Társadalmi, területi és időbeli egyenlőtlenségek leküzdése a turizmusban
A szociális turizmus az EU turizmuspolitikájában kiemelt szerepet kap. Erre jött létre a Calypso program, mely lehetővé teszi az idősek, fiatalok, szegények és fogyatékkal élők bevonását. A társadalmi kiegyenlítésen túl azonban két másik dimenzióban is eredményt érhetünk el segítségével: a kereslet időbeli kisimításával és a földrajzi egyenlőtlenségek kiküszöbölésével szolgálhatja a gazdaságfejlesztést. Így a szezonalitás és a regionális egyensúlytalanság is leküzdhető.
A Calypso program lényege, hogy a fenti négy hátrányos helyzetű réteget elő- és utószezonban üdülteti, valamint kevésbé frekventált földrajzi régiókban. Ezzel kapcsolódik egymáshoz a turizmuspolitika három dimenziója: a szociális, a temporális és a regionális dimenzió. Az EU támogatja Calypso programirodák létrejöttét, és ezek általában a nemzeti turisztikai marketingszervezetek bázisán jönnek létre, mint a Magyar Turizmus Zrt.
A magyarországi szociális turizmusban szerepet játszó MNÜA (NÜSZ) bázisán évente megjelenő ilyen pályázatok kiírására idén nem került sor. Ugyanakkor megjelent a Széchenyi Pihenő Kártya, mely középtávon szintén eszköze lehet a gazdaságfejlesztést szolgáló szociális turizmusnak, amennyiben a kormányzati célok alá rendelődik bevezetése. Mivel azonban a Calypso, a NÜSZ és a SZÉP Kártya több különböző kormányzati felelősségi területet érint, jó lehet összkormányzati figyelmet fordítani a kedvezményes üdültetésre.
Magyarország lakosságának 65%-a nem engedheti meg magának az egyhetes üdülést lakóhelyén kívül (Eurostat, 2010:16). Ez az EU átlagában 34% a 2007-es évre vonatkozólag. Ez az adat a teljes lakosságra vonatkozik. A négy kiemelt csoport, az idősek, fiatalok, fogyatékosok és szegények körében nem áll rendelkezésre vonatkozó információ.
Területi megoszlásban azt találjuk, hogy 2010-ben Magyarország 9 turisztikai régiója közül 3-ban (Budapest-Közép-Dunavidék, Balaton, Nyugat-Dunántúl) jelenik meg a külföldi látogatók 83,4%-a (KSH, 2011:11). Ugyanakkor az időbeli megoszlás is egyre erősebb koncentrációt mutat. 2010-re az egy évvel korábbi 58,7%-ról 60,1%-ra nőtt a II-III. negyedévi összes költés aránya a Magyarországra látogató külföldiek körében. Fordítva megfogalmazva 40% alá esett a szeptembertől márciusig tartó félév forgalma.
Ezek azok a tények és tendenciák, amelyek nemcsak lehetővé, de szükségessé is teszik, hogy a pihenéshez való jogot támogassuk kedvezményes üdültetéssel. A szociális turizmus olyan megvalósítására van szükség, amely keresletet teremt az üdülésből kimaradó lakosság, a 65% támogatott pihenésére elsősorban a külföldi kereslet kevesebb, mint hatodában részesülő 6 turisztikai régióban a szeptembertől márciusig tartó elő- és utószezonban.
A sikeres megvalósításhoz rendelkezésre állnak a statisztikák mellett az intézmények és az eszközrendszer is, beleértve az üdülési csekket, a nemzeti turisztikai marketing forrásait, a pihenőkártyát és az ezeket felügyelő állami szervezeteket. Hasznos lehet mindezeket összefogni a Calypso program keretében, ahogy a csehek és a lengyelek már több más EU-tagországhoz hasonlóan megtették.
Calypso (social tourism), http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/calypso/index_en.htm
Eurostat, 2010: Tourism statistics in theEuropean Statistical System, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-RA-10-010/EN/KS-RA-10-010-EN.PDF
KSH, 2011: Nemzetközi turisztikai kereslet, 2010. I–IV. negyedév, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/nku/nku21012.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése