Dr. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Kovács István a Szállodaszövetség főtitkára, valamint Németh Nándor a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület elnöke a Kossuth Rádió, Ütköző című műsorában beszélgetett a magyar turizmus aktualitásairól. Szó szerinti leirat.
Műsorvezető: Az esős időjárás miatt rövid volt és hirtelen lett vége. A nyárról van szó és az idegenforgalmi főszezonról. Turisták persze jöhetnek még Magyarországra, de ma az Idegenforgalmi Világnapon talán érdemes arról is beszélni, a gazdasági világválság az idén mennyire éreztette hatását a hazai turisztikában, és merre legyen az irány a jövőben? (…)
A műsor vendégei telefonon, merthogy valahol mindenki úton van, van, aki külföldön és van, aki itthon. Sajnos nem tudtak személyesen bejönni ide a Bródy Sándor utcába, de legalább telefonon tudunk egymással beszélgetni. Tehát Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Kovács István a Szállodaszövetség főtitkára, és Németh Nándor a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület elnöke. Jó napot kívánok mindannyiuknak.
Kovács István: Jó napot kívánok!
Dr. Horváth Endre: Jó napot kívánok!
Németh Nándor: Jó napot kívánok!
Műsorvezető: Ezek szerint mindenki hall mindenkit. Itt van előttem a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a magyar turizmus alakulásának első félévéről. Ez a januártól júliusig terjedő időszakot öleli fel. Vannak-e már frissebb adatok, ha nem is a statisztikai hivatal szintjén, de mondjuk a szakma ismer-e olyan adatokat, hogy hogyan alakult a nyáron az idegenforgalom? Horváth Endre.
Dr. Horváth Endre: Az első hét havi adatok alapján úgy látszik, a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele, hogyha minimális mértékben is, de növekedett. Ennek alapja nem a szállásdíj bevétel növekedés, hanem a vendéglátás, illetve az egyéb szolgáltatások növekedése, de ez minimális, tehát statisztikailag nem jellemző. A vendégéjszakák száma növekedett, de csak 0,2 százalékkal növekedett az árbevétel. Ez azt jelenti, hogy talán túl vagyunk a gödör mélyén.
Ez azt jelenti, hogy megállt a csökkenés, tehát a vendégéjszakák száma növekszik. Persze ebben a havi adatok a kereskedelmi szálláshelyektől jönnek, tehát nincsenek benne a magánszállásadók, illetve a falusi turizmusnak a szervezetének az adatai, illetve az egyéb vendéglátóhelyeknek az adatai. Az országot járva azt látom, hogy talán ez a helyszínen is hasonlónak tűnhet, de meglátjuk, hogy a szakma ezt hogyan látja.
Műsorvezető: Hogyan látja a szakma, Kovács István a Szállodaszövetség főtitkára?
Kovács István: Hát, a szakma az kevésbé látja pozitívnak. A vendégéjszakák száma, az feltétlen növekedett, ennek nagyon örülünk. Kicsit nagyobb mértékben a külföldi, kicsit szerényebb mértékben a belföldi. Ami a probléma, az a szállodai árakkal van. Az árak, azok elmaradnak a tavalyitól. Az év első 7 hónapjában 9 százalékkal, ez a KSH adat, és ennek megfelelően … bevételek 5-6 százalékkal alatta vannak a múlt évinek.
Műsorvezető: Önt ezt egyébként minek tulajdonítja?
Kovács István: Hát nézze, ennek több oka van. Egyrészt az egész világban megfigyelhető jelenség, hogy a mai utazó, az nagyon meggondolja, hogy mire ad ki pénzt, és olcsó megoldásokat keresi. A másik oka az, mi úgy látjuk a Szállodaszövetség részéről, hogy az elmúlt években nem kívánatos módon túlkínálat alakult ki a szállodákból. Pontosabban olyan fejlesztések valósultak meg, amelyiknek a piac nem igazolja a létét.
Emiatt aztán olyan árverseny alakult ki a magyar szállodák között, részben Budapesten, részben az egész országban, wellness szállodákban, gyógy szállodákban egyaránt, ami lefele nyomja az árakat. És a harmadik körülmény az, hogy az év első 7 hónapjában a forint, az valamivel erősebb volt, mint a múlt évben, és ez szintén azért első sorban azoknál a szállodáknál, amelyeknek a külföldi vendégforgalma meghatározó, így Budapesten, így részben a gyógy szállodáknál, ez bizony a bevételt negatívan érintette.
De utóbbi hónapokban a forint gyengülése ilyen szempontból, ami sok szempontból persze nem egy öröm, de ebből a szempontból segítheti a szállodákat.
Műsorvezető: Mielőtt belemennénk a részletekben, akkor maradjunk abban, hogy az első körben még értékelje azokat az adatokat, amelyeket helyettes államtitkár úr mondott a szakma, akkor tehát Németh Nándor is.
Németh Nándor: Az adatok értékelésével én egy kicsit bajban vagyok. Ugye mi egy viszonylag kisstílű szervezetként, a turizmusnak csak egy kis részét látjuk át. Egyébként is a mi tevékenységünk, az inkább területfejlesztés, és én úgy tudok ránézni az idegenforgalomra, mint egy területi rendszer, egy területi gazdasági rendszer részére. Egyébként, amit így a szezonnal kapcsolatban meg tudok jegyezni, az első sorban a Balaton kapcsán mondható. Én, mint fonyódi lakos a következőket látom, borzalmasan rossz év volt ez a mi számunkra, ez a rossz időjárás ez tulajdonképpen azt a hagyományos balatoni turizmust, ami megszokott, azt a tóhoz és a fürdőzéshez kötött turizmust, az teljesen tönkre tette. Ennek egyrészt az volt a következménye, hogy a Balaton környékén levő termálszállók, illetve a gyógyfürdők, azok rettenetesen megteltek ezeken az esős napokon, esős heteken. Másrészt azt lehetett látni, hogy rengeteg turista, főleg a külföldiek, akik nem voltak igazán tájékozottak a Balaton környékén meglevő szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ők egyszerűen nem tudtak magukkal mit kezdeni ebben a rossz időjárásban. Rossz volt nézni, ahogy ott esőkabátban bóklásztak a városban és a Balaton környékén.
Műsorvezető: Mindjárt visszatérünk akkor ezekre a problémákra, de akkor arról mi a véleménye a helyettes államtitkár úrnak, Horváth Endrének, amiről Kovács István beszélt a Szállodaszövetség főtitkára az imént, hogy túlkínálat van. Mégis azt lehet látni, hogy továbbra is épülnek a szállodák Magyarországon és az első félévben a négy és ötcsillagos szállodák iránt volt kiemelkedő a kereslet. Ha jól tudom, ott nőtt is a vendégéjszakák száma bőségesen, és a vendégéjszakák számát és a vendégek számát tudták növelni a wellness szállodák és a gyógy szállodák. Horváth Endre
Dr. Horváth Endre: Ez arra utal, hogyha jól sikerül megkülönböztetni egy-egy márkát, vagy egy-egy célpontot, akkor lehet sikereket elérni. A kép valóban így néz ki, hogy óriási árverseny van. Bükfürdőn a múlt héten egy magánszállásadó mondta el egy ott rendezett kisebb fórumon, hogy ő már nem tud azzal versenyezni, hogy ő 2500 forintért adjon wellness szolgáltatást is, meg fürdőpapucsot.
Ugyanakkor azt is látni, hogy egy új szálloda, amikor most megnyílt pár hónappal ezelőtt Budapesten, jelenleg az a statisztikájuk, hogy 75 százalékos foglaltságot tudtak elérni ebben a néhány hónapban. Persze nyomott áron, tehát a … mutató, nagyon alacsony, mint ahogyan a Szállodaszövetség képviselőjétől is hallottuk, illetve én is. ahogy személyesen beszélgetek. Valóban, ez az árverseny, hogyha ebből nem tudunk kitörni, akkor tönkreteszi a szakmát.
Műsorvezető: Igen, de hogyan lehet kitörni? Arra gondolok, hogy mondjuk például a Szállodaszövetség, Kovács István kérhet-e olyanfajta állami segítséget, hogy a piacot valahogy szabályozza, hogy ne épüljön több szálloda Magyarországon, vagy egy-egy területen, ahol túlkínálat van.
Kovács István: Szóval, nyilván a piacgazdaságban a befektető, az eldönti, hogy milyen kockázatot vállal fel, és adott esetben szállodát épít. Itt arról van szó, hogy az elmúlt években megítélésünk szerint hibásan, olyan képet festettünk, olyan kép alakult ki, hogy a turizmus az olyan … befektetés, ami nagyon gyors megtérülést biztosít.
Sajnos, azt kell mondanom, hogy sajnos olyan helyeken kaptak projektek állami támogatást egyes szálloda megvalósításához, ami torzítja nyilván a megtérülést, és tucat számra épültek szállodák, amit a piac, amik fenntarthatóan nem működnek.
Műsorvezető: Mondana példákat – bocsánat – mielőtt Horváth Endre..?
Kovács István: Ne haragudjon, nem szívesen mondok itt én neveket, de hát vannak olyan települések, amelyek idézőjelbe téve nincsenek rajta a térképen, szóval azt látni kell, hogy ahhoz, hogy egy desztináció népszerű legyen, ott nem elég gyógyvizet találni, vagy egy fürdőt építeni, ott sok minden egyébre szükség van.
Tehát mi ma, jelenleg gondok vannak olyan gyógy településeinken is, akár a szobafoglaltsággal, akár az árakkal, amelyek azért ismertek. Tehát itt nagyon szelektíven kellene tovább, a jövőben ezt a lehetőséget megvalósítani. S ugye … kapcsán nekünk egy olyan, többek között egy olyan javaslatunk volt, és ahogy láttuk az egyéb helyről beérkező észrevételeket nem voltunk egyedül, hogy nem a mennyiségi növekedésre lenne szükség a jövőben, hanem sokkal inkább a termékfejlesztésre, szolgáltatásbővítésre, olyan egyedi karakternek a kialakítására, ami tényleg vonzerőt jelent, nem csak a szálloda szempontjából természetesen, egy szálloda önmagában nem tud megélni a környezete nélkül.
De engedje meg, azért egy-két számot idézzek itt a KSH-ból…
Műsorvezető: Bocsánat, bocsánat Kovács úr, azért hadd kérjem meg, hogy mindenképpen kell, hogy reagáljon Horváth Endre helyettes államtitkár. Egyrészt ugye az első Széchenyi Terv szakértője volt, ha jól tudom. Tehát ugye itt az állami beruházások, illetve állami segítségnyújtásról is beszélt a Szállodaszövetség főtitkára, ugye olyan helyekre is adtak, amire nem kellett volna, nem biztos, hogy a Széchenyi Tervre gondolt ő, hanem mondjuk az elmúlt években. Horváth Endre helyettes államtitkár, igen.
Dr. Horváth Endre: Ez a jelzés természetesen megérkezett, nem úgy, ahogy szerkesztő úr feltette a kérdést, hogy milyen beruházásoknak nem kellene létrejönni, hanem, hogy a Szállodaszövetségnek az a véleménye, hogy túl sok szálloda-beruházás jött létre. De azt is jelzem, hogy nem csak a szállodaipar, tehát nem csak a kereskedelmi szálláshelyek területén van probléma.
Az előbb jeleztem, hogy ahogy ugye nyomja lefele az árat a szálloda szakma, úgy mennek lefelé a panziók árai, és az alján ugye a legolcsóbb kategóriában a magánszállásadóknak is óriási problémáik jelentkeznek.
Na, most azzal kapcsolatban, hogy milyen projekteket érdemes támogatni. Száz százalékosan egyetértek azzal, hogy a minőségi kínálatot kell támogatni. A minőség pedig mindig valamilyen egyediséget fejez ki. Tehát olyat, ami máshol nincsen. Erre törekszünk az új Széchenyi Terv pályázat kiírások során is. Tehát olyan beruházások jöjjenek létre, amelyek máshol nincsenek.
Nem feltétlen árban versenyeznek, bár a költségelőnyük nagyon fontos, illetve egy jól meghatározott célcsoportot találnak meg.
Műsorvezető: Hadd reagáljon, Németh Nándor a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület elnöke arra, amit a Szállodaszövetség főtitkára, Kovács István mondott az imént, hiszen ez első sorban a vidéket érinti. Nem lehet, hogy például a Balatonnál nem csak azért volt pocsék a szezon, mert nagyon rossz volt az idő, esetleg nem tudtak megfelelő programokat rossz időre kínálni, hanem azért is, mert ott is egy gombamód szaporodnak a szállodák, túlkínálat van? Tehát a minőségre kellene rámenni. Németh Nándor.
Németh Nándor: Teljesen egyetértek Kovács úrral e tekintetben. Valóban a minőségre kellene rámenni. A balatoni turizmusnak éppen ez lehet egy kitörési pontja, egy fejlődési iránya, hogy most már nem tömeges szállodaépítésekre lenne szükség, hanem célcsoport orientált, vagy célcsoport specifikus programokra, meg kellene a Balaton part egyes részein határozni azt, hogy ott milyen vendégekre számítanak, kik azok és az ő igényeiket kellene kielégíteni.
Egyébként helyettes államtitkár úrhoz csatlakozva, az árverseny negatív hatásait, azt maximálisan érzékeljük mi magunk is, pont azokon az alsó részeken, tehát a magánszállás helyeknél, ahol leginkább lecsapódik ez a negatív árspirál, ugye a Balaton környékén azt kell látni, hogy most már úgy a ’80-as évek óta nem sikerült igazán tömeges erőforrásokat biztosítani a magánszálláshelyek felújítására.
Ezek fokozatosan romlanak le, vesztik el a versenyképességüket. Tehát szép lassan oda fogunk jutni, hogy nem fogjuk tudni kiszolgálni a tömeges és minőségi igényeket támasztó első sorban külföldi turisztikai igényeket. Gondolok itt első sorban a családokra, idősebbekre, tehát akik nem nagyon szeretnének szállodákba menni, nem keresik a Siófok környéki négycsillagos szállodákat.
Egyébként a szállodákhoz még egy mondat, amit nagyon fontosnak tartok, hogy a balatoni szállodákkal van egy olyan fajta problémánk is, hogy igazából ezek a Balaton parton vannak, de mégsem ott vannak. Azok a turisták, akik ide érkeznek ezekbe a szállodákban, ők igazából nem részei ennek a balatoni turizmusnak.
Ők bemennek egy szállodába, ott egy helyben mindent megkapnak, kiszolgálják őket maximálisan, és közben nem vesznek részt annak a helyi turisztikai rendszernek az életében, nem fogyasztanak igazán helyi termékeket, nem nagyon használják a helyi szolgáltatásokat, hiszen bent a négy fal között ők mindent megkapnak, ami valószínűleg hosszú távon nem egy egészséges tendencia.
Műsorvezető: Az előbb a főtitkár úr akart néhány számadatot ismertetni. Kovács István.
Kovács István: Jó, csak tényleg a KSH-nak a legfrissebb adataiból néhányat azért hadd mondjak el. A szállodák szobafoglaltsága ebben az évben Magyarországon összesen, a tavalyi közel 50 százalék volt, ami nagyon gyengének tekinthető. Ugye tavaly az első 7 hónapban, most január - júliusról beszélek 42,7 százalék volt az első hét hónapban országos szinten a szobák foglaltsága.
Ugyanakkor az ár, amiről az előbb beszéltünk 9 százalékkal alacsonyabb idén, mint tavaly volt. Ezek, ezek azok, amelyek mellbevágóak, és ezek amelyek, amivel foglalkozni kell. Nos, ha szabad mondanom, ugye itt egyszer beszéltünk arról, hogy a kínálat hogyan alakult, hogy mondjuk azt, hogy túlkínálat alakult ki. De ugye nagyon beszélni kell arról, hogy a keresletélénkítésre lenne szükség, ez természetesen első sorban mindig a vállalkozónak a feladata, tehát a szállodáknak a feladata, de ugyanakkor mi azt gondoljuk, hogy ide széles összefogásra van szükség.
Tehát a helyi erőknek, ha úgy tetszik a helyi vállalkozóknak, egy helyi régiónak és természetesen az államnak is, ha szabad azt mondani meg van ebben a szerepe, és a Magyar Turizmus Zrt., amelyik az ország marketinget végzi ebben a tekintetben, ezen a területen nyilván nagyon sokat tud tenni, s nyilván megint itt egy összefogásra van szükség. Voltak példák a múltban is, de úgy gondoljuk, hogy ezen a területen lenne különösen nagy feladat, nagyon nagy fejlődési előrelépésre szükség.

Műsorvezető: Az Idegenforgalmi Világnapon továbbra is a hazai turizmus helyzetéről, az idegenforgalom helyzetéről Horváth Endrével a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárral, Kovács Istvánnal, a Szállodaszövetség főtitkárával és Németh Nándorral a MITE, vagyis a Magyari Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület elnökével.
Helyettes államtitkár úr, merre lehetnének kitörési pontok? Tehát itt sok minden elhangzott a műsor első felében. Lehet-e szakturizmusról beszélni, borturizmusról, gyógy turizmusról. Mi az, amit a második Széchenyi Terv mindenképpen tartalmazni fog? Marad-e például az az irány, amit az első Széchenyi Terv kiemelten kezelt? Tehát a wellness szállodák építése, a gyógyfürdők fejlesztése?
Dr. Horváth Endre: Egyetértek a kollegákkal abban, hogy a helyi összefogást kell egyrészt erősíteni, tehát mielőtt rátérnék a Széchenyi Tervre, még idén a … pályázatot újra elindítjuk. Ez ösztönzi a helyi összefogást. És ha már szó esett a turizmus világnapjáról. A mai napon, itt Brüsszelben a … díjat, tehát a kiváló Európai desztináció témában a díjat, a Tisza tó kapja, Magyarországról.
Azért, mert nagyon magas szinten valósul meg a helyi összefogás. A szolgáltatások integrációja. Tehát például, ha én elbiciklizem egy csónakkikötőhöz ott hagyhatom a biciklimet és mehetek tovább csónakkal. Tehát ilyen szinten történik meg az integráció. Ezt mindenképpen ösztönözni fogjuk.
A kérdés második része, tehát, hogy az új Széchenyi Tervben mit és hogyan támogatunk. Valóban a fürdőfejlesztések, infrastruktúrafejlesztések mellett, helyett azt mondjuk, hogy szolgáltatásfejlesztést tűzünk a zászlóra. Például a tematikus utakat is támogatjuk, beleértve a borturizmust, de a vallásturizmust is.
Műsorvezető: Mit szól ehhez Kovács István, Szállodaszövetség főtitkára?
Kovács István: Ugye természetesen azt tudom mondani, hogy a turizmus, az egy nagyon sokarcú jelenség, vagy talán szakma. Ugye ebbe belefér természetesen a wellness turizmus, a gyógy turizmus, a vallás turizmus, a bor turizmus, de hát mondhatnám a sport turizmusról beszéltek, a vitorlázásról a Balatonon. Vagy mondhatnám a konferencia turizmust.
Tehát itt meg kell határozni a prioritásokat, és mi a Magyar Szállodaszövetség mi azt az álláspontunkat is fejeztük ki, amikor az új Széchenyi Tervvel kapcsolatos állásfoglalásunkat megfogalmaztuk, hogy egyrészt egyetértünk természetesen a wellness és gyógy turizmusnak a további fejlesztésével, hiszen erre Magyarországnak jó adottságai vannak, de ugyanakkor nem volt fontos az, hogy lássuk azt, és pontosan lássuk, hogy miből indulunk ki. Jelenleg, megint a KSH adatait mondom, a szállodákban a vendégeknek körülbelül egynegyede, vendégéjszaka egynegyede, amely a gyógy- és wellness szállodákban megjelenik.
Tehát azt nem lehet mondani, hogy kizárólag ezen keresztül lehet dinamizálni az egész magyar turizmust. Sok minden egyébre szükség van a Balatonon, ha úgy tetszik, előbb beszéltünk a Balatonról, a Balaton turizmusának a fejlesztésére, de szükség van különösen Budapest turizmusának a fejlesztésére is.
Az új Széchenyi Tervben egy szó nem szerepel a főváros turizmusának a fejlesztéséről. Márpedig Magyarországon, megint KSH adatokat mondok, a szállodai bevételeknek körülbelül 55 százaléka Budapesten jelenik meg, és a turizmus bevételének szintén egy jelentős része itt realizálódik.
Műsorvezető: Főtitkár úr, hadd reagáljon – bocsánat – hadd reagáljon erre a helyettes államtitkár úr, és aztán rátérünk egy másik témára, igen Horváth Endre.
Dr. Horváth Endre: Ahogy említettem, leginkább a magánszállásadókat sújtja ez a válság. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tény nem fog megváltozni, márpedig ugye Budapest a világ fürdő fővárosa. Tehát, amikor mi abban gondolkozunk, amit egyébként pénteken, a pénteki fórumon elmondtam, hogy mely pályázatokat készülünk kiírni, meddig jutottunk a gondolkodásban.
Természetesen a meglévő infrastruktúra javítása is benne van, de mindenképp ugye ez egy korábban már elhangzott érv, mindenképp a gyógyító Magyarország koncepció köré építjük a stratégiát. Ez nem azt jelenti, hogy szanatórium országot építünk, ez azt jelenti, hogy az egészségmegőrzés, a kezelések, illetve az utókezelések valóban jelentős szegmenst fednek le. …
Műsorvezető: Igen, de bocsánat államtitkár úr, de….
Dr. Horváth Endre: … ez egy nagyon jelentős, hogyha az egészségturizmust nézzük csak, de nem csak ebből áll a Széchenyi Terv, nemcsak egészségturizmusból, hanem még egy másik….
Műsorvezető: Világos, csak én arra gondoltam, hogy ön reagáljon arra, amit a Kovács István mondott a fővárosra vonatkozó kritikával kapcsolatban.
Dr. Horváth Endre: Ahogy elmondtam, mivel Budapest fürdő főváros, itt van a legtöbb fürdő, tehát itt abból az irányból nem érhet végül is nem lehet kétsége senkinek, hogyha támogatjuk a fürdőknek az infrastruktúrájának a fejlesztését, illetve mint fürdő főváros Budapestet, illetve … pályázatokat írunk ki, ahova Budapestről is lehet pályázni. Én nem érzem azt, hogy hátrányba kerülne.
Másrészt valóban, a vitairaton már túl vagyunk és most már a konkrét programokat ismertetjük, hogy mely témákban lesznek pályázatok, tehát egyáltalán nem marad ki Budapest.
Kovács István: Szabad ehhez egy gondolatot?
Műsorvezető: Igen, Kovács István.
Kovács István: Igen. Egyetértek és köszönöm szépen, amit helyettes államtitkár úr mondott, de azért látni kell, hogy Budapesten nem a gyógy turizmus a meghatározó. Budapesten az üzleti turizmus a meghatározó és a konferencia turizmus, és itt egy hatalmas lehetőség van, amit évek óta elmulaszt, ha úgy tetszik Magyarország, ha úgy tetszik a magyar turizmus. Egy olyan nagy kapacitású kongresszusi központnak a megépítését, amivel ezt az egyébként rendkívül jövedelmező üzletágat úgy fel lehetne fejleszteni, ami az egész Budapest turizmusát hozná magával.
Tehát itt egy olyan lehetőség mellett megyünk el, ha szabad azt mondanom. Minden évben veszítünk azzal, hogy ebben a tekintetben miután Budapestnek hiányzik egy ilyen létesítmény, nemzetközileg versenyhátrányban vagyunk.
Műsorvezető: Hadd reagáljon erre, Horváth Endre.
Dr. Horváth Endre: Hadd mondjam el, hogy az a célunk, hogy a következő években minden jelentős rendezvényt, illetve kongresszust megvizsgálva próbálunk idehozni első sorban egyébként itt is kitörési pontként meghatározva azokat az orvos kongresszusokat, amelyek elkerülnek minket. Ugyanakkor azt a hibát nem szabad újra elkövetni, hogy valaki infrastruktúrát fejleszt a kereslet, tehát a piackutatás elvégzése nélkül a differenciált kereslet alapján.
Tehát, hogyha megnézzük, hogy mely kongresszusok vannak, akkor el fogjuk tudni dönteni azt, amit a mai nap még nem tudunk, hogy ezer vagy kétezer vagy valóban öt-nyolcezer fős kongresszusi irodára, kongresszusi helyszínre van szükség.
Egyébként több ilyen fejlesztés is folyik, … pedig nem folyik, a Syma-nál, illetve a Vigadónál van ilyen fejlesztés folyamatban, de valóban ez egy kiemelt cél, és még egyszer mondom a kitörési pontoknak megfelelően külön nevesítettük a pályázatokban az orvosok ide csábításának a feladatát.
Műsorvezető: A műsorban többször is szóba került a szakturizmus, hiszen úgy néz ki, hogy ez a szakma is ugye tematizálódik, gyógy turizmusról beszéltünk, konferencia turizmus, műemlék-, bor-, vallási turizmust is említette az egyik vendég. Mi a helyzet azzal, amit jó néhány éve nagy dérrel-dúrral beharangoztak, és olyan csend van körülötte. Mi a helyzet a vidéki Magyarországgal, a falusi, tanyasi turizmussal. Nincs erre igazából igény? Ezt igazolták az elmúlt évek? Mit mond Németh Nándor, a MITE elnöke?
Németh Nándor: A falusi turizmussal kapcsolatos kép az nem egyszínű, hogy úgy mondjam, mi azt láttuk a mi munkánk során, és itt most nyilatkozhatom úgy is, mint főállásban a HÉTFA Kutató Intézet igazgatója, az eddigi vizsgálataink azt mutatják, hogy a vidéki Magyarországon, különösen a hátrányos helyzetű térségekben a turizmus önmagában nem elégséges kitörési pont. Akkor tud működni jól egy helyi turisztikai rendszer, egy turisztikai szolgáltatás, hogyha egyébként annak a helynek a gazdaságát már rendbe tettük, elindítottuk egy növekedési pályán. Ehhez első sorban munkahelyek kellenek.
Sőt azt látjuk, hogy azokon a vidékeken, ahol még tömeges a munkanélküliség, igazában még mindig torz a társadalmi és gazdasági rendszer nem igazán fenntartható, ott a turizmus sem lesz fenntartható, nem tudunk a turizmusban kitörési pontokat kínálni.
Tehát messzebbről kell indítani a témát. Először el kell kezdeni felépíteni egy helyi gazdasági rendszert, munkát kell adni az embereknek, és ha ez már felépült, lecsökkentettük a munkanélküliséget, abból kinőhet először csak kisebb léptékben, majd hát ahol megvan erre a megfelelő attrakció, és megvan hozzá a megfelelő kínálat, úgy mondva, a helyi kultúra is ahhoz, hogy valamiféle turisztikai rendszert építsenek. Ott aztán lehet tömegesebbé tenni, vagy a minőségi alapon nagyobb bevételhez juttatni a turizmusból a helyi erőket.
Egyébként helyettes államtitkár úr szavaihoz csatlakozva nagy örömmel hallottam az összefogás jelentőségének a kiemelését, és a … szervezetek támogatását. Ugye a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek a Balaton környékén már 2007 óta várják a többször beígért támogatásukat, és azt, hogy valamiféle egységes fejlesztési koncepció mentén elindulhassanak.
Mi úgy látjuk, hogy igazából a turizmusban, de így általában a területfejlesztésben is sok helyi probléma nem igazán pénzkérdés, megvannak a megfelelő helyi erőforrások, vannak helyi működő kis rendszerek, amelyeket össze kellene kötni egymással, és ezzel már hatékonyság növekedést tudnánk elérni. Ilyen értelemben mi úgy látjuk, hogy az új Széchenyi Terv nagyon is előremutató célokat fogalmazott meg.
Műsorvezető: Ha már itt az összefogás szóba került, akkor annyi a falusi és a tanyasi turizmusnak egyelőre, helyettes államtitkár úr, mert Németh Nándor meglehetősen sötét jelent és jövőt vázolt az imént?
Dr. Horváth Endre: Magyarországon 32 ezer magánszállásadó van, ebből 11 ezer van Somogy megyében. Ugyanakkor Somogy megye is két turisztikai régióhoz tartozik, tehát valóban a Balaton környéke és a Somogynak a déli része egészen más helyzetben van. De említhetném a pozitív példákat, ahol az összefogás a helyi … nagyon jól működik…
Műsorvezető: Tudja, már említette a Tisza tavat ugye, a Tisza tó.
Dr. Horváth Endre: Tessék?
Műsorvezető: A Tisza tavat említette?
Dr. Horváth Endre: Igen, említettem, hiszen ugye a mai napon éppen ezért a fődíjat a Tisza tó kapja, ahol ez megvalósult helyi szinten. Egyébként a területfejlesztést és a turizmusfejlesztést én is úgy gondolom, hogy egymástól elválaszthatatlan. Kissé optimistábban látom a dolgot, tehát inkább a hozzászólás második felével értek egyet, hogyha támogatjuk a helyi összefogást, akkor ott kinőnek helyi márkák, amelyek aztán országos, illetve nemzetközi elismertséget és vonzerőt jelenthetnek.
Műsorvezető: Hadd kérdezzek végezetül valamit Kovácsi Istvántól a Szállodaszövetség főtitkárától. Ugyancsak a KSH adatai szerint az első félévben megnőtt az orosz, az amerikai és az olasz turisták száma, viszont csökkent a keletiek, a románok, és a lengyelek száma. Mire lehet következetni ezekből az adatokból, ez már tendencia ön szerint?
Kovács István: Hát nézze, itt a gazdaság helyzete, sokszor egy árfolyam alakulása befolyásolja az adott esetben egy-egy desztinációt, indul egy új légi járat, vagy nem indul. Most Angliára gondolok például, tehát nagyon sok minden befolyásolhatja. Nyilván a mondjuk, azt tudom mondani, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint első sorban a környező országokból származó beutazásra lehet számítani, tehát nálunk mondjuk, éppen ugye Romániából ugye mondja, hogy visszaesés volt, most előttem nincs ez a szám, de az elmúlt években meg rendkívül dinamikus növekedés volt.
Nyilván a román gazdaságnak a helyzete, az ottani megszorító intézkedések, azok nem segítik a kiutazást természetesen. Az orosz piac az egy nagyon komoly piac, ott évek óta tartó növekedés az, ami jellemző, és erre számítani is lehet. Itt például a gyógy turizmusnak komoly lehetőségei vannak. Hévízen például tudom, de másutt is, hogy elég jelentősen emelkedett az orosz turistáknak a száma.
Tehát ezt nyilván segíteni kell, további promócióval, megfelelő termékekkel, megfelelő szolgáltatással. A szolgáltatóknál például az orosz nyelvnek az ismeretével. Tehát, nagyon sok mindenről van itt szó, ami segíthet. Amerika esetében itt igazán, igazán nem tudok. Az amerikai piac az elmúlt években nagyon komolyan felfejlődött, de ott is éppen a dollár árfolyamának az alakulása az euróhoz képest és egyebek befolyásolhatják éppen negatívan vagy pozitívan.
Tehát azt kell mondanom, hogy vannak nemzetközi tendenciák a turizmusban, most éppen szerencsére élénkülés van, tehát több külföldi jelenik meg Magyarországon, ami abszolút pozitív, de egy-egy piacnál az adott gazdaságnak a helyzete, az árfolyamnak az alakulása befolyásolhatja a rövidtávon, hogy alakulnak a számok.
Műsorvezető: Fél percben tudna csak helyettes államtitkár úr erre reagálni, mert letelt a műsoridőnk, vagy lassan letelik, de vannak-e már állami elképzelések arra vonatkozóan, hogy melyek legyenek azok a célországok, ahonnan majd csábítjuk első sorban Magyarországra a jövőben a turistákat, vagy nincs ilyen?
Dr. Horváth Endre: Itt a kérdésekben … Oroszország, ahonnan 25 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltunk az első 7 hónapban – mindenképp jelentős. És konkrétan a román piaccal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy éppen a hetekben került aláírásra egy megállapodás, amely a románokkal közösen a termál klaszterek, a romániai partnerrel összefogva a Dél-Alföld és Észak-Alföld régióban itt működnek a fürdőfejlesztések kapcsán.
Illetve állami szinten is együttműködünk a tematikus utak közül is a vallásturizmus, a Mária út összekapcsolásában.
Műsorvezető: Köszönöm szépen, ennyi fért a mai műsorban. Melyben Horváth Endre helyettes államtitkárt, Kovács Istvánt, a szállodaszövetség főtitkárát, és Németh Nándort a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület elnökét hallhatták a hazai idegenforgalom helyzetéről, az Idegenforgalom Világnapján.
A műsort Nagy György András szerkesztette, a műsorvezető Bálint István volt. További szép napot kívánok önöknek, viszonthallásra.
http://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/dr-horvath-endre-a-kossuth-radio-utkozo-cimu-musoraban-2010-szeptembe-27