2010. október 4., hétfő
Magyar-román operatív turisztikai munkacsoport ülésezett Gyulán
http://ngm.gov.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/2010sajtohirek/10szeptember/roman_magyar_operativ.html
Minőségi fejlesztésekre van szükség a turizmusban
http://www.mr1-kossuth.hu/archivum/minosegi-fejlesztesekre-van-szukseg-a-turizmusban.html
Debrecenben tartották a harmadik Regionális Turizmus Konzultációt
http://www.objektivhir.hu/display/hir.php?hirid=38124
a gyógyító Magyarország nem szanatóriumországot jelent
http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=28960:horvath-endre-a-gyogyito-magyarorszag-nem-szanatoriumorszagot-jelent&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113
2010. szeptember 25., szombat
EP Tourism Resolution 2007
http://www.europarl.europa.eu/oeil/DownloadSP.do?id=14146&num_rep=7009&language=en
2010. szeptember 24., péntek
2010. szeptember 18., szombat
OECD GDP data
http://www.oecd-ilibrary.org/docserver/download/fulltext/3010061ec009.pdf?expires=1284807061&id=0000&accname=freeContent&checksum=F05173EE3CF31A76104B03B48BAD9422
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-RA-10-010/EN/KS-RA-10-010-EN.PDF
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-RA-10-010/EN/KS-RA-10-010-EN.PDF
2010. szeptember 17., péntek
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/2-15092010-AP/EN/2-15092010-AP-EN.PDF
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/2-15092010-AP/EN/2-15092010-AP-EN.PDF
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/09/17/alig_nott_a_berunk/
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/09/17/alig_nott_a_berunk/
2010. augusztus 31., kedd
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/itthon/egeszsegturizmussal-az-orvosok-elvandorlasa-ellen.html
Egészségturizmussal az orvosok elvándorlása ellen
Dobozi Pálma 180 perc - 2010.07.15. 10:16
Tavaly hat és félmillió vendégéjszakát töltöttek nálunk az egészségturisták. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában arról beszélt, hogy az ország egyedi adottságait összefüggő szolgáltatáscsomagokkal kell kihasználni, a cél, hogy ne az orvosok menjenek külföldre, hanem a gyógyulni akarók jöjjenek hozzánk.
Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!
Százezres nagyságrendben érkezik Magyarországra évente egészségturista, aki például azért jön, hogy olcsóbban kezeltesse a fogait, mint odahaza. Tavaly hat és félmillió vendégéjszakát töltöttek nálunk a hasonló célból érkező külföldiek. A fogturisták egyes számítások szerint ma már több pénzt – évi körülbelül ötvenmilliárd forintot – hoznak Magyarországra, mint a gyógy- és wellness szolgáltatások miatt érkezők. A becslés az ismert kórházvezetőket és közgazdászokat tömörítő Egészségügyi Baráti Társaságtól származik. A szervezet azt próbálja tanulmányokkal alátámasztani, hogy az egészségügy nemcsak viszi, hanem hozhatja is a pénzt. Márpedig az egészségipar fellendítésében nagy szerepe lehet a gyógyturizmusnak – hangsúlyozza a társaság egyik alapítója, Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke.
Ő azt mondja, a közkórházak is fogadhatnának külföldi betegeket, ez lendítene az intézmények anyagi helyzetén. Vannak ugyanis szabad kapacitások, például a CT- és az MR-diagnosztika területén. „Ne a magyar orvosok és a nővérek menjenek ki külföldre a jobb bérezés reményében, hanem ezzel a lehetőséggel biztosítsunk többletjövedelmet a számukra” – fogalmazott. Ahhoz ugyanakkor, hogy a külföldi betegek szervezettebben jöjjenek, központi kormányzati elhatározásra van szükség Rácz Jenő szerint.
Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: látható, hogy valamennyi érintett szakma kész az összefogásra, a cél pedig, hogy 2015-re „gyógyító Magyarország” legyünk. Az államtitkár alapvetőnek nevezte, hogy egyedi termékeket, hungarikumokat fogjanak össze szolgáltatáscsomagokba. Az egészségturizmus hungarikuma például a súlyfürdő, illetve az is, hogy víz alatti EKG-val akár egy keringési betegségtől szenvedő páciens is részt vehet olyan kúrákban, amelyek a világ más részein nem elfogadottak. „Rengeteg egyedi adottságunk van” – hangsúlyozta, hozzátéve: „az orvosexport helyett szolgáltatásexportot kell csinálni”, azaz a cél az, hogy ne az orvosok menjenek külföldre, hanem a betegek jöjjenek ide.
Dobozi Pálma 180 perc - 2010.07.15. 10:16
Tavaly hat és félmillió vendégéjszakát töltöttek nálunk az egészségturisták. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában arról beszélt, hogy az ország egyedi adottságait összefüggő szolgáltatáscsomagokkal kell kihasználni, a cél, hogy ne az orvosok menjenek külföldre, hanem a gyógyulni akarók jöjjenek hozzánk.
Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!
Százezres nagyságrendben érkezik Magyarországra évente egészségturista, aki például azért jön, hogy olcsóbban kezeltesse a fogait, mint odahaza. Tavaly hat és félmillió vendégéjszakát töltöttek nálunk a hasonló célból érkező külföldiek. A fogturisták egyes számítások szerint ma már több pénzt – évi körülbelül ötvenmilliárd forintot – hoznak Magyarországra, mint a gyógy- és wellness szolgáltatások miatt érkezők. A becslés az ismert kórházvezetőket és közgazdászokat tömörítő Egészségügyi Baráti Társaságtól származik. A szervezet azt próbálja tanulmányokkal alátámasztani, hogy az egészségügy nemcsak viszi, hanem hozhatja is a pénzt. Márpedig az egészségipar fellendítésében nagy szerepe lehet a gyógyturizmusnak – hangsúlyozza a társaság egyik alapítója, Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke.
Ő azt mondja, a közkórházak is fogadhatnának külföldi betegeket, ez lendítene az intézmények anyagi helyzetén. Vannak ugyanis szabad kapacitások, például a CT- és az MR-diagnosztika területén. „Ne a magyar orvosok és a nővérek menjenek ki külföldre a jobb bérezés reményében, hanem ezzel a lehetőséggel biztosítsunk többletjövedelmet a számukra” – fogalmazott. Ahhoz ugyanakkor, hogy a külföldi betegek szervezettebben jöjjenek, központi kormányzati elhatározásra van szükség Rácz Jenő szerint.
Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: látható, hogy valamennyi érintett szakma kész az összefogásra, a cél pedig, hogy 2015-re „gyógyító Magyarország” legyünk. Az államtitkár alapvetőnek nevezte, hogy egyedi termékeket, hungarikumokat fogjanak össze szolgáltatáscsomagokba. Az egészségturizmus hungarikuma például a súlyfürdő, illetve az is, hogy víz alatti EKG-val akár egy keringési betegségtől szenvedő páciens is részt vehet olyan kúrákban, amelyek a világ más részein nem elfogadottak. „Rengeteg egyedi adottságunk van” – hangsúlyozta, hozzátéve: „az orvosexport helyett szolgáltatásexportot kell csinálni”, azaz a cél az, hogy ne az orvosok menjenek külföldre, hanem a betegek jöjjenek ide.
http://www.turizmus.com/cikk/index/1/10002/turizmus_hirek/6065?CAKEPHP=819f0cd8dea4f5aa24852d7141fdbc5f
Regionális konzultációk következnek
2010.08.30. 21:17 | Turizmus Panoráma Bulletin
Augusztus 30-án sajtóbeszélgetésen találkozott néhány újságíróval Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Többek közt ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az új Széchenyi Terv turizmussal kapcsolatos észrevételeit, javaslatait is szeptember 15-ig várja a tárca. Megtudhattuk azt is, hogy a parlamenti turisztikai konzultáció folytatásaként regionális találkozókat szerveznek.
Szeptember 15-én Győrben, 23-án Siófokon, 29-én Debrecenben, 30-án pedig ismét Budapesten várják majd a szakma képviselőit.
Balról jobbra: Barta Angéla, a helyettes államtitkár személyi titkára, Adorján Éva, a minisztérium kommunikációs referense, Horváth Endre helyettes államtitkár, Hergár Szabó Eszter, a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtófőnöke.
2010.08.30. 21:17 | Turizmus Panoráma Bulletin
Augusztus 30-án sajtóbeszélgetésen találkozott néhány újságíróval Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Többek közt ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az új Széchenyi Terv turizmussal kapcsolatos észrevételeit, javaslatait is szeptember 15-ig várja a tárca. Megtudhattuk azt is, hogy a parlamenti turisztikai konzultáció folytatásaként regionális találkozókat szerveznek.
Szeptember 15-én Győrben, 23-án Siófokon, 29-én Debrecenben, 30-án pedig ismét Budapesten várják majd a szakma képviselőit.
Balról jobbra: Barta Angéla, a helyettes államtitkár személyi titkára, Adorján Éva, a minisztérium kommunikációs referense, Horváth Endre helyettes államtitkár, Hergár Szabó Eszter, a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtófőnöke.
http://www.demokrata.hu/heti-hir/karakteresen-magyar
Karakteresen magyar
Szerző: Szakács Gábor
A fő kérdés, hogy miként akarjuk láttatni Magyarországot? Ez a nemzeti piackutatás, amit nemcsak országosan, hanem alsóbb szinteken is helyi márkákra kell építeni – nyilatkozta a Demokratának Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára.
– Az elmúlt hetekben leváltották a kilenc hazai idegenforgalmi körzetet felügyelő bizottságok elnökeit és teljes tagságát. Miért?
– Részben azért, mert nem látták el a feladataikat, a koordinálást, figyelést, egyeztetéseket, másfelől hatvanötmillió forintot lényegében saját magukra, autóhasználatra és hasonló kiadásokra költöttek. A jövőben ezt a pénzt célfeladatokra kell felhasználni. Váltás történt a Magyar Turizmus Zrt.-nél is, amit egyesek úgy magyaráztak, hogy megjelent az MFB-kommandó. Ezzel szemben az igazság, hogy a négy és félmilliárdos pénzalap majdnem felét ez a szervezet is saját magára fordította a meghatározott célok helyett. Ezek a bizottságok egyszerűen kiüresedtek, mert valakik kiüresítették őket.
– Mik lesznek a célfeladatok?
– Olyan területek csokorba gyűjtése kezdődik, amelyekben Magyarország egyedi. Csak egyetlen példával élve: a gyógyítók és gyógyvizek országa vagyunk, mégsem került egy szolgáltatási csomagba a helyi éghajlat és gyógyvíz, a kultúra, a folklór, a helyi ételválaszték, amikre már sikerrel lehetne felhívni a külföldi turisták figyelmét. Megfelelő tálalással ezek szinte korlátlan növekedési lehetőséget kínálnak, persze ez a fejlesztés már nem lehet regionális, inkább kistérségi vagy megyei szintű. Előnye, hogy a megyei közigazgatási hivatalokban összpontosuló feladatok esetén az állampolgárok jobban kiismerik magukat az államigazgatás útvesztőiben, nem kell messzire utazniuk ügyeik intézéséhez, az alkotóerőt is jobban segíti, ha az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók helyi szinten össze tudnak fogni.
– Miként akarják minőségi szintre emelni a hazai idegenforgalomról kialakult, meglehetősen egyoldalú „tschikos, gulasch, paprikasch, Juliska” képet?
– Nem lehet folyamatosan változtatni az elképzeléseket, amelyek egyik évet a fesztiváloknak, másikat az egészségügyi turizmusnak, a harmadikat valami egészen másnak szenteli. Mint említettem, azt kell a zászlóra tűzni, amiben egyediek vagyunk. Ebbe beletartozhat a csikós vonal is, de ha megnézzük az adottságainkat, akkor azt látjuk, hogy az ország nyolcvan százaléka egy termáltengeren ül, amit Hódmezővásárhelyen már a helyi távfűtésbe is bekapcsoltak. Legyen egy olyan, ha úgy tetszik, egészségipari koncepció, ami azt fogja eredményezni, hogy ne az orvosokat engedjük ki – huszonötezer szakorvos közül kétezerötszáz külföldön dolgozik –, hanem hozzuk ide a betegeket, adjunk nekik a mostaninál még jobban szervezett fogászati, rehabilitációs szolgáltatást, az elhízottaknak orvosi felügyelet melletti kezelést! Mindezt összekapcsolhatjuk a már meglévő adottságokkal, egy csomó pénz ment a gyógyfürdők építésére, és így alapnak jók voltak, de az elmúlt nyolc évben egyedi szolgáltatások alig születtek, pedig ezeket már a tervezésnél ki kellett volna találni. A vizünkre építhetünk kozmetikumokat is, hiszen a Vichy termékek például gyengébb gyógyvízen alapulnak, mint a mieink. A Gyógyító Magyarország program keretében a turizmus és egészségügy összekapcsolódik.
– Nem túl nagyvonalú elképzelés ez, amikor a halandóság, alkoholizmus, érelmeszesedés, öngyilkosságok területén nagyon rosszul állunk?
– Most igen, de ha hosszú távra kitűztük a célt, hozzákezdhetünk a megvalósításhoz. A fő kérdés, hogy miként akarjuk láttatni Magyarországot? Ez a nemzeti piackutatás, amit nem csak országosan, hanem alsóbb szinteken is helyi márkákra kell építeni. Én innen nem tudom megmondani, hogy pontosan hol és mit kell tenni, de azt igen, hogy milyen módszerek váltak be, és eszközöket tudok biztosítani a helyi célok eléréséhez.
– Az M7-es autópálya igen lerövidítette a horvát tengerparthoz vezető utat. Hogyan kívánják maradásra bírni a Balaton mellett megállás nélkül elhúzó turistákat?
– Egy másik példát említek, ami a Balatonnál is érvényes. Gyöngyösön úgy utaznak át az emberek a Mátrába, hogy szinte meg sem állnak, mert nem ismerik a helybeli vonzerőket, amelyek megállásra bírnák őket. Pedig vannak, mint a ferences könyvtár, a Mátra Múzeum, a kisvasút, a folklórfesztivál, a borok, stb. Miért nincs egy olyan Gyöngyös kártya, aminek ötven forint az anyagköltsége? Ha megveszem, be tudok menni vele ezekre a helyekre, ahol a fogyasztás, vásárlás alapján részesülnek a bevételéből. És miért ne lehetne ugyanez akár Somogyban is?
– …ahol nem messze a Balatontól, Somogyváron feltárták Koppány vezér székhelyének hatalmas védműrendszerét.
– A Koppány történetet Magyarországon mindenki ismeri, és ha Szörényi Levente és Bródy János ezt 1983-ban rockoperájában megírta, akkor mi mért ne beszélhetnénk róla most is? Nincs a világon még egy ilyen történet, és ezért egyedi, amit meg kellene ragadni és Somogyvárral az eddiginél jobban összekapcsolni! Csak ki kellene tenni az M7-nél egy Somogyvár – Koppány vára táblát, hogy megállítsa és letérítse a turistát az útjáról, aztán majd a helyszínen el lehet magyarázni neki a történelmet. A statisztikák szerint a Balatoni régió eddig is sikerrel fogta meg a turistákat, hiszen a vendégéjszakák 68 százalékát a Budapest–Balaton–Nyugat-Dunántúl teszi ki. Én azt mondom, hogy az M7-es autópálya mentén jelenjenek meg az Isten hozta üdvözlő táblák is a környékbeli ajánlatokkal!
– Lehet-e változtatni a nyaranta állandóan feltúrt Budapest tarthatatlan állapotán?
– A főváros irányítása húsz év után végre változni fog. Most, hogy eldőlt, hogy Tarlós úr a főpolgármester-jelölt, rövidesen találkozni fogok vele az elképzelések egyeztetése céljából. Budapest nélkül nem lehetséges hazai idegenforgalom.
– Mennyire tudtak és tudnak érvényt szerezni a jogszerűtlen magyarországi idegenvezetést és utazásszervezést tiltó rendelkezésnek? Külföldön ezt nagyon komolyan veszik.
– Ez egyáltalán nem sikerült. A Magyar Utazási Irodák Szövetsége ugyan nagyon sokszor írt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak és az engedélyezési hivatalnak, de ott elutasították a MUISZ ilyen jellegű panaszait, azokkal senki nem foglalkozott. Pontosan tudják, hogy ki szervez feketén, és mivel a hozzá nem értésnek nagyon súlyos, akár halálos következményei is lehetnek, már nem csak gazdasági kérdésről van szó. Ez a fogyasztóvédelmet is érintő és egyik leginkább erősítésre szoruló szakterület az akcióterveink között is szerepel, amihez a Magyar Turizmus Zrt. lesz a segítségünkre. Változtatni kell az NFH panaszirodájának működésén is, hiszen csak heti tizenkét órában fogad hívásokat, ráadásul csütörtök 16 órától hétfő reggelig egyáltalán nem üzemel.
– „Nincs magyar vendéglátás magyar mezőgazdaság nélkül, ezért igen fontos lenne, mielőbb létrehozni egy szakemberekből álló hatékony tárcaközi bizottságot” – javasolta korábban Háber Tamás, a Magyar Vendéglátó Ipartestület elnöke. A kormányváltás után ez most már megvalósítható?
– A magyar feldolgozóipart sajnos iszonyúan tönkretették, pedig ami a saját kertemben terem, annál jobb minőség nem létezik, jóllehet nem látott se permetet, se más vegyszert. Egy biztos, attól, hogy EU-tagállam vagyunk, még lehet sokkal szigorúbb a magyar élelmiszer szabályozás, mint az unión belül és annak érvényt kell szereznie a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozó munkacsoportnak. A másodlagos élelmiszer ellenőrzés bevezetése már sok kérdést megold.
– „Az osztrákok, németeket, olaszok már le is csaptak a történelmi Magyarországról egykoron induló nagyállathajtó út adta lehetőségekre. Megmutatják a turistáknak a hajtóút menti települések kulturális értékeit, műsorokat szerveznek, az egymástól tízegynéhány kilométerre lévő sajátos csárda éttermeiket pedig gasztronómiai csodákkal árasztják el” – nyilatkozta januárban a Demokratának Gencsi Zoltán, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Ezt mi is kihasználhatnánk.
– Nagyon sok a tennivalónk, ezért is sajnálatos, hogy a feloszlatott regionális bizottságok semmit nem tettek ezen a téren. A stratégiai anyagainkban szerepel már a Debrecentől Nyíregyházáig tartó löszút népszerűsítése, de vannak kegyhelyeink, zarándokhelyeink, amelyek révén kormányrendeleti szinten előtérbe került a vallási turizmus. Ennek kidolgozásában lesz segítségünkre a Református Zsinat Emlékhely Bizottsága, valamint a katolikusoknál Pannonhalma turisztikai menedzsere, mert ilyen is van. Ezeket a jó erőket fogom mozgósítani, és ezt a cél szolgálta múlt pénteken az Országházban megrendezett Turizmus- és Egészségipari Konzultáció is.
Szerző: Szakács Gábor
A fő kérdés, hogy miként akarjuk láttatni Magyarországot? Ez a nemzeti piackutatás, amit nemcsak országosan, hanem alsóbb szinteken is helyi márkákra kell építeni – nyilatkozta a Demokratának Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára.
– Az elmúlt hetekben leváltották a kilenc hazai idegenforgalmi körzetet felügyelő bizottságok elnökeit és teljes tagságát. Miért?
– Részben azért, mert nem látták el a feladataikat, a koordinálást, figyelést, egyeztetéseket, másfelől hatvanötmillió forintot lényegében saját magukra, autóhasználatra és hasonló kiadásokra költöttek. A jövőben ezt a pénzt célfeladatokra kell felhasználni. Váltás történt a Magyar Turizmus Zrt.-nél is, amit egyesek úgy magyaráztak, hogy megjelent az MFB-kommandó. Ezzel szemben az igazság, hogy a négy és félmilliárdos pénzalap majdnem felét ez a szervezet is saját magára fordította a meghatározott célok helyett. Ezek a bizottságok egyszerűen kiüresedtek, mert valakik kiüresítették őket.
– Mik lesznek a célfeladatok?
– Olyan területek csokorba gyűjtése kezdődik, amelyekben Magyarország egyedi. Csak egyetlen példával élve: a gyógyítók és gyógyvizek országa vagyunk, mégsem került egy szolgáltatási csomagba a helyi éghajlat és gyógyvíz, a kultúra, a folklór, a helyi ételválaszték, amikre már sikerrel lehetne felhívni a külföldi turisták figyelmét. Megfelelő tálalással ezek szinte korlátlan növekedési lehetőséget kínálnak, persze ez a fejlesztés már nem lehet regionális, inkább kistérségi vagy megyei szintű. Előnye, hogy a megyei közigazgatási hivatalokban összpontosuló feladatok esetén az állampolgárok jobban kiismerik magukat az államigazgatás útvesztőiben, nem kell messzire utazniuk ügyeik intézéséhez, az alkotóerőt is jobban segíti, ha az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók helyi szinten össze tudnak fogni.
– Miként akarják minőségi szintre emelni a hazai idegenforgalomról kialakult, meglehetősen egyoldalú „tschikos, gulasch, paprikasch, Juliska” képet?
– Nem lehet folyamatosan változtatni az elképzeléseket, amelyek egyik évet a fesztiváloknak, másikat az egészségügyi turizmusnak, a harmadikat valami egészen másnak szenteli. Mint említettem, azt kell a zászlóra tűzni, amiben egyediek vagyunk. Ebbe beletartozhat a csikós vonal is, de ha megnézzük az adottságainkat, akkor azt látjuk, hogy az ország nyolcvan százaléka egy termáltengeren ül, amit Hódmezővásárhelyen már a helyi távfűtésbe is bekapcsoltak. Legyen egy olyan, ha úgy tetszik, egészségipari koncepció, ami azt fogja eredményezni, hogy ne az orvosokat engedjük ki – huszonötezer szakorvos közül kétezerötszáz külföldön dolgozik –, hanem hozzuk ide a betegeket, adjunk nekik a mostaninál még jobban szervezett fogászati, rehabilitációs szolgáltatást, az elhízottaknak orvosi felügyelet melletti kezelést! Mindezt összekapcsolhatjuk a már meglévő adottságokkal, egy csomó pénz ment a gyógyfürdők építésére, és így alapnak jók voltak, de az elmúlt nyolc évben egyedi szolgáltatások alig születtek, pedig ezeket már a tervezésnél ki kellett volna találni. A vizünkre építhetünk kozmetikumokat is, hiszen a Vichy termékek például gyengébb gyógyvízen alapulnak, mint a mieink. A Gyógyító Magyarország program keretében a turizmus és egészségügy összekapcsolódik.
– Nem túl nagyvonalú elképzelés ez, amikor a halandóság, alkoholizmus, érelmeszesedés, öngyilkosságok területén nagyon rosszul állunk?
– Most igen, de ha hosszú távra kitűztük a célt, hozzákezdhetünk a megvalósításhoz. A fő kérdés, hogy miként akarjuk láttatni Magyarországot? Ez a nemzeti piackutatás, amit nem csak országosan, hanem alsóbb szinteken is helyi márkákra kell építeni. Én innen nem tudom megmondani, hogy pontosan hol és mit kell tenni, de azt igen, hogy milyen módszerek váltak be, és eszközöket tudok biztosítani a helyi célok eléréséhez.
– Az M7-es autópálya igen lerövidítette a horvát tengerparthoz vezető utat. Hogyan kívánják maradásra bírni a Balaton mellett megállás nélkül elhúzó turistákat?
– Egy másik példát említek, ami a Balatonnál is érvényes. Gyöngyösön úgy utaznak át az emberek a Mátrába, hogy szinte meg sem állnak, mert nem ismerik a helybeli vonzerőket, amelyek megállásra bírnák őket. Pedig vannak, mint a ferences könyvtár, a Mátra Múzeum, a kisvasút, a folklórfesztivál, a borok, stb. Miért nincs egy olyan Gyöngyös kártya, aminek ötven forint az anyagköltsége? Ha megveszem, be tudok menni vele ezekre a helyekre, ahol a fogyasztás, vásárlás alapján részesülnek a bevételéből. És miért ne lehetne ugyanez akár Somogyban is?
– …ahol nem messze a Balatontól, Somogyváron feltárták Koppány vezér székhelyének hatalmas védműrendszerét.
– A Koppány történetet Magyarországon mindenki ismeri, és ha Szörényi Levente és Bródy János ezt 1983-ban rockoperájában megírta, akkor mi mért ne beszélhetnénk róla most is? Nincs a világon még egy ilyen történet, és ezért egyedi, amit meg kellene ragadni és Somogyvárral az eddiginél jobban összekapcsolni! Csak ki kellene tenni az M7-nél egy Somogyvár – Koppány vára táblát, hogy megállítsa és letérítse a turistát az útjáról, aztán majd a helyszínen el lehet magyarázni neki a történelmet. A statisztikák szerint a Balatoni régió eddig is sikerrel fogta meg a turistákat, hiszen a vendégéjszakák 68 százalékát a Budapest–Balaton–Nyugat-Dunántúl teszi ki. Én azt mondom, hogy az M7-es autópálya mentén jelenjenek meg az Isten hozta üdvözlő táblák is a környékbeli ajánlatokkal!
– Lehet-e változtatni a nyaranta állandóan feltúrt Budapest tarthatatlan állapotán?
– A főváros irányítása húsz év után végre változni fog. Most, hogy eldőlt, hogy Tarlós úr a főpolgármester-jelölt, rövidesen találkozni fogok vele az elképzelések egyeztetése céljából. Budapest nélkül nem lehetséges hazai idegenforgalom.
– Mennyire tudtak és tudnak érvényt szerezni a jogszerűtlen magyarországi idegenvezetést és utazásszervezést tiltó rendelkezésnek? Külföldön ezt nagyon komolyan veszik.
– Ez egyáltalán nem sikerült. A Magyar Utazási Irodák Szövetsége ugyan nagyon sokszor írt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak és az engedélyezési hivatalnak, de ott elutasították a MUISZ ilyen jellegű panaszait, azokkal senki nem foglalkozott. Pontosan tudják, hogy ki szervez feketén, és mivel a hozzá nem értésnek nagyon súlyos, akár halálos következményei is lehetnek, már nem csak gazdasági kérdésről van szó. Ez a fogyasztóvédelmet is érintő és egyik leginkább erősítésre szoruló szakterület az akcióterveink között is szerepel, amihez a Magyar Turizmus Zrt. lesz a segítségünkre. Változtatni kell az NFH panaszirodájának működésén is, hiszen csak heti tizenkét órában fogad hívásokat, ráadásul csütörtök 16 órától hétfő reggelig egyáltalán nem üzemel.
– „Nincs magyar vendéglátás magyar mezőgazdaság nélkül, ezért igen fontos lenne, mielőbb létrehozni egy szakemberekből álló hatékony tárcaközi bizottságot” – javasolta korábban Háber Tamás, a Magyar Vendéglátó Ipartestület elnöke. A kormányváltás után ez most már megvalósítható?
– A magyar feldolgozóipart sajnos iszonyúan tönkretették, pedig ami a saját kertemben terem, annál jobb minőség nem létezik, jóllehet nem látott se permetet, se más vegyszert. Egy biztos, attól, hogy EU-tagállam vagyunk, még lehet sokkal szigorúbb a magyar élelmiszer szabályozás, mint az unión belül és annak érvényt kell szereznie a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozó munkacsoportnak. A másodlagos élelmiszer ellenőrzés bevezetése már sok kérdést megold.
– „Az osztrákok, németeket, olaszok már le is csaptak a történelmi Magyarországról egykoron induló nagyállathajtó út adta lehetőségekre. Megmutatják a turistáknak a hajtóút menti települések kulturális értékeit, műsorokat szerveznek, az egymástól tízegynéhány kilométerre lévő sajátos csárda éttermeiket pedig gasztronómiai csodákkal árasztják el” – nyilatkozta januárban a Demokratának Gencsi Zoltán, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Ezt mi is kihasználhatnánk.
– Nagyon sok a tennivalónk, ezért is sajnálatos, hogy a feloszlatott regionális bizottságok semmit nem tettek ezen a téren. A stratégiai anyagainkban szerepel már a Debrecentől Nyíregyházáig tartó löszút népszerűsítése, de vannak kegyhelyeink, zarándokhelyeink, amelyek révén kormányrendeleti szinten előtérbe került a vallási turizmus. Ennek kidolgozásában lesz segítségünkre a Református Zsinat Emlékhely Bizottsága, valamint a katolikusoknál Pannonhalma turisztikai menedzsere, mert ilyen is van. Ezeket a jó erőket fogom mozgósítani, és ezt a cél szolgálta múlt pénteken az Országházban megrendezett Turizmus- és Egészségipari Konzultáció is.
http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=44845
Még nem érte el mélypontját a turizmus
2010.08.30. 14:15
Szerző: MTI
A turizmus még nem érte el a mélypontot, az első félévben nincs nyoma a fellendülésnek, a kereskedelmi szálláshelyek első hat havi bevétele bruttó 100 milliárd forintot közelített, 1,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban - ismertette Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára egy hétfői háttérbeszélgetésen. A helyettes államtitkár nem volt optimista és azt hangsúlyozta, hogy nagyon gyorsan új piacok felé kell lépni, ha a legfontosabb küldő piac, a német továbbra is gyengül.
A gyors reagálás érdekében mihamarabb piackutatást indít a tárca bel- és külföldön egyaránt. Emlékeztetett arra, hogy a Németországból érkező turisták vendégéjszakáinak száma az idei év első felében 6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Jelentősen, több mint 25 százalékkal nőtt azonban az Oroszországból érkezők száma. Tavaly a gyógyszállodák eredményesebbek voltak, a wellness szállodáknál, magasabb volt a foglaltságuk. A szomszédos országokból érkezők inkább a wellness szolgáltatásokat keresik, míg az orvosi szolgáltatások iránt a német, osztrák, svájci, ír és angol vendégek érdeklődnek. A tárca ezekben az országokban internetes kérdőívekkel igyekszik feltérképezni a turisták igényeit és azt, hogy utazási céljaik között melyiket tartják a legfontosabbnak. A KSH statisztikája alapján a helyettes államtitkár egyértelműnek nevezte, hogy új turizmusstratégiára van szükség: az eddigi elegendő volt a vendégéjszakák számának növeléséhez, a bevételek bővítéséhez azonban nem. Hangsúlyozta: a Széchenyi Tervben prioritást élvez a turizmus, ezen belül is az egészségturizmus, ahol a várólisták, a kihasználatlan kapacitások és a külföldi igények összehangolása fontos feladat.
2010.08.30. 14:15
Szerző: MTI
A turizmus még nem érte el a mélypontot, az első félévben nincs nyoma a fellendülésnek, a kereskedelmi szálláshelyek első hat havi bevétele bruttó 100 milliárd forintot közelített, 1,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban - ismertette Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára egy hétfői háttérbeszélgetésen. A helyettes államtitkár nem volt optimista és azt hangsúlyozta, hogy nagyon gyorsan új piacok felé kell lépni, ha a legfontosabb küldő piac, a német továbbra is gyengül.
A gyors reagálás érdekében mihamarabb piackutatást indít a tárca bel- és külföldön egyaránt. Emlékeztetett arra, hogy a Németországból érkező turisták vendégéjszakáinak száma az idei év első felében 6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Jelentősen, több mint 25 százalékkal nőtt azonban az Oroszországból érkezők száma. Tavaly a gyógyszállodák eredményesebbek voltak, a wellness szállodáknál, magasabb volt a foglaltságuk. A szomszédos országokból érkezők inkább a wellness szolgáltatásokat keresik, míg az orvosi szolgáltatások iránt a német, osztrák, svájci, ír és angol vendégek érdeklődnek. A tárca ezekben az országokban internetes kérdőívekkel igyekszik feltérképezni a turisták igényeit és azt, hogy utazási céljaik között melyiket tartják a legfontosabbnak. A KSH statisztikája alapján a helyettes államtitkár egyértelműnek nevezte, hogy új turizmusstratégiára van szükség: az eddigi elegendő volt a vendégéjszakák számának növeléséhez, a bevételek bővítéséhez azonban nem. Hangsúlyozta: a Széchenyi Tervben prioritást élvez a turizmus, ezen belül is az egészségturizmus, ahol a várólisták, a kihasználatlan kapacitások és a külföldi igények összehangolása fontos feladat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)