Dr. Horváth Endre, gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárral a Gazdasági Rádió, A Nap Vendége című műsorában készült interjú, 2010. szeptember 3-án.
Műsorvezető: A Nap Vendége itt, a Gazdasági Rádióban.
Szeretettel üdvözlöm a hallgatókat. Péri Nagy Kata vagyok.
És nem kevésbé sok szeretettel köszöntöm itt a stúdióban Dr. Horváth Endre államtitkár urat, a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárt. Köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat. Jó napot kívánok!
Horváth Endre: Nagyon szépen köszönöm. Jó napot kívánok!
Műsorvezető: Nem olyan régen Matolcsy György miniszter úr két kitörési pontot nevezett meg a magyar gazdaság számára, az egyik az egészségipar, a másik pedig a turizmus. A mai beszélgetésünk e köré fog épülni.
Információim szerint éppen tegnap fogadott egy tajvani küldöttséget – most már mint helyettes államtitkár úr. Igen érdekes benyomásuk volt. Mit meséltek Önnek? Milyen a magyar hazai fogadtatás? Volt-e valami haszna, tanulsága ezeknek az észrevételeknek az Ön számára?
Horváth Endre: Duplán volt érdekes ez a beszélgetés, mert lévén, hogy egy kétnapos egészségturizmus konferenciára érkezett 100 vendég 30 országból. Ők egyrészt, mint látogatók, másrészt mint szakemberek nézték azt, hogy mit tapasztalnak.
Először is azt tapasztalták, hogyha 20 euróért ígérik, hogy behozzák őket a reptérről, akkor az 30 euró lesz. Illetve azt is tapasztalták egy étteremben, hogy ők csak levest szerettek volna rendelni és egy főételt, de valahogy rájuk tukmálták ezt finom nyomással, hogy második főételt is rendeljenek. Ez azért nagyon…
Műsorvezető: Ők ezt sérelmezték egyébként?
Horváth Endre: Azt mondták, hogy ez mással is előfordult. Tehát valóban hosszú utat kell bejárnunk, és minden területen védenünk kell saját magunkat azoktól az egyébként nagyon kisszámú, de mégis rossz hatást keltő szolgáltatóktól, akik nem veszik figyelembe azt, hogy ők az országképhez járulnak ezzel hozzá. A tajvaniak azt elmondták, hogy nyugat-európaiaknak is volt ilyen tapasztalata.
Műsorvezető: Hol kell kezdeni? Most már Ön, helyettes államtitkárként már a szabadságát is úgy töltötte el, hogy teljesen más szemmel nézte az országot, amikkor járt-kelt benne.
Horváth Endre: Természetesen rengeteg értékünk van, amire lehet építeni. Ezek azok a helyi márkák, azok a speciális adottságok, amelyek sehol másutt nincsenek meg. És Magyarországon belül is vannak olyan egyedi szolgáltatások. Gondolok itt mondjuk Mohács sokszínűségére, ami nemcsak a busójárásról híres, hanem az ottani kisebbségekről, svábokról, sokácokról, illetve az ottani fazekasságról. Tehát ezekre lehet építeni.
Fontos az is, hogy elhárítsuk az akadályokat. Tehát hogy a fogyasztóvédelmet is erősítsük. Ezért nemcsak marketing szervezettel, a Magyar Turizmus Zrt-vel fogunk össze, hanem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal is összefogunk, hogy ezen mind változtassunk, és elhárítsuk az ilyen akadályokat a márkaerősítés útjából.
Műsorvezető: Hát nézzük akkor a részleteket. Mondok egy-két adatot. A turizmus a magyar GDP 5-10 százalékát adja, jelenleg 350 ezer embert foglalkoztatnak. Magyarország a világ turisztikai térképen, vagy listáján – ha van ilyen, márpedig van – a 180 hely közül a 136. helyen van. Ugye az a kormányzat célkitűzése, hogy ezt tíz év alatt minimum kétszámjegyű helyre hozza fel, hát úgy körülbelül a 90. szintre, vagy 90-ik helyre szeretnénk ezt felhozni.
Itt van egy jövőkép, egy cél, van egy út, ami odavezet, vagyis egy stratégia, és aztán van a hogyanra a válasz, vagyis az eszközök. Mik a főbb kitörési pontok a turizmusban?
Horváth Endre: Az új Széchenyi-tervben fogalmaztuk meg azt a hét kitörési pontos, amit fontosnak tartunk. Ezek közül az első a gyógyító Magyarország koncepció. Ez egy egészségipari koncepció. Tehát a szűk értelemben vett szolgáltatás, szálláshely, szolgáltatás, vendéglátáson túlmenően arra építve mindenütt azokat a szolgáltatás-csomagokat kell megalkotnunk, amelyek közül három területen tudunk leginkább egyedit nyújtani.
Ez a három terület: az egészségmegőrzés, a gyógykezelések, illetve a rehabilitáció. Hogyha sikerül ezeket egy csomagba összefogni, akkor valóban egyedi kínálatot nyújtunk, és akkor tényleg lehetünk vezető hatalom, és tényleg ilyen területen, egészségipar területen egyedit tudunk nyújtani. Gondoljunk arra, hogy a forró arany az itt van a lábunk alatt, ez a termálvíz, az a termáltenger, amin ülünk.
Műsorvezető: Mennyit tudnak kihasítani, vagy tudnak-e valamivel többet kihasítani mondjuk a jövő évi költségvetésből ezekre a célokra?
Horváth Endre: Jelenleg az új Széchenyi-terv keretében azt tervezzük, hogy ezermilliárdnyi forrást csoportosítunk át a kitörési pontokra. Az egészségipar területén egyértelműen az egészségügyi államtitkár úrral történik az egyeztetés, az együttműködés. Ezen a területen a fő probléma az az, hogy míg nagyon hosszú várólisták vannak, hogyha azt mondjuk, hogy mondjuk 900 fő a várólista egy kapuvári angiológiai kezelésen, vagy Kiskunhalason 5 évnyi várólista van, ez az egyik tényező. A másik az, hogy vannak kihasználatlan kapacitások.
Hogyan lehetséges ez?
Úgy lehetséges, hogy alul van finanszírozva az egészségügy. Az egészségügyben, hogyha ott van az a kapacitás, ami 24 órán keresztül mondjuk egy merülő kád igénybe vehető lenne, de a személyzetet nem tudjuk megfizetni, hogy három műszakban lássa el az egyébként sorban álló 900 beteget, illetve a külföldi érdeklődőket, akkor egyértelműen ez egy finanszírozási probléma.
Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy a Széchenyi-tervben elosztandó ezermilliárd forintnyi forrást, azt jórészt kkv-knak, önkormányzatoknak, illetve természetesen egyéb projektek számára is elérhetővé tegyük. Hiszen ezek azok az azonosított pontok, amik a stratégia szerint gazdasági növekedést fognak okozni, és munkahelyteremtő hatásuk is van.
Műsorvezető: Hogyha már a gazdasági növekedésről beszéltünk, az előtt említettem a turizmus helyét és szerepét a világban, illetve a kitörési pontjait Magyarország számára, akkor már nézzük meg, hogy az egészségipar mit tud ehhez hozzáadni. A magyar egészségipar a nemzeti jövedelemhez 6,3 százalékit ad, és érdekes, hogy az egészségügyre fordított kiadás viszont 5,9 százalék.
Én azt gondolom, hogy ez mindenki számára, főleg a döntéshozók számára nem volt ennyire egyértelmű. A szakma paradigmaváltást vár. Méghozzá az egészségüggyel kapcsolatos közgondolkodásban a döntéshozóktól. A Széchenyi-terv tükrözi-e ezt a paradigmaváltást?
Horváth Endre: Az új Széchenyi-terv mindenképpen tükrözi ezt, és a szeptember 15-ig kitűzött határidőre már most érkezett rengeteg javaslat. Hiszen sokan azt mondják…
Műsorvezető: Ez egy vitairat, ehhez hozzá lehet szólni.
Horváth Endre: Igen. Ez egy vitairat, igen. Sokan azt mondják, hogy hát igen, erre nem gondoltunk, vagy így nem gondoltunk arra, hogy valóban vannak az allergológiában szabad kapacitásaink. Az előbb ugye említettem az angiológiát. Ugyanígy a kardiológiát meg lehet nézni, hogy hogyan lehet bekapcsolni mondjuk a szívkórházat jobban Balatonfüred turizmusába. Tehát ez valóban egy új megközelítés, ami azt mondja, hogy nem egymás mellett futó projekteket támogatunk, hanem azt mondjuk, hogy ezeknek van egy koordinációja, és sokkal magasabb szinten fogjuk ezt össze. Ez több mint marketing, kommunikáció, ez valós terméképítés, helyi márkaépítés, és valós értékmentés.
Műsorvezető: Magyarországot most is nagyon szeretik, nagyon sok külföldi érkezik ide. A nagy kérdés annak a vizsgálata, hogy árelőny miatt vagy hiánypótlás és minőség előny miatt. Ez alapvetően meghatározza a továbblépést.
Horváth Endre: Az eddigi folyamatok azt mutatják, hogy az árversenynek nincs vége. Az árverseny azt jelenti, hogy egymás alá kezdünk ígérni. Már most van olyan, hogy a bolgárok azt mondják, hogy és hirdetések jelennek meg, hogy ne menjen Budapestre, jöjjön Szófiába, mert a budapesti minőséget fele áron kapja meg.
Műsorvezető: És ez igaz?
Horváth Endre: Nem tudom, hogy igaz-e, de ez egy olyan példa, ami azt illusztrálja, hogy az árversenynek nincs vége. Tehát amikor mi azt mondjuk, hogy 3 fő stratégiai megfontolás van, marketing stratégia szempontjából, az egyik a megkülönböztetés. Tehát egyedi szolgáltatást kínálni, egyedi csomagot, egyedi gyógyhatást, egyedi gyógykezelést, gasztronómiát, klímát, kultúrát.
Költségelőnyt használni, amikor azt mondjuk, hogy elfolyik – visszatérve Füredre – ugye az ásványvíz. Ezt lehetne palackozni. Vagy azt mondjuk, hogy Csisztafürdőn iható, nagyon jó minőségű termálvíz, de nem palackozzák, ez nem azt jelenti, hogy nekünk ezt ingyen kéne, vagy nagyon olcsón kéne adni azért, mert nagy bőségben áll rendelkezésre. Tehát a második pont az nem az árelőny, a költségelőny. A költségelőnyt kell úgy kihasználnunk, hogy a hozzáadott értéket mi adjuk ehhez a termékhez.
Egy másik példa a gyógynövények. A gyógynövények begyűjtésével 150 ezren foglalkoznak. Ezek nagy része feldolgozatlanul, a gyógynövények nagy része feldolgozatlanul megy külföldre. Tehát nincs hozzáadott érték. Itt van a különbség az árelőny és a költségelőny között. A gyógynövény ugye ott terem, le kell szedni, olcsó, egy ez költségelőny. Mi nem használjuk ki ezt arra, hogy feldolgozzuk, és a hozzáadott érték itt teremjen meg Magyarországon, vagy itt maradjon Magyarországon.
Műsorvezető: Nézzük akkor meg azt a 12 pontot, amit az új Széchenyi-terv programja tartalmaz az egészségipar fejlesztésének a területén. Egészségturizmust ezt több-kevésbé érintettük. A második pontban a geotermikus energia hasznosítása szerepel. Ez egyben a balneológia, tehát a fürdőipar is, de azért ennél jóval több.
Horváth Endre: Meséltem a dél-koreaiaknak arról, hogy nálunk 60 fokon mondjuk feljön a víz, lehűtjük 40 fokra, és azzal az elveszett hővel igazán nem csinálunk semmit. Majd fürdünk benne, és 30 fokon elfolyik a 30 fokos víz. Erre ők azt mondták, hogy ez nem jó, mert ők a 45-50 fokos vízben szeretnek fürödni. Persze, ez egy mellékes részlet, csak ez is mutatja, hogy mennyire egyedi kínálatot kell ajánlanunk.
Nagyon sok helyen gázzal fűtik a fürdőket, és számos példát tudnék mondani, ahol ott van az adottságunk, még egyszer: ott van, bőségben rendelkezésre áll, csak nem alkalmazzuk azokat a technológiákat, amelyek segítségével ez kihasználható lenne. Persze itt megint minden helyzet más. Hódmezővásárhelyen már megcsinálták, hogy lakásfűtésre használják a vizet. Bükkfürdőn én úgy tudom, hogy nem lehet megcsinálni, mert nem olyan a víz minősége. Tehát azért nincsen, nem megy ez egy kaptafára.
Műsorvezető: Gondolom, hogy az ásványi anyag tartalma is azért sokat számít.
Horváth Endre: Igen.
Műsorvezető: Lerakódás, stb.
Horváth Endre: Pontosan így van, igen, pontosan. De azért ezt úgy gondoltuk, hogy ezt beemeljük a programba és a vitairatban is ezért szerepel második ponton kiemelt témaként. Hiszen a geotermikus energia hasznosításában nem járunk élen, bár az első öt között vagyunk ilyen ellátottságban a világon.
Műsorvezető: …….. (kazettacsere miatt hiányos) A víz összetételét tekintve?
Horváth Endre: Igen, a harkányi fürdő Európában a legjobb hatású pikkalysömör kezelésére. De hát ugye 1289 termálkút van, úgy, hogy nehéz lenne felsorolni. Mindegyik egyedi, ez benne az érdekes, mindegyiknek egyedi az összetétele.
Műsorvezető: Ez a rengeteg termálkút, nem mindegyikre épül szolgáltatás. Tervezik, hogy bővítik a szolgáltatási pontok helyét?
Horváth Endre: Tíz évvel ezelőtt, amikkor az első Széchenyi-terv elindult, akkor 40 projekt indult el. Most ugye a feladatunk az, hogy ezt azért meghaladjuk. Ne infrastruktúrát bővítsünk elsősorban, ne számszerűen akarjunk bővülni elsősorban, hanem a differenciált keresletre különböző szolgáltatásokat építsünk. Tehát nem az infrastruktúranöveléssel van itt a fő probléma, nem az a fő kérdés, hanem hogy meg tudjuk-e csinálni azokat az egyedi szolgáltatáscsomagokat. Tehát ilyen értelemben…
Műsorvezető: Ez jelenti azt, hogy specifikusan egy-egy betegségcsoport vagy betegség köré telepítik megfelelő szolgáltatásokat a fürdőhelyeken?
Horváth Endre: Igen. Hogyha azt nézzük meg, hogy Kapuváron a szénsav hóból létrehozott, szénsavkezelés nagyon jó az érbetegségekre az érbetegek Mekkája Kapuvár. Az ő tájékoztatásuk szerint az országban Igal és Hévíz után az övék a legjobb víz. Ezt persze nehéz mondani, hiszen minden víz másra jó.
Műsorvezető: Másra jó.
Horváth Endre: De tény az, hogy olyan gyógyhatása van, hogy nem, nincs szükség amputációra egy-egy érbetegség esetén. Tehát amikor ugye ez a kapillárisokat tudja nagyon jól helyrehozni 3 hét alatt ez a víz. És évente egyszer érdemes 3 hétre eljönni egy ilyen kúrára. Jönnek is, az osztrákok jönnek, csehek jönnek, külföldről sokan, illetve hát Magyarországról jönnének többen.
Műsorvezető: Van ennek elég marketingje? Én azt hiszem, hogy ebben a programban olvastam, hogy iszonyatos összegeket szeretnének a marketingre költeni, megnyomni egy kicsit.
Horváth Endre: A marketinget attól függ, hogy hogyan értelmezzük. Az elmúlt időszakban a marketing kommunikációra korlátozódott a marketing. Tehát a hirdetésre. Mi a terméképítésnél, tehát az első P-nél szeretnénk kezdeni a folyamatot. Amikor ilyen helyzet van az egészségügyben, az kockázatos lenne, hogy most hirdessük meg még jobban Kapuvárt. Tehát lenne egy kiszorító hatás. Nincs rá kész jelenleg az infrastruktúra, hogy 900-as várólista mellett még a külföldieket is idecsődítsük. Nagyon óvatosan kell eljárni a finanszírozásban is. Nemcsak EU-s forrásokat szeretnénk bevonni, hanem szeretnénk megnézni azt, hogy milyen biztosítók tudnak ebbe beszállni. Persze oly módon, hogy finanszírozzák a saját pácienseiknek a kezelését.
Műsorvezető: Külföldi biztosítók bevonása esetleg szóba kerülhet-e?
Horváth Endre: Persze. Az is nagyon fontos, hogy ne legyen olyan, hogy egy folyosón mondjuk két szoba meg van csinálva külföldieknek, a többi meg lepusztult állapotban van. Ezek nagyon átgondolt fejlesztéspolitikát igényelnek. Ezért is gondoljuk azt, hogy a következő hetekben még mindig csak vitairat szinten maradunk, aztán következő hónapokban dolgozzuk ki a programokat, pályázatokat. Január 15-től indulnak meg ezek, nyílnak meg ezek a pályázatok, hiszen az előkészítésre idő kell. Nagyon vegyes a helyzet. Minden területen olyan specialitások vannak, ahol, ugye ez a szakmákkal is szorosan kell együttműködni.
Műsorvezető: De ha már szóba hozta, hogy január 15-én nyitják meg a pályázati lehetőségeket és ugye említette, hogy mennyi pénz van erre. Két dolgot tisztázzunk, hogy elsősorban kiknek szólnak ezek a pályázatok. Kkv-knak, tehát kis- és középvállalkozóknak jobbára. Tehát eleve úgy írják ki a feltételeket, de gondolom, majd mindjárt Ön elmondja. És hogy van-e hozzárendelve uniós forrás?
Horváth Endre: Természetesen az uniós forrásokra támaszkodunk elsősorban.
Műsorvezető: Mekkora összegben?
Horváth Endre: Ezermilliárdnyi összegből legalább a fele kkv kellene, hogy legyen, ez a célkitűzés. De még fontosabb az, hogy szeretnénk, hogyha nem hónapokig, évekig tartana egy-egy pályázati ciklus, hanem hetekig. Tehát hogyha hetek alatt egy jól előkészített pályázati rendszeren keresztül elkezdhetnének működni a programok, és a források oda tudnának átcsoportosulni, ahol valóban szükség van rájuk.
Műsorvezető: Ez azt jelenti, hogy mondjuk a jövő év végére már akár ennek valamiféle látszatja is van?
Horváth Endre: Muszáj.
Műsorvezető: Nézzük akkor tovább az új Széchenyi-terv programelemeit. Növényházi kertészet. Ez meg egy másik határ, határmezsgye, amely már az agrárgazdaságot is érinti.
Horváth Endre: Igen.
Műsorvezető: Mik a prioritások itt?
Horváth Endre: A koncepcióban, a vitairatban leírtuk, hogy a termálvizet lehet arra is használni, hogy fűtjük azokat a különböző létesítményeket, ahol növényház kertészet segítségével akár évente háromszor, négyszer lehet szüretelni.
Vannak olyan számaink is, hogy például a magyar paradicsom beltartalma, az értéke az háromszoros, négyszeres a máshol megtermelt import termékekhez képest. Az adott vidékfejlesztési szakemberekkel folyik majd a programok kidolgozása. Mi itt nem tettünk mást, mint kijelöltük ezt is, mint prioritást. Hiszen lehet azt csinálni, hogy egy fürdőt fejlesztek, és nem nézem azt, hogy ott körülötte szántóföld van, bár mondjuk Bükkfürdőn is egy kukoricaföldön nőtt ki a földből a fürdő. A kettő eddig úgy nem volt egyként kezelve, tehát a mezőgazdaság fejlesztése és a termálvíz hasznosítása. Ha jól csináljuk, akkor ugye nem az lesz, hogy felhúzunk egy kerítést a fürdő körül, és a többi megmarad szántóföldnek, hanem a kettő integráltan kerül fejlesztésre.
Műsorvezető: Tehát lehet, hogy kukorica helyett mondjuk, üvegházak lesznek?
Horváth Endre: Hogyha ilyen egyszerűen fogalmazzuk, igen, lehet.
Műsorvezető: Az ország nem egyformán van ellátva geotermikus energiával. Valószínűleg ez a lehetőség inkább a Dél-dunántúli területeknek lesz egy perspektíva, ott jóval több ugyanis a termálforrás.
Horváth Endre: A Dél-Alföldön is rengeteg forrás van.
Műsorvezető: Dél-Alföldön is van.
Horváth Endre: Tehát az 1289 forrás ez pont fordítva oszlik meg, mint a vendégéjszakák száma. Tehát a jelenlegi turisztikai kereslet az 68 százalékban a Budapest, Közép-Duna vidék, a Balaton és a Nyugat-dunántúli régióban jelenik meg. A keresletnek csak az egyharmada az ország többi része, ahol viszont bővében vagyunk a termálkutaknak, a gyógyvizeknek. Úgy, hogyha ezt jól csináljuk ezt a programot, akkor ennek van egy regionális kiegyenlítő hatása is.
Ugyanakkor most beszélgetve mondjuk bükkfürdői szakemberekkel, épp szintén a tegnapi napon, azt is látni kell, hogy Bükkfürdőtől néhány kilométerre már nagyon sok olyan falu van, ahol nincsen csatorna. Tehát azért egy kalap alá nem lehet venni azt sem, hogy Nyugat-Dunántúl. Fontos az tehát, hogy a kistérségekkel foglalkozzunk, és amikor a TDM koncepciót most újra elővettük…
Műsorvezető: Turisztikai desztinációs menedzser.
Horváth Endre: A TDM-eknek az a szerepe, hogy összefogják a helyi adottságokat és a helyi márkákat építsék fel. Tehát nem lehet egy kalap alá venni egy régiót sem, azon belül óriási eltérések vannak.
Műsorvezető: Nagy elvárás, hogyha lehet, akkor lehetőleg biotermékeket állítsák elő. Ezeket azonban el is kéne helyezni. Jelenleg két dolgot lehet tapasztalni: a biotermékeket viszonylag korlátozottan, vagy egyáltalán nem fogadják be a nagykereskedelmi láncok. Illetve, ha be s fogadják, vagy ha lehet is valahol kapni őket, az árszintjük jóval magasabb, mint a közönséges termékeknél.
Miért mondom ezt? Ennek a növényházi kertészet termékeinek kéne piacot találni, ugyanakkor a prevenció és az egészségmegőrzés szempontjából pedig igenis egy kitörési pont a megfelelő életmód kialakítása.
Mit tudnak tenni?
Horváth Endre: Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, nagyon nagy együttműködés szükséges minden területen. Hiszen bármihez hozzányúlunk, ahogy említette is, ez problémák tucatját hozza elő és hozza a felszínre. De hát ez is a feladatunk. Tehát itt a munkát, ahogy elkezdtük, ezt látjuk. Sőt, hát ugye az előkészítés során ezt láttuk, hogyha valamit csinálni akarunk, akkor valóban lesznek ilyen problémák, hogy hogyan gyűrűzik ez tovább, milyen tovagyűrűző hatása lesz az egyes intézkedéseknek.
De amikor azt mondjuk, hogy a termálvizet így felhasználjuk a mezőgazdaság számára, akkor van azért másik példa is. Például halastavakat is lehet fűteni termálvízzel. Ilyen projekt is van itt a programban megfogalmazva vitaanyagként. Tehát hogy ebbe az irányba is el tudunk menni. A belkereskedelemmel kapcsolatos témák pedig, ahogy mondtam, mindannyiunk számára ismert az, hogy milyen árkülönbségek vannak. Ezeket részben a kereslet-kínálat szabályozza. De azért ne legyünk naivak, nemcsak a kereslet és a kínálat szabályozza az árakat, hanem folyamatosan látható az, hogy hogyan épült le az elmúlt évtizedekben a magyar feldolgozó ipar, és hogyan erősödött az import. Úgy, hogy itt is óriási feladat áll ellőttünk, hogy ezt megfordítsuk.
Műsorvezető: Hát annál is inkább, mert akárhogy nézzük, azért mégis csak a fogyasztás kell, hogy húzza az ágazatot, vagy kellene. Tehát a különböző projektekkel lehet a termelő kapacitásokat fejleszteni. De hogyha a fogyasztás erre nincs készen, akkor egyszer csak megáll a folyamat.
Horváth Endre: A GDP enyhe növekedést mutat már. Úgy hogy talán tényleg ez a legjobb pillanat arra, hogy akkor a piaci átrendeződést, azt most erősítsük. Hiszen nyilván növekedés kell ahhoz, hogy piaci átrendeződés lehessen. De hát a mélyponton túllépve ezt mindenképpen meg kell ragadni ezt a lehetőséget.
Műsorvezető: Megyünk tovább. Ásványvíztermelés, ha már a vizeknél tartunk. Magán forrásból és magán kezdeményezésből jó néhány hazai ásványvíz márkát sikerült olyan szintre emelni, hogy már jelen van a nemzetközi piacon. Mik a kormányzati tervek az ásványvizek hasznosítását tekintve?
Horváth Endre: Az előbb említette azt, hogy a belföldi kereslet korlátos. Valóban ez igaz. De a kínai ásványvízkereslet például szinte korlátlan. Kínában nem tud olyan helyet mutatni, ahol iható lenne a csapvíz. Ezt már felismerte például a debreceni ásványvíz cég, de a töredékét fedi le annak a piacnak, ami ott rendelkezésre áll. És itt ugye minél szorosabb a kapcsolatunk ebben az értelemben Ázsiával, annál nagyobb piaci lehetőségek nyílnak meg. Háromszoros áron lehet eladni a magyar ásványvizet.
Műsorvezető: Ilyen távolságra olcsó terméket elvinni az nem biztos, hogy kifizetődő.
Horváth Endre: Óriási mennyiségben lehet ugye elvinni és ott palackoztatni. Tehát erre megvannak a technikák. Ösztönöznünk kell az exportot, a magyar gazdasági expanziót. Ebben természetesen együttműködünk például a Külügyminisztériummal is.
Műsorvezető: Egyébként versenyképes a magyar ásványvíz?
Horváth Endre: A magyar ásványvíz az valódi mineral water, tehát tényleg ásványvíz. Amit például Kanadában isznak, ahol nagyon jó a vízellátottság, azt úgy hívják, hogy forrásvíz, … water. A magyar ásványvíz…
Műsorvezető: Tehát az egyszerűen tiszta víz.
Horváth Endre: Így van. A magyar ásványvizek tartalma az ugye mindegyik más ezek közül is, az ásványvizek közül is. Mindegyiknek más a hatása, másra jó. De önmagában már ez, hogy mi meg tudjuk különböztetni, és azt tudjuk mondani, hogy ezek ásványvizet, ennek is van egy piaci értéke.
Itt még egyszer nem abba az irányba kell menni, hogy úgyis olcsón áll rendelkezésre a víz, adjuk olcsón. Nem. Pozícionáljuk magasan. A harmadik ugye, amit mondtam, a megkülönböztetés- és az ár-, illetve a költségelőnyről ahogy beszéltünk. A harmadik téma az, hogy jelöljük ki azokat a piacokat, ahol magasan pozícionálva tudjuk a magyar termékeket értékesíteni. Ez is aztán, az export ugye megint visszahat a gazdasági növekedésre.
Műsorvezető: Tételezzük fel, hogy sikerül jól pozícionálni, és jól eladni a kínaiaknak a hazai ásványvizet. Azt hiszem, hogy a fogyasztási szivattyú ebből a szempontból tökéletesen be fog indulni, mert iszonyatosan nagy a kereslet.
Hogy állunk kitermelési háttérrel?
Horváth Endre: Nagyon óvatosnak kell lenni azzal, hogy ne zsákmányoljuk ki a készleteinket. Ahogy az előbb is mondtam, bárhova nyúlunk is a témához, mind nagyon széleskörű együttműködésre van szükség. Itt ez már ugye környezetvédelmi, természetvédelmi kérdés is, sőt, nagy részben, hogy it csinálunk ezzel az ivóvíz bázissal.
Műsorvezető: Ön milyen ásványvizet iszik?
Horváth Endre: Szentkirályi vizet is iszom, illetve Tóti Aquvát is iszogattam a nyáron. A szabadság alatt, ahogy beszélgettünk is, én sokat vezettem. Tehát én a Tóti Aquát ittam, ami Lengyeltótinak az ásványvize. Fogalmam sem volt róla, hogy ilyen létezik, bár lehetne kapni. De hát ott van egy pár kilométerre mondjuk Csisztafürdő, aminek az ásványvizét, illetve a termálvizét megkóstoltam. Mert nekem elmagyarázta egy német bácsi, hogy ő ugye bottal járt korábban, most már évek óta ide visszajár, és hogy ez iható. Meg is mutatta, ivott belőle, én is ittam belőle, semmi bajom nem lett tőle, és ahogy látható, tudok járni.
Műsorvezető: Ezekkel a gondolatokkal szakítjuk meg ezt a beszélgetést, hiszen következnek a hírek. De a híreket követően tovább folytatjuk az új Széchenyi-terv egészségipari fejezetének tárgyalását. Hiszen 12 pontból csak egy töredéket tudtunk áttekinteni. Természetesen van még előttünk egy jó nagy falat, a turizmus és a gyógyszeripar.
Vendégem továbbra is Horváth Endre helyettes államtitkár úr, a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Maradjanak velünk továbbra is, a híreket követően folytatjuk a beszélgetést.
Hírek, időjárás, reklám
Műsorvezető: Köszöntöm a hallgatókat, Péri Nagy Kata vagyok. Folytatjuk a beszélgetést, amit a híreket megelőzően elkezdtünk. Dr. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár úrral elkezdtük sorra venni azokat a pontokat – ez 12 egyébként – ami az új Széchenyi-tervben szerepel az egészségipar fejlesztését tekintve. Az ásványvizeknél álltunk meg.
Még mielőtt egy nagy falatba belefogunk, van itt egy számomra nagyon szimpatikus pont, a szépségipar és a kozmetikum ipar. Mi keresnivalónk van nekünk a nemzetközi piacon ez ügyben?
Horváth Endre: A szépségipar, illetve a kozmetikumok alprogram arról szól, hogy a vizet fel lehet használni a szépségiparban is. Persze a mellett, hogy a plasztikai sebészetről, vagy implantátumokról, fogászatról is beszélhetünk. De hadd emeljem ki most azt, hogy a magyar vizek sokkal jobb gyógyhatásúak, mint például a vysi víz, amire alapozva egy világmárka lett.
Műsorvezető: Igen, egy francia kozmetikai márkacsalád szinte.
Horváth Endre: Magyarországon vannak próbálkozások a Széchenyi Gyógyfürdő vizére alapozva, vagy a Gellért Fürdőnél kinyert vízre alapozva. Úgy gondoltuk, hogy beemeljük ezt az iparágat az egészségipar kiemelt pontjai közé. Hiszen úgy gondoljuk, hogy ha a három fő szabálynak megfelel, akkor miért ne lehetne ez világmárka, vagy miért ne lehetnének ezek világmárkák. A három feltétel ugye az volt, hogy legyen teljesen egyedi, legyen egy jó erős költségelőnyünk, és egy megcélzott piacot tudjunk ezzel megtalálni.
Tehát amikor valaki idejön Magyarországra és fürdik, akkor ne érjen véget az ő kezelése, hanem vigyen magával kozmetikumokat, illetve vigyen magával olyan termékeket, amelyek ugyanabból a vízből készültek, amiért ő idejött. Tehát ez megint az exportot segíti, megint az expanziót segíti, a magyar gazdasági expanziót, amit erősíteni fogunk. És erősíti az országképet is, javítja azt, hogy Magyarország valóban egy gyógyító ország.
Műsorvezető: Na, most azért álljon meg egy pillanatra! Itt egy francia világmárkát említettünk, amelynek az alapanyaga víz, kevésbé mondjuk úgy gazdag, mint a mi vizeink. Na, de egy ilyen világmárka felépítéséhez iszonyatosan nagy K+F tevékenység kell, hogy legyen.
Ezek a kozmetikumok nemcsak egy egyszerű vízre épülnek, hanem a kozmetológiai ipar elképesztő mennyiségű pénzt öl a kutatásokba és a fejlesztésekbe. Ki tudunk-e mi ilyet építeni?
Horváth Endre: Hogyha nem tűzzük ki a célt, akkor nem. Tehát a jelenlegi tendenciákból ez nem következik, a jövőképünkből viszont igenis következik az, hogy erősítsük ezt az irányt.
Amit mond, az teljesen így van. Az evidencia bázis felépítése nélkül nem fog működni egy ilyen kutatásigényes iparág. Erre szükség van, és ugyanez természetesen – ahogy mondtam – megint egy másik teljesen más szakterület, ahol előre kell lépnünk.
Magyarországon, hogyha most a gyógyszeriparra vezetjük tovább a gondolatot, van néhány fő gyártó, akik ugye Magyarországon munkahelyeket teremtenek. A MAGYOSZ javaslatai között számos olyan pont szerepel, ami kiegészíti a vitairatot. A napokban érkezett meg, egy-két napja…
Műsorvezető: Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége.
Horváth Endre: Igen. Ez a napokban érkezett meg, ez a javaslat. Tehát most már elértük azt, hogy a vitairat ezen a ponton is például megmozdította az iparágat. Meg fogjuk tudni azt nézni, hogy a magyar kapacitásra, a magyar agykapacitásra építve hogyan tudunk előre lépni. Nemcsak termelésről van itt persze szó, hanem arról, hogy a kutatások súlypontja az minél inkább legyen Magyarország, és itt teremtve munkahelyeket nemcsak termelő, hanem magas hozzáadott értéket képviselő kutató munkahelyeket, támogassuk ezeket a célokat is. És önmagában a marketing nem ér semmit. Tehát hiába kezdenénk azt hirdetni, hogy milyen jók a termékeink, milyen szépen éledezik ez az új iparág. A terméképítéshez kell visszanyúlnunk, úgy, ahogy az előbb ezt mondtam: az első P-hez kell visszanyúlnunk, és nemcsak a reklámmal foglalkozzunk.
Műsorvezető: Lehet, hogy a most következő kérdésemre nem is annyira Ön, mint inkább Szócska Miklós tudna válaszolni. Én tegnap voltam a GlaxoSmithKline, tehát a GSK gödöllői gyárában, az egy vakcinagyár. Nagyon-nagyon szeretnék a rutinon kívül, tehát a rutineljárásokon kívül a kutatás-fejlesztési területet is idehozni.
Azt mondták, hogy erre akkor van esélyük, hogyha az üzleti környezet kedvezően alakul. Mit tudnának, ha nem is ebben a konkrét esetben, de mit tudnának nyújtani, hogy egy-egy nagyobb multinacionális cég idehozza a kutatási részlegét is? Hiszen az agyak megvannak hozzá, a képzésünk jegyzett.
Horváth Endre: A feladat az közös. Tehát a NEHMI-vel és az NGM-mel közösen kell dolgozni ezen a gyógyszergyártóknak, hogy ez működjön. De azt lássuk be, hogy minden területen a stratégiát azt természetesen úgy kell megfogalmaznunk, hogy mik azok az akadályok, amelyek jelenleg ezt megakadályoznák, hogy minél több kutató-fejlesztő központ jöjjön ide.
Számos konkrét ügy van, amiről természetesen most nem fogok beszélni. De a törekvésünk középpontjában az van, hogy minél több ilyen kutató központ jöjjön Magyarországra. Ez tényleg most, a napokban folyó munka.
Műsorvezető: És hogy lehet ezt segíteni, vagy hogy akarják segíteni? A gyógyszeripart igen rendesen presszió alá helyezték az elmúlt években a gyógyszer-gazdaságossági törvény alapján. Ez mondjuk nem az Ön területe, ez mondjuk a Szócska úr területe. De azért némi kedvezménnyel, elősegítéssel, adókönnyítéssel biztos, hogy lehetne ezt a folyamatot javítani.
Horváth Endre: Van egy gyógyszeripari versenyképességi munkacsoport egyrészt, amelyben folynak a beszélgetések a gyógyszergyártókkal. Illetve természetesen a kapcsolat megvan a GSK-ban is. Ezek most még nem konkrét intézkedések, ezek most folyó tárgyalások. És ahogy mondtam, a napokban jöttek meg az új javaslatok. Tehát én ezt megelőlegezni nem tudom, bár…
Műsorvezető: De nyitottak.
Horváth Endre: Ennél több, folyik a párbeszéd, és folyik a szakmai szintű egyeztetés, egyébként a legmagasabb szinten a gyógyszergyártókkal.
Azért nagyon fontos, hogy a stratégiai anyagaink már vitaszakaszban is napvilágot látnak, mert ez, amikor ezek véglegesednek, az egy nagyon nagy kiszámíthatóságot ad. Ahogy haladunk egyre előre az időben, egyre jobban látszik az az eltökéltség, amely irányba megy a magyar kormány. Ebben is az együttműködő partnerek gyakorlatilag mindazok, akik érintettek. Tehát ahogy megy az idő előre, én úgy látom, hogy egyre inkább a kiszámíthatóság is növekszik. Ez mindenképpen a stabilitást jelzi, és azt, hogy érdemes ide befektetni, érdemes ide még több magas hozzáadott értéket termelő munkahelyet hozni.
Műsorvezető: És még mindig maradjunk egy kicsit a kutatási területnél! A következő pont, amit az új Széchenyi-terv is tartalmaz, és még mindig egészségiparnál vagyunk. Ez a biotechnológia és a nanotechnológia. Ez egy olyan ágazat, vagy egy olyan kutatási terület, amely egyrészt a gyógyszeripart tudja forradalmasítani, és forradalmasítja is már egy ideje. De ha visszatérünk a kozmetológiához, hát ahhoz, hogy hatékony mondjuk, arckrémeket lehessen abból a vízből kifejleszteni, ami egyébként adott, hát ezek a nanotechnológiák is rendkívül fontosak. Itt milyen továbblépési lehetőségeket tud támogatni a kormányzat?
Horváth Endre: A kutatás-fejlesztés erősítése az EU-n belül egy kiemelt cél. Tehát az EU 20-20-nak az eltökélt célja az, hogy nagyjából 3 százalékos arányt érjen el a bruttó hazai terméken belül a kutatás-fejlesztés. Magyarország is szeretne előrelépni legalább olyan arányban, ahogy az EU ezt kitűzi.
A különböző programok kapcsán ugye felül kellett vizsgálni az eddigi prioritásokat, és úgy találtuk, hogy a biotechnológia és a nanotechnológia az valós kitörési pont lehet. Erősen kutatásigényes, tehát itt igazából a feladatunk az, hogy az iparhoz hozzuk közel a kutatás-fejlesztést, az alkalmazott kutatásokat.
Magyarország tekintetében az ipari jellegű megvalósulás aránya nagyjából 48 százalék. Az EU 27-nek az átlaga az 54 százalék. Tehát ebben is el kell érni az EU-átlagot. Tehát minél jobban hasznosuljon, minél jobban ipari területen, ipari alkalmazásokban jelenjen meg a sok különböző kutatási eredmény – ez a célkitűzésünk, és ezért emeltük be a pontok közé itt is már az első fejezetben, a Gyógyító Magyarország koncepcióban is ezeket a technológiákat.
Műsorvezető: Említik a horizontális aspektusokat is, az egészségipar klasztereket. Hol lehet számítani, mely területeken ilyen klaszterek kialakulására?
Horváth Endre: A klaszterek lényege az, hogy ne különböző párhuzamos projektek induljanak. Tehát itt ez a terület, amikor azt mondjuk, hogy horizontális aspektusok és klaszterek, ez azt jelenti, hogy koordináljuk jobban a projekteket. Ennek nagyon sok különböző módja van. Ugye a Pólus Programiroda új vezetésének ez a fő célja, hogy a valóságban is párhuzamosan egymástól akár csak néhány kilométerre folyó projektek folyjanak, hanem ezek kerüljenek összehangolásra. Ez kicsit összhangban van, sőt, teljesen összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy helyi márkákat építsünk, hogy a helyi gazdaságot a helyi gazdaságokon keresztül erősítsük, hogy csökkentsük a környezetterhelést. Tehát hogyha minden irányból ugyanaz a törekvés hatja át az erőfeszítéseket, akkor lesz igazán eredmény. És a klaszterek azt segítik, hogy ez a koordináció, ez ne csak elvben, hanem a gyakorlatban is valósuljon meg a sok-sok különböző projekt között.
Műsorvezető: És akkor most itt felbukkan ebben a programban egy újabb ágazat, az építőipar, a specializált építőipar. Hát ez egy kicsit ez egy csizma az asztalon.
Horváth Endre: A specializált építőiparnak a jelentősége az, hogy amikor felhalmozódik rengeteg tapasztalat a fürdőépítések során, vagy a kórház, fürdő és egyéb önkormányzati hozzájárulást, tehát komplexumok kapcsán, amelyek létesülnek, ne történjen meg az, hogy ne szakszerűen, vagy a korábbi tapasztalatok felhasználásával történik egy-egy építés. Ezt a tudást ne csak Magyarországon belül, hanem külföldön is próbáljuk hasznosítani akár Romániában, a határ túloldalán, akár Kínában, ahol szintén vannak olyan lehetőségek, hogy még kiaknázatlan területeken, mint ahogy mondjuk Bükkfürdőn föltört a ’60-as években a víz, és először csak az elfolyó árokban fürödtek az emberek, és ott elkezdődött egy építkezés.
Tehát az elmúlt évtizedekben is rengeteg tapasztalat halmozódott fel. Ezt érdemes…
Műsorvezető: Ez speciális tapasztalat, amit csak mi, magyarok tudunk?
Horváth Endre: Ez speciális tapasztalat, amit mi, magyarok tudunk egyedivé tenni. Hiszen az együttműködés kézenfekvő Romániával. De akármilyen furcsa, ugyanilyen kézenfekvő Kínával is az együttműködés, hogy ezt a know-how-t, ezt az építőipari tapasztalatot vigyük külföldre.
Műsorvezető: Most már sokadszorra említi Kínát. Persze, a világgazdaság következő vezető hatalmáról van szó. Itt egyszerűen csak egy különleges nyitásról van szó, vagy reális valóságról, reális lehetőségekről? Tehát mi ábrándozunk Kínáról, vagy tényleg van is ott valami keresnivalónk, akár mondjuk a fürdőépítés területén?
Horváth Endre: Minden olyan példa mögött, amit mondok, valós beszélgetések vannak. Tehát olyan kapcsolatfelvétel, ami érdeklődést fejez ki. Tehát amikor kezdtem az elején ugye a tajvani turizmus szakértőkkel, vagy a Dél-koreai küldöttséggel, vagy ugye a román például egy együttműködés az elmúlt hónapokban gyönyörűen elindult. Vagy ez, amit említek, a kínai érdeklődés, hogy mit kezdjenek az ott feltörő termálvízzel, hogyan lehet ezt egy integrált projektben fürdő, gyógyászat, szálláshely, étkezési lehetőség, kulturális lehetőségek, egy-egy komplexumban megcsinálni. Ehhez megvan a magyar tapasztalat. Ugye aki először odaér, az jár a legjobban.
Műsorvezető: Hogy állunk most ebben a versenyfutásban a célhoz képest?
Horváth Endre: Nagyon nagy munka áll előttünk. Tehát ugye itt nagyon sok területet áttekintettünk, és óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak. Magunkhoz képest, vagy másokhoz képest is. Ugye az ember mindig lemaradásban van. Ugye hogyha ránéz az órájára az ember: hű, már ennyi az idő? Én ugyanezt érzem. Tehát nagyon nagy a feladat, és azért kell meghatározni kijelölt csapásirányokat, hogy tudjuk, hogy mihez kapjunk. Hiszen úgyis majd előkerülnek más területekről is a problémák. De ha nem jelöljük ki azt, hogy mihez nyúlunk először, akkor egy megoldhatatlan, kezelhetetlen feladattömeggel állnánk szemben. Így, hogy megvannak a kitörési pontok, a hét program közül az első, a Gyógyító Magyarország, abban van 12 konkrét terület, így elég jól kiszámítható, hogy mihez fogunk majd hozzá. És amikor történnek ugye előrelépések, mindenki látja, hogy e mögött egy nagyon komolyan átgondolt és egyeztetett stratégia van.
Műsorvezető: Nincs a pontok között. Én azonban felírtam magamnak az innovatív rehabilitációt. Ez ugye egy bonyolult szóösszetételnek tűnik. De ha azt mondom, hogy Pető Intézet, akkor gondolom, hogy mindenkinek leesik, hogy ez mit jelent. Nemcsak rehabilitáció, hanem úgymond innovatív. Tehát olyan tudásanyag, ami csak nekünk van, olyan módszerek, amiket csak mi találtunk ki. Ugye a Pető Intézet-i tevékenység csak egy a sok közül, sorolhatnám tovább.
Föl tudják-e karolni? Kérdezem ezt azért, mert nemcsak a Pető Intézet, hanem az összes többi is állandó anyagi problémákkal küzdő, állandó gyűjtésben van. Holott ennél azért többet érdemelne.
Horváth Endre: A koncepcióban ugye azt mondtuk, hogy van három dolog. Van az egészségmegőrzés, ahova akár a természetjárás, a kerékpáros meg vízi turizmus is becsatlakozhat. Van a terápia, a kezelés, illetve van a rehabilitáció. Van egy olyan módszerünk is, hogy Dévény Anna módszer.
Műsorvezető: Így van.
Horváth Endre: Ezek mind olyan kezelések, amelyek ugye vagy terápia, vagy rehabilitációs megközelítés, amelyek bekapcsolhatóak, és egy-egy projektben nagyon szervesen együtt működtethetőek.
Műsorvezető: Ezek eddig külön próbáltak boldogulni, ha jól értem. Tehát nem voltak így kormányzati törekvésekbe bekapcsolva.
Horváth Endre: Itt ugye a Széchenyi-terven belül ugye, amikor megjelennek a pályázatok, fontos, hogy most lehet ugye ezeket befolyásolni, ezeket a stratégiai irányokat. Most várjuk a javaslatokat, hogy mi az, ami kimaradt, amit bele kellene illeszteni, amit kiemelten kéne kezelni. Nyilvánvalóan egy-egy ilyen hungarikum, mert a Pető Intézet módszere ugye az hungarikum. Ez nem maradhat kihasználatlanul. Hiszen a hungarikum az éppen az az egyedi adottság, ami itt van, és itt hever. Nem mondom, hogy parlagon, de valóban kevéssé jól kihasználtan, vagy kevéssé érvényesülve. Van olyan gyógykezelés, például súlyfürdő, ami hungarikum, a víz alatti EKG például hungarikum, magyar találmány és itt fejlődik. Aztán van olyan, ami nem hungarikum, de egyedi lehet akkor, hogyha úgy csomagoljuk össze és úgy kínáljuk annak a megfelelő célcsoportnak.
Műsorvezető: Helyettes államtitkár úr. Eddig végig vettük az egészségturizmus és az egészségipar fejlődésének perspektíváit, de hát az ön másik területe és egyben a gazdaság kitörési pontja az a turizmus is. Az elmúlt időszak nem volt túl jó a hazai turizmus számára. Ugye volt egy gazdasági válság, egy fogyasztási visszaesés, aztán az időjárás sem mindig volt olyan, ami kedvezett volna. Mielőtt bejöttünk ide, próbálta megkeresni, vagy megkerestetni a legfrissebb turizmus adatokat. Még ha nincs is most itt rögtön a kezünkben, de hogyan értékeli most így, a szezon végén, milyen az idei turizmus, mit tudunk róla és aztán megnézzük, hogy milyen kitörési pontokat lehet ebben találni a jövőt illetően.
Horváth Endre: A nyárra vonatkozó, tehát egyáltalán a júliusra vonatkozó számok a jövő héten lesznek meg a KSH-tól. Amit eddig látni az az, hogy lassan túllendül a mélyponton a belföldi, illetve hát a magyarországi turizmus. Azt látni, hogy a vendégéjszakák száma már növekszik. Sajnos az árbevétel ezt a növekedést nem éri el, hiszen egy árversenyben – ahogy ezt korábban beszéltük – egy árversenyben vagyunk benne, ahol minél alacsonyabb áron próbáltuk a portékát kínálni. De azt látni, hogy ez túl tud lendülni ezen a mélyponton, hiszen a vendégéjszakák száma valamivel kevés van. A németországi beutazó turizmus területén 6 százalékos csökkenés van, ha az első hat hónapot nézzük, 2010-es hat hónapját a 2009-es első hat hónaphoz képest...
Műsorvezető: ... ez pozícióvesztést jelent, vagy egyszerűen a németek nem utaztak külföldre annyit? Tehát globális visszaesés van-e?
Horváth Endre: Ez Magyarországot is sújtja és más országokat is sújt. Ahol viszont növekedés van, például az orosz beutazó turizmus 25 százalékkal növekedett. Tehát azért jelentős piaci átrendeződések vannak. Ennek az értékeléséhez azért sok-sok szám kell, és még nem ért véget a szezon. Én amikről most beszélek, ebben még nincs benne a július, ez még csak a június, amikor ugye rossz idő volt, meg előtte volt a vulkánkitörés. Tehát a július – augusztus számait megnézve, ősszel fogjuk azt látni, hogy az átrendeződés hogyan zajlik. De hát ezt nem ölbe tett kézzel várjuk, hanem a marketingstratégia alakításával nagyon gyors eredményeket kell elérnünk, és nem azt csinálni, hogy évről évre más fókuszt találunk, és egyszer vagyunk a fesztiválok hazája, másik évben egészségturizmus, hanem folyamatosan a gyógyító Magyarország koncepció alapján egy ilyen egészségipari központot kell építenünk. Az átrendeződés tehát zajlik a piacon, de globálisan is egyébként a visszaesés az látható volt a 2008-as októberi időszak óta és most azt látni, hogy stabilizálódik lassan a kereslet és a vendégéjszakák száma már azért növekszik.
Műsorvezető: Önök ősszel hirdetik meg a tízéves turizmusfejlesztési stratégiát. Ez jóval több annál, mint hogy ezeket a ciklusokat valahogy megpróbálják túlélni. Tudunk-e már erről valamit mondani?
Horváth Endre: A munkafolyamatban van. A középpontban az életminőség kell, hogy álljon. Az életminőség az nem az életszínvonallal egyenlő. Egy nagyon érdekes megközelítés, amikor azt mondjuk, hogy élhetőség, ugye ez kevéssé nemzetközi fogalom, de mégis az élhetőség lényege az az, hogyha ebben az országban jó lenni, jó élni, akkor érdemes idejönni. Tehát hogyha ide jó jönni és itt lehet gyógyulást keresni, egészséget megőrizni, illetve olyan kezeléseket kapni, amit máshol nem, ennek kihatása lesz a teljes, nemcsak gazdasági szférára, hanem a társadalmi szférára is. Tehát kulturális értékek megőrzése beletartozik. Beletartozik az is, hogy a környezetünket hogyan őrizzük meg. Úgy hogy a folyamatban lévő munkáról most egyelőre ennyit árulnék el, hogy egy nagyon komoly, tíz évre mutató irányt alapozunk meg most ezzel az új megközelítéssel.
Műsorvezető: És azért nem utolsósorban, ha Magyarországon jó élni, akkor az itteniek, tehát a magyarok kedélyállapota is olyan, hogy nem fordulhat esetleg elő, vagy nem fog annyira előfordulni, hogy úgy fogadjuk a vendégeket, ahogy a beszélgetésünk elején ön említette. Lehet ezen változtatni?
Horváth Endre: Igen, a kérdés az, hogy ehhez kell 25 év, vagy elég 10 év. Mi úgy gondoljuk, hogy egy ennyire tudatos, ennyire határozott iránymutatással nem 25 év, tehát nem egy teljes nemzedékváltás kell ehhez, hane10 év alatt ezek véghezvihetőek.
Műsorvezető: Tehát mondjuk a taxi társaságok, vagy a magántaxik nem akarják minden áron becsapni a külföldi turistát és nem akarnak mindenáron mindent megetetni az éttermek mondjuk az idelátogatóval.
Horváth Endre: Ez egy kisebbség. Tehát ez egy olyan kisebbség, aki, lehet, hogy mondjuk az 1 százaléka a szolgáltatóknak, de elrontja a hírnevét az országnak. Hiszen ezt nemcsak nekem mondták el nyilvánvalóan ezek a tajvani turizmus szakértők, ezt nyilván elmondták másoknak is. Mert ők is azt mondták, hogy másnak is volt ilyen tapasztalata. Tehát ez az egy százalék ugye ez nemcsak szabályozással, nemcsak a kormányzat, vagy az állam részéről kell, hogy nyomás alá kerüljön, hanem az önszabályozás egy másfajta hozzáállás kialakulásával a saját társaik is ki kell, hogy vessék maguk közül azokat a szolgáltatókat, akik – mondom még egyszer – egy nagyon pici kisebbség és a nagy része abszolút pozitív. Tehát az elmondottak alapján, amit én folyamatosan tapasztalhatok, mindenki nagyon szívesen jön Magyarországra, csak van néhány akadály, amit el kell távolítanunk abból az irányból, hogy az élmény teljessé váljon.
Műsorvezető: És akkor ide a végére azért mondjuk el azt, hogy július 16-án volt egy konferencia, egy konzultáció a turizmus és egészségipari konzultáció, amiről már beszéltünk, de ez így nem ért véget, ősszel vidéki helyszínekkel folytatódik ez a konzultáció, és ahogy megnéztem az egyes városokat, főleg azokban a városokban fogják ezeket tartani, amelyek idegenforgalmi szempontból is lényegesek, köztük van például ugye Siófok is. Ennek a konzultációnak tehát lesz folytatása.
Horváth Endre: Szeptember 15-től folytatódik a konzultáció és két hét alatt három vidéki városban lesz, Budapesten folyik, igyekszünk még jobban bevonni a helyi szolgáltatókat, ezért is megyünk – nem mondom, hogy házhoz, de legalább egy kicsit közelebb az egyes régiókhoz és így próbáljuk azt elérni, hogy a stratégia az ne csak egy általános kormányelképzelés legyen, hanem valóban, az összes érintett bevonásával alakítsuk ki.
Műsorvezető: Tehát hol lesznek ezek a konzultációk egész pontosan?
Horváth Endre: Szeptember 15-én indul a konzultációk következő köre Győrben, Siófokon, Debrecenben, illetve Budapesten egy záró rendezvény.
Műsorvezető: Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. Az elmúlt mintegy egy órában Horváth Endrével a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárral beszélgettem az egészségiparról és a turizmusról, mint két fő kitörési pontról. Köszönöm, hogy a vendégünk volt.
Horváth Endre: Köszönöm szépen.
http://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/interju-dr-horvath-endre
