http://www.budapest-regio.hu/szakmai-hirek/egyuttmukodesi-forum
A Börzsöny természeti és kultúrtörténeti értékeinek megőrzéséért, ökoturisztikai fejlesztéséért, környezetbarát közlekedéséért, településeinek fejlődéséért alakult „Börzsöny – Ipoly völgye Ökoturisztikai Régió” első együttműködési fórumára 2010. november 25-én, a börzsönyi Nagyirtáspusztán található Szent Orbán Erdei Wellness Hotelben került sor.
A régióban modellértékűnek számító turisztikai együttműködés a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány kezdeményezésére jött létre, melyhez a börzsönyi desztinációban – az Ipoly és a Duna mentén, ill. a nyugat-nógrádi térségben – működő önkormányzatok többsége, valamint néhány szolgáltató és számos civil szervezet csatlakozott.
A tanácskozást Dr. Horváth Endre turizmusért felelős helyettes államtitkár úr (NGM) is megtisztelte, aki az Új Széchenyi Terv egészségturizmus fejezetéről, a börzsönyi öko- és aktív turizmus kapcsolódási lehetőségéről tartott prezentációt. A térség önkormányzati vezetői mellett többek között a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatala és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is előadással képviseltette magát. A megjelentek, a Régióhoz csatlakozók egyetértettek abban, hogy a természeti értékek megóvásával, az érintetlen tájkép fenntartásával, de némi turisztikai infrastrukturális fejlesztéssel — pl. a Vác–Diósjenő–Drégelypalánk vasútvonal felújításával, az Ipolyságba (Šahy) tartó hajdani vonal újjáépítésével, a természetvédelmi és turisztikai szempontokat egyaránt szerencsésen ötvöző erdei kisvasutak működésének biztosításával, a felhagyott szakaszok (Szob–Nagybörzsöny) teljes, turisztikai célú helyreállításával, a kerékpáros turizmus feltételeinek további javításával, a turistaházak korszerűsítésével, a nagy-hideg-hegyi sípályák, lesikló utak gondozásával és nem utolsó sorban a turistautak/jelzések folyamatos karbantartásával – azaz a hegység komplex ökoturisztikai fejlesztésével – a Börzsöny nemzetközi vonzerejű hegyvidéki „rekreációs mintaterület”, azaz „mintadesztináció” lehet, ahol az öko- és falusi turizmusra támaszkodó szálláshely-szolgáltatás kiemelten járul hozzá a térség jövedelemtermeléséhez, gazdasági fejlődéséhez.Az elmúlt időszakban összeállított javaslatokat a fórum szervezői Előterjesztés formájában juttatják el a Kormány számára.
2011. január 16., vasárnap
2011. január 15., szombat
TRAVEL - THE INDUSTRY'S MEETING PLACE TRADE DAY: 3 MARCH
http://www.utazas.hungexpo.hu/exhibitors-information-arguments&_nyelv_=en?redirect_parent_id=MjAxMTAxMTUfade3238MTYzNDU3NzA=
TRAVEL offers the best options for building contacts in tourism. The number of trade visitors rose by 28% from 2009 to 2010, which means over 4,300 people! 39% of them are company directors, 20% are from the area of sales and 15% from marketing. Representatives of commercial accommodation establishments, travel agencies, loval governments, tourist offices, trade organisations, online tour organisers, catering establishments, congress organisers and transport companies as well as many others attend the show as trade visitors.
Increase in the number of trade visitors
MAIN DOMESTIC TOPIC: HEALTH TOURISM
THE NEW YEAR ALWAYS BRINGS SOMETHING NEW
IN 2011 THE NEW FEATURES BELOW WILL REINVIGORATE THE TRAVEL SHOW:
- New topics will be introduced including golf and equestrian tourism
- The Himalaya Expo will add even more colour to the show
- The presentation of tourism options for people with disabilities will be increased
- Gastronomy will return with an introduction of national cuisines
- "Best attraction" competition with prizes for events that are the most inventive and that attract large audiences at the fair
- The professional conference series will be further expanded
55 000 VISITORS CAN'T BE MISTAKEN!
GENERAL PUBLIC DAYS: 4-6 MARCH
Three quarters of the visitors come to TRAVEL to collect information for a future trip and 66% actually book influenced by the fair, with 11% actually paying for their trip on the spot. 93% of viistors intend to return to TRAVEL in 2011 and just as many would recommend the event to their friends. More than half the visitors are interested in both domestic and foreign holidays, but 29% would prefer foreign and 12% domestic trips. 62% of the public came to the show with their families and spent between 4 to 6 hours at the event on average.
GUEST OF HONOUR: INDIA
EVERYTHING YOU NEED FOR A HOLIDAY IN ONE PLACE
- 20th Budapest Boat Show
- 5th Caravan Salon camper van and caravan fair
- 4th PORT.hu Bike Expo
- Himalaya Expo
5% DISCOUNT ON THE SPACE RENTAL FOR OUR 2010 EXHIBITORS.
The main patron of TRAVEL is Dr Endre Horváth, deputy state secretary responsible for tourism at the Ministry for National Economy.
TRAVEL offers the best options for building contacts in tourism. The number of trade visitors rose by 28% from 2009 to 2010, which means over 4,300 people! 39% of them are company directors, 20% are from the area of sales and 15% from marketing. Representatives of commercial accommodation establishments, travel agencies, loval governments, tourist offices, trade organisations, online tour organisers, catering establishments, congress organisers and transport companies as well as many others attend the show as trade visitors.
Increase in the number of trade visitors
MAIN DOMESTIC TOPIC: HEALTH TOURISM
THE NEW YEAR ALWAYS BRINGS SOMETHING NEW
IN 2011 THE NEW FEATURES BELOW WILL REINVIGORATE THE TRAVEL SHOW:
- New topics will be introduced including golf and equestrian tourism
- The Himalaya Expo will add even more colour to the show
- The presentation of tourism options for people with disabilities will be increased
- Gastronomy will return with an introduction of national cuisines
- "Best attraction" competition with prizes for events that are the most inventive and that attract large audiences at the fair
- The professional conference series will be further expanded
55 000 VISITORS CAN'T BE MISTAKEN!
GENERAL PUBLIC DAYS: 4-6 MARCH
Three quarters of the visitors come to TRAVEL to collect information for a future trip and 66% actually book influenced by the fair, with 11% actually paying for their trip on the spot. 93% of viistors intend to return to TRAVEL in 2011 and just as many would recommend the event to their friends. More than half the visitors are interested in both domestic and foreign holidays, but 29% would prefer foreign and 12% domestic trips. 62% of the public came to the show with their families and spent between 4 to 6 hours at the event on average.
GUEST OF HONOUR: INDIA
EVERYTHING YOU NEED FOR A HOLIDAY IN ONE PLACE
- 20th Budapest Boat Show
- 5th Caravan Salon camper van and caravan fair
- 4th PORT.hu Bike Expo
- Himalaya Expo
5% DISCOUNT ON THE SPACE RENTAL FOR OUR 2010 EXHIBITORS.
The main patron of TRAVEL is Dr Endre Horváth, deputy state secretary responsible for tourism at the Ministry for National Economy.
2011. január 14., péntek
ELINDULT AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV
http://ujszechenyiterv.gov.hu/content/7356
Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011. január 14-én, Budapesten mutatta be az Új Széchenyi Tervet.
Magyarország talpra állásának, megújulásának és felemelkedésének fejlesztéspolitikai programját és a megújuló fejlesztéspolitikai rendszert széleskörű társadalmi egyeztetések után véglegesítették. Az Új Széchenyi Terv elindításának legfontosabb elemei a kitörési pontok alapján meghirdetésre kerülő pályázatok, a támogató pénzügyi eszközök, és a közös nemzeti célokat megvalósító Nemzeti Programok.
Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011. január 14-én, Budapesten mutatta be az Új Széchenyi Tervet.
Magyarország talpra állásának, megújulásának és felemelkedésének fejlesztéspolitikai programját és a megújuló fejlesztéspolitikai rendszert széleskörű társadalmi egyeztetések után véglegesítették. Az Új Széchenyi Terv elindításának legfontosabb elemei a kitörési pontok alapján meghirdetésre kerülő pályázatok, a támogató pénzügyi eszközök, és a közös nemzeti célokat megvalósító Nemzeti Programok.
Magyarország a bécsi turisztikai vásár díszvendége
http://www.turizmusonline.hu/cikk/magyarorszag_a_becsi_turisztikai_vasar_diszvendege
2011. január 13., csütörtök
Magyarország a díszvendég a bécsi utazási vásáron
http://www.origo.hu/utazas/20110113-magyarorszag-a-diszvendeg-a-becsi-utazasi-vasaron.html
Magyarország a csütörtökön megnyílt bécsi Ferienmesse utazási vásár díszvendége a 2011-es Liszt-emlékév és az Európai Unió soros elnöksége apropóján.
Ausztria a magyarországi turizmus második legnagyobb küldőpiaca, az országok lakosságszámához viszonyítva pedig a legnagyobb. Egyúttal az egyetlen a nagy piacok közül, amelyek az elmúlt években is dinamikusan fejlődtek - mondta el az MTI-nek Kovács Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) bécsi kirendeltségének vezetője.
A nagyközönségnek szóló, népszerű osztrák vásáron az MT Zrt. mellett tucatnyi magyar kiállító van jelen. Kiemelt partnerként idén a korábbiaknál nagyobb, 150 négyzetméteres pavilon áll rendelkezésükre. A vásár négy napja alatt az MT és a Hungarofest számos kulturális, illetve szakmai programot szervez. A megnyitón jelen volt Horváth Endre turizmusért felelős helyettes államtitkár, Horváth Gergely, az MT vezérigazgatója és Nikolaus Berlakovich osztrák mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter.
Az MT Ausztriában a hagyományos célcsoportok és kínálat mellett a fiatalabb generációk megnyerésére, a kulturális turizmus és Kelet-Magyarország népszerűsítésére törekszik. A stratégiai kommunikációban a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetnek Magyarország, mint a gyógy- és termálvizek országa arculatra.
2009-ban Németországból 2,4 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, a jóval kisebb Ausztriából 734 ezret. Az elmúlt három évben a gazdasági válság ellenére is az osztrák vendégéjszakák száma folyamatosan és dinamikusan nőtt - mondta Kovács az MTI-nek. 2009-ben 6,4 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek az osztrákok a magyar kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2008-ban. Az előzetes adatok alapján 2010-ben is növekedés várható. Ugyanebben az időszakban például Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában csökkent vagy stagnált az osztrák vendégforgalom.
A magyarországi utazásoknak az elmúlt években kedvezett a jó ár-érték arány. Az osztrák statisztikai hivatal által közzétett "nyaraló-euró" statisztikák szerint Magyarország - Horvátország, Törökország és Szlovénia mellett - azok közé az utazási célországok közé tartozik, ahol az eurónak a legnagyobb a vásárlóértéke. Magyarországon átlagosan 90 évi milliárd eurót költenek az osztrák vendégek, ennek felét az egészségturizmusban.
Különösen a rövid, 1-3 napos utazások kedvelt célpontja Magyarország Ausztriában, Németország és Olaszország után a harmadik leggyakoribb úticél. A legtöbben gyógy- és wellness üdülésre érkeznek, a második helyen a kultúra és a városlátogatás áll. A kulturális turizmus lehetőségeit mutatja, hogy az európai kulturális fővárosi programok ideje alatt Pécsett háromszorosára nőtt az osztrák vendégéjszakák száma - mondta Kovács Balázs. Az átlagos osztrák vendég anyagi lehetőségeit tekintve a középosztályhoz, életkorát tekintve a hatvan év feletti korcsoportba tartozik. A MT kampánya ezért a fiatal, pezsgő, városi életérzést kereső harminc év feletti korosztályt is igyekszik jobban megszólítani, részben a kulturális programokkal.
Jelenleg az osztrák turisták nagy többsége Nyugat-Magyarországot, a Balatont és Budapestet keresi fel. "Kelet-Magyarországon vannak még rejtett tartalékok" - mondta a kirendeltségvezető. A bécsi nemzetközi vásárközpontban (Messe Wien) megrendezett Ferienmessén hetven ország nyolcszáz kiállítója vesz részt.
Magyarország a csütörtökön megnyílt bécsi Ferienmesse utazási vásár díszvendége a 2011-es Liszt-emlékév és az Európai Unió soros elnöksége apropóján.
Ausztria a magyarországi turizmus második legnagyobb küldőpiaca, az országok lakosságszámához viszonyítva pedig a legnagyobb. Egyúttal az egyetlen a nagy piacok közül, amelyek az elmúlt években is dinamikusan fejlődtek - mondta el az MTI-nek Kovács Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) bécsi kirendeltségének vezetője.
A nagyközönségnek szóló, népszerű osztrák vásáron az MT Zrt. mellett tucatnyi magyar kiállító van jelen. Kiemelt partnerként idén a korábbiaknál nagyobb, 150 négyzetméteres pavilon áll rendelkezésükre. A vásár négy napja alatt az MT és a Hungarofest számos kulturális, illetve szakmai programot szervez. A megnyitón jelen volt Horváth Endre turizmusért felelős helyettes államtitkár, Horváth Gergely, az MT vezérigazgatója és Nikolaus Berlakovich osztrák mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter.
Az MT Ausztriában a hagyományos célcsoportok és kínálat mellett a fiatalabb generációk megnyerésére, a kulturális turizmus és Kelet-Magyarország népszerűsítésére törekszik. A stratégiai kommunikációban a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetnek Magyarország, mint a gyógy- és termálvizek országa arculatra.
2009-ban Németországból 2,4 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, a jóval kisebb Ausztriából 734 ezret. Az elmúlt három évben a gazdasági válság ellenére is az osztrák vendégéjszakák száma folyamatosan és dinamikusan nőtt - mondta Kovács az MTI-nek. 2009-ben 6,4 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek az osztrákok a magyar kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2008-ban. Az előzetes adatok alapján 2010-ben is növekedés várható. Ugyanebben az időszakban például Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában csökkent vagy stagnált az osztrák vendégforgalom.
A magyarországi utazásoknak az elmúlt években kedvezett a jó ár-érték arány. Az osztrák statisztikai hivatal által közzétett "nyaraló-euró" statisztikák szerint Magyarország - Horvátország, Törökország és Szlovénia mellett - azok közé az utazási célországok közé tartozik, ahol az eurónak a legnagyobb a vásárlóértéke. Magyarországon átlagosan 90 évi milliárd eurót költenek az osztrák vendégek, ennek felét az egészségturizmusban.
Különösen a rövid, 1-3 napos utazások kedvelt célpontja Magyarország Ausztriában, Németország és Olaszország után a harmadik leggyakoribb úticél. A legtöbben gyógy- és wellness üdülésre érkeznek, a második helyen a kultúra és a városlátogatás áll. A kulturális turizmus lehetőségeit mutatja, hogy az európai kulturális fővárosi programok ideje alatt Pécsett háromszorosára nőtt az osztrák vendégéjszakák száma - mondta Kovács Balázs. Az átlagos osztrák vendég anyagi lehetőségeit tekintve a középosztályhoz, életkorát tekintve a hatvan év feletti korcsoportba tartozik. A MT kampánya ezért a fiatal, pezsgő, városi életérzést kereső harminc év feletti korosztályt is igyekszik jobban megszólítani, részben a kulturális programokkal.
Jelenleg az osztrák turisták nagy többsége Nyugat-Magyarországot, a Balatont és Budapestet keresi fel. "Kelet-Magyarországon vannak még rejtett tartalékok" - mondta a kirendeltségvezető. A bécsi nemzetközi vásárközpontban (Messe Wien) megrendezett Ferienmessén hetven ország nyolcszáz kiállítója vesz részt.
2011. január 10., hétfő
A nemzetgazdasági miniszterhez fordult az MSZSZ a fővárosi IFA miatt
http://turizmus.com/cikk/index/5/10002/turizmus_hirek/8991?CAKEPHP=5a3bc8e0fe5e98ca2736020e9e152782
Egy kicsit jobb volt szállodásnak lenni
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/01/10/tavaly_egy_kicsit_jobb_volt_szallodasnak_lenni/
A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma 2010. január-novemberben az előző évihez viszonyítva 1,2 százalékkal emelkedett, a szálláshelyek bevétele folyó áron 4 százalékkal nőtt – közölte a KSH hétfőn.
A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma 2010. január-novemberben az előző évihez viszonyítva 1,2 százalékkal emelkedett, a szálláshelyek bevétele folyó áron 4 százalékkal nőtt – közölte a KSH hétfőn.
2011. január 9., vasárnap
Gyógyító Magyarország
http://www.amiotthonunk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2632:gyogyito-magyarorszag&catid=63:termozaik&Itemid=94
A külföldiek számára már ma is kötelező program megmártózni egy-egy híres gyógyfürdőben, ha nálunk járnak. Tizenhét nemzetközi jelentőségű intézmény közül válogathatnak, ezen felül persze számtalan kisebb is van az országban. S akkor nem szóltunk még egyéb természeti kincseinkről, a kétszáznál is több gyógy- és ásványvízről, öt gyógybarlangunkról… E kincsekre is épít az új Széchenyi Terv, amelynek hét kiemelt programja közül egyik az egészségipar, a gyógyító Magyarország.
A jövő januárban induló program alapja az egészségügyi szolgáltatásokra épülő turizmus egyre nagyobb szerepe – mondja dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. – A Széchenyi Terv fő célkitűzése, hogy az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágában hazánk európai vezető hatalom legyen. Mivel a környező országokban is hasonló jellegű fejlesztések indultak, fontos megtalálnunk azt, amiben egyediek vagyunk. Termál- és ásványvizeinkhez hozzájönnek még a hungarikumok, a hagyományaink, a gasztronómiánk, kitűnő klímánk és remek boraink.
A koncepció újdonsága abban rejlik, hogy egy tervben fogja össze az egészségturizmus, a fürdőfejlesztések, a növényházi kertészet és a mezőgazdaság kapcsolódásait, a gyógynövényipart és az orvosiműszer-gyártást, mert a fejlesztések egymást generálják. Néhány konkrétum: ma Magyarországon százötvenezer ember foglalkozik gyógynövénnyel, de a növények többsége feldolgozatlanul kerül külföldre. Fürdőink számát és gyógyászati hatását össze sem lehet hasonlítani például Ausztriáéval, szolgáltatásaink színvonala azonban jelentősen elmarad az ottani hasonló létesítmények és települések mögött.
Ismert, hogy számos országból kifejezetten abból a célból érkeznek hozzánk vendégek, hogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Különösen élénk a fogászati turizmus. A legfőbb húzóerő a jó ár-érték arány. E tendenciát erősítendő, szeretnénk még több egészségturistát idehozni, ehhez azonban megfelelő szintű ellátást kell biztosítani. Adottak a kórházaink, vannak fürdőink is, adottak a szakemberek, viszont a körülmények nem olyanok, hogy mindez nyugati színvonalon működhessen. Elengedhetetlen tehát a gyógyászati szolgáltatások minőségbiztosítása, a létesítmények átalakítása, ami speciális építőipari tudást igényel. A programban az energiahatékony fejlesztésekre, a fenntartható fejlődésre, a termálvíz hasznosítására, a megújuló energiák felhasználására helyeztük a hangsúlyt. A tervezett egymillió munkahely mintegy harmada e területtel összefüggésben létesülhet.
Mindezek megvalósulásához természetesen a pénzügyi forrásoknak is rendelkezésre kell állniuk. A kormányprogram ezer milliárd forinttal számol, ennek felét a magyar kis- és középvállalkozások számára tesszük elérhetővé, mert ennek van tovagyűrűző hatása: megnő a foglalkoztatás, a termelés, elindulnak a beruházások, nő az export. Az elosztásra nyílt pályázatokon kerül sor, amelyek folyamata hónapokról hetekre rövidül.
Összefoglalva az elmondottakat: amennyiben az egészségipart sikerül kitörési ponttá alakítanunk, térségeket átölelve kiterjed az egész országra, mindez magával hozza a gazdaság felemelkedését, szolgálva az életminőség javítását és a környezet fenntartható fejlesztését is.
A külföldiek számára már ma is kötelező program megmártózni egy-egy híres gyógyfürdőben, ha nálunk járnak. Tizenhét nemzetközi jelentőségű intézmény közül válogathatnak, ezen felül persze számtalan kisebb is van az országban. S akkor nem szóltunk még egyéb természeti kincseinkről, a kétszáznál is több gyógy- és ásványvízről, öt gyógybarlangunkról… E kincsekre is épít az új Széchenyi Terv, amelynek hét kiemelt programja közül egyik az egészségipar, a gyógyító Magyarország.
A jövő januárban induló program alapja az egészségügyi szolgáltatásokra épülő turizmus egyre nagyobb szerepe – mondja dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. – A Széchenyi Terv fő célkitűzése, hogy az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágában hazánk európai vezető hatalom legyen. Mivel a környező országokban is hasonló jellegű fejlesztések indultak, fontos megtalálnunk azt, amiben egyediek vagyunk. Termál- és ásványvizeinkhez hozzájönnek még a hungarikumok, a hagyományaink, a gasztronómiánk, kitűnő klímánk és remek boraink.
A koncepció újdonsága abban rejlik, hogy egy tervben fogja össze az egészségturizmus, a fürdőfejlesztések, a növényházi kertészet és a mezőgazdaság kapcsolódásait, a gyógynövényipart és az orvosiműszer-gyártást, mert a fejlesztések egymást generálják. Néhány konkrétum: ma Magyarországon százötvenezer ember foglalkozik gyógynövénnyel, de a növények többsége feldolgozatlanul kerül külföldre. Fürdőink számát és gyógyászati hatását össze sem lehet hasonlítani például Ausztriáéval, szolgáltatásaink színvonala azonban jelentősen elmarad az ottani hasonló létesítmények és települések mögött.
Ismert, hogy számos országból kifejezetten abból a célból érkeznek hozzánk vendégek, hogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Különösen élénk a fogászati turizmus. A legfőbb húzóerő a jó ár-érték arány. E tendenciát erősítendő, szeretnénk még több egészségturistát idehozni, ehhez azonban megfelelő szintű ellátást kell biztosítani. Adottak a kórházaink, vannak fürdőink is, adottak a szakemberek, viszont a körülmények nem olyanok, hogy mindez nyugati színvonalon működhessen. Elengedhetetlen tehát a gyógyászati szolgáltatások minőségbiztosítása, a létesítmények átalakítása, ami speciális építőipari tudást igényel. A programban az energiahatékony fejlesztésekre, a fenntartható fejlődésre, a termálvíz hasznosítására, a megújuló energiák felhasználására helyeztük a hangsúlyt. A tervezett egymillió munkahely mintegy harmada e területtel összefüggésben létesülhet.
Mindezek megvalósulásához természetesen a pénzügyi forrásoknak is rendelkezésre kell állniuk. A kormányprogram ezer milliárd forinttal számol, ennek felét a magyar kis- és középvállalkozások számára tesszük elérhetővé, mert ennek van tovagyűrűző hatása: megnő a foglalkoztatás, a termelés, elindulnak a beruházások, nő az export. Az elosztásra nyílt pályázatokon kerül sor, amelyek folyamata hónapokról hetekre rövidül.
Összefoglalva az elmondottakat: amennyiben az egészségipart sikerül kitörési ponttá alakítanunk, térségeket átölelve kiterjed az egész országra, mindez magával hozza a gazdaság felemelkedését, szolgálva az életminőség javítását és a környezet fenntartható fejlesztését is.
Prima Conferenza Internazionale sul Turismo nel Danubio
http://www.fiab.info/download/ecfnewsletterdic10.pdf
Durante la conferenza, il rappresentante del Commissione Europea ha presentato la
pubblicazione “Strategia per il Danubio e piano d'azione”. Essa si basa sull'attività di lobby
dell’ECF e delle sue associazioni membre, include l’EuroVelo6, il percorso ciclabile del
Danubio.
Adam Bodor, consulente ECF, ha presentato al pubblico la rete EuroVelo e il mercato
europeo del cicloturismo, quindi i partecipanti dei diversi paesi hanno discusso le sfide e le
opportunità per il percorso ciclabile del Danubio al fine di preparare una strategia di sviluppo.
Endre Horvath vice Sottosegretario di Stato per il turismo (Ungheria) ha espresso
l'importanza della rete di percorsi ciclabili europei e ha assicurato il sostegno durante
l’imminente presidenza ungherese dell’Europa nel 2011.
Durante la conferenza, il rappresentante del Commissione Europea ha presentato la
pubblicazione “Strategia per il Danubio e piano d'azione”. Essa si basa sull'attività di lobby
dell’ECF e delle sue associazioni membre, include l’EuroVelo6, il percorso ciclabile del
Danubio.
Adam Bodor, consulente ECF, ha presentato al pubblico la rete EuroVelo e il mercato
europeo del cicloturismo, quindi i partecipanti dei diversi paesi hanno discusso le sfide e le
opportunità per il percorso ciclabile del Danubio al fine di preparare una strategia di sviluppo.
Endre Horvath vice Sottosegretario di Stato per il turismo (Ungheria) ha espresso
l'importanza della rete di percorsi ciclabili europei e ha assicurato il sostegno durante
l’imminente presidenza ungherese dell’Europa nel 2011.
Az idei évtől bővül a marketingkeret
http://www.magyarhirlap.hu/turizmus/az_idei_evtol_bovul_a_marketingkeret.html
Horváth Endre: már alakul az összefogás a turizmus hazai szereplői között
Elindult az összefogás a turizmus szereplői között, ami a versenyképesség javulásának alapja. Egyben ez alapozhatja meg a foglalkoztatás bővülését is a turisztikai ágazatban.
Eddig 34 turisztikai desztinációmenedzsment-szervezet – az önkormányzatok és a vállalkozások összefogásán alapuló társulás – jött létre, és csupán két térségi alakult – mondta el a távirati irodának Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Közölte, január 15-től 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre desztinációmenedzsment-szervezet fejlesztésére. A regisztráció tavaly december 15-én indult el. Horváth Endre szerint korábban a helyi összefogás hiánya jelentett gondot, most azonban már érzékelhető a változás. Egyre több térségből jeleznek szándékot helyi márka kialakítására, amelyhez elengedhetetlen a különböző szolgáltatók, szervezetek, önkormányzatok összefogása. Kiemelte: a 2010-ben hozott intézkedésekkel igyekeztek megteremteni az összefogás lehetőségét, az idén pedig már előrelépést várnak ezen a területen is. Példaként említette a Balatoni Fejlesztési Tanácsot, amely a következő tíz évre szóló stratégiája alapján hamarosan éves intézkedési tervet dolgoz ki.
Horváth Endre véleménye szerint a válsággal átrendeződik a piac, amit ki kell használnia Magyarországnak. Mint mondta, az idei szezonban bevezetik a Széchenyi-pihenőkártyát. Az üdülési csekket ma már nemcsak szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra lehet igénybe venni. Céljuk, hogy olyan helyen avatkozzanak be, hogy valóban tovagyűrűző hatás alakuljon ki. A Széchenyi-pihenőkártyát pedig valóban csak pihenésre lehet majd felhasználni. A két termék párhuzamosan működik majd egy ideig.
A helyettes államtitkár kiemelte, az idén már bővül a nemzeti turisztikai marketingre fordítható keret, ez a szakmai szervezetek szerint fontos előrelépés. A parlament jóváhagyta a turisztikai célelőirányzat 8,7 milliárdos keretösszegét, így jövőre mintegy 6,5 milliárd forinttal gazdálkodhat a Magyar Turizmus Zrt. A nemzeti turisztikai marketingszervezet az idei esztendőre 5,6 milliárd forintot kapott a működéséhez.
Horváth Endre elmondta, nagy befogadóképességű, négyezer-hatezer fős kongresszusi központ létrehozásán dolgoznak. A Magyar Turizmus Zrt. feltérképezte, hogy a jövőben hány, még le nem kötött kongresszust terveznek. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a leendő központ ezt hol és hogyan tudná biztosítani. Kijelentette: 2013–2014-re lesz ilyen kongresszusi központ.
A Nemzetgazdasági Minisztérium egyik legfőbb célja, hogy a turisztikai ágazat működése folyamatos, fenntartható legyen, az intézkedések hatására a látogatók életminősége mellett a szolgáltatók és a hazai lakosság életminősége is javuljon.
MTI
Horváth Endre: már alakul az összefogás a turizmus hazai szereplői között
Elindult az összefogás a turizmus szereplői között, ami a versenyképesség javulásának alapja. Egyben ez alapozhatja meg a foglalkoztatás bővülését is a turisztikai ágazatban.
Eddig 34 turisztikai desztinációmenedzsment-szervezet – az önkormányzatok és a vállalkozások összefogásán alapuló társulás – jött létre, és csupán két térségi alakult – mondta el a távirati irodának Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Közölte, január 15-től 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre desztinációmenedzsment-szervezet fejlesztésére. A regisztráció tavaly december 15-én indult el. Horváth Endre szerint korábban a helyi összefogás hiánya jelentett gondot, most azonban már érzékelhető a változás. Egyre több térségből jeleznek szándékot helyi márka kialakítására, amelyhez elengedhetetlen a különböző szolgáltatók, szervezetek, önkormányzatok összefogása. Kiemelte: a 2010-ben hozott intézkedésekkel igyekeztek megteremteni az összefogás lehetőségét, az idén pedig már előrelépést várnak ezen a területen is. Példaként említette a Balatoni Fejlesztési Tanácsot, amely a következő tíz évre szóló stratégiája alapján hamarosan éves intézkedési tervet dolgoz ki.
Horváth Endre véleménye szerint a válsággal átrendeződik a piac, amit ki kell használnia Magyarországnak. Mint mondta, az idei szezonban bevezetik a Széchenyi-pihenőkártyát. Az üdülési csekket ma már nemcsak szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra lehet igénybe venni. Céljuk, hogy olyan helyen avatkozzanak be, hogy valóban tovagyűrűző hatás alakuljon ki. A Széchenyi-pihenőkártyát pedig valóban csak pihenésre lehet majd felhasználni. A két termék párhuzamosan működik majd egy ideig.
A helyettes államtitkár kiemelte, az idén már bővül a nemzeti turisztikai marketingre fordítható keret, ez a szakmai szervezetek szerint fontos előrelépés. A parlament jóváhagyta a turisztikai célelőirányzat 8,7 milliárdos keretösszegét, így jövőre mintegy 6,5 milliárd forinttal gazdálkodhat a Magyar Turizmus Zrt. A nemzeti turisztikai marketingszervezet az idei esztendőre 5,6 milliárd forintot kapott a működéséhez.
Horváth Endre elmondta, nagy befogadóképességű, négyezer-hatezer fős kongresszusi központ létrehozásán dolgoznak. A Magyar Turizmus Zrt. feltérképezte, hogy a jövőben hány, még le nem kötött kongresszust terveznek. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a leendő központ ezt hol és hogyan tudná biztosítani. Kijelentette: 2013–2014-re lesz ilyen kongresszusi központ.
A Nemzetgazdasági Minisztérium egyik legfőbb célja, hogy a turisztikai ágazat működése folyamatos, fenntartható legyen, az intézkedések hatására a látogatók életminősége mellett a szolgáltatók és a hazai lakosság életminősége is javuljon.
MTI
2011. január 6., csütörtök
Aranykulcsos újévi köszöntő
http://turizmus.com/cikk/index/5/10002/turizmus_hirek/8922?CAKEPHP=35296314ac5ff0d375d2cbc61848b0cb
2011-et is együtt köszöntik az Aranykulcsosok
http://www.vendeg.hu/cikk/2011_et_is_egyutt_koszontik_az_aranykulcsosok
Top elegáns helyszínre, a főváros egyik legújabb szórakoztató központjába, a Nyugati pályaudvar szomszédságában, a sokak által még ismeretlenül hangzó Eiffel térnél lévő Mix Étterembe hívták ezúttal újévi koccintásra a Magyar Szállodaportások Aranykulcsos Egyesülete tagtársaikat, barátaikat és azoknak a cégeknek a képviselőit, akikkel az év folyamán együtt dolgoznak.
Ungár Tamás elnök köszöntő szavai után Biliczki Sándor, a vendéglátó hely tulajdonosa mutatta be röviden Budapest egyik legtrendibb, mostanság legszebb szórakoztató központját, ahol helyet kapott bár, étterem és klub – mindez 1500 m2-en. A tulajdonost egyébként a szakma korábbról a Costes-ben eltöltött 8 év okán ismerheti, akárcsak az onnan magával hozott sztárséfet, Nicolas Delgado-t, akinek Costes-beli munkája alatt született meg tulajdonképpen Magyarország eddig egyetlen Michelin-csillaga. Az új helyen azonban, mint Biliczki elmondta, nem a Michelin-csillagot célozzák meg, hanem egy olyan különleges gasztronómiai és szórakoztató központ megteremtésén és sikeres működtetésén fáradoznak, amely akár céges rendezvények lebonyolítására is tökéletesen alkalmas. Egyszerre 150 ember vacsorázhat a gyönyörű környezetben, bisztró kategóriájú és formájú ételek közül válogathat – persze, Delgado van a konyhán, ezért a csúcsminőség e téren is garantált.
Majd Horváth Endre, minisztériumi helyettes államtitkár köszöntötte az egybegyűlteket, aki kihangsúlyozta, bár a decemberi KSH-adatok még nem publikusak, azonban nyilvánvaló, hogy bár Budapesten a vendégéjszakaszám erősen nőtt, azonban az alacsony árak miatt a bevételi oldal még mindig hagy maga után kívánni valót. Niklai Ákos a Magyar Szállodaszövetség nevében emelte poharát az új év alkalmából egybegyűlt szállodaportásokra, és kiemelte, hogy az elmúlt év egyik közös nagy rendezvénye volt a szállodaportások versenye, amelyet az MSZSZ-szel karöltve rendeztek.
Ungár Tamás, a hazai Aranykulcsosok elnöke beszédét egy perces néma emlékezéssel kezdte – hiszen Gunst András, a szakma nagyja (mint erről lapunkban is hírt adtunk), már nem lehetett jelen az új évi köszöntőn. Majd röviden felsorolta az elmúlt év legsikeresebb rendezvényeit, közös programjait, és az idei esztendőből a Kanadában megrendezendő nemzetközi Aranykulcsos Kongresszust emelte ki. Elhangzott még, hogy sajnos „olcsók vagyunk, és rosszak a mutatóink”, de idén már várható lassú emelkedés, hiszen áremelés van minden házban, és a januári-februári „nagy halál” után bízvást reménykedhetünk abban, hogy több vendég érkezése várható. Végül az egész csapatot egész évben óriási energiával összefogó elnök megköszönte teljes vezetőségének is a közös munkát, és emelte pezsgős poharát a meghívottakra, köszöntve az új esztendőt.
Top elegáns helyszínre, a főváros egyik legújabb szórakoztató központjába, a Nyugati pályaudvar szomszédságában, a sokak által még ismeretlenül hangzó Eiffel térnél lévő Mix Étterembe hívták ezúttal újévi koccintásra a Magyar Szállodaportások Aranykulcsos Egyesülete tagtársaikat, barátaikat és azoknak a cégeknek a képviselőit, akikkel az év folyamán együtt dolgoznak.
Ungár Tamás elnök köszöntő szavai után Biliczki Sándor, a vendéglátó hely tulajdonosa mutatta be röviden Budapest egyik legtrendibb, mostanság legszebb szórakoztató központját, ahol helyet kapott bár, étterem és klub – mindez 1500 m2-en. A tulajdonost egyébként a szakma korábbról a Costes-ben eltöltött 8 év okán ismerheti, akárcsak az onnan magával hozott sztárséfet, Nicolas Delgado-t, akinek Costes-beli munkája alatt született meg tulajdonképpen Magyarország eddig egyetlen Michelin-csillaga. Az új helyen azonban, mint Biliczki elmondta, nem a Michelin-csillagot célozzák meg, hanem egy olyan különleges gasztronómiai és szórakoztató központ megteremtésén és sikeres működtetésén fáradoznak, amely akár céges rendezvények lebonyolítására is tökéletesen alkalmas. Egyszerre 150 ember vacsorázhat a gyönyörű környezetben, bisztró kategóriájú és formájú ételek közül válogathat – persze, Delgado van a konyhán, ezért a csúcsminőség e téren is garantált.
Majd Horváth Endre, minisztériumi helyettes államtitkár köszöntötte az egybegyűlteket, aki kihangsúlyozta, bár a decemberi KSH-adatok még nem publikusak, azonban nyilvánvaló, hogy bár Budapesten a vendégéjszakaszám erősen nőtt, azonban az alacsony árak miatt a bevételi oldal még mindig hagy maga után kívánni valót. Niklai Ákos a Magyar Szállodaszövetség nevében emelte poharát az új év alkalmából egybegyűlt szállodaportásokra, és kiemelte, hogy az elmúlt év egyik közös nagy rendezvénye volt a szállodaportások versenye, amelyet az MSZSZ-szel karöltve rendeztek.
Ungár Tamás, a hazai Aranykulcsosok elnöke beszédét egy perces néma emlékezéssel kezdte – hiszen Gunst András, a szakma nagyja (mint erről lapunkban is hírt adtunk), már nem lehetett jelen az új évi köszöntőn. Majd röviden felsorolta az elmúlt év legsikeresebb rendezvényeit, közös programjait, és az idei esztendőből a Kanadában megrendezendő nemzetközi Aranykulcsos Kongresszust emelte ki. Elhangzott még, hogy sajnos „olcsók vagyunk, és rosszak a mutatóink”, de idén már várható lassú emelkedés, hiszen áremelés van minden házban, és a januári-februári „nagy halál” után bízvást reménykedhetünk abban, hogy több vendég érkezése várható. Végül az egész csapatot egész évben óriási energiával összefogó elnök megköszönte teljes vezetőségének is a közös munkát, és emelte pezsgős poharát a meghívottakra, köszöntve az új esztendőt.
2011. január 5., szerda
2011. január 4., kedd
Jelentős támogatást kapnának a hungarikumok
http://www.mfor.hu/cikkek/Jelentos_tamogatast_kapnanak_a_hungarikumok.html
2011. január 3., hétfő
Idén az is annyit utaztunk külföldre mint tavaly
Bár a kiutazás nem változott jelentősen az idei évben az előző évhez viszonyítva a beutazó forgalomban profiltól függően változó volt az egyes irodák forgalma, Molnár Gabriella a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke szerint jövőre szerény növekedést várható minden területen.
Az MTI-nek adott évértékelő nyilatkozatában Molnár Gabriella elmondta, hogy a kiutazás stagnált, illetve enyhe emelkedést tapasztaltak. A legnépszerűbb úti célok között szerepelt Törökország, Görögország, Egyiptom, Horvátország és Ausztria. Mint közölte, általában jellemző, hogy rövidebbek lettek a külföldi tartózkodások, sokan egy kategóriával olcsóbb szálláshelyet választottak, de a nyaralásról nem mondtak le.
A beutazásban az egyes irodák forgalma profiltól függően változó volt. Példaként említette, hogy érzékelhető volt a német beutazás, ezen belül is elsősorban a buszos turizmus folyamatos visszaesése, ugyanakkor jól alakult a francia, holland, amerikai, lengyel beutazás. Igen népszerűek a hajós utak, sok amerikai és nyugat-európai vendég érkezik dunai lakóhajón, egy Passau-Linz-Bécs-Pozsony-Budapest utazás keretében Magyarországra.
Mint mondta, örvendetes eltolódás tapasztalható a tematikus és kulturális utak, valamint a több országot érintő körutazások felé. A jövőről szólva az elnök úgy fogalmazott: konkrét forgalmi adatok még nem állnak rendelkezésre, de szerény növekedést várnak minden területen. Megjegyezte, a jövő szezonra tervezett, új cafeteria-elemként bevezetendő Széchenyi Pihenő Kártya mindenképpen pozitívan befolyásolja a belföldi forgalmat. Molnár Gabriella szerint a versenyképességet szabályozó, átlátható gazdasági szabályozás területén nem történt konkrét változás.
Továbbra is szükségesnek tartja a jogosulatlan utazásszervezéssel és idegenvezetéssel szembeni hatékony fellépést, e területen nincs még semmilyen előrelépés. Hozzátette: a magas áfakulcs rontja a versenyképességet, ezen a szállodák 18 százalékos kulcsa sem javít. Molnár Gabriella közölte: folynak a tárgyalások az utazási irodai tevékenységet szabályozó kormányrendelet módosításáról.
A MUISZ a jelenlegi vagyoni biztosíték rendszert megfelelőnek tartja, nem lenne elfogadható, hogy néhány csődbe ment, tisztességtelen vállalkozás miatt a tisztességes nagy többség hátrányt szenvedjen. Az eddigi csődöknél egyértelműen a vagyoni biztosíték alulbiztosítása volt a probléma - tette hozzá.
http://profitline.hu/hircentrum/hir/211079/Iden-az-is-annyit-utaztunk-kulfoldre-mint-tavaly
Az MTI-nek adott évértékelő nyilatkozatában Molnár Gabriella elmondta, hogy a kiutazás stagnált, illetve enyhe emelkedést tapasztaltak. A legnépszerűbb úti célok között szerepelt Törökország, Görögország, Egyiptom, Horvátország és Ausztria. Mint közölte, általában jellemző, hogy rövidebbek lettek a külföldi tartózkodások, sokan egy kategóriával olcsóbb szálláshelyet választottak, de a nyaralásról nem mondtak le.
A beutazásban az egyes irodák forgalma profiltól függően változó volt. Példaként említette, hogy érzékelhető volt a német beutazás, ezen belül is elsősorban a buszos turizmus folyamatos visszaesése, ugyanakkor jól alakult a francia, holland, amerikai, lengyel beutazás. Igen népszerűek a hajós utak, sok amerikai és nyugat-európai vendég érkezik dunai lakóhajón, egy Passau-Linz-Bécs-Pozsony-Budapest utazás keretében Magyarországra.
Mint mondta, örvendetes eltolódás tapasztalható a tematikus és kulturális utak, valamint a több országot érintő körutazások felé. A jövőről szólva az elnök úgy fogalmazott: konkrét forgalmi adatok még nem állnak rendelkezésre, de szerény növekedést várnak minden területen. Megjegyezte, a jövő szezonra tervezett, új cafeteria-elemként bevezetendő Széchenyi Pihenő Kártya mindenképpen pozitívan befolyásolja a belföldi forgalmat. Molnár Gabriella szerint a versenyképességet szabályozó, átlátható gazdasági szabályozás területén nem történt konkrét változás.
Továbbra is szükségesnek tartja a jogosulatlan utazásszervezéssel és idegenvezetéssel szembeni hatékony fellépést, e területen nincs még semmilyen előrelépés. Hozzátette: a magas áfakulcs rontja a versenyképességet, ezen a szállodák 18 százalékos kulcsa sem javít. Molnár Gabriella közölte: folynak a tárgyalások az utazási irodai tevékenységet szabályozó kormányrendelet módosításáról.
A MUISZ a jelenlegi vagyoni biztosíték rendszert megfelelőnek tartja, nem lenne elfogadható, hogy néhány csődbe ment, tisztességtelen vállalkozás miatt a tisztességes nagy többség hátrányt szenvedjen. Az eddigi csődöknél egyértelműen a vagyoni biztosíték alulbiztosítása volt a probléma - tette hozzá.
http://profitline.hu/hircentrum/hir/211079/Iden-az-is-annyit-utaztunk-kulfoldre-mint-tavaly
Elindult az összefogás a turizmusban; jó lesz
http://www.turizmusonline.hu/cikk/elindult_az_osszefogas_a_turizmusban__jo_lesz
2011. január 2., vasárnap
„A végrehajtás során is számítunk a szakma képviselőinek aktivitására”
2010;XVIII(4):7–10. MOTESZ MAGAZIN
Jövőre, 2011. január 15-én indul a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja:
az Új Széchenyi Terv. Mint arról az előző számunkban
beszámoltunk, a MOTESZ vállalta, hogy – szakmai
konzultáció keretében – az anyagról kikéri tagszervezetei véleményét, javaslatait, majd a refl exiók összegzésével kialakított elnökségi állásfoglalását átadja a
Nemzetgazdasági Minisztérium számára felhasználásra. (Az Új Széchenyi Tervről kialakított állásfoglalás megjelent a MOTESZ Magazin 2010/3-as szeptemberi
számában, valamint megtekinthető a MOTESZ weboldalán, a www.motesz.hu-n.)
Helyettes Államtitkár Urat elsősorban az anyagban ismertetett, egészségiparral kapcsolatos tervekről kérdeztük.
– Az Új Széchenyi Terv prioritásai közé bekerült, sőt elsőként nevesített az egészségipar és az egészségügyi turizmus. A „Gyógyító Magyarország – egészségipar” olyan
komponens, ami megfelelő akarat és marketing esetén alkalmas az ország pozícionálására, egy korszerű országkép kialakítására és a gazdaság fellendülésének egyik
motorja lehet. Ez az előkelő rangsorolás megjelenik-e az
általános országkommunikációban, a fejlesztéspolitika
gyakorlati prioritásaiban és a támogatásokban is?
– Az Új Széchenyi Terv a turizmus fejlesztését azzal
teszi egyedivé, hogy egy különleges természeti adottságra, a termálvízre és ahhoz kapcsolódóan az egészségiparra helyezi a hangsúlyt. Ez új megközelítés, ami a turisztikai és egészségipari szektor szereplőinek széleskörű
együttműködését igényli. Vannak hagyományok – pl. a
termálvizek balneológiai célú hasznosítása –, amire épí-
teni lehet, de tudományosan megalapozottabbá kell tenni
a közös munkát, és bővíteni szükséges a partnerek körét
az egészségügyi szolgáltatókkal, az egészségipari innová-
cióban érdekelt vállalkozásokkal, kutatóintézményekkel.
A szektorok közötti együttműködést ki kell terjeszteni a
termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítására,
a növényházi kertészetre, geotermikus energiahasznosí-
tásra és a háttérágazatokra (specializált építőipar, oktatás).
A közös kezdeményezések klaszterekben valósíthatók meg leghatékonyabban.
A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program
július óta tartó egyeztetése, szakmai konzultációi során
határoztuk meg azokat a területeket, ahol kormányzati beavatkozásra van szükség. Elsősorban a fejlesztések célzott ösztönzésére, a szabályozó rendszer korszerűsíté-
sére van szükség, illetve az országmárkában is meg kell
jeleníteni az új „nemzeti ipart”.
Az első támogatási pályázatok 2011 januárjában jelennek meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve a turisztikai fejlesztési pályázatok mellett a
kapcsolódó szakterületek (kutatás–fejlesztés, gazdaságfejlesztési támogatások) támogatási konstrukcióiban prioritásként fogjuk érvényesíteni az egészségipar fejlesztését.
A most készülő új országmárka stratégia négy fókuszterülete közül a Gyógyító Magyarország (Healing Potential) az egészségturizmus mellett az egészségipari innovációra is épít.
– Az egészségipar sokak téves állításával ellentétben –
miután részben közvetlen GDP termelő, részben a munkaerő megtartásában, helyreállításában, regenerálásában jelentős szerepű – nem pénzt visz, hanem pénzt hoz az
országnak. A szakemberek állítják, a magyar egészség-
ügyben rejlő komparatív előnyök kihasználásával már
a közeljövőben a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává
tehető, ami az innováció és a munkaerőpiac egyik meghatározó megrendelője.
Önnek mi a véleménye erről? Milyen támogatások, intézkedések várhatók ennek az előnynek a realizálása érdekében?
– Az egészségipar azért került be az Új Széchenyi
Tervbe, a talpraállás és felemelkedés nemzeti fejlesztéspolitikai programjába, mert gazdaságösztönző hatása nyilvánvaló. A Gyógyító Magyarország – Egészségipar
program azonban nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának programja, arra vonatkozóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága készített vitairatot „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország –
Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” címmel. A gazdaságfejlesztés részeként az egészségipar fejlesztése egy olyan „nemzeti ipar” kifejlesztését tűzte ki
célul, amely a hazai természeti- és humánerőforrásokra
épít, és ezáltal stratégiai előnyt biztosíthatnak számunkra.
Az Új Széchenyi Terv a termálvíz sokrétű hasznosí-
tását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági
kapcsolódásait azonosítja, és az érintett területek közti
szinergiák kihasználását célzó program.
– Mit várnak ettől a prioritástól gazdaságilag, továbbá
az országimázs építése terén?
– A kormányprogram egymillió új munkahely létrehozását tűzte ki célul 10 év alatt. Mivel az Új Széchenyi Terv ennek megvalósítását célozza, a turizmus területén
mintegy 300–350 ezer munkahely létesítését várjuk, a
kommunikáció eredményeként pedig azt kívánjuk elérni, hogy Magyarország az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágának európai vezető hatalma legyen,
illetve az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus
piacán egyes szakmacsoportokban (fogászat, stb.) megszerzett vezető pozíciónkat megőrizzük, az azokban felhalmozott tapasztalatok, jó gyakorlat terjesztésével más
szakmacsoportok tekintetében is tovább erősítsük.
További elvárt hatások:
• a kis és középvállalkozói szektor erősítése,
• tartós növekedés biztosítása,
• a területi és társadalmi különbségek csökkentése,
• a lakosság egészségi állapotának javítása,
• Magyarország külső energiafüggőségének csökkentése.
– Hogyan tervezik bevonni az egészségügyi szakma szereplőit a döntéselőkészítés és megvalósítás folyamatába az egészségipar területén?
– Az Új Széchenyi Terv vitairatának július 28-i közzétételét követően mintegy 100 írásos észrevétel érkezett be e területre vonatkozóan, majd egészségipari konzultációra került sor 2010. szeptember 24-én a Gellért Szállóban mintegy 100 résztvevő közreműködésével. Az
írásos javaslatok és szóbeli konzultációkon elhangzottak
fi gyelembevételével történik a Gyógyító Magyarország –
Egészségipar program véglegesítése.
A végrehajtás során is számítunk a szakma képviselőinek aktivitására: a pályázati témákat javaslataik fi gyelembevételével dolgozzuk ki. Másrészt az egészségügyi
turizmus fejlődése csak a turisztikai és egészségügyi szolgáltatók együttműködésén alapulva lehet sikeres, hiszen nem kizárólag egészségügyi szolgáltatások piacra vitelét
kívánjuk elérni, hanem olyan komplex programcsomagok értékesítését ösztönözni, amelyek a magas színvonalú és piacképes egészségügyi kezelések mellett turisztikai
elemeket is tartalmaznak.
– Milyen innovációkat kívánnak támogatni, illetve bevezetni, széles körben elterjeszteni a gazdasági, az egészségügyi szakmai berkekben, illetve a vevő, a lakosság
körében? Milyen szereplőkre, együttműködésekre támaszkodnak az egészségügyi innováció-politika területén?
– Az egészségipari innováció alprogramba a gyógyszergyártás, az orvosi műszergyártás, a balneológia, valamint a bio- és nanotechnológia fejlesztése tartozik.
Lényeges, hogy a hazai gyógyszeripar a gyógyfürdőkkel és a kozmetikumok gyártóival együttműködve bővüljön a „consumer health” (tapaszok, krémek, gyógykozmetikumok) vonalon, egyre több vénymentes és gyógyszernek nem minősülő készítményt állítson elő, valamint
a mozgásszervi gyógyszerek, eljárások kutatás-fejleszté-
sére, illetve gyártására nagyobb kapacitásokat hozzon
létre. A gyógyszerek fejlesztése és a gyógy- és termálfürdő kezelésekkel való kombinált felhasználása több szempontból egyedibbé teheti a hazai gyógyturizmust: az
együttműködés orvosi tudást, szellemi hátteret ad, emellett egy-egy betegségre való specializálódás révén jól pozícionálhatók a gyógyfürdők, gyógyszállodák.
Az orvosi műszergyártás a gyógyvízhez köthető kúráknál/kezeléseknél alkalmazható orvosi műszerek fejlesztésével, az orvosi műszertechnológia és rehabilitációs kezelések kapacitásának megerősítésével járulhat hozzá az egészségturisztikai kínálatunk egyediségének
kialakításához. A gyógyturizmussal összekapcsolható,
az életmód-iparban (egészség fejlesztése, karbantartása) és az otthoni gyógyászatban alkalmazható készülékek gyártása jelenthet új piaci lehetőséget a többségükben KKV-ként működő hazai orvosi műszergyártó cégeknek.
A balneológia a termálvízen alapuló gyógyturizmus fejlődésének egyik kiemelten fontos területe. Annak érdekében, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező magyar szaktudás a hazai és nemzetközi orvostudomány által is széleskörűen elismertté váljon, szükség van a tudományterület fejlődésére, a hazai gyógyvizek nemzetközileg is elismert módszertan szerinti orvosi hatásainak
vizsgálatára.
A hazai bio- és nanotechnológia fejlesztésével viszonylag kis tőkebefektetéssel olyan jelentős eredményeket lehet felmutatni, amelyek regionális kutatásfejlesztési központtá tehetik az országot. E területen fontos teendő a rendelkezésre álló tudás szintje és a
hasznosítás lehetőségei közötti szakadék csökkentése,
a magas színvonalon képzett fi atal szakemberek és az
őket kinevelő tudományos iskolák iparilag is hasznosítható ötletei nehezen találnak hazánkban teret. A külföldön dolgozó magyar biotechnológiai vállalkozók/üzletemberek „hazatelepítésével”, projektjeik itthoni támogatásával, a nagy egyetemeken (Semmelweis Egyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös
Lóránd Tudományegyetem) működő Technológiai
Transzfer Irodák és K+F hatékonyabb hasznosításával,
a K+F-ben és üzleti menedzselésben egyaránt járatos
hazai biotech vállalkozói réteg kialakulásának támogatásával lehet a fejlődést elősegíteni.
A turisztikai és egészségügyi szolgáltatók már említett helyi szintű együttműködése mellett a komplex termál-egészségipar program egyes elemeinek stratégiai fejlesztését hálózatos, klaszter szerkezetben, a kapcsolódó területekkel együtt, rendszerszerűen lehet leghatékonyabban megvalósítani. A klaszterek a kutatás-fejlesztés, a termelés, értékesítés valamennyi fázisának és a folyamatban résztvevő szereplők (kutatóintézetek, termelő/
szolgáltatók, önkormányzatok, szakmai és civilszervezetek) integrálásával alulról, a termelés-felhasználás oldaláról építkeznek. Alapvető elv az önkéntesség, a felismert
közös gazdasági érdeken alapuló együttműködés.
– Ön hogyan látja az egészségipar integráló szerepét? Mi
ebben az orvosi szolgáltatások szerepe? A jövőben hogyan
képzelik el a gyógyvízre és az orvosi szolgáltatásokra
alapozott turizmus egyensúlyát a forráselosztásnál?
– A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program
központi eleme a termálvízkészlet komplex hasznosítása, illetve a ráépülő termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása és kormányzati prioritássá tétele,
mind a fejlesztés- és támogatáspolitikában, mind a marketing terén. Ebből következően számos ponton kapcsolódik több más ágazathoz. E szektorok tekintetében
azonban csak az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó fejlesztési területeket tartalmazza a program.
A hazai termálvízen alapuló turizmus zászlóshajója a
gyógyturizmus, amit a hazai vendégkör vonatkozásában
kiegészít a wellness turizmus. A jövőben erősíteni szükséges az orvosi szolgáltatások kínálatát, ami a balneológiai és ahhoz kapcsolódó kezelések kínálatának bővítését
jelenti egyrészről, az egészségmegőrzés, rekreáció terén
pedig indokolt a tudományosan igazolt egészségügyi eljárásokat tartalmazó szolgáltatásokkal, illetve az egészségtudatos életforma elterjedését célzó medical wellness
irányába fejlődni. Az orvosi szolgáltatásokon alapuló
egészségügyi turizmus új fejlesztési irány, ahol bizonyos
szegmensekben már sikerült erős pozíciókat elérniük a
hazai szolgáltatók egyes csoportjainak. Célunk az, hogy
bővítsük azon egészségügyi szolgáltatások körét, amelyek iránt jelentősen bővíthető a piaci alapú kereslet.
A turizmus szempontjait összhangba kell hozni az egészségügy fejlesztési stratégiájával, tehát nem lehet célunk az, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátást negatívan befolyásolja az egészségturizmus fejlesztése. A pályázati keretek meghatározása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve történik majd.
– Ahhoz, hogy egy kormányzati intézkedés szakmai, társadalmi elfogadottsággal bírjon, hitelesség szükséges. Ehhez a szakma támogatása nélkülözhetetlen.
Hogyan kívánják bevonni az egészségügyi szakma szereplőit az egészségügyi iparra, egészségturizmusra vonatkozó állami kommunikációba? Milyen együttműködési
lehetőséget lát ebben a MOTESZ-szel? Hogyan tudja a
MOTESZ a leghatékonyabban szolgálni a Terv társadalmi vitáját, elfogadását és megvalósítását?
- Már a tervezés folyamatában is fontosnak tartottuk a
nyitottságot, a megvalósításnál hasonlóképpen kívánatos a partnerség. Az Új Széchenyi Terv dokumentuma a véglegesítést követően is nyilvános lesz, amelyet – a
körülményeknek megfelelően – időről-időre aktualizálni
kell. Számítunk a szakmai szervezetek közreműködésé-
re az intézkedések megvalósítása során, és azt követően
is várjuk a visszajelzéseket, hiszen a vállalkozói, egészségügyi intézményi és önkormányzati szféra szereplőivel rajtuk keresztül tudjuk a kapcsolatot tartani. Különösen
hasznos lehet a MOTESZ szerepe az egészségipari szereplőkkel való kapcsolattartásban, hiszen a turizmus és egészségügyi szektor szorosabb együttműködését most kell megalapozni.
– Mi az államtitkárság véleménye az alábbi állításainkkal kapcsolatban:
„Az élettudományok erős K+F megrendelők, ezért a K+F
prioritásokban kiemelten kell támogatni ezeket a terü-
leteket, kiemelten a genomikát, az info-bionikát, a nanotechnológiák általános és egészségügyi alkalmazási lehetőségeit, ágazati megközelítésben a gyógyszerkutatá-
sokat és az informatikát.”
– Az egészségipari innovációs területeken a kutatás–
fejlesztés szerepe meghatározó. A termál-egészségipar
nem foglalkozhat a kérdésben jelzett valamennyi szakterülettel, hanem az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre helyezi a hangsúlyt.
„A természetes gyógytényezők ma csak magas hozzáadott
érték mellett piacképesek, és ebben a nemzetközi trendek
szerint piacképesség szempontjából is felértékelődik az
orvosi tevékenység.”
– Annak érdekében, hogy Magyarország egészségturisztikai kínálatát egyedivé és nemzetközileg is versenyképessé tegyük, bővíteni kell az orvosi szolgáltatások körét.
„A hozzáadott értékű szolgáltatások piacképességének
két kulcseleme a hiteles és a beteg számára is informatív
minőségtanúsítási rendszer működtetése és az egészségturisztikai szolgáltatások EBM alapú alátámasztása. A terület marketingjében az előbb sorolt elemeket hangsúlyosan kell használni.”
– Az egészségügyi szolgáltatások piacra vitelében két
különböző célcsoport felé kell hiteles és meggyőző üzeneteket eljuttatni. Az egyik az orvostársadalom, akik számára az evidence based medicine elvek szerinti orvosi hatásvizsgálatok számítanak hiteles információnak.
A szolgáltatásokat igénybevevő turisták számára pedig
érthetően – az igazolt orvosi érveket is ismertetve –, de
egyúttal vonzó ajánlatként kell bemutatni a kínálatot,
egyfajta érzelmi kötődést kell kialakítani, amelynek természetesen vannak garanciális elemei is (pl. minőségi garancia).
http://www.aleph.hu/~motesz/docs/A_vegrehajtas_soran_is_szamitunk_a_szakma_velemenyere.pdf
Jövőre, 2011. január 15-én indul a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja:
az Új Széchenyi Terv. Mint arról az előző számunkban
beszámoltunk, a MOTESZ vállalta, hogy – szakmai
konzultáció keretében – az anyagról kikéri tagszervezetei véleményét, javaslatait, majd a refl exiók összegzésével kialakított elnökségi állásfoglalását átadja a
Nemzetgazdasági Minisztérium számára felhasználásra. (Az Új Széchenyi Tervről kialakított állásfoglalás megjelent a MOTESZ Magazin 2010/3-as szeptemberi
számában, valamint megtekinthető a MOTESZ weboldalán, a www.motesz.hu-n.)
Helyettes Államtitkár Urat elsősorban az anyagban ismertetett, egészségiparral kapcsolatos tervekről kérdeztük.
– Az Új Széchenyi Terv prioritásai közé bekerült, sőt elsőként nevesített az egészségipar és az egészségügyi turizmus. A „Gyógyító Magyarország – egészségipar” olyan
komponens, ami megfelelő akarat és marketing esetén alkalmas az ország pozícionálására, egy korszerű országkép kialakítására és a gazdaság fellendülésének egyik
motorja lehet. Ez az előkelő rangsorolás megjelenik-e az
általános országkommunikációban, a fejlesztéspolitika
gyakorlati prioritásaiban és a támogatásokban is?
– Az Új Széchenyi Terv a turizmus fejlesztését azzal
teszi egyedivé, hogy egy különleges természeti adottságra, a termálvízre és ahhoz kapcsolódóan az egészségiparra helyezi a hangsúlyt. Ez új megközelítés, ami a turisztikai és egészségipari szektor szereplőinek széleskörű
együttműködését igényli. Vannak hagyományok – pl. a
termálvizek balneológiai célú hasznosítása –, amire épí-
teni lehet, de tudományosan megalapozottabbá kell tenni
a közös munkát, és bővíteni szükséges a partnerek körét
az egészségügyi szolgáltatókkal, az egészségipari innová-
cióban érdekelt vállalkozásokkal, kutatóintézményekkel.
A szektorok közötti együttműködést ki kell terjeszteni a
termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítására,
a növényházi kertészetre, geotermikus energiahasznosí-
tásra és a háttérágazatokra (specializált építőipar, oktatás).
A közös kezdeményezések klaszterekben valósíthatók meg leghatékonyabban.
A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program
július óta tartó egyeztetése, szakmai konzultációi során
határoztuk meg azokat a területeket, ahol kormányzati beavatkozásra van szükség. Elsősorban a fejlesztések célzott ösztönzésére, a szabályozó rendszer korszerűsíté-
sére van szükség, illetve az országmárkában is meg kell
jeleníteni az új „nemzeti ipart”.
Az első támogatási pályázatok 2011 januárjában jelennek meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve a turisztikai fejlesztési pályázatok mellett a
kapcsolódó szakterületek (kutatás–fejlesztés, gazdaságfejlesztési támogatások) támogatási konstrukcióiban prioritásként fogjuk érvényesíteni az egészségipar fejlesztését.
A most készülő új országmárka stratégia négy fókuszterülete közül a Gyógyító Magyarország (Healing Potential) az egészségturizmus mellett az egészségipari innovációra is épít.
– Az egészségipar sokak téves állításával ellentétben –
miután részben közvetlen GDP termelő, részben a munkaerő megtartásában, helyreállításában, regenerálásában jelentős szerepű – nem pénzt visz, hanem pénzt hoz az
országnak. A szakemberek állítják, a magyar egészség-
ügyben rejlő komparatív előnyök kihasználásával már
a közeljövőben a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává
tehető, ami az innováció és a munkaerőpiac egyik meghatározó megrendelője.
Önnek mi a véleménye erről? Milyen támogatások, intézkedések várhatók ennek az előnynek a realizálása érdekében?
– Az egészségipar azért került be az Új Széchenyi
Tervbe, a talpraállás és felemelkedés nemzeti fejlesztéspolitikai programjába, mert gazdaságösztönző hatása nyilvánvaló. A Gyógyító Magyarország – Egészségipar
program azonban nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának programja, arra vonatkozóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága készített vitairatot „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország –
Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” címmel. A gazdaságfejlesztés részeként az egészségipar fejlesztése egy olyan „nemzeti ipar” kifejlesztését tűzte ki
célul, amely a hazai természeti- és humánerőforrásokra
épít, és ezáltal stratégiai előnyt biztosíthatnak számunkra.
Az Új Széchenyi Terv a termálvíz sokrétű hasznosí-
tását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági
kapcsolódásait azonosítja, és az érintett területek közti
szinergiák kihasználását célzó program.
– Mit várnak ettől a prioritástól gazdaságilag, továbbá
az országimázs építése terén?
– A kormányprogram egymillió új munkahely létrehozását tűzte ki célul 10 év alatt. Mivel az Új Széchenyi Terv ennek megvalósítását célozza, a turizmus területén
mintegy 300–350 ezer munkahely létesítését várjuk, a
kommunikáció eredményeként pedig azt kívánjuk elérni, hogy Magyarország az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágának európai vezető hatalma legyen,
illetve az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus
piacán egyes szakmacsoportokban (fogászat, stb.) megszerzett vezető pozíciónkat megőrizzük, az azokban felhalmozott tapasztalatok, jó gyakorlat terjesztésével más
szakmacsoportok tekintetében is tovább erősítsük.
További elvárt hatások:
• a kis és középvállalkozói szektor erősítése,
• tartós növekedés biztosítása,
• a területi és társadalmi különbségek csökkentése,
• a lakosság egészségi állapotának javítása,
• Magyarország külső energiafüggőségének csökkentése.
– Hogyan tervezik bevonni az egészségügyi szakma szereplőit a döntéselőkészítés és megvalósítás folyamatába az egészségipar területén?
– Az Új Széchenyi Terv vitairatának július 28-i közzétételét követően mintegy 100 írásos észrevétel érkezett be e területre vonatkozóan, majd egészségipari konzultációra került sor 2010. szeptember 24-én a Gellért Szállóban mintegy 100 résztvevő közreműködésével. Az
írásos javaslatok és szóbeli konzultációkon elhangzottak
fi gyelembevételével történik a Gyógyító Magyarország –
Egészségipar program véglegesítése.
A végrehajtás során is számítunk a szakma képviselőinek aktivitására: a pályázati témákat javaslataik fi gyelembevételével dolgozzuk ki. Másrészt az egészségügyi
turizmus fejlődése csak a turisztikai és egészségügyi szolgáltatók együttműködésén alapulva lehet sikeres, hiszen nem kizárólag egészségügyi szolgáltatások piacra vitelét
kívánjuk elérni, hanem olyan komplex programcsomagok értékesítését ösztönözni, amelyek a magas színvonalú és piacképes egészségügyi kezelések mellett turisztikai
elemeket is tartalmaznak.
– Milyen innovációkat kívánnak támogatni, illetve bevezetni, széles körben elterjeszteni a gazdasági, az egészségügyi szakmai berkekben, illetve a vevő, a lakosság
körében? Milyen szereplőkre, együttműködésekre támaszkodnak az egészségügyi innováció-politika területén?
– Az egészségipari innováció alprogramba a gyógyszergyártás, az orvosi műszergyártás, a balneológia, valamint a bio- és nanotechnológia fejlesztése tartozik.
Lényeges, hogy a hazai gyógyszeripar a gyógyfürdőkkel és a kozmetikumok gyártóival együttműködve bővüljön a „consumer health” (tapaszok, krémek, gyógykozmetikumok) vonalon, egyre több vénymentes és gyógyszernek nem minősülő készítményt állítson elő, valamint
a mozgásszervi gyógyszerek, eljárások kutatás-fejleszté-
sére, illetve gyártására nagyobb kapacitásokat hozzon
létre. A gyógyszerek fejlesztése és a gyógy- és termálfürdő kezelésekkel való kombinált felhasználása több szempontból egyedibbé teheti a hazai gyógyturizmust: az
együttműködés orvosi tudást, szellemi hátteret ad, emellett egy-egy betegségre való specializálódás révén jól pozícionálhatók a gyógyfürdők, gyógyszállodák.
Az orvosi műszergyártás a gyógyvízhez köthető kúráknál/kezeléseknél alkalmazható orvosi műszerek fejlesztésével, az orvosi műszertechnológia és rehabilitációs kezelések kapacitásának megerősítésével járulhat hozzá az egészségturisztikai kínálatunk egyediségének
kialakításához. A gyógyturizmussal összekapcsolható,
az életmód-iparban (egészség fejlesztése, karbantartása) és az otthoni gyógyászatban alkalmazható készülékek gyártása jelenthet új piaci lehetőséget a többségükben KKV-ként működő hazai orvosi műszergyártó cégeknek.
A balneológia a termálvízen alapuló gyógyturizmus fejlődésének egyik kiemelten fontos területe. Annak érdekében, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező magyar szaktudás a hazai és nemzetközi orvostudomány által is széleskörűen elismertté váljon, szükség van a tudományterület fejlődésére, a hazai gyógyvizek nemzetközileg is elismert módszertan szerinti orvosi hatásainak
vizsgálatára.
A hazai bio- és nanotechnológia fejlesztésével viszonylag kis tőkebefektetéssel olyan jelentős eredményeket lehet felmutatni, amelyek regionális kutatásfejlesztési központtá tehetik az országot. E területen fontos teendő a rendelkezésre álló tudás szintje és a
hasznosítás lehetőségei közötti szakadék csökkentése,
a magas színvonalon képzett fi atal szakemberek és az
őket kinevelő tudományos iskolák iparilag is hasznosítható ötletei nehezen találnak hazánkban teret. A külföldön dolgozó magyar biotechnológiai vállalkozók/üzletemberek „hazatelepítésével”, projektjeik itthoni támogatásával, a nagy egyetemeken (Semmelweis Egyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös
Lóránd Tudományegyetem) működő Technológiai
Transzfer Irodák és K+F hatékonyabb hasznosításával,
a K+F-ben és üzleti menedzselésben egyaránt járatos
hazai biotech vállalkozói réteg kialakulásának támogatásával lehet a fejlődést elősegíteni.
A turisztikai és egészségügyi szolgáltatók már említett helyi szintű együttműködése mellett a komplex termál-egészségipar program egyes elemeinek stratégiai fejlesztését hálózatos, klaszter szerkezetben, a kapcsolódó területekkel együtt, rendszerszerűen lehet leghatékonyabban megvalósítani. A klaszterek a kutatás-fejlesztés, a termelés, értékesítés valamennyi fázisának és a folyamatban résztvevő szereplők (kutatóintézetek, termelő/
szolgáltatók, önkormányzatok, szakmai és civilszervezetek) integrálásával alulról, a termelés-felhasználás oldaláról építkeznek. Alapvető elv az önkéntesség, a felismert
közös gazdasági érdeken alapuló együttműködés.
– Ön hogyan látja az egészségipar integráló szerepét? Mi
ebben az orvosi szolgáltatások szerepe? A jövőben hogyan
képzelik el a gyógyvízre és az orvosi szolgáltatásokra
alapozott turizmus egyensúlyát a forráselosztásnál?
– A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program
központi eleme a termálvízkészlet komplex hasznosítása, illetve a ráépülő termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása és kormányzati prioritássá tétele,
mind a fejlesztés- és támogatáspolitikában, mind a marketing terén. Ebből következően számos ponton kapcsolódik több más ágazathoz. E szektorok tekintetében
azonban csak az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó fejlesztési területeket tartalmazza a program.
A hazai termálvízen alapuló turizmus zászlóshajója a
gyógyturizmus, amit a hazai vendégkör vonatkozásában
kiegészít a wellness turizmus. A jövőben erősíteni szükséges az orvosi szolgáltatások kínálatát, ami a balneológiai és ahhoz kapcsolódó kezelések kínálatának bővítését
jelenti egyrészről, az egészségmegőrzés, rekreáció terén
pedig indokolt a tudományosan igazolt egészségügyi eljárásokat tartalmazó szolgáltatásokkal, illetve az egészségtudatos életforma elterjedését célzó medical wellness
irányába fejlődni. Az orvosi szolgáltatásokon alapuló
egészségügyi turizmus új fejlesztési irány, ahol bizonyos
szegmensekben már sikerült erős pozíciókat elérniük a
hazai szolgáltatók egyes csoportjainak. Célunk az, hogy
bővítsük azon egészségügyi szolgáltatások körét, amelyek iránt jelentősen bővíthető a piaci alapú kereslet.
A turizmus szempontjait összhangba kell hozni az egészségügy fejlesztési stratégiájával, tehát nem lehet célunk az, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátást negatívan befolyásolja az egészségturizmus fejlesztése. A pályázati keretek meghatározása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve történik majd.
– Ahhoz, hogy egy kormányzati intézkedés szakmai, társadalmi elfogadottsággal bírjon, hitelesség szükséges. Ehhez a szakma támogatása nélkülözhetetlen.
Hogyan kívánják bevonni az egészségügyi szakma szereplőit az egészségügyi iparra, egészségturizmusra vonatkozó állami kommunikációba? Milyen együttműködési
lehetőséget lát ebben a MOTESZ-szel? Hogyan tudja a
MOTESZ a leghatékonyabban szolgálni a Terv társadalmi vitáját, elfogadását és megvalósítását?
- Már a tervezés folyamatában is fontosnak tartottuk a
nyitottságot, a megvalósításnál hasonlóképpen kívánatos a partnerség. Az Új Széchenyi Terv dokumentuma a véglegesítést követően is nyilvános lesz, amelyet – a
körülményeknek megfelelően – időről-időre aktualizálni
kell. Számítunk a szakmai szervezetek közreműködésé-
re az intézkedések megvalósítása során, és azt követően
is várjuk a visszajelzéseket, hiszen a vállalkozói, egészségügyi intézményi és önkormányzati szféra szereplőivel rajtuk keresztül tudjuk a kapcsolatot tartani. Különösen
hasznos lehet a MOTESZ szerepe az egészségipari szereplőkkel való kapcsolattartásban, hiszen a turizmus és egészségügyi szektor szorosabb együttműködését most kell megalapozni.
– Mi az államtitkárság véleménye az alábbi állításainkkal kapcsolatban:
„Az élettudományok erős K+F megrendelők, ezért a K+F
prioritásokban kiemelten kell támogatni ezeket a terü-
leteket, kiemelten a genomikát, az info-bionikát, a nanotechnológiák általános és egészségügyi alkalmazási lehetőségeit, ágazati megközelítésben a gyógyszerkutatá-
sokat és az informatikát.”
– Az egészségipari innovációs területeken a kutatás–
fejlesztés szerepe meghatározó. A termál-egészségipar
nem foglalkozhat a kérdésben jelzett valamennyi szakterülettel, hanem az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre helyezi a hangsúlyt.
„A természetes gyógytényezők ma csak magas hozzáadott
érték mellett piacképesek, és ebben a nemzetközi trendek
szerint piacképesség szempontjából is felértékelődik az
orvosi tevékenység.”
– Annak érdekében, hogy Magyarország egészségturisztikai kínálatát egyedivé és nemzetközileg is versenyképessé tegyük, bővíteni kell az orvosi szolgáltatások körét.
„A hozzáadott értékű szolgáltatások piacképességének
két kulcseleme a hiteles és a beteg számára is informatív
minőségtanúsítási rendszer működtetése és az egészségturisztikai szolgáltatások EBM alapú alátámasztása. A terület marketingjében az előbb sorolt elemeket hangsúlyosan kell használni.”
– Az egészségügyi szolgáltatások piacra vitelében két
különböző célcsoport felé kell hiteles és meggyőző üzeneteket eljuttatni. Az egyik az orvostársadalom, akik számára az evidence based medicine elvek szerinti orvosi hatásvizsgálatok számítanak hiteles információnak.
A szolgáltatásokat igénybevevő turisták számára pedig
érthetően – az igazolt orvosi érveket is ismertetve –, de
egyúttal vonzó ajánlatként kell bemutatni a kínálatot,
egyfajta érzelmi kötődést kell kialakítani, amelynek természetesen vannak garanciális elemei is (pl. minőségi garancia).
http://www.aleph.hu/~motesz/docs/A_vegrehajtas_soran_is_szamitunk_a_szakma_velemenyere.pdf
2010. december 31., péntek
BÚÉK 2011
Happy New Year!/¡Próspero año!/Bonne année!/С Новым Годом!/Guten Rutsch!
http://www.omniglot.com/language/phrases/christmas.htm
http://www.omniglot.com/language/phrases/christmas.htm
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)