a partnerség. Az Új Széchenyi Terv dokumentuma a véglegesítést követően is nyilvános lesz, amelyet – a
körülményeknek megfelelően – időről-időre aktualizálni
kell. Számítunk a szakmai szervezetek közreműködésé-
re az intézkedések megvalósítása során, és azt követően
is várjuk a visszajelzéseket, hiszen a vállalkozói, egészségügyi intézményi és önkormányzati szféra szereplőivel rajtuk keresztül tudjuk a kapcsolatot tartani. Különösen
hasznos lehet a MOTESZ szerepe az egészségipari szereplőkkel való kapcsolattartásban, hiszen a turizmus és egészségügyi szektor szorosabb együttműködését most kell megalapozni.
– Mi az államtitkárság véleménye az alábbi állításainkkal kapcsolatban:
„Az élettudományok erős K+F megrendelők, ezért a K+F
prioritásokban kiemelten kell támogatni ezeket a terü-
leteket, kiemelten a genomikát, az info-bionikát, a nanotechnológiák általános és egészségügyi alkalmazási lehetőségeit, ágazati megközelítésben a gyógyszerkutatá-
sokat és az informatikát.”
– Az egészségipari innovációs területeken a kutatás–
fejlesztés szerepe meghatározó. A termál-egészségipar
nem foglalkozhat a kérdésben jelzett valamennyi szakterülettel, hanem az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre helyezi a hangsúlyt.
„A természetes gyógytényezők ma csak magas hozzáadott
érték mellett piacképesek, és ebben a nemzetközi trendek
szerint piacképesség szempontjából is felértékelődik az
orvosi tevékenység.”
– Annak érdekében, hogy Magyarország egészségturisztikai kínálatát egyedivé és nemzetközileg is versenyképessé tegyük, bővíteni kell az orvosi szolgáltatások körét.
„A hozzáadott értékű szolgáltatások piacképességének
két kulcseleme a hiteles és a beteg számára is informatív
minőségtanúsítási rendszer működtetése és az egészségturisztikai szolgáltatások EBM alapú alátámasztása. A terület marketingjében az előbb sorolt elemeket hangsúlyosan kell használni.”
– Az egészségügyi szolgáltatások piacra vitelében két
különböző célcsoport felé kell hiteles és meggyőző üzeneteket eljuttatni. Az egyik az orvostársadalom, akik számára az evidence based medicine elvek szerinti orvosi hatásvizsgálatok számítanak hiteles információnak.
A szolgáltatásokat igénybevevő turisták számára pedig
érthetően – az igazolt orvosi érveket is ismertetve –, de
egyúttal vonzó ajánlatként kell bemutatni a kínálatot,
egyfajta érzelmi kötődést kell kialakítani, amelynek természetesen vannak garanciális elemei is (pl. minőségi garancia).
http://www.aleph.hu/~motesz/docs/A_vegrehajtas_soran_is_szamitunk_a_szakma_velemenyere.pdf
2010. december 31., péntek
BÚÉK 2011
Happy New Year!/¡Próspero año!/Bonne année!/С Новым Годом!/Guten Rutsch!
http://www.omniglot.com/language/phrases/christmas.htm
http://www.omniglot.com/language/phrases/christmas.htm
2010. december 30., csütörtök
WTM - an insider's view - Endre Horváth
Interview with Endre Horváth, Deputy State Secretary for tourism, Hungarian Ministry for National Economy.
Every year euronews heads to the World Travel Market in London, one of the world’s premier travel trade fairs to get a first-hand look at the latest trends in the industry.
http://www.euronews.net/2010/11/11/endre-horvath/
Every year euronews heads to the World Travel Market in London, one of the world’s premier travel trade fairs to get a first-hand look at the latest trends in the industry.
http://www.euronews.net/2010/11/11/endre-horvath/
“Danube Strategy” priority for Hungary EU Presidency | euronews ...
http://www.euronews.net/2010/12/27/danube-strategy-priority-for-hungary-eu-presidency/
2010. december 29., szerda
Hungary to push healthcare 'tourism' at EU helm
The incoming Hungarian EU Presidency will try to encourage healthcare "tourism" in Europe as the EU tries to push through new legislation to facilitate cross-border treatment.
+++
BACKGROUND
In October 2010, the health committee in the European Parliament approved the directive on cross-border health care, paving the way for its adoption early next year. The member states should give the final nod in March.
The directive has been discussed since 2008, when the Commission proposed a draft text aimed at providing EU citizens with legal certainty on their medical rights in other member states.
Health systems are primarily the responsibility of the member states, but EU citizens may rightfully seek health care in the other countries – with the cost covered by their own system – as confirmed by several European Court of Justice (ECJ) rulings since 1998.
This can occur in instances where better health care is provided in another member state, for example in rare conditions or specialised treatment. It may also be the case in border regions, where the nearest appropriate facility may be situated in another country.
However, health services remained excluded from the Services Directive in spring 2006 (the so-called 'Bolkestein Directive'), despite the many ECJ rulings showing that they to be considered an economic activity and that Community law applies to them.
The directive on cross-border health care is aimed at clearing up this legislative ambiguity.
+++
After an overwhelmingly positive vote by its health committee in October, the European Parliament is set to adopt the directive on cross-border health care at its plenary session on 18 January.
The agreement, which aims at clarifying the rights of patients when they seek treatment in another member state, is expected to be cleared by EU health ministers at their March meeting.
In their latest conclusions on the issue, ministers stressed that ''health should not be considered as a budgetary adjustment variable," despite growing financial pressures on healthcare systems due to the crisis and an ageing population.
"Preventive health measures should not be solely regarded as expenditure, but also as an investment which may reduce expenditure,'' the ministers added.
However, views on cross-border treatment have raised far more controversy.
The proposed directive has so far needed two readings by the EU institutions, owing to concerns raised by many member states over the ability of their health systems to cope with a potential influx of patients from abroad.
The European Commission estimates that, at present, treatment for foreign patients accounts for an average of 1% of total public healthcare expenditure in the 27 member states – an absolute cost of around €10 billion a year.
With the new directive in place, public authorities fear an increase in the number of foreign patients, especially in border areas where the quality of services is comparatively higher. Coping with an influx of new patients could have a negative impact on the level of services, argue critics of the proposal.
Doomsayers have so far been proved wrong by European's low inclination to seek treatment abroad, especially for serious conditions. A Eurobarometer survey conducted in May 2007 found that only 4% of EU citizens said they had received medical treatment abroad in the previous 12 months.
However, a majority of interviewees (53%) said they would be ready to undergo treatment in another EU member state, with Cyprus (88%) and Luxembourg (76%) citizens showing the most enthusiasm.
Budapest thermal waters and dental care
The directive doesn’t just represent a step forward for EU patients. It is also a huge opportunity for member states that want to encourage health tourism.
And Hungary, which assumes the rotating six-month EU Presidency on 1 January, is a leader in the field.
Hungarians are keen to see patients head to Budapest, where they could get quick and cheap treatment and, while at the same time, take the opportunity to visit the country's stunning capital.
''Exploiting the untapped healthcare potential of Europe is a key priority of our Presidency,'' Zoltán Kovács, junior minister for public administration in charge of communication, told EurActiv.
Blessed with natural thermal waters appreciated by the Romans and equipped with state-of-the-art medical structures, notably for dental care, Hungary has marketed itself for years as a top destination for health-based tourism.
Thousands of Germans, Swiss, Brits and other Europeans go there every year to get professional, cheap and fast medical treatment. Booking can be done just a few days before an appointment and clinics are regularly opened during the weekend.
Clinics in Budapest are particularly known for their dental treatment, for which Hungary is considered one the best countries in the world.
''We began focussing on dental care because it is one of the health services that are less likely to be covered by public insurance schemes,'' explained Csilla Mezoesi, who is in charge of public relations at the Budapest-based clinic Dental Travel.
NEXT STEPS
18 Jan. 2011: European Parliament plenary expected to adopt the directive on cross-border health care.
7 March 2011: EU health minsters expected to approve the directive in the Employment, Social Policy, Health and Consumer Affairs (EPSCO) Council.
http://www.euractiv.com/en/health/hungary-push-healthcare-tourism-eu-helm-news-500607
+++
BACKGROUND
In October 2010, the health committee in the European Parliament approved the directive on cross-border health care, paving the way for its adoption early next year. The member states should give the final nod in March.
The directive has been discussed since 2008, when the Commission proposed a draft text aimed at providing EU citizens with legal certainty on their medical rights in other member states.
Health systems are primarily the responsibility of the member states, but EU citizens may rightfully seek health care in the other countries – with the cost covered by their own system – as confirmed by several European Court of Justice (ECJ) rulings since 1998.
This can occur in instances where better health care is provided in another member state, for example in rare conditions or specialised treatment. It may also be the case in border regions, where the nearest appropriate facility may be situated in another country.
However, health services remained excluded from the Services Directive in spring 2006 (the so-called 'Bolkestein Directive'), despite the many ECJ rulings showing that they to be considered an economic activity and that Community law applies to them.
The directive on cross-border health care is aimed at clearing up this legislative ambiguity.
+++
After an overwhelmingly positive vote by its health committee in October, the European Parliament is set to adopt the directive on cross-border health care at its plenary session on 18 January.
The agreement, which aims at clarifying the rights of patients when they seek treatment in another member state, is expected to be cleared by EU health ministers at their March meeting.
In their latest conclusions on the issue, ministers stressed that ''health should not be considered as a budgetary adjustment variable," despite growing financial pressures on healthcare systems due to the crisis and an ageing population.
"Preventive health measures should not be solely regarded as expenditure, but also as an investment which may reduce expenditure,'' the ministers added.
However, views on cross-border treatment have raised far more controversy.
The proposed directive has so far needed two readings by the EU institutions, owing to concerns raised by many member states over the ability of their health systems to cope with a potential influx of patients from abroad.
The European Commission estimates that, at present, treatment for foreign patients accounts for an average of 1% of total public healthcare expenditure in the 27 member states – an absolute cost of around €10 billion a year.
With the new directive in place, public authorities fear an increase in the number of foreign patients, especially in border areas where the quality of services is comparatively higher. Coping with an influx of new patients could have a negative impact on the level of services, argue critics of the proposal.
Doomsayers have so far been proved wrong by European's low inclination to seek treatment abroad, especially for serious conditions. A Eurobarometer survey conducted in May 2007 found that only 4% of EU citizens said they had received medical treatment abroad in the previous 12 months.
However, a majority of interviewees (53%) said they would be ready to undergo treatment in another EU member state, with Cyprus (88%) and Luxembourg (76%) citizens showing the most enthusiasm.
Budapest thermal waters and dental care
The directive doesn’t just represent a step forward for EU patients. It is also a huge opportunity for member states that want to encourage health tourism.
And Hungary, which assumes the rotating six-month EU Presidency on 1 January, is a leader in the field.
Hungarians are keen to see patients head to Budapest, where they could get quick and cheap treatment and, while at the same time, take the opportunity to visit the country's stunning capital.
''Exploiting the untapped healthcare potential of Europe is a key priority of our Presidency,'' Zoltán Kovács, junior minister for public administration in charge of communication, told EurActiv.
Blessed with natural thermal waters appreciated by the Romans and equipped with state-of-the-art medical structures, notably for dental care, Hungary has marketed itself for years as a top destination for health-based tourism.
Thousands of Germans, Swiss, Brits and other Europeans go there every year to get professional, cheap and fast medical treatment. Booking can be done just a few days before an appointment and clinics are regularly opened during the weekend.
Clinics in Budapest are particularly known for their dental treatment, for which Hungary is considered one the best countries in the world.
''We began focussing on dental care because it is one of the health services that are less likely to be covered by public insurance schemes,'' explained Csilla Mezoesi, who is in charge of public relations at the Budapest-based clinic Dental Travel.
NEXT STEPS
18 Jan. 2011: European Parliament plenary expected to adopt the directive on cross-border health care.
7 March 2011: EU health minsters expected to approve the directive in the Employment, Social Policy, Health and Consumer Affairs (EPSCO) Council.
http://www.euractiv.com/en/health/hungary-push-healthcare-tourism-eu-helm-news-500607
Forecasting tourism demand: methods and strategies
http://books.google.hu/books?id=sohsqXDIv3sC&pg=PR21&lpg=PR21&dq=%22dr.+endre+horvath%22&source=bl&ots=m6ZDh8u3aq&sig=MoukhocvTTSTLDxkzNb_QasxY_A&hl=hu&ei=8FIbTdGRGsKy8QO11Ox8&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CE0Q6AEwBDgK#v=onepage&q=%22dr.%20endre%20horvath%22&f=false
1st International Danube Tourism Conference
November 30th – December 3rd, 2010, Budapest.
Cycling the Danube
During the conference, the representative of the European commiccion presented the Based , the European Commission publication: Danube Strategy and Action Plan which is based on the lobby activity of the ECF and its membergroups and contains the EuroVelo6 - Danube cycling route.
Adam Bodor ECF EuroVelo consultant presented the EuroVelo network and the European cycle tourism market for the audience, then the participants from the different countries discussed the challenges and opportunities for the Danube cycling route in order to prepare the implementation of the strategy. Dr Endre Horvath deputy state secretary for tourism (Hungary) expressed the importance of the European cycling route network and offered support for the coming Hungarian Presidency in 2011.
http://www.ecf.com/4137_1
Cycling the Danube
During the conference, the representative of the European commiccion presented the Based , the European Commission publication: Danube Strategy and Action Plan which is based on the lobby activity of the ECF and its membergroups and contains the EuroVelo6 - Danube cycling route.
Adam Bodor ECF EuroVelo consultant presented the EuroVelo network and the European cycle tourism market for the audience, then the participants from the different countries discussed the challenges and opportunities for the Danube cycling route in order to prepare the implementation of the strategy. Dr Endre Horvath deputy state secretary for tourism (Hungary) expressed the importance of the European cycling route network and offered support for the coming Hungarian Presidency in 2011.
http://www.ecf.com/4137_1
Tényleges az összefogás, felpöröghet a magyar turizmus
Elindult az összefogás a turizmus szereplői között, ami a versenyképesség javulásának alapja, egyben ez alapozhatja meg a foglalkoztatás bővülését is az ágazatban – mondta dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.
A helyettes államtitkár elmondta: eddig összesen 34, az önkormányzatok és a vállalkozások összefogásán alapuló turisztikai desztináció menedzsment (TDM-) szervezet jött létre, és csupán 2 térségi TDM. Január 15-től összesen 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre TDM-szervezet fejlesztésére. A regisztráció december 15-én indult el.
Horváth Endre szerint korábban a helyi összefogás hiánya jelentett gondot, most azonban változás érzékelhető. Egyre több térségből jeleznek szándékot helyi márka kialakítására, amelyhez elengedhetetlen a különböző szolgáltatók, szervezetek, önkormányzatok összefogása. A helyettes államtitkár kiemelte: az idén hozott intézkedésekkel igyekeztek megteremteni az összefogás lehetőségét, jövőre pedig már előrelépést várnak ezen a területen is.
Példaként említette a Balatoni Fejlesztési Tanácsot, amely a következő 10 évre szóló stratégiája alapján hamarosan éves intézkedési tervet dolgoz ki. Horváth Endre véleménye az, hogy a válsággal átrendeződik a piac, amelyet ki kell használnia Magyarországnak. Mint mondta, a jövő szezonban bevezetik a Széchenyi-pihenőkártyát. Az üdülési csekket ma már nem csak szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra lehet igénybe venni. Céljuk, hogy olyan helyen avatkozzanak be, ahol valóban tovagyűrűző hatás alakul ki. A Széchenyi-pihenőkártyát pedig valóban csak pihenésre lehet majd felhasználni. A két termék párhuzamosan működik majd egy ideig.
Kiemelte, hogy jövőre bővül a nemzeti turisztikai marketingre fordítható keret, ez a szakmai szervezetek szerint fontos előrelépés. A parlament jóváhagyta a Turisztikai Célelőirányzat (TC) 8,7 milliárdos keretösszegét, így jövőre mintegy 6,5 milliárd forinttal gazdálkodhat a Magyar Turizmus Zrt. A társaság az idén 5,6 milliárd forintot kapott a működéséhez.
Horváth Endre elmondta, hogy egy nagy befogadóképességű, 4000-6000 fős kongresszusi központ létrehozásán dolgoznak. A Magyar Turizmus Zrt. feltérképezte, hogy a jövőben hány még le nem kötött kongresszust terveznek. Jelenleg azt készítik elő, hogy a leendő központ ezt hogyan, hol elégítse ki. Leszögezte: 2013–2014-re lesz ilyen kongresszusi központ.
„A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy az ágazat működése folyamatos, fenntartható legyen, s az intézkedések hatására a látogatók életminősége mellett a szolgáltatók és a hazai lakosság életminősége is javuljon” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
(MTI)
http://mno.hu/portal/756084
A helyettes államtitkár elmondta: eddig összesen 34, az önkormányzatok és a vállalkozások összefogásán alapuló turisztikai desztináció menedzsment (TDM-) szervezet jött létre, és csupán 2 térségi TDM. Január 15-től összesen 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre TDM-szervezet fejlesztésére. A regisztráció december 15-én indult el.
Horváth Endre szerint korábban a helyi összefogás hiánya jelentett gondot, most azonban változás érzékelhető. Egyre több térségből jeleznek szándékot helyi márka kialakítására, amelyhez elengedhetetlen a különböző szolgáltatók, szervezetek, önkormányzatok összefogása. A helyettes államtitkár kiemelte: az idén hozott intézkedésekkel igyekeztek megteremteni az összefogás lehetőségét, jövőre pedig már előrelépést várnak ezen a területen is.
Példaként említette a Balatoni Fejlesztési Tanácsot, amely a következő 10 évre szóló stratégiája alapján hamarosan éves intézkedési tervet dolgoz ki. Horváth Endre véleménye az, hogy a válsággal átrendeződik a piac, amelyet ki kell használnia Magyarországnak. Mint mondta, a jövő szezonban bevezetik a Széchenyi-pihenőkártyát. Az üdülési csekket ma már nem csak szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra lehet igénybe venni. Céljuk, hogy olyan helyen avatkozzanak be, ahol valóban tovagyűrűző hatás alakul ki. A Széchenyi-pihenőkártyát pedig valóban csak pihenésre lehet majd felhasználni. A két termék párhuzamosan működik majd egy ideig.
Kiemelte, hogy jövőre bővül a nemzeti turisztikai marketingre fordítható keret, ez a szakmai szervezetek szerint fontos előrelépés. A parlament jóváhagyta a Turisztikai Célelőirányzat (TC) 8,7 milliárdos keretösszegét, így jövőre mintegy 6,5 milliárd forinttal gazdálkodhat a Magyar Turizmus Zrt. A társaság az idén 5,6 milliárd forintot kapott a működéséhez.
Horváth Endre elmondta, hogy egy nagy befogadóképességű, 4000-6000 fős kongresszusi központ létrehozásán dolgoznak. A Magyar Turizmus Zrt. feltérképezte, hogy a jövőben hány még le nem kötött kongresszust terveznek. Jelenleg azt készítik elő, hogy a leendő központ ezt hogyan, hol elégítse ki. Leszögezte: 2013–2014-re lesz ilyen kongresszusi központ.
„A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy az ágazat működése folyamatos, fenntartható legyen, s az intézkedések hatására a látogatók életminősége mellett a szolgáltatók és a hazai lakosság életminősége is javuljon” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
(MTI)
http://mno.hu/portal/756084
Plusz negyvenezer vendégéjszakát hozhat az uniós elnökség
Magyarország féléves uniós elnöksége – remények szerint – a hazai turizmuson is rajta hagyja a keze nyomát: a szakma éves szinten öt-tíz százalékos bevételnövekedésre és a vendégéjszakák számának jelentős megugrására számít. Úgy becsüljük, hogy Magyarország január elsejével kezdődő uniós elnöksége negyvenezer plusz- vendégéjszakát jelent majd hazánknak. Emellett az elnökség fél évének közvetett haszna lehet, hogy ez idő alatt hatékonyabban tudjuk bemutathatni Magyarország turisztikai adottságait – mondta el lapunknak Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár.
http://mno.hu/portal/756423
http://mno.hu/portal/756423
2010. december 23., csütörtök
DIGITÁLIS MEGÚJULÁS CSELEKVÉSI TERV 2010 - 2014
3.2.2.7 Az egészségturizmus marketingjének támogatása
A világszerte jelentős növekedést mutató gyógyturizmus megújítása csak a hagyományok
és az egészségügy bázisán képzelhető el.
Az ágazat marketingjéhez pedig ki kell használnunk az információs társadalom
fejlődéséből és hatékonyságkövetelményeiből eredő lehetőségeket. Szükséges a
magyarországi egészségturizmus fejlődését nagyban meghatározó online arculat és
rendszer teljes megújítása, mind az imázs jellegű, az ország választását elősegítő
rendszerek, mind a tranzakciós, az ügyek, foglalások hatékony intézésére alkalmas
rendszerek vonatkozásában egyaránt.
A magyarországi kisvállalkozások számára növekedései potenciált jelentő
egészségturizmus esetén kiemelt jelentősége van az egészségüggyel, (a fürdőkezelések
finanszírozása miatt is) az OEP-pel, valamint az egészséges életmódot segítő
rendszerekkel történő kapcsolatoknak, de egyéb ágazatok pl. a biotermelésnek vagy a
borászati ágazatnak is szerepe lehet egy divatos szegmens sikerre vitelében, amely téren
Magyarországnak különösen jó adottságai vannak.
Kapcsolódó akció:
i:2.20 Az egészségturizmust támogató online arculat és szükséges rendszerek
kialakítása
i:2.20 - Akció
Vállalkozás Egészségturizmus
Elnevezés Az egészségturizmust támogató online arculat és szükséges
rendszerek kialakítása
Akció rövid bemutatása
A hazai egészségturizmusnak sem a hatékony nemzetközi online
promóciója, sem a foglalási, működés-optimalizálási rendszerekkel
való támogatása nem megoldott, ami a turisztikai piac ezen,
dinamikusan növekvő szegmensében a környező országokhoz és
egyéb desztinációkhoz képest szemben jelentős versenyhátrányt
eredményez Magyarország számra.
Ezen versenyhátrány csökkentése, illetve felszámolása érdekében
egységes megközelítés szükséges.
A projekt részei:
- a hazai egészségturizmus lehetőségeit látványosan bemutató
multimédiás tartalom és programok elkészítése,
- a az egészségturizmus működését segítő rendszerek (pl. spafoglalási rendszerek) fejlesztése, és illesztése az egységes portálhoz
Felelős
Output indikátor Az egészségturizmus ágazat növekedési dinamikája
http://nfm.gov.hu/data/cms2089529/Digitalis_Megujulas_Cselekvesi_Terv.pdf
A világszerte jelentős növekedést mutató gyógyturizmus megújítása csak a hagyományok
és az egészségügy bázisán képzelhető el.
Az ágazat marketingjéhez pedig ki kell használnunk az információs társadalom
fejlődéséből és hatékonyságkövetelményeiből eredő lehetőségeket. Szükséges a
magyarországi egészségturizmus fejlődését nagyban meghatározó online arculat és
rendszer teljes megújítása, mind az imázs jellegű, az ország választását elősegítő
rendszerek, mind a tranzakciós, az ügyek, foglalások hatékony intézésére alkalmas
rendszerek vonatkozásában egyaránt.
A magyarországi kisvállalkozások számára növekedései potenciált jelentő
egészségturizmus esetén kiemelt jelentősége van az egészségüggyel, (a fürdőkezelések
finanszírozása miatt is) az OEP-pel, valamint az egészséges életmódot segítő
rendszerekkel történő kapcsolatoknak, de egyéb ágazatok pl. a biotermelésnek vagy a
borászati ágazatnak is szerepe lehet egy divatos szegmens sikerre vitelében, amely téren
Magyarországnak különösen jó adottságai vannak.
Kapcsolódó akció:
i:2.20 Az egészségturizmust támogató online arculat és szükséges rendszerek
kialakítása
i:2.20 - Akció
Vállalkozás Egészségturizmus
Elnevezés Az egészségturizmust támogató online arculat és szükséges
rendszerek kialakítása
Akció rövid bemutatása
A hazai egészségturizmusnak sem a hatékony nemzetközi online
promóciója, sem a foglalási, működés-optimalizálási rendszerekkel
való támogatása nem megoldott, ami a turisztikai piac ezen,
dinamikusan növekvő szegmensében a környező országokhoz és
egyéb desztinációkhoz képest szemben jelentős versenyhátrányt
eredményez Magyarország számra.
Ezen versenyhátrány csökkentése, illetve felszámolása érdekében
egységes megközelítés szükséges.
A projekt részei:
- a hazai egészségturizmus lehetőségeit látványosan bemutató
multimédiás tartalom és programok elkészítése,
- a az egészségturizmus működését segítő rendszerek (pl. spafoglalási rendszerek) fejlesztése, és illesztése az egységes portálhoz
Felelős
Output indikátor Az egészségturizmus ágazat növekedési dinamikája
http://nfm.gov.hu/data/cms2089529/Digitalis_Megujulas_Cselekvesi_Terv.pdf
Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (TDM) regisztrációja
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2010. december 15-én indította el a TDM regisztrációt.
A regisztrációra várjuk azon szervezetek jelentkezését, amelyek működésüket a TDM szakmai irányelvek szerint végzik.
ngm.gov.hu/feladataink/kkv/turizmus/TDM-regisztracio.html
A regisztrációra várjuk azon szervezetek jelentkezését, amelyek működésüket a TDM szakmai irányelvek szerint végzik.
ngm.gov.hu/feladataink/kkv/turizmus/TDM-regisztracio.html
2010. december 22., szerda
EINE MILLIARDE FORINT FÜR BAD IN CSERKESZŐLŐ
Nach jahrelangen Bauarbeiten erstrahlt das Thermalbad in Cserkeszőlő in neuem Glanz und erwartet seine Gäste mit spannenden Dienstleistungen. Durch die Erneuerungen eröffnen sich auch viele Möglichkeiten für einen Urlaub im Winter. Endre Horváth, stellvertretender Staatssekretär des Wirtschaftsministeriums, betonte bei der feierlichen Übergabe am 30. November 2010, dass damit die Saisonalität wegfällt und durch die erweiterten Angebote neue Arbeitsplätze geschaffen wurden.
Das überdachte Erlebnisbad wurde im Rahmen des Programms „Entwicklungsplan neues Ungarn“ mit Hilfe der Europäischen Union und des Europäischen Regionalen Entwicklungsfond für rund eine Milliarde Forint komplett renoviert. Die bereits vorhandenen Anlagen des Gesundheitszentrums, das Erlebnisbecken, das Übungsbecken und das Wasser-Zirkulationssystem wurden modernisiert. Mit den EU-Geldern konnten ein Thermalbeckensystem mit 943 m² Fläche gebaut und eine Fläche von fast 2000 m² komplett überdacht werden. Das dreistöckige Gebäude bekam des Weiteren Umkleidebereiche für 1200 Personen, einen Fitnessraum über 300 m² und weitere technische Modernisierungen. Der Badebereich im Erdgeschoss erhielt zwei Heilbecken und Kinder-, Erlebnis-, Übungs- und Jacuzzi-Becken. Auf der zweiten Etage stehen Ruheraum und mehrere Restaurants zur Verfügung.
http://www.balaton-zeitung.info/aggregator/sources/1?page=1
Das überdachte Erlebnisbad wurde im Rahmen des Programms „Entwicklungsplan neues Ungarn“ mit Hilfe der Europäischen Union und des Europäischen Regionalen Entwicklungsfond für rund eine Milliarde Forint komplett renoviert. Die bereits vorhandenen Anlagen des Gesundheitszentrums, das Erlebnisbecken, das Übungsbecken und das Wasser-Zirkulationssystem wurden modernisiert. Mit den EU-Geldern konnten ein Thermalbeckensystem mit 943 m² Fläche gebaut und eine Fläche von fast 2000 m² komplett überdacht werden. Das dreistöckige Gebäude bekam des Weiteren Umkleidebereiche für 1200 Personen, einen Fitnessraum über 300 m² und weitere technische Modernisierungen. Der Badebereich im Erdgeschoss erhielt zwei Heilbecken und Kinder-, Erlebnis-, Übungs- und Jacuzzi-Becken. Auf der zweiten Etage stehen Ruheraum und mehrere Restaurants zur Verfügung.
http://www.balaton-zeitung.info/aggregator/sources/1?page=1
2010. december 21., kedd
Tourism Strategy Planning, Horvath Endre Dr., lecture TU Budapest 5
http://www.kodolanyi.hu/en/icp/exchange/erasmus/erasmus_courses
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)