2011. április 12., kedd
2011. április 11., hétfő
Budapest rendezi az Európai Turizmus Konferenciát
A Nemzetgazdasági Minisztérium és az EU Bizottsága magas szintű Európai Turizmus Konferenciát rendez 2011. május 12-13-án Budapesten.
A lisszaboni szerződés új távlatot nyitott a turizmus esetében az Európai Bizottság számára, a turizmust azon ágazatok közé emelte, amelyek esetében a Bizottságnak a tagállamok tevékenységét kiegészítő, támogató és koordináló hatásköre van. E felhatalmazás alapján a Bizottság 2010. június 30-án Bizottsági Közleményt tett közzé, amelynek célja, hogy ösztönözze a versenyképes és fenntartható európai turizmus fejlesztését. A magyar elnökség hozzá kíván járulni a bizottsági közleményben meghatározott célok megvalósításához. A magyar elnökség célja a trió operatív programban vállaltaknak megfelelően a fenntartható és felelős turizmusfejlesztés ösztönzése, különös tekintettel a turizmus életminőségben játszott szerepére. Ennek keretében az életminőség javításában fontos szerepet játszó egészség- és wellness turizmus és az egészség ipar részeként a gyógyító turizmus legújabb európai trendjeinek bemutatása is cél. További cél a felelős és fenntartható vállalkozói magatartás legjobb európai gyakorlataira történő figyelem felhívás, valamint a felelős turista magatartás legjobb európai példáinak, tagállami és vállalkozói modelljeinek bemutatása.
A konferencia fő céljai a következők:
* Az egészség- wellness- valamint az orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmusban meglévő európai tapasztalatok és legjobb gyakorlatok megismertetése és a gyógyturizmus európai továbbfejlesztése előfeltételeinek és lehetőségeinek megvitatása.
* A legsikeresebb európai felelős üzleti gyakorlatok bemutatása és a legjobb tapasztalatok megosztása.
* A turisták felelős viselkedése fontosságára történő figyelem felhívás és ennek erősítése érdekében teendő lépések a fenntartható és felelős európai turizmus fejlesztése érdekében.
A felelős turizmus kérdése európai szinten még soha nem került részletesen megvitatásra. Ezért a magyar elnökségi turisztikai konferencia programjának fókuszában az egészségünk, a vállalkozások, környezetünk, a desztinációk és a turisták iránti felelősség áll.
A konferencia előadói: Dr. Cséfalvay Zoltán, gazdaságstratégiáért felelős államtitkár, Pedro Ortún, az Európai Bizottság, Vállalkozás- és Iparpolitikai Főigazgatóságának igazgatója, Idegenforgalom, vállalati társadalmi felelősségvállalás, fogyasztási cikkek és nemzetközi szabályozási megállapodások Igazgatósága, Dr. Horváth Endre, helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium, Dr. Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, Richard Denman, a The Tourism Company ügyvezető igazgatója, a fenntartható idegenforgalommal foglalkozó csoport tagja és Lars Thykier, a Dán Utazási Irodák és Utazásszervezők Egyesületének az elnöke, a fenntartható idegenforgalommal foglalkozó csoport tagja – írja a turizmusonline.hu.
A lisszaboni szerződés új távlatot nyitott a turizmus esetében az Európai Bizottság számára, a turizmust azon ágazatok közé emelte, amelyek esetében a Bizottságnak a tagállamok tevékenységét kiegészítő, támogató és koordináló hatásköre van. E felhatalmazás alapján a Bizottság 2010. június 30-án Bizottsági Közleményt tett közzé, amelynek célja, hogy ösztönözze a versenyképes és fenntartható európai turizmus fejlesztését. A magyar elnökség hozzá kíván járulni a bizottsági közleményben meghatározott célok megvalósításához. A magyar elnökség célja a trió operatív programban vállaltaknak megfelelően a fenntartható és felelős turizmusfejlesztés ösztönzése, különös tekintettel a turizmus életminőségben játszott szerepére. Ennek keretében az életminőség javításában fontos szerepet játszó egészség- és wellness turizmus és az egészség ipar részeként a gyógyító turizmus legújabb európai trendjeinek bemutatása is cél. További cél a felelős és fenntartható vállalkozói magatartás legjobb európai gyakorlataira történő figyelem felhívás, valamint a felelős turista magatartás legjobb európai példáinak, tagállami és vállalkozói modelljeinek bemutatása.
A konferencia fő céljai a következők:
* Az egészség- wellness- valamint az orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmusban meglévő európai tapasztalatok és legjobb gyakorlatok megismertetése és a gyógyturizmus európai továbbfejlesztése előfeltételeinek és lehetőségeinek megvitatása.
* A legsikeresebb európai felelős üzleti gyakorlatok bemutatása és a legjobb tapasztalatok megosztása.
* A turisták felelős viselkedése fontosságára történő figyelem felhívás és ennek erősítése érdekében teendő lépések a fenntartható és felelős európai turizmus fejlesztése érdekében.
A felelős turizmus kérdése európai szinten még soha nem került részletesen megvitatásra. Ezért a magyar elnökségi turisztikai konferencia programjának fókuszában az egészségünk, a vállalkozások, környezetünk, a desztinációk és a turisták iránti felelősség áll.
A konferencia előadói: Dr. Cséfalvay Zoltán, gazdaságstratégiáért felelős államtitkár, Pedro Ortún, az Európai Bizottság, Vállalkozás- és Iparpolitikai Főigazgatóságának igazgatója, Idegenforgalom, vállalati társadalmi felelősségvállalás, fogyasztási cikkek és nemzetközi szabályozási megállapodások Igazgatósága, Dr. Horváth Endre, helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium, Dr. Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, Richard Denman, a The Tourism Company ügyvezető igazgatója, a fenntartható idegenforgalommal foglalkozó csoport tagja és Lars Thykier, a Dán Utazási Irodák és Utazásszervezők Egyesületének az elnöke, a fenntartható idegenforgalommal foglalkozó csoport tagja – írja a turizmusonline.hu.
2011. április 10., vasárnap
2011. április 8., péntek
Európai Turizmus Konferencia
A Nemzetgazdasági Minisztérium és az EU Bizottsága magas szintű Európai Turizmus Konferenciát rendez 2011. május 12-13-án Budapesten.
A lisszaboni szerződés új távlatot nyitott a turizmus esetében az Európai Bizottság számára, a turizmust azon ágazatok közé emelte, amelyek esetében a Bizottságnak a tagállamok tevékenységét kiegészítő, támogató és koordináló hatásköre van. E felhatalmazás alapján a Bizottság 2010. június 30-án Bizottsági Közleményt tett közzé, amelynek célja, hogy ösztönözze a versenyképes és fenntartható európai turizmus fejlesztését. A magyar elnökség hozzá kíván járulni a bizottsági közleményben meghatározott célok megvalósításához. A magyar elnökség célja a trió operatív programban vállaltaknak megfelelően a fenntartható és felelős turizmusfejlesztés ösztönzése, különös tekintettel a turizmus életminőségben játszott szerepére. Ennek keretében az életminőség javításában fontos szerepet játszó egészség- és wellness turizmus és az egészség ipar részeként a gyógyító turizmus legújabb európai trendjeinek bemutatása is cél. További cél a felelős és fenntartható vállalkozói magatartás legjobb európai gyakorlataira történő figyelem felhívás, valamint a felelős turista magatartás legjobb európai példáinak, tagállami és vállalkozói modelljeinek bemutatása.
A konferencia fő céljai a következők:
Az egészség- wellness- valamint az orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmusban meglévő európai tapasztalatok és legjobb gyakorlatok megismertetése és a gyógyturizmus európai továbbfejlesztése előfeltételeinek és lehetőségeinek megvitatása.
A legsikeresebb európai felelős üzleti gyakorlatok bemutatása és a legjobb tapasztalatok megosztása.
A turisták felelős viselkedése fontosságára történő figyelem felhívás és ennek erősítése érdekében teendő lépések a fenntartható és felelős európai turizmus fejlesztése érdekében.
A felelős turizmus kérdése európai szinten még soha nem került részletesen megvitatásra. Ezért a magyar elnökségi turisztikai konferencia programjának fókuszában az egészségünk, a vállalkozások, környezetünk, a desztinációk és a turisták iránti felelősség áll.
A konferencia előadói: Dr. Cséfalvay Zoltán, gazdaságstratégiáért felelős államtitkár, Pedro Ortún, az Európai Bizottság, Vállalkozás- és Iparpolitikai Főigazgatóságának igazgatója, Idegenforgalom, vállalati társadalmi felelősségvállalás, fogyasztási cikkek és nemzetközi szabályozási megállapodások Igazgatósága, Dr. Horváth Endre, helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium, Dr. Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, Richard Denman, a The Tourism Company ügyvezető igazgatója, a fenntartható idegenforgalommal foglalkozó csoport tagja és Lars Thykier, a Dán Utazási Irodák és Utazásszervezők Egyesületének az elnöke, a fenntartható idegenforgalommal foglalkozó csoport tagja.
A lisszaboni szerződés új távlatot nyitott a turizmus esetében az Európai Bizottság számára, a turizmust azon ágazatok közé emelte, amelyek esetében a Bizottságnak a tagállamok tevékenységét kiegészítő, támogató és koordináló hatásköre van. E felhatalmazás alapján a Bizottság 2010. június 30-án Bizottsági Közleményt tett közzé, amelynek célja, hogy ösztönözze a versenyképes és fenntartható európai turizmus fejlesztését. A magyar elnökség hozzá kíván járulni a bizottsági közleményben meghatározott célok megvalósításához. A magyar elnökség célja a trió operatív programban vállaltaknak megfelelően a fenntartható és felelős turizmusfejlesztés ösztönzése, különös tekintettel a turizmus életminőségben játszott szerepére. Ennek keretében az életminőség javításában fontos szerepet játszó egészség- és wellness turizmus és az egészség ipar részeként a gyógyító turizmus legújabb európai trendjeinek bemutatása is cél. További cél a felelős és fenntartható vállalkozói magatartás legjobb európai gyakorlataira történő figyelem felhívás, valamint a felelős turista magatartás legjobb európai példáinak, tagállami és vállalkozói modelljeinek bemutatása.
A konferencia fő céljai a következők:
Az egészség- wellness- valamint az orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmusban meglévő európai tapasztalatok és legjobb gyakorlatok megismertetése és a gyógyturizmus európai továbbfejlesztése előfeltételeinek és lehetőségeinek megvitatása.
A legsikeresebb európai felelős üzleti gyakorlatok bemutatása és a legjobb tapasztalatok megosztása.
A turisták felelős viselkedése fontosságára történő figyelem felhívás és ennek erősítése érdekében teendő lépések a fenntartható és felelős európai turizmus fejlesztése érdekében.
A felelős turizmus kérdése európai szinten még soha nem került részletesen megvitatásra. Ezért a magyar elnökségi turisztikai konferencia programjának fókuszában az egészségünk, a vállalkozások, környezetünk, a desztinációk és a turisták iránti felelősség áll.
A konferencia előadói: Dr. Cséfalvay Zoltán, gazdaságstratégiáért felelős államtitkár, Pedro Ortún, az Európai Bizottság, Vállalkozás- és Iparpolitikai Főigazgatóságának igazgatója, Idegenforgalom, vállalati társadalmi felelősségvállalás, fogyasztási cikkek és nemzetközi szabályozási megállapodások Igazgatósága, Dr. Horváth Endre, helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium, Dr. Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, Richard Denman, a The Tourism Company ügyvezető igazgatója, a fenntartható idegenforgalommal foglalkozó csoport tagja és Lars Thykier, a Dán Utazási Irodák és Utazásszervezők Egyesületének az elnöke, a fenntartható idegenforgalommal foglalkozó csoport tagja.
2011. április 7., csütörtök
2011. április 6., szerda
BFT ülés 2011.04.15.
A Balaton Fejlesztési Tanács
2011. április 15-én (pénteken) 10 órai kezdettel ülést tart.
Az ülés helyszíne:
Siófoki Polgármesteri Hivatal, II. emelet, Balaton-terem
(Siófok, Fő tér 1.)
Napirend
1. Tájékoztató a Nemzeti Gazdasági Minisztérium Balaton régióval kapcsolatos fejlesztési elképzeléseiről, feladatairól
Előterjesztő: Dr. Horváth Endre úr NGM h.államtitkár
2. Előterjesztés a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programja keretében az új építéshez kapcsolódó egyedi szennyvízkezelő berendezések létesítése tervezésének és kivitelezésének támogatására kiírt pályázat bírálatáról
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
3. Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács pályáztatási szabályzatának módosításáról
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
4. Tájékoztató a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2010. évi tevékenységéről és a 2011. évi fejlesztési elképzeléseiről, tevékenységéről
Előterjesztő: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
5. Előterjesztés a Balatoni hungarikumok régiós rendszerének lehetőségeiről
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
Egyebek
2011. április 15-én (pénteken) 10 órai kezdettel ülést tart.
Az ülés helyszíne:
Siófoki Polgármesteri Hivatal, II. emelet, Balaton-terem
(Siófok, Fő tér 1.)
Napirend
1. Tájékoztató a Nemzeti Gazdasági Minisztérium Balaton régióval kapcsolatos fejlesztési elképzeléseiről, feladatairól
Előterjesztő: Dr. Horváth Endre úr NGM h.államtitkár
2. Előterjesztés a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programja keretében az új építéshez kapcsolódó egyedi szennyvízkezelő berendezések létesítése tervezésének és kivitelezésének támogatására kiírt pályázat bírálatáról
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
3. Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács pályáztatási szabályzatának módosításáról
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
4. Tájékoztató a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2010. évi tevékenységéről és a 2011. évi fejlesztési elképzeléseiről, tevékenységéről
Előterjesztő: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
5. Előterjesztés a Balatoni hungarikumok régiós rendszerének lehetőségeiről
Előterjesztő: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
Egyebek
2011. április 4., hétfő
2011. április 2., szombat
2011. április 1., péntek
Gödöllői viszály a TDM-ért
Bő másfél évtizede egy sem volt, rövidesen viszont akár kettő is lehet olyan turisztikai egyesületből, ami a Gödöllő nevet viseli. Hogy az új helyzet segíti-e a két szervezet munkáját, vagy inkább hátráltatja azt, egyelőre nem tudni. Látszólag örülni kellene, hogy városunk idegenforgalmi kínálatát többen is menedzselik majd, ám a képlet mégsem olyan egyszerű…
A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület (GKRTE) 1996-ban alakult. Életre hívásánál ott bábáskodott a gödöllői önkormányzat is. Teltek múltak az évek, mígnem elérkeztünk 2007 tavaszához, amikor a helyi településvezetés többsége úgy határozott, hogy kilép az egyesületből. A döntést elsősorban azzal indokolták, hogy más formában és más szereplőkkel, ezáltal hatékonyabban kívánják ellátni a turizmussal, pontosabban a gödöllői attrakciók népszerűsítésével kapcsolatos teendőket. Gémesi György és lokálpatrióta klubos képviselői a többcélú kistérségi társulásban látták a megoldást, ami – utólag megvallva – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Némiképp pikánssá tette a gödöllői önkormányzat kiválását, hogy ezt jelentős mértékű tagdíj-hátralék felhalmozásával tette. 2006-ra 1.395.020 forintos, 2007-re pedig 1.051.908 forintos sarat hagyott maga után. Az időközben Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület névre keresztelt szervezet illetékesei nem hagyták annyiban a dolgot, és pert varrtak a helyi önkormányzat nyakába.
A több évig elhúzódott jogi procedúra végére 2009 november elején került pont, amikor megszületett a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete. Ebből egyértelműen kiderült, hogy az önkormányzat nem bújhat ki a tartozás rendezése alól, mi több, azt 700 ezer forintot meghaladó mértékű kamattal növelve kellett megtérítenie. Természetesen, a gödöllői költségvetés kárára.
A pénznél maradva, nem hagyható figyelmen kívül, hogy hazánk uniós tagsága révén a turisztikai területére is jut támogatás. A dotáció elnyerését megalapozó feltételek és előírások azonban, ha úgy tetszik, szigorúak. Szakzsargonnal élve, Turisztikai Desztinációs Menedzsmentnek (TDM) hívják azt a lehetőséget, ami uniós támogatást élvezhet.
Két évvel ezelőtt mind a GKRTE, mind a városvezetés pályázatot nyújtott be a turisztikai szereplőket a gödöllői fogadóterületen összekapcsoló hálózat létrehozása érdekében.
A „duplázás” azonban nem érte el célját. Sőt! Az akkori önkormányzati minisztérium szakállamtitkára – utalva az érintettek közötti párbeszéd szükségességére – arról tájékoztatta a feleket, hogy az alulról építkező rendszerben nincs és nem is lesz mód párhuzamos szervezetek dotációjára.
Együttműködéshez vezető dialógus azóta sem alakult ki. Pedig a GKRTE vezetői az elmúlt években többször is kezdeményezték a megegyezést. Eredménytelenül…
Pályázni – május végéig – ismét lehet. A tét mintegy 50 millió forint elnyerése. A gödöllői képviselőtestület tagjai március 24-én 12 igen szavazattal és 2 tartózkodással elhatározták, hogy alapítóként vesznek részt a Gödöllői Turisztikai Egyesület (GTE) létrehozásában. Abban is egyetértettek, hogy szervezet induljon a helyi és térségi TDM létrejöttét és fejlesztését támogató pályázaton. Gémesit felhatalmazták az alapszabály aláírására, illetve a benyújtandó pályázathoz szükséges önkormányzati kötelezettségek vállalására.
A napirend tárgyalása során elhangzott, hogy városvezetés a helyi TDM-re helyezi a hangsúlyt, ám az újonnan alakuló egyesületnek lesznek a település határán kívüli támogatói is. Olyanok, akik tevékenysége hatással van Gödöllő idegenforgalmi életére. Igen ám, de ezek a vállalkozások szinte mindegyike tagja a térség turizmusát koordináló GKRTE-nek is, amely nem mondott le a TDM-rendszer működtetéséről és az ehhez elnyerhető támogatásról.
Ezt látszik alátámasztani, hogy a 15 éves egyesület április 13-i, jubileumi közgyűlésén meghívott előadóként részt vesz dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. A szakpolitikus a tárca turisztikai szakállamtitkárságának a hazai TDM szervezetfejlesztés teljes körű megvalósítása érdekében elképzelt célkitűzéseiről és feladatairól szól a jelenlévőkhöz.
http://godolloi-hirek.hu/hirek/godolloi-viszaly-a-tdm-ert
A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület (GKRTE) 1996-ban alakult. Életre hívásánál ott bábáskodott a gödöllői önkormányzat is. Teltek múltak az évek, mígnem elérkeztünk 2007 tavaszához, amikor a helyi településvezetés többsége úgy határozott, hogy kilép az egyesületből. A döntést elsősorban azzal indokolták, hogy más formában és más szereplőkkel, ezáltal hatékonyabban kívánják ellátni a turizmussal, pontosabban a gödöllői attrakciók népszerűsítésével kapcsolatos teendőket. Gémesi György és lokálpatrióta klubos képviselői a többcélú kistérségi társulásban látták a megoldást, ami – utólag megvallva – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Némiképp pikánssá tette a gödöllői önkormányzat kiválását, hogy ezt jelentős mértékű tagdíj-hátralék felhalmozásával tette. 2006-ra 1.395.020 forintos, 2007-re pedig 1.051.908 forintos sarat hagyott maga után. Az időközben Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület névre keresztelt szervezet illetékesei nem hagyták annyiban a dolgot, és pert varrtak a helyi önkormányzat nyakába.
A több évig elhúzódott jogi procedúra végére 2009 november elején került pont, amikor megszületett a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete. Ebből egyértelműen kiderült, hogy az önkormányzat nem bújhat ki a tartozás rendezése alól, mi több, azt 700 ezer forintot meghaladó mértékű kamattal növelve kellett megtérítenie. Természetesen, a gödöllői költségvetés kárára.
A pénznél maradva, nem hagyható figyelmen kívül, hogy hazánk uniós tagsága révén a turisztikai területére is jut támogatás. A dotáció elnyerését megalapozó feltételek és előírások azonban, ha úgy tetszik, szigorúak. Szakzsargonnal élve, Turisztikai Desztinációs Menedzsmentnek (TDM) hívják azt a lehetőséget, ami uniós támogatást élvezhet.
Két évvel ezelőtt mind a GKRTE, mind a városvezetés pályázatot nyújtott be a turisztikai szereplőket a gödöllői fogadóterületen összekapcsoló hálózat létrehozása érdekében.
A „duplázás” azonban nem érte el célját. Sőt! Az akkori önkormányzati minisztérium szakállamtitkára – utalva az érintettek közötti párbeszéd szükségességére – arról tájékoztatta a feleket, hogy az alulról építkező rendszerben nincs és nem is lesz mód párhuzamos szervezetek dotációjára.
Együttműködéshez vezető dialógus azóta sem alakult ki. Pedig a GKRTE vezetői az elmúlt években többször is kezdeményezték a megegyezést. Eredménytelenül…
Pályázni – május végéig – ismét lehet. A tét mintegy 50 millió forint elnyerése. A gödöllői képviselőtestület tagjai március 24-én 12 igen szavazattal és 2 tartózkodással elhatározták, hogy alapítóként vesznek részt a Gödöllői Turisztikai Egyesület (GTE) létrehozásában. Abban is egyetértettek, hogy szervezet induljon a helyi és térségi TDM létrejöttét és fejlesztését támogató pályázaton. Gémesit felhatalmazták az alapszabály aláírására, illetve a benyújtandó pályázathoz szükséges önkormányzati kötelezettségek vállalására.
A napirend tárgyalása során elhangzott, hogy városvezetés a helyi TDM-re helyezi a hangsúlyt, ám az újonnan alakuló egyesületnek lesznek a település határán kívüli támogatói is. Olyanok, akik tevékenysége hatással van Gödöllő idegenforgalmi életére. Igen ám, de ezek a vállalkozások szinte mindegyike tagja a térség turizmusát koordináló GKRTE-nek is, amely nem mondott le a TDM-rendszer működtetéséről és az ehhez elnyerhető támogatásról.
Ezt látszik alátámasztani, hogy a 15 éves egyesület április 13-i, jubileumi közgyűlésén meghívott előadóként részt vesz dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. A szakpolitikus a tárca turisztikai szakállamtitkárságának a hazai TDM szervezetfejlesztés teljes körű megvalósítása érdekében elképzelt célkitűzéseiről és feladatairól szól a jelenlévőkhöz.
http://godolloi-hirek.hu/hirek/godolloi-viszaly-a-tdm-ert
2011. március 31., csütörtök
Elindultak az első zarándokok a Magyar Zarándokúton
Székely János esztergom-budapesti segédpüspök áldásával indultak el az első zarándokok az esztergomi Szent Adalbert központ elől. Az ünnepélyes esemény alkalmával Horváth Endre, a turizmus szakterületért felelős helyettes államtitkár és Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke, egyik alapítója felavatta a központban létesített zarándokszállást jelző táblát.
Az első zarándokok között volt Pokorni Zoltán, a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társaság elnökhelyettese és Papp Lajos szívsebész is. A csütörtökön megkezdett zarándokút 15 szakaszból áll, befejező napja április 14-e lesz.
A zarándokút március 4-i esztergomi ismertetésén Kőszegi Zoltán, a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás elnöke elmondta: az Esztergomból a Baranya megyei Siklós melletti Máriagyűdre vezető út mentén 25-30 kilométerenként zarándokszállásokat alakítanak ki. Az útvonal földutakon, turistaösvényeken vezet, érinti a közbeeső településeket és a helyi nevezetességeket is.
(MTI-fidesz.hu)
Az első zarándokok között volt Pokorni Zoltán, a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társaság elnökhelyettese és Papp Lajos szívsebész is. A csütörtökön megkezdett zarándokút 15 szakaszból áll, befejező napja április 14-e lesz.
A zarándokút március 4-i esztergomi ismertetésén Kőszegi Zoltán, a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás elnöke elmondta: az Esztergomból a Baranya megyei Siklós melletti Máriagyűdre vezető út mentén 25-30 kilométerenként zarándokszállásokat alakítanak ki. Az útvonal földutakon, turistaösvényeken vezet, érinti a közbeeső településeket és a helyi nevezetességeket is.
(MTI-fidesz.hu)
Megnyílt a magyar zarándokút
Megnyílt az esztergomi bazilikától Máriagyűdre vezető, 420 kilométeres magyar zarándokút, elindultak rajta csütörtökön az első zarándokok.
Székely János esztergom–budapesti segédpüspök áldásával indultak el az első zarándokok az esztergomi Szent Adalbert-központ elől. Az ünnepélyes esemény alkalmával Horváth Endre, a turizmus szakterületért felelős helyettes államtitkár és Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke, egyik alapítója felavatta a központban létesített zarándokszállást jelző táblát.
Az első zarándokok között volt Pokorni Zoltán, a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társaság elnökhelyettese és Papp Lajos szívsebész is. A csütörtökön megkezdett zarándokút 15 szakaszból áll, befejező napja április 14. lesz.
A zarándokút március 4-i esztergomi ismertetésén Kőszegi Zoltán, a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás elnöke elmondta: az Esztergomból a Baranya megyei Siklós melletti Máriagyűdre vezető út mentén 25-30 kilométerenként zarándokszállásokat alakítanak ki. Az útvonal földutakon, turistaösvényeken vezet, érinti a közbeeső településeket és a helyi nevezetességeket is.
Rumi Imre korábban az MNO-nak elmondta, reményeik szerint az ötödik év végére elérik az évi tízezres zarándokszámot.
(MTI, MNO)
Székely János esztergom–budapesti segédpüspök áldásával indultak el az első zarándokok az esztergomi Szent Adalbert-központ elől. Az ünnepélyes esemény alkalmával Horváth Endre, a turizmus szakterületért felelős helyettes államtitkár és Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke, egyik alapítója felavatta a központban létesített zarándokszállást jelző táblát.
Az első zarándokok között volt Pokorni Zoltán, a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társaság elnökhelyettese és Papp Lajos szívsebész is. A csütörtökön megkezdett zarándokút 15 szakaszból áll, befejező napja április 14. lesz.
A zarándokút március 4-i esztergomi ismertetésén Kőszegi Zoltán, a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás elnöke elmondta: az Esztergomból a Baranya megyei Siklós melletti Máriagyűdre vezető út mentén 25-30 kilométerenként zarándokszállásokat alakítanak ki. Az útvonal földutakon, turistaösvényeken vezet, érinti a közbeeső településeket és a helyi nevezetességeket is.
Rumi Imre korábban az MNO-nak elmondta, reményeik szerint az ötödik év végére elérik az évi tízezres zarándokszámot.
(MTI, MNO)
2011. március 30., szerda
Country Branding - Cultural Dimplomacy - Video
Cultural Diplomacy Lecture Video: A Speech by Dr. Endre Horváth - Deputy State Secretary Minister for National Economy, Hungary - Nuestra America/ The Berlin International Economics Congress 2011 (The Institute for Cultural Diplomacy, Berlin, March 9th - 12th 2011)
Jön a Széchenyi Pihenő Kártya
A kormány március 30-ai ülésén döntött a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról: az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak járulékmentesen, kedvező adózással. Közlemény.
A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják. Ide tartoznak a:
- szálláshely-szolgáltatás,
- éttermi vendéglátás,
- fürdőszolgáltatások,
- betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások,
- múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépők,
- természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,
- az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,
- testedzési szolgáltatások,
- verseny- és lovaglóistállók szolgáltatásai.
A 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen.
Annak érdekében, hogy a munkavállalók 2012-ben minél szélesebb körben a SZÉP Kártyát választhassák, már 2011-ben kész és működő rendszert kell felmutatni számukra. A SZÉP Kártya piaci bevezetése a kormányrendelet hatályba lépését követően néhány hónapot vesz igénybe.
Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes fizetés technikai feltételeit is, vagyis elegendő az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni. A Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében várhatóan több kibocsátó intézmény is részt vesz, az elfogadónak azonban elegendő mindössze egy intézménnyel szerződnie.
A Széchenyi Pihenő Kártya elősegíti a lakosság egészségi állapotának javítását, a munkahelyteremtést, a belföldi turizmus élénkítését és az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának növelését. A kártya alkalmazása becslések szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátorhatás figyelembe vételével a GDP 0,64 százalékos bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP arányos javulása várható.
(Nemzetgazdasági Minisztérium, Sajtó)
A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják. Ide tartoznak a:
- szálláshely-szolgáltatás,
- éttermi vendéglátás,
- fürdőszolgáltatások,
- betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások,
- múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépők,
- természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,
- az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,
- testedzési szolgáltatások,
- verseny- és lovaglóistállók szolgáltatásai.
A 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen.
Annak érdekében, hogy a munkavállalók 2012-ben minél szélesebb körben a SZÉP Kártyát választhassák, már 2011-ben kész és működő rendszert kell felmutatni számukra. A SZÉP Kártya piaci bevezetése a kormányrendelet hatályba lépését követően néhány hónapot vesz igénybe.
Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes fizetés technikai feltételeit is, vagyis elegendő az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni. A Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében várhatóan több kibocsátó intézmény is részt vesz, az elfogadónak azonban elegendő mindössze egy intézménnyel szerződnie.
A Széchenyi Pihenő Kártya elősegíti a lakosság egészségi állapotának javítását, a munkahelyteremtést, a belföldi turizmus élénkítését és az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának növelését. A kártya alkalmazása becslések szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátorhatás figyelembe vételével a GDP 0,64 százalékos bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP arányos javulása várható.
(Nemzetgazdasági Minisztérium, Sajtó)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)