http://www.demokrata.hu/heti-hir/karakteresen-magyar

Karakteresen magyar

Szerző: Szakács Gábor
A fő kérdés, hogy miként akarjuk láttatni Magyarországot? Ez a nemzeti piackutatás, amit nemcsak országosan, hanem alsóbb szinteken is helyi márkákra kell építeni – nyilatkozta a Demokratának Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára.
– Az elmúlt hetekben leváltották a kilenc hazai idegenforgalmi körzetet felügyelő bizottságok elnökeit és teljes tagságát. Miért?

– Részben azért, mert nem látták el a feladataikat, a koordinálást, figyelést, egyeztetéseket, másfelől hatvanötmillió forintot lényegében saját magukra, autóhasználatra és hasonló kiadásokra költöttek. A jövőben ezt a pénzt célfeladatokra kell felhasználni. Váltás történt a Magyar Turizmus Zrt.-nél is, amit egyesek úgy magyaráztak, hogy megjelent az MFB-kommandó. Ezzel szemben az igazság, hogy a négy és félmilliárdos pénzalap majdnem felét ez a szervezet is saját magára fordította a meghatározott célok helyett. Ezek a bizottságok egyszerűen kiüresedtek, mert valakik kiüresítették őket.

– Mik lesznek a célfeladatok?

– Olyan területek csokorba gyűjtése kezdődik, amelyekben Magyarország egyedi. Csak egyetlen példával élve: a gyógyítók és gyógyvizek országa vagyunk, mégsem került egy szolgáltatási csomagba a helyi éghajlat és gyógyvíz, a kultúra, a folklór, a helyi ételválaszték, amikre már sikerrel lehetne felhívni a külföldi turisták figyelmét. Megfelelő tálalással ezek szinte korlátlan növekedési lehetőséget kínálnak, persze ez a fejlesztés már nem lehet regionális, inkább kistérségi vagy megyei szintű. Előnye, hogy a megyei közigazgatási hivatalokban összpontosuló feladatok esetén az állampolgárok jobban kiismerik magukat az államigazgatás útvesztőiben, nem kell messzire utazniuk ügyeik intézéséhez, az alkotóerőt is jobban segíti, ha az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók helyi szinten össze tudnak fogni.

– Miként akarják minőségi szintre emelni a hazai idegenforgalomról kialakult, meglehetősen egyoldalú „tschikos, gulasch, paprikasch, Juliska” képet?

– Nem lehet folyamatosan változtatni az elképzeléseket, amelyek egyik évet a fesztiváloknak, másikat az egészségügyi turizmusnak, a harmadikat valami egészen másnak szenteli. Mint említettem, azt kell a zászlóra tűzni, amiben egyediek vagyunk. Ebbe beletartozhat a csikós vonal is, de ha megnézzük az adottságainkat, akkor azt látjuk, hogy az ország nyolcvan százaléka egy termáltengeren ül, amit Hódmezővásárhelyen már a helyi távfűtésbe is bekapcsoltak. Legyen egy olyan, ha úgy tetszik, egészségipari koncepció, ami azt fogja eredményezni, hogy ne az orvosokat engedjük ki – huszonötezer szakorvos közül kétezerötszáz külföldön dolgozik –, hanem hozzuk ide a betegeket, adjunk nekik a mostaninál még jobban szervezett fogászati, rehabilitációs szolgáltatást, az elhízottaknak orvosi felügyelet melletti kezelést! Mindezt összekapcsolhatjuk a már meglévő adottságokkal, egy csomó pénz ment a gyógyfürdők építésére, és így alapnak jók voltak, de az elmúlt nyolc évben egyedi szolgáltatások alig születtek, pedig ezeket már a tervezésnél ki kellett volna találni. A vizünkre építhetünk kozmetikumokat is, hiszen a Vichy termékek például gyengébb gyógyvízen alapulnak, mint a mieink. A Gyógyító Magyarország program keretében a turizmus és egészségügy összekapcsolódik.

– Nem túl nagyvonalú elképzelés ez, amikor a halandóság, alkoholizmus, érelmeszesedés, öngyilkosságok területén nagyon rosszul állunk?

– Most igen, de ha hosszú távra kitűztük a célt, hozzákezdhetünk a megvalósításhoz. A fő kérdés, hogy miként akarjuk láttatni Magyarországot? Ez a nemzeti piackutatás, amit nem csak országosan, hanem alsóbb szinteken is helyi márkákra kell építeni. Én innen nem tudom megmondani, hogy pontosan hol és mit kell tenni, de azt igen, hogy milyen módszerek váltak be, és eszközöket tudok biztosítani a helyi célok eléréséhez.

– Az M7-es autópálya igen lerövidítette a horvát tengerparthoz vezető utat. Hogyan kívánják maradásra bírni a Balaton mellett megállás nélkül elhúzó turistákat?

– Egy másik példát említek, ami a Balatonnál is érvényes. Gyöngyösön úgy utaznak át az emberek a Mátrába, hogy szinte meg sem állnak, mert nem ismerik a helybeli vonzerőket, amelyek megállásra bírnák őket. Pedig vannak, mint a ferences könyvtár, a Mátra Múzeum, a kisvasút, a folklórfesztivál, a borok, stb. Miért nincs egy olyan Gyöngyös kártya, aminek ötven forint az anyagköltsége? Ha megveszem, be tudok menni vele ezekre a helyekre, ahol a fogyasztás, vásárlás alapján részesülnek a bevételéből. És miért ne lehetne ugyanez akár Somogyban is?

– …ahol nem messze a Balatontól, Somogyváron feltárták Koppány vezér székhelyének hatalmas védműrendszerét.

– A Koppány történetet Magyarországon mindenki ismeri, és ha Szörényi Levente és Bródy János ezt 1983-ban rockoperájában megírta, akkor mi mért ne beszélhetnénk róla most is? Nincs a világon még egy ilyen történet, és ezért egyedi, amit meg kellene ragadni és Somogyvárral az eddiginél jobban összekapcsolni! Csak ki kellene tenni az M7-nél egy Somogyvár – Koppány vára táblát, hogy megállítsa és letérítse a turistát az útjáról, aztán majd a helyszínen el lehet magyarázni neki a történelmet. A statisztikák szerint a Balatoni régió eddig is sikerrel fogta meg a turistákat, hiszen a vendégéjszakák 68 százalékát a Budapest–Balaton–Nyugat-Dunántúl teszi ki. Én azt mondom, hogy az M7-es autópálya mentén jelenjenek meg az Isten hozta üdvözlő táblák is a környékbeli ajánlatokkal!

– Lehet-e változtatni a nyaranta állandóan feltúrt Budapest tarthatatlan állapotán?

– A főváros irányítása húsz év után végre változni fog. Most, hogy eldőlt, hogy Tarlós úr a főpolgármester-jelölt, rövidesen találkozni fogok vele az elképzelések egyeztetése céljából. Budapest nélkül nem lehetséges hazai idegenforgalom.

– Mennyire tudtak és tudnak érvényt szerezni a jogszerűtlen magyarországi idegenvezetést és utazásszervezést tiltó rendelkezésnek? Külföldön ezt nagyon komolyan veszik.

– Ez egyáltalán nem sikerült. A Magyar Utazási Irodák Szövetsége ugyan nagyon sokszor írt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak és az engedélyezési hivatalnak, de ott elutasították a MUISZ ilyen jellegű panaszait, azokkal senki nem foglalkozott. Pontosan tudják, hogy ki szervez feketén, és mivel a hozzá nem értésnek nagyon súlyos, akár halálos következményei is lehetnek, már nem csak gazdasági kérdésről van szó. Ez a fogyasztóvédelmet is érintő és egyik leginkább erősítésre szoruló szakterület az akcióterveink között is szerepel, amihez a Magyar Turizmus Zrt. lesz a segítségünkre. Változtatni kell az NFH panaszirodájának működésén is, hiszen csak heti tizenkét órában fogad hívásokat, ráadásul csütörtök 16 órától hétfő reggelig egyáltalán nem üzemel.

– „Nincs magyar vendéglátás magyar mezőgazdaság nélkül, ezért igen fontos lenne, mielőbb létrehozni egy szakemberekből álló hatékony tárcaközi bizottságot” – javasolta korábban Háber Tamás, a Magyar Vendéglátó Ipartestület elnöke. A kormányváltás után ez most már megvalósítható?

– A magyar feldolgozóipart sajnos iszonyúan tönkretették, pedig ami a saját kertemben terem, annál jobb minőség nem létezik, jóllehet nem látott se permetet, se más vegyszert. Egy biztos, attól, hogy EU-tagállam vagyunk, még lehet sokkal szigorúbb a magyar élelmiszer szabályozás, mint az unión belül és annak érvényt kell szereznie a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozó munkacsoportnak. A másodlagos élelmiszer ellenőrzés bevezetése már sok kérdést megold.

– „Az osztrákok, németeket, olaszok már le is csaptak a történelmi Magyarországról egykoron induló nagyállathajtó út adta lehetőségekre. Megmutatják a turistáknak a hajtóút menti települések kulturális értékeit, műsorokat szerveznek, az egymástól tízegynéhány kilométerre lévő sajátos csárda éttermeiket pedig gasztronómiai csodákkal árasztják el” – nyilatkozta januárban a Demokratának Gencsi Zoltán, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Ezt mi is kihasználhatnánk.

– Nagyon sok a tennivalónk, ezért is sajnálatos, hogy a feloszlatott regionális bizottságok semmit nem tettek ezen a téren. A stratégiai anyagainkban szerepel már a Debrecentől Nyíregyházáig tartó löszút népszerűsítése, de vannak kegyhelyeink, zarándokhelyeink, amelyek révén kormányrendeleti szinten előtérbe került a vallási turizmus. Ennek kidolgozásában lesz segítségünkre a Református Zsinat Emlékhely Bizottsága, valamint a katolikusoknál Pannonhalma turisztikai menedzsere, mert ilyen is van. Ezeket a jó erőket fogom mozgósítani, és ezt a cél szolgálta múlt pénteken az Országházban megrendezett Turizmus- és Egészségipari Konzultáció is.