Új turizmustörvény ősztől

Ősszel új turizmustörvény születik, adóügyi változásokkal, épül egy impozáns budapesti konferenciaközpont, és bevezetik a Széchenyi-pihenőkártyát. A részletekről faggattuk Horváth Endrét, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért, így a turizmusért is felelős helyettes államtitkárát.

2011. február 1-jén a 19. turisztikai díjátadó gálával "hivatalosan" is megkezdődött a 2011-es szezon. Ennek ugyan jelképes jelentősége van, de ahhoz, hogy a tervek szerint megkétszereződjön a turisztikai ágazat teljesítménye, ahhoz konkrétumok is kellenek. Melyek ezek?

Több fontos olyan intézkedés van, amely ebben segít minket. Önmagában az új Széchenyi-terv végrehajtása, amely 100 milliárd forint feletti turisztikai fejlesztési lehetőséget rejt magában, egy óriási lehetőség. De említhetem a Széchenyi pihenőkártya bevezetését, vagy a jobb és hatékonyabb marketinget, ami által kétszer annyi pénz jut az ország marketingre, mint korábban. Az szja csökkentése a belföldi turizmust segítheti, hiszen több jövedelem marad a lakosságnál. Konkrétum a TDM szervezetek elindulása, illetve az IFA kiegészítése másfél forinttal.

Említette a Széchenyi pihenőkártyát. Ez mikor lesz majd, és mire használható?

A Széchenyi pihenőkártya a főszezonban már használható lesz 2011-ben. Nyolc olyan terület van, ahol ennek a felhasználása lehetséges. A szálláshely-szolgáltatás, és vendéglátás mellett utazásszervezés, fürdőszolgáltatások, egészségmegőrző szolgáltatások, testedzést is beleértve, kulturális szolgáltatások, illetve természetvédelmi területek, tematikus parkok meglátogatásakor is használható.

Miként?

Az eddig papír alapú rendszerrel szemben elektronikusan működik. Emiatt csökken a jutalék is, amit levonnak a szolgáltatótól, tehát ez a töredéke lesz a korábbi jutaléknak. Az elfogadó hálózathoz bárki szabadon csatlakozhat, nem lesz senki kirekesztve ebből, és a szolgáltatók számára ad egy olyan lehetőséget, hogy így jussanak el sokkal szélesebb körhöz. Háromszázezer forintig adható ez a szolgáltatáscsomag úgy, hogy csak 16 % szja terheli, és ezen felül semmilyen járulék.

A tervek között szerepelt egy hatalmas konferenciaközpontnak a megépítése is. Tudjuk már, hogy mikor épül meg, és hol lesz?

Budapest a világ 20 legnépszerűbb konferenciadesztinácója közé tartozik. Az igény megvan rá, hogy Magyarországon rendezzenek konferenciát, de a szolgáltatások színvonalát javítani kell. A helyszín még nem eldöntött, de az biztos, hogy még ebben a ciklusban felépül egy több ezer főt befogadóképességű konferenciaközpont.

Azt tudjuk, hogy milyen variációk lehetségesek a helyszínek közül?

Felmerült budapesti Duna-parti helyszín is, és más helyszínek is. Ez majd természetesen a beruházás konstrukciójától fog függeni.

Olvastam egy régi tanulmányát, "A turizmus, mint élményfogyasztás" a címe. Ebben azt írja, hogy egy csűr is lehet akár attrakció, csak nézzék meg elég sokan. Azt tudjuk, hogy Magyarországot mitől nézik meg sokan majd?

Fontos az, hogy felépítsünk egy országmárkát. Tehát ne azt történjen, hogy évről évre tematikus koncepció mentén taktikai kommunikáció folyik, hanem legyen egy stabil, kiszámítható márka, ami köré lehet fűzni az ajánlatokat. Ez a márka az országmárka részeként a "gyógyító Magyarország" márka. Ez azt jelenti, hogy aki szeretne egészségmegőrzést, illetve gyógyító szolgáltatást igénybe venni, annak jusson eszébe Magyarország. A döntési folyamatban, ha egészségről van szó, akkor mindenképpen merüljön fel Magyarország, mint lehetséges célpont. Ezt szolgálja az új Széchenyi-terv.

Korábban említette a fogturizmus, a rehabilitáció és a wellnesszközpontok további fejlesztését. Ezeket miként képzelik el?

Fontos az, hogy az egészségügyi céllal érkezőket, akik Magyarországon több hetet is eltöltenek, megfelelő szolgáltatásokkal tudjuk ellátni. Kapuváron például az angiológiai kezelés 2-3 héten át napi 20 percben folyik, és ott lehet a család is a páciens mellett. A többi idejének hasznos eltöltését a meglévő helyi szolgáltatások csokorba szedésével, és együttes kínálásával lehet megoldani. Ebben van óriási lehetőség, és ebben a most megnyílt TDM-pályázatok segíthetnek.

Mennyiben, hogyan?

Március elsejével lesznek beadhatóak a pályázatok. Összesen 5,2 milliárd forintra lehet pályázni. Ez azt segíti majd, hogy az önkormányzatok, a helyi kórház, fürdő, szálláshelyek, vendéglátók, kulturális szolgáltatók összefogjanak, és úgy kínálják azokat a szolgáltatásokat, amelyeket eddig külön adtak, hogy ez tényleg egy helyi márkává álljon össze.

Várhatóan szeptemberben az új turizmus törvénynek a tervezetét is tárgyalni kezdik. Mi szükség van új szabályozásra?

Azért van szükség a szabályozásra, mert Magyarországon a GDP mintegy 8 és fél %-át adja a turizmus. A munkahelyteremtésben pedig, mivel erősen munkaintenzív szolgáltatásokat nyújtunk, még nagyobb szerepe van. Amikor azt mondjuk, hogy munkahelyeket kell teremteni, akkor nagyon jó lehetőség a turizmus felhasználása erre. Kétféle szempontból is előnyösek a beruházások. Egyrészt ha külföldi tőkét hozunk ide, akkor az direkt befektetést generált. Ha pedig azt mondjuk, hogy a turisztikai szolgáltatások máshol megtermelt jövedelmet csábítanak Magyarországra, akkor ennek is vitathatatlan a gazdaságfejlesztő szerepe. A turizmus nehezen megfogható jelenség. Ez egy keresletoldali jelenség, amely leginkább a keresetélmény típusa alapján fogható meg. Nincs leírása jelenleg a vonatkozó szabályozásban a működési rendszerének. Ha csak a TDM rendszerére gondolok, ennek a meghatározása, hogy hogyan tud működni, hogyan lehet az összes információt egy országos rendszerben jól megjeleníteni, hogy a vidéki szálláshely is megfelelő friss információt adjon, és foglalható legyen nála a szállás. Ezek ennyire gyakorlati konkrét dolgok. Azért nem jöttek létre, mert nem született egy átfogó szabályozás ez ügyben. Ha menetrend szerint az első negyedévben elkészül az első munkaváltozat, ennek társadalmi szakmai vitája lesz, és majd ősszel kerül a Parlament elé.

Mást tartalmaz esetleg még, ami a turisztikai szakmában fontos, és lényeges?

Természetesen az utazási irodákra vonatkozó szabályozást meg kell újítani. Nagyon fontos az, hogy az utazásszervezésnek az adójogi szabályozása rendben legyen téve. Itt gondolok az árrés alakú adózásra szemben a fordított adózással. Ez az Európai Unióban is három éve már különböző elnökségek alatt napirendre került. Nagyon fontos az áfaszabályozás felülvizsgálata, ami a szállásadóknál és a vendéglátóknál akut pont. De ezen kívül számos olyan terület van, ahol például a finanszírozás kérdése felmerül. Persze nehéz azt megmondani, hogy egy egészségmegőrző szolgáltatást hogyan finanszírozzunk egy korlátos egészségkasszából. Ezért fontos, hogy egy olyan termékkel álljunk elő, ami a külföldi egészségpénztárak felé is vonzó lehet, hiszen ők maguk meg tudják finanszírozni az itteni kezeléseket, sőt, marketinget tudnak az ország számára jelenteni.

Február elsejével a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz új államtitkár került. Ő is felel a turizmusért. Ez az Ön munkáját mennyiben befolyásolja?

A belgazdasági államtitkárság alá szerveződik a turizmusfejlesztés felügyelete, a kereskedelem fejlesztés felügyelete, és a fogyasztóvédelem is, illetve ezen kívül több más terület. Ez azt jelenti, hogy a munka folyamatos, és egy ütőképes, erős államtitkárság keretében folyik tovább.